Köf.5.002/2014/4. számú határozat

A KÚRIA
önkormányzati tanácsa

Köf.5002/2014/4.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Környéki Törvényszék (1146 Budapest, Thököly út 97-101.) indítványozónak Budaörs Város Önkormányzata (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) ellen helyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a Budapest Környéki Törvényszék 25.P.22.839/2013/12. számú indítványa folytán – az alulírott napon - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

1.Az alapügy felperese keresetet terjesztett elő I.r., valamint II.r. alperessel szemben az indítványozó Budapest Környéki Törvényszék előtt. Kereseti kérelme a felperes, valamint az I.r. alperes közös tulajdonában álló budaörsi 9339 hrsz. alatti ingatlan árverés útján történő értékesítésére  irányult.

Az alapügy I.r. és II.r. alperese indítványozta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását Budaörs Város Önkormányzat Képviselő Testületének a MERENGŐ UTCA KÖRNYÉKE Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/2000. (XII.01.) önkormányzati rendelete felülvizsgálata iránt.

2. Az eljáró bíró – az alperesek kérésére – a per tárgyalását felfüggesztette és kezdeményezte a Kúria eljárását önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt. A bírói indítvány az Önkormányzati Tanács által vizsgálandó önkormányzati rendeletet nem jelölte meg, továbbá indokolást egyáltalán nem tartalmazott.

3. Az Önkormányzati Tanács eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) IV. Fejezet 15. pontja szabályozza. A 48. § (3) bekezdése értelmében „[h]a a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben.” A bírói indítvány formai és tartalmi kellékeit a 48. § (4) bekezdése tartalmazza. A 48. § (4) bekezdés szerint az indítványnak tartalmaznia kell
a) az önkormányzati tanács által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet rendelkezése sért,
d) annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
A kellékhiányos bírói kezdeményezés az Önkormányzati Tanács előtti eljárást gátló körülmény, amely – érdemi elbírálás nélkül – a kezdeményezés elutasítására [Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pont], illetve az eljárás megszüntetésére vezet [Bszi. 51. § (2) bekezdés b) pont].

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. hivatkozott rendelkezései értelmében normakontroll tevékenységet végez. Az Önkormányzati Tanács a perben alkalmazandó jogszabály alkalmazhatóságáról dönt.

5. A bíró az Alaptörvény 26. § (1) bekezdése szerint az alkotmányos/törvényes jogszabályoknak alárendelten folytatja ítélkező tevékenységét. Az Alaptörvény ezen rendelkezése azt a kötelezettséget is jelenti, hogy a bíró a perbe vitt jogokról a jogrendszerbe illeszkedő – az alaptörvénynek megfelelő - jogszabályok/önkormányzati rendeletek alapján dönthet csupán. A bíró kötelezettsége az, hogy az alkalmazandó jogszabály perbeli alkalmazhatóságáról – kétség esetén – meggyőződjön. Ezért a bírói kezdeményezés intézményének alkalmazása a bírói meggyőződés függvénye, következésképpen az nem a peres fél jogérvényesítésének, hanem a bírónak az eljárásjogi eszköze.

6. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:Pp.) 155/C. § (1) bekezdése értelmében a bíró hivatalból, de a fél indítványa alapján is kezdeményezheti a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárást. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítása — az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezhető eljárás mellett és azokkal egyezően kezelt — 2012. január 1. napjától újabb felfüggesztési ok a Pp. 155/C. § (3) bekezdése értelmében. A Pp. szerint a peres fél indítványáról a bíró köteles dönteni. Ugyanakkor sem az indítványnak helyt adó, sem az azt elutasító végzés ellen nincs helye önálló fellebbezésnek [Pp. 155/C. § (3) bekezdés]. A jogintézmény alkalmazásához rendelt eljárási szabályok is azt tükrözik tehát, hogy az alkalmazandó jogszabály törvényességével kapcsolatos aggály tisztázása a jogvitát eldöntő bíró „szuverenitása” körébe tartozik, azaz a bíró egyedi ügy eldöntésében megnyilvánuló függetlenségének a része.

7.Jelen esetben a bírói indítvány indokolást egyáltalán nem, pusztán annyit tartalmaz, hogy alperesek kérelmére kezdeményezi a Kúria eljárását önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt. Nem jelöli meg azonban, hogy mely önkormányzati rendelet felülvizsgálatát indítványozza, és nem adja elő azt sem, hogy a rendelet álláspontja szerint mely jogszabállyal és milyen okból ellentétes. Ebből  következően nem felel meg a Bszi 48. § (4) bekezdésében  rögzített formai és tartalmi elvárásoknak.

8. A kifejtettek értelmében és figyelemmel a Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés b) pontjára is, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszüntette.

9. Az Önkormányzati Tanács eljárása során a Bszi. 46. §-a szerint nincs helye a Pp. alapján hiánypótlásnak. Ugyanakkor az eljárást megszüntető jelen végzés nem teremt „res iudicata”-t. Ezért a bíró újból előterjeszthet a Bszi. 48. § (4) bekezdésnek megfelelő indítványt az adott ügyben.

10. Az Önkormányzati Tanács döntését a Bszi. 49. § első mondata alapján végzésként hozta meg, amellyel szemben a jogorvoslatot a 49. § második mondata zárja ki.

Budapest, 2014. február 4.

Dr. Kozma György sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró