KÚRIA
Kvk.II.37.411/2014/2.szám
A Kúria a személyesen eljárt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2014. március 27-én meghozott 903/2014. számú határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező 2014. március 24-én, március 25-én és március 26-án azonos tartalommal előterjesztett kifogásait a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. március 27-én meghozott 903/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A kérelmező az NVB határozata ellen 2014. március 30-án bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben számára költségmentesség engedélyezését és pártfogó ügyvéd kirendelését kérte, továbbá indítványozta az NVB feloszlatását, az általa jelzett választási jogszabálysértések megszüntetését.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 224.§ (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.
A bíróság a felülvizsgálat iránti kérelemről a – Ve. 228.§ (2) bekezdése szerint – legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.
A költségmentesség engedélyezéséről és a pártfogó ügyvéd kirendeléséről a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 84-87.§-a tartalmaz rendelkezést.
A Ve. 228.§ (2) és 229.§ (2) bekezdése szerint alkalmazandó nemperes eljárásban a 105/1952.(XII.28.) MT rendelet 13.§-a alapján a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, amennyiben azok a Ve. szabályaival – annak jellege miatt – összhangban állnak.
A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását a Ve. nem teszi lehetővé, mert a kérelem szabályszerű elbírálása a Ve. szerinti határidők betartását veszélyeztetné. A Ve.-beli határidők túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg.
A pártfogó ügyvédi képviseletet – a Pp. 87.§ (1) bekezdése szerint – a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Ezen engedélyezés tárgyában a határozat meghozatala 5 vagy 15 napos határidőn belül lehetséges, ez pedig szintén nem teszi lehetővé a törvényes eljárási határidő alatti döntés meghozatalát a bíróság számára.
Miután a kérelmező az előírt, kötelező ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be kérelmét, pártfogó ügyvéd kirendelésének pedig nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231.§ (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62.§ (1) bekezdés s) pontja alapján a kérelmezőt megillető illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékből az Itv. 58.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti mérsékelt illetéket az eredménytelen felülvizsgálati kérelem folytán a kérelmező köteles megfizetni a Pp. 78.§ (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
A határozat ellen a további jogorvoslatot a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. április 1.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke
Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró
Dr. Tóth Kincső sk. bíró