A KÚRIA
Kvk.I.37.288/2014/3.szám
A Kúria Seres Mária Szövetségesei kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2014. március 9-én meghozott 445/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Kúria kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) 28/2014. (III. 05.) számú határozatával a kérelmező jelöltjeként az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán indulni szándékozó ... egyéni képviselőjelölti nyilvántartásba vételét visszautasította. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (továbbiakban Vjt.) 6. § alapján megállapította, hogy az átvett ajánlóíveken szerepelő ajánlások száma a szükséges ötszázat nem érte el.
A kérelmező az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (továbbiakban: NVB), amely azt a 445/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Seres Mária „fellebbezés”-nek nevezett, de tartalmában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB határozatával szemben. A kérelemhez pdf. formátumban - aláírást nem tartalmazó - a Seres Mária Szövetségesei képviseletére utaló ügyvédi nyilatkozat került csatolásra. E nyilatkozat a becsatolt formában ügyvédi meghatalmazásnak nem tekinthető.
A bírósági felülvizsgálati kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 223. § (1) bekezdése értelmében „A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.”
A bírósági felülvizsgálati kérelmet tehát – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 17. pontja értelmében „Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.”
Jelen ügyben megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumban (pdf. formátumban) benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 223. § (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást nem tartalmaz, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében: „A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.”
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 16.
Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök és előadó bíró
Dr. Heinemann Csilla sk. bíró
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró