KÚRIA
Kvk.II.37.323/2014/2.szám
A Kúria ... (cím) ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt (cím) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 12. napján meghozott 715/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 715/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A ... számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2014. március 5. napján kelt 19/2014. számú határozatában visszautasította ..., a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyéni képviselőjelölti nyilvántartásba vételét arra hivatkozással, hogy a képviselőjelölt nem rendelkezik az Országgyűlési Képviselők Választásáról szóló 2011. CCIII. törvény 6. §-ában meghatározott 500 érvényes ajánlással. Az OEVB az érvényes ajánlások számát 415-ben határozta meg.
A kérelmező fellebbezése alapján a Nemzeti Választási Bizottság a 715/2014. számú határozatában a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Nemzeti Választási Bizottság határozatának indokolásában megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott fellebbezés nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését, így a fellebbezés a Választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett elutasítani. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a Nemzeti Választási Bizottság határozatának megváltoztatását kérte, mellékletként írásbeli tanúvallomást csatolt a koordinációs feladatokkal megbízott képviselője részéről. A kérelmező szerint a Választási Bizottság határozata nem felelt meg a Ve. 46. § követelményeinek, illetőleg a jelölt nyilvántartásba vétel körében a Ve. 124. § (1) bekezdés rendelkezéseinek. A kérelmező hivatkozott arra, hogy a választási bizottságok tévesen értelmezik a Ve. 124. § szerinti felelősséget, és a kérelmező késedelme alapján bírság megfizetésére nem kötelezhető.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Kúria kiemeli, hogy jelen nemperes eljárás tárgyát a Nemzeti Választási Bizottság 715/2014. számú határozata képezte. Ebben a határozatában a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező azon fellebbezését, amelyet az OEVB 19/2014. (III.05.) számú nyilvántartásba vételt visszautasító határozata ellen terjesztett elő. Ennek alapján jelen választási ügynek nem volt tárgya a kérelmező terhére alkalmazott bírság, a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a Nemzeti Választási Bizottság törvényesen határozott-e, amikor a kérelmező részéről a jelöltje visszautasításával kapcsolatban előterjesztett fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell – többek között - a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ami jogszabálysértés, vagy téves mérlegelésre utalást jelent. A kérelmező által előterjesztett fellebbezés kizárólag a következőkre utalt: „Mivel az ajánlások vizsgálata tapasztalatunk szerint választókerületenként és jelölő szervezetenként eltérő szigorúsággal történt, ezért kérjük az ajánlások ismételt átvizsgálást képviselőnk jelenlétében, hiszen képviselő jelöltünket ajánló választópolgárok többsége egyértelműen kinyilvánította választói akaratát a jelölt ajánlása tekintetében.”. E megfogalmazás alapján helytállóan állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság, hogy az ajánlásokkal összefüggésben konkrét jogszabálysértést a kérelmező nem jelölt meg, hivatkozásai az általánosság szintjén maradtak, amire tekintettel az ajánlások további vizsgálata nem volt elrendelhető.
Ez egyben azt is jelenti, hogy tételesen megjelölt jogszabálysértés hiányában a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. helytálló alkalmazásával utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmező fellebbezését. Az előzőek alapján a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A Kúria az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére, melynek mértékét az Itv. 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt alkotmányjogi panaszt nem tekinti szabályszerűen előterjesztettnek, mivel ilyen típusú jogorvoslatra a bírósági határozat meghozatalát megelőzően „vagylagosan” nem kerülhet sor. Emiatt a kérelmező alkotmányjogi panasza csak abban az esetben kerülhet felterjesztésre, ha azt a kérelmező a kúriai határozatra hivatkozással az iratoknál újból előterjeszti.
Budapest, 2014. március 17.
dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök, előadó bíró
dr. Rothermel Erika s.k. bíró
dr. Tóth Kincső s.k. bíró