A KÚRIA
Kvk.II.37.274/2014/2.szám
A Kúria dr. ... (cím) ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt (cím) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 9. napján meghozott 367/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 367/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) 2014. március 4. napján kelt 31/2014. számú határozatában bírság megfizetésére kötelezte a kérelmezőt, mert az ajánlóíveket 2014. március 3. napjáig nem adta le.
A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 367/2014. számú határozatában az OEVB határozatát helybenhagyta. Utalt a jelölő szervezet objektív felelősségére, a kimentési lehetőség és mérlegelés hiányára.
A NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy a megküldött határozat nem teljesíti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 46.§ f) pontjában foglaltakat, annak jogorvoslati záradéka nem felel meg a Ve. 46.§ cb) pontja szerinti tartalmi követelményeknek. Állította továbbá, hogy a NVB nem tárta fel a tényállást, és a körülmények mérlegelését nem végezte el. Egyúttal alkotmányjogi panaszt is előterjesztett.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 46.§ f) pontja szerint a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegzőlenyomatát.
A Kúria a becsatolt iratok alapján megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozatmásolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került. Ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan.
A Ve. 46.§ cb) pontja szerint a határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételeiről való tájékoztatást.
A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46.§ cb) pontja szerinti elemeket. A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. Ezért a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a jogszabályi követelményeknek megfelel.
Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10.§ (1) bekezdés alapján a Ve-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124.§ (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria rögzíti, hogy az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ez okból nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. A fentiek alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem e része is alaptalan.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére irányuló indítvány a Ve. 233.§ (1) bekezdésére figyelemmel idő előtti, annak előterjesztésére csak a bírósági döntésre figyelemmel van mód.
A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Kúria az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján a közigazgatási nemperes eljárás illetékének viselésére, melynek mértékét az Itv. 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 13.
dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, előadó bíró,
dr. Rothermel Erika s.k. bíró,
dr. Kalas Tibor s.k. bíró