KÚRIA
Kvk.I.37.218/2014/2.szám
A Kúria a ... ügyvéd által képviselt Magyar Republikánus Politikai Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 7. napján meghozott 170/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 170/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Magyar Republikánus Párt (továbbiakban: kérelmező) jelölőszervezet az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán állított pártlistáját 2014. március 4-én 12 fő jelölttel bejelentette. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a pártlista nyilvántartásba vételét visszautasította. Döntését azzal indokolta, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)-(2) bekezdései szerint párlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 254. § (1) bekezdése szerint a pártlista állításánál a jelölőszervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.
Az NVB megállapította, hogy a kérelmező a fővárosban és kilenc megyében összesen huszonegy egyéni választókerületi jelöltet állított, ezáltal a szervezet pártlistájának bejelentése nem felelt meg a törvényes feltételeknek, figyelemmel a Vjt. 8. § (1) bekezdésben foglaltakra. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A kérelmező az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 275. § (4) bekezdése alapján a nyilvántartásba vételt visszautasító határozat megváltoztatását, és a pártlista nyilvántartásba vételét. Jogszabálysértésként hivatkozott a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Ve. 254. § (2) bekezdésére, mely szerint az NVB törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölőszervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot. Megjelölte továbbá jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait is.
Előadta, hogy a párt mindösszesen negyvenegy fő jelöltet állított, ebből huszonegy fő jelöltet az illetékes egyéni országgyűlési választókerületi bizottság nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba nem vett jelöltek közül tizenhat fő fellebbezéssel élt az NVB-hez. A fellebbezések elbírálása még nem történt meg. Nézete szerint az NVB határozatának meghozatala során nem vette figyelembe a Ve. 254. § (2) bekezdésében írtakat, valamint azt, hogy a nyilvántartásba vett jelöltek végleges száma jelenleg nem ismert, az a jogorvoslati eljárások végén még változhat. Az országos lista bejelentésére vonatkozó határidő jogvesztő, így amennyiben az NVB határozata jogerőre emelkedik, a kérelmező annak ellenére is elesik az országos lista állításának lehetőségétől, ha az időközben elbírált fellebbezések nyomán teljesíteni tudná a Vjt. 8. §-ban írt követelményt. Mindez a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti, mert hátrányba kerül az a jelölőszervezet, akinek a jogorvoslati kérelmét később bírálják el. A Ve. nem ír elő határidőt az országos lista nyilvántartásba vételéről szóló határozat meghozatalára, azaz a jogorvoslati eljárások eredménye figyelembe vehető.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A kérelmező a jogszabálysértést elsődlegesen abban jelölte meg, hogy az NVB-nek a Ve. 254. § (2) bekezdése figyelembevételével kellett volna a döntését meghoznia. Mivel a határozat nem ezen alapult, így az a megjelölt jogszabályhelyet és alapelvi rendelkezéseket is sért.
A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor nem sértett jogszabályt az NVB, amikor a pártlista nyilvántartásba vétele tárgyában – a kifejezetten erről rendelkező – Ve. 254. § (1) bekezdése szerint döntött, és nem a már nyilvántartásba vett pártlista törlésére irányadó (2) bekezdés szerint. A listaállításhoz szükséges egyéni jelöltállítás kérdését, a feltételek időbeli teljesülésének követelményét a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) már a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (régi Ve.) hatálya alatt is vizsgálta [Kvk.I.37.369/2010/2., Kvk.VI.37.361/2010/2.]. A korábbi elvek és a hatályos szabályozás összevetésével is az állapítható meg, hogy az NVB helyesen döntött, amikor a lista benyújtása időpontjában vizsgálta a feltételeket. Ez a Ve. speciális eljárási rendjének is megfelelt, ugyanis a Ve. más jogorvoslatok bevárását, erre nézve esetlegesen az eljárás felfüggesztését, a határozathozatal elhalasztását nem szabályozza.
A fentiek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét – illetékmentességi nyilatkozat hiányában – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 12.
Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. előadó bíró
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró