A KÚRIA
Kvk.III.37.181/2014/3.szám
A Kúria (...) által képviselt Magyar Szocialista Párt (1066 Budapest, Jókai u. 6.)I.r., Együtt – a Korszakváltók Pártja (1123 Budapest, Alkotás u. 17-19.) II.r., Demokratikus Koalíció (1132 Budapest, Victor Hugo u. 11-15.) III.r., Párbeszéd Magyarországért Párt (1052 Budapest, Párizsi u. 6/b. VI. em. 1/a.) IV.r., valamint a Magyar Liberális Párt (5000 Szolnok, Tarló út 14. I/3.) kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. február 25. napján meghozott 118/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 118/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőket, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – egyetemlegesen 10.000. (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
(...) magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) kifogást nyújtott be a Fejér Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mivel két perkátai lakos 2014. február 18-án a kora délelőtti órákban a Perkátai Önkormányzat tulajdonában álló kastély területén aláírást gyűjtött. A kifogás szerint az eljáró személyek azzal, hogy az önkormányzat tulajdonából a kastély területén és a hozzá tartozó parkban művelődési és oktatási intézmények területe is a közfoglalkoztatási programban résztvevőktől munkaidejük alatt aláírást gyűjtöttek, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 123. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, mert ajánlásokat másolt ajánlóíveken gyűjtöttek. A beadványozó álláspontja szerint az aláírásgyűjtők jogosulatlan adatkezelést is végeztek.
Az OEVB a 2014. február 21-ei ülésén a 9/2014. (II.21.) számú határozatában a kifogást elutasította. Az elsőfokú határozat megállapította, hogy az aláírásgyűjtéshez használt ívek nem ajánlóívek, hanem más támogatói ívek voltak. Tekintettel arra, hogy a kifogásban szereplő ívek nem felelnek meg annak a törvényi kritériumnak [Ve.121. § (2) bekezdés], amely alapján ajánlásként a jelöltállítási eljárásban figyelembe vehetők lennének, azok nem eredeti pecséttel ellátott ajánlóívek, azokra a Ve. tilalmi szabályai nem alkalmazhatók.
A beadványozó fellebbezése nyomán eljáró Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát helybenhagyta.
A határozat indokolása rámutat arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz a felterjesztett elsőfokú iratanyag és a fellebbezés mellett figyelembe vette Perkáta Község jegyzőjének 2014. február 24-én kelt írásos feljegyzését. A jegyző a helyszínre érkezve megtekintette az aláírásgyűjtést, mely során megállapította, hogy az nem a választási iroda által kiállított ajánlóíven folyt. Feljegyzésében leírta továbbá, hogy az ívek fénymásolt lapok voltak, melyen nem szerepelt sem a képviselőjelölt neve, sem a választási iroda bélyegzője. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben nem látta bizonyítottnak azt, hogy a választási eljárási törvény hatállyal tartozó aláírásgyűjtés történt, illetve az sem, hogy mindez tiltott helyen, tiltott időben zajlott. Megállapította, hogy jelöltet állítani ajánlóíven lehet, így egyéb választási eljáráson kívüli aláírásgyűjtésre a Ve. szabályai nem vonatkoznak.
Sem az OEVB elsőfokú határozata, sem a Nemzeti Választási Bizottság határozata nem tartalmazott utalást a Ve. 44. § (2) bekezdésében írt intézkedés megtételére vonatkozóan.
A kérelmezők a törvényes határidőn belül benyújtott felülvizsgálati kérelmükben kérték, hogy a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát változtassa meg, és állapítsa meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, továbbá tiltsa el a Fidesz-KDNP jelölő szervezetet, valamint az érdekükben eljáró aláírásgyűjtő személyeket a további jogszabálysértéstől.
Felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megsértette a Ve. 44. § (1) bekezdésében, a Ve. 45. § d) pontjában foglalt rendelkezéseket, amikor nem vizsgálta, hogy megállapítható-e a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] sérelme, továbbá a választási bizottságok nem tettek eleget a Ve. 44. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüknek annak ellenére, hogy ezt a kifogást előterjesztő beadványozó a kifogásban és a fellebbezésben kérte.
A Kúria a kérelmezők érdekeltségét a Ve. 222. § (1) bekezdése, a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 327. § (1) bekezdése alapján megállapította, a bírósági felülvizsgálati kérelmet ezért – a Ve.44.§ (2) bekezdésre vonatkozó hivatkozás kivételével - érdemben vizsgálta.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Kúria megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság nem sértette meg a Ve. 44. § (1) és a Ve. 46. § d) pontjában foglalt rendelkezéseket.
Helytállóan foglalt állást a Nemzeti Választási Bizottság abban a kérdésben, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem látta bizonyíthatónak azt, hogy a választási eljárási törvény hatálya alá tartozó aláírásgyűjtés történt. Nem vitatva, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 1/2004. számú iránymutatásának 1. pontjára is figyelemmel a Ve. szabályait sértheti, ha ajánlóívről kitöltetlen állapotban másolatot készítenek, majd ezen választási célból aláírásokat gyűjtenek, ugyanakkor jelen ügyben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt megállapítható, hogy a tényállásban rögzített aláírás gyűjtés választásokhoz kapcsolódóan történt-e. A tanúk csak azt állították, hogy a helyi jelölt támogatására történik a gyűjtés, de az, hogy ez a választásokhoz kapcsolódó támogatásokra vonatkozott-e, az írásbeli tanúvallomásokból nem derült ki. A jegyző feljegyzése szerint az aláíróíveken nem szerepelt az egyéni képviselőjelölt neve, azt a kérdést pedig a jegyző nem tisztázta, hogy milyen célból történt a gyűjtés. Erre figyelemmel annyiban szükséges pontosítani a Nemzeti Választási Bizottság indokolását, hogy a Ve. szabályai azért nem vonatkoznak jelen ügyre, mert nem állapítható meg a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, hogy az aláírásgyűjtés választási célból történt-e.
A Ve. 44. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a tudomására jutott jogsértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.
A Ve. 221. § (2) bekezdés, valamint 222. § (3) bekezdése szerint a jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel szemben sem fellebbezésnek, sem bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
A határozatok valóban nem tartalmaznak rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ügyben eljáró választási bizottságok miként foglaltak állást a Ve. 44. § (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban. A kérelmezők felülvizsgálati kérelme tartalma szerint e vonatkozásban arra irányul, hogy a Kúria a választási bizottságok helyett hozzon jegyzőkönyvbe foglalt döntést arról, hogy a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
A Kúria rámutat arra, hogy a Ve. 222. § (3) bekezdése szerint ilyen eljárás kezdeményezésére a Kúriának hatásköre nincs, tekintettel arra, hogy olyan kérdésben kellene döntést hozni, amelynek felülvizsgálata egyébként a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján kizárt.
A Kúria ugyanakkor rámutat arra, hogy a választási bizottság a Ve. 44. § (2) bekezdése szerint történő eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvbe foglalt döntést köteles hozni, melyből következik, hogy az erről való negatív döntést (elutasítást) is jegyzőkönyvbe kell foglalnia.
A kifejtett indokokra figyelemmel a Kúria a vizsgált határozatot megalapozottnak és törvényesnek találta, ezért a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A Kúria a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján – illetékmentességi nyilatkozat hiányában – a közigazgatási nemperes eljárás illetékének megfizetésére kötelezte a kérelmezőket, amelynek mértékék az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria határozata ellen további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 3.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke
Dr. Szecskó József s.k. előadó bíró
Dr. Kovács Ákos s.k. bíró