A KÚRIA
Kvk.III.37.179/2014/3.szám
A Kúria a (...) által képviselt (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. február 25. napján meghozott 117/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező kifogást nyújtott be a Vas Megye 01. számú Országos Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) kérve a Szombathelyi Televízió 2014. II. 18-i hírműsorát - mely mellőzve a többi jelöltet, egyedül Hende Csaba, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje számára való ajánlások gyűjtésének megkezdéséről szólt - politikai reklámnak tekinteni és emiatt a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és az OEVB határozat rendelkező részének nevezett televízióban közzétételét. A kérelmet elutasító OEVB döntés ellen a kérelmező fellebbezett és a döntés megváltoztatását kérte. A kérelmezett fentebb megjelölt határozatában a fellebbezést elutasította és az elsőfokú döntést helybenhagyta.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a határozat OEVB döntésre is kiterjedő megváltoztatását és a kifogásának való helytadást kérte.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett - úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A Kúria megállapította, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségére, illetőleg nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján érintettségére következtetni lehetett volna. A kérelmező érintettségére továbbá semmilyen adat nem utal sem a kérelemhez csatolt mellékletekben, sem az általa benyújtott iratanyagokban. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem begyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
Rámutat a Kúria, hogy hivatalból bizonyítást választási ügyben és az eljárás nemperes jellege folytán a bíróság nem végezhet. A kérelmezőt terhelte volna érintettségének valószínűsítése, mely kötelezettségének nem tett eleget, ezért a valószínűsítés hiányának következményeit viselni ő köteles.
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. említett rendelkezése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdésének f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. március 3.
Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró
Dr. Szecskó József s.k. bíró