KÚRIA
Kvk.II.37.146/2014/2.szám
A Kúria a dr. Patyi Renáta ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. február 13-án kelt 80/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 80/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező 2014. február 10-én jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte az országgyűlési képviselők 2014-ei általános választásán. A benyújtott P1 nyomtatványon a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyként került feltüntetésre, aki ezen minőségében a nyomtatványt aláírásával látta el. A bejelentéshez a kérelmező – többek között – a pártelnöktől elnökségi tag nevére szóló meghatalmazást csatolt.
Ugyancsak 2014. február 10-én kezdeményezte az jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét – az előírt nyomtatvány benyújtásával – , aki magát a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyként nevezte meg, és a nyomtatványt ezen minőségében eljárva írta alá.
A Nemzeti Választási Iroda megkeresésére a Kecskeméti Törvényszék 2014. február 11-én közölte a bejelentett szervezet nyilvántartási adatait, melyek között a társadalmi szervezet képviselőjeként elnök és alelnök került megnevezésre.
A Nemzeti Választási Bizottság 2014. február 13-án kelt 80/2014. számú határozatával az , mint jelölő szervezetet – annak törvényes képviselője által benyújtott kérelme alapján – az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán nyilvántartásba vette. Határozatának indokolásában a által benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, tekintettel arra, hogy azt nem a választási választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 119.§ (2) bekezdése szerinti, bírósági nyilvántartásban szereplő törvényes képviselő nyújtotta be, a Ve. 133.§ (2) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva, visszautasította.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a 80/2014. számú határozat hatályon kívül helyezését és a Nemzeti Választási Bizottság új eljárás lefolytatására utasítását kérte előadva, hogy a jelölőszervezet képviseletére jogosult személynek kell tekinteti azt a személyt is, akit a bejegyzett képviselő meghatalmazott. Állította, hogy a határozat ellentétes a Ve. 46.§ ca) pontjával, mivel annak rendelkező része nem rendelkezik a által benyújtott kérelemről.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 231.§ (5) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot:
a) helybenhagyja, vagy
b) megváltoztatja.
Ezen jogszabályi rendelkezésre figyelemmel a kérelmező által a határozat hatályon kívül helyezése és a Nemzeti Választási Bizottság új eljárásra utasítása iránti kérelem nem volt teljesíthető.
A Ve. 119.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.
A Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezet képviseletére jogosult személynek – helyesen – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyt tekintette. Az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve 119.§ (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő.
A Ve. 133.§ (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
Tekintve, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az , mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette, ugyanazon határozati rendelkező részben nem utasíthatta egyben vissza annak nyilvántartásba vételét. kérelmének visszautasítására azért került sor, mert az a törvényes feltételeknek nem felelt meg, mivel nem a bírósági nyilvántartásban szereplő törvényes képviselő nyújtotta be.
Az, hogy a határozatnak nem a rendelkező része, hanem az indoklása tartalmazza a által benyújtott kérelem elutasítását – a Kúria szerint – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértésnek minősíthető és, mint ilyen a határozat hatályon kívül helyezését nem alapozza meg [Pp. 339.§ (1) bek.].
Mivel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság felülvizsgálni kért határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A Kúria a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján – illetékmentességi nyilatkozat hiányában – a közigazgatási nemperes eljárás illetékének megfizetésére kötelezte a kérelmezőt, amelynek mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. február 18.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró
Dr. Márton Gizella sk. bíró
Dr. Tóth Kincső sk. bíró