A KÚRIA
Kvk.II.37.110/2014/2.szám
A Kúria dr. Dobozy Csaba (cím) ügyvéd által képviselt Kérelmező (cím) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. január 30. napján meghozott 43/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A kérelmező 2014. január 27-én jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte.
A Nemzeti Választási Bizottság – a civil szervezetet nyilvántartásba vevő Budapest Környéki Törvényszék tájékoztatását is bekérve - 2014. január 30-án meghozott döntésében a kérelmezőt az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, egyúttal nem engedélyezte a kérelmező számára a ... rövidített név és az ezen elnevezést tartalmazó embléma használatát.
A Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező alapszabályában rövidített név nem szerepel, a párt teljes neve és a használni kívánt rövid név között sem nyelvtani, sem logikai kapcsolat nincs, így a kérelem sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Budapest Környéki Törvényszéknél a kérelmező változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, kezdeményezte nevének módosítását és a ... megnevezés nyilvántartásba vételét, mely eljárás folyamatban van. Ezzel alátámasztottnak látta azon álláspontját, hogy a meglévő teljes név és a rövidített név között kapcsolat nincs.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását, a ... rövidített név és a bejelentett embléma nyilvántartásba vételét, valamint költségei megtérítését kérte.
Állította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tévesen értelmezte a Ve. 134.§ (1) bekezdésében foglaltakat, mert e rendelkezés az egyéb, rövidített név tekintetében egyetlen korlátot állít fel, az nem lehet más szervezet bejegyzett neve, rövidített neve. A határozatban megfogalmazott szűkítő értelmezésre lehetőséget sem látott. Egyebekben vitatta, hogy nincs nyelvtani, logikai kapcsolat a párt neve és a rövidített név között. E körben azzal érvelt, hogy a ... szónak a ..., a ... szónak a ... a szinonimája, így a nyelvtani kapcsolat is fennáll. Míg az a célkitűzése, hogy a nemzeti tudat erősítéséért kíván tevékenykedni, megteremti a logikai kapcsolatot a két elnevezés között. Álláspontja szerint a folyamatban lévő névváltoztatási eljárás csak erősíti igényük jogosságát. Hivatkozott arra, hogy a kérelem elutasítása az esélyegyenlőséget sérti, mert a választásokon ... néven kíván részt venni, így a kért rövidített név nyilvántartásba vétele, szavazó lapon való feltüntetése indokolt.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 134.§ (1) bekezdését helytállóan értelmezte, amikor a bejelentett rövidített név és az azt tartalmazó embléma használatát az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán nem engedélyezte.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 132-133. §-ában foglaltak szerinti eljárásban tisztázta a vitatott kérdés eldöntéséhez szükséges tényeket és azokat megfelelő módon értékelte. Azt a kérelmező sem vitatta és a megkeresésre adott törvényszéki válasz is egyértelműen alátámasztotta, hogy a kérelmező a civil szervezetek nyilvántartásába a ... vagy egyéb rövidített nevet nem jelentett be. Ily módon nem élt a rövidített név választásának lehetőségével. Ennek következtében a Nemzeti Választási Bizottságnak a Ve. 134.§ (1) bekezdés 2. fordulatában írt szabályt kellett értelmeznie, alkalmaznia.
Tévesen állítja a kérelmező, hogy e jogszabályi rendelkezés helytálló értelme az, hogy egy adott párt bármely rövid nevet a jelölő szervezetek nyilvántartásába bejelenthet és a választásokon használhat. A Ve. 134.§ (1) bekezdése pontosan a „egyéb rövidített név” kifejezést használja, nem pedig az „egyéb rövid név” fordulatot alkalmazza, amely értelemszerűen nyelvtani kapcsolatot jelent a használt, nyilvántartott teljes névvel (annak csak egy szava, nyelvtani szabályok szerinti rövidítése, betűiből, egyes elemeiből alkotott (mozaik)szó, stb.). E körben alaptalanul érvelt a kérelmező, mert a ..., mint szóösszetétel nem szinonimája a ... szótársulásnak, így ezen az alapon a kérelem nem egyeztethető össze a szabályozás céljával, de logikájával sem.
Egyet ért a Kúria azzal az állásponttal – bár ez nem a Ve. rendelkezéseivel, hanem a civil szervezetek által követett gyakorlattal alátámasztott és egyben szolgálja a civil szervezetek döntési szabadságát -, hogy ha a rövidített név az egyesület tevékenységével, céljával egyértelmű és nyilvánvaló logikai kapcsolatba hozható, akkor egyedi mérlegelés alapján elfogadható az ilyen rövidített név választások során való használata. A Kúria vizsgálta e logikai kapcsolat lehetőségét, és arra jutott, hogy a kérelmező jelen eljárásban csak igen távoli asszociációt tudott bemutatni, mely szintén nem feleltethető meg a szabályozás céljának.
A Kúria egyet értett azzal a határozati állásponttal is, hogy a változásbejegyzés kezdeményezése, a tervezett névváltoztatás, a határozati érvelést támasztja alá, hiszen ha a közvetlen nyelvtani vagy logikai kapcsolat a kérelmező teljes neve és általa használt rövid név között oly nyilvánvaló lenne, akkor szükségtelen lenne a teljes név rövid névhez igazítása.
Jelen eljárásban az esélyegyenlőség kérdése fel sem merülhet a döntés kapcsán, mivel a Nemzeti Választási Bizottság a tételes jogszabályi előírásnak szerzett érvényt és a kérelmező sem tudott megjelölni olyan esetet, ahol más jelölő szervezettel szemben eltérő jogértelmezésre került volna sor.
A fentiek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, ezért a Ve. 231.§ (5) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Tájékoztatja a Kúria a kérelmezőt, hogy a Ve. 233.§ (1) bekezdése alapján a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.
Budapest, 2014. február 3.
Dr. Tóth Kincső tanácselnök, előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
Dr. Kalas Tibor bíró