Az ugyanazzal az úniós kettős állampolgársággal rendelkező házastársak saját maguk választhatják meg, melyik érintett tagállam bíróságához fordulnak házasságuk felbontása érdekében - Az egyik tagállam bíróságainak joghatósága nem zárható ki azon az alapon, hogy a felperes esetében az állampolgárságon kívül nem áll fenn egyéb kapcsolóelv ezzel a tagállammal.
HADADI LÁSZLÓ kontra MESKO CSILLA MÁRTA*
A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendelet1 különösen a házassági kötelékek felbontásával kapcsolatos eljárásra vonatkozóan több joghatósági okot is meghatároz. A házastársak szokásos tartózkodási helyére alapozott különböző kritériumokon felül a rendelet a házastársak állampolgárságának kritériumát2 is meghatározza.
Ezenfelül a rendelet főszabály szerint azt írja elő, hogy a valamely tagállamban hozott határozatot az Európai Unió többi tagállamában elismerik, és hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. Mindazonáltal a rendelet elismerésre vonatkozó átmenteti rendelkezései értelmében3 olyan esetekben, amikor a házasságot felbontó határozat a rendelet alkalmazási időpontja előtt született4, az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága kivételesen felülvizsgálható.
1979-ben Hadadi L. és Mesko Cs. M. - mindketten magyar állampolgárok - Magyarországon házasságot kötöttek. 1980-ban Franciaországba vándoroltak ki, és az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a mai napig e tagállamban tartózkodnak. 1985-ben a házastársak megszerezték a francia állampolgárságot, ezért mindketten rendelkeznek mind a magyar, mind a francia állampolgársággal.
2002. február 23-án Hadadi L. a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kérelmezte a házasság felbontását. Mesko Cs. M. 2003. február 19-én kérelmezte a házasság felbontását a Tribunal de grande instance de Meaux (Franciaország) előtt.
2004. május 4-én, vagyis a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való 2004. május 1-jén történt csatlakozását követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság kimondta Hadadi L. és Mesko Cs. M. házasságának felbontását.
Ezen ítélet meghozatalát követően a francia bíróság Mesko Cs. M. házasság felbontása iránti keresetét elfogadhatatlannak nyilvánította. A Mesko Cs. M. e végzés ellen fellebbezést nyújtott be a Cour d'appel Paris-hoz (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország), amely úgy ítélte meg, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a házasság felbontására vonatkozó ítélete nem elismerhető, mivel a magyar bíróság joghatósága "tulajdonképpen igencsak ingatag", miközben a házastársak tartózkodási helye szerinti (franciaországi székhelyű) bíróság joghatósága ehhez viszonyítva "különösen erős". Ennek következtében a Cour d'appel Paris Mesko Cs. M. házasság felbontására irányuló kérelmét elfogadhatónak nyilvánította.
Hadadi L. a Cour d'appel Paris ítéletével szemben jogorvoslati kérelmet nyújtott be Cour de Cassation-hoz (Franciaország). A Franciaországban benyújtott házasság felbontása iránti kérelem elfogadhatóságának vizsgálata keretében a Cour de cassation-nak a magyar bíróság által kimondott házasság felbontására vonatkozó ítélet tekintetében a rendeletben a joghatóság elismerésére vonatkozóan meghatározott átmeneti rendelkezéseket kell alkalmaznia. Lényegében azt kell meghatározni, hogy a rendelet alkalmazásával a magyar bíróság joghatósággal rendelkezhetett-e Hadadi L. házasság felbontása iránti keresetének eldöntésére. E körülmények között a Cour de cassation a rendeletben meghatározott joghatósági szabályok azon esetre vonatkozó értelmezésére vonatkozó kérdéseket terjesztett az Európai Közösségek Bírósága elé, amikor a házastársak ugyanazon tagállamok (Magyarország és Franciaország) kettős állampolgárai, miközben régóta nem élnek Magyarországon, és az egyetlen kapcsolóelv, amely e tagállamhoz fűzi őket, az a (magyar) állampolgárságuk.
A Bíróság először is megállapítja, hogy a rendelet nem tesz különbséget azon különböző állampolgárságok között, amellyel valamely személy esetlegesen rendelkezhet. Következésképpen a rendeletnek a házastársak állampolgársága szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát szabályozó rendelkezése nem értelmezhető eltérően akkor, ha a házastársak két azonos állampolgársággal is rendelkeznek, ahhoz az esethez viszonyítva, ha a házastársak csak egy közös állampolgársággal rendelkeznek. Ennélfogva amennyiben a házastársak ugyanazon kettős állampolgársággal rendelkeznek, az eljáró bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az érintettek egy másik tagállam állampolgárságával is rendelkeznek.
Ebből következően a rendeletben a joghatóság elismerésére vonatkozóan meghatározott átmeneti rendelkezések alkalmazásakor a francia bíróságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy Hadadi L. és Mesko Cs. M. magyar állampolgárok is, és ennélfogva a magyar bíróságok ugyancsak joghatósággal rendelkeznek a házasság felbontására vonatkozó jogvitában való eljárásra.
A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy a rendelet a házasság felbontása esetén nem zárja ki a többes joghatóságot. Éppen ellenkezőleg, e jogszabály kifejezetten rendelkezik arról az esetről, amikor több bíróság rendelkezik joghatósággal, anélkül, hogy azok között bármiféle rangsor állna fenn.
Ezt követően a Bíróság kifejti, hogy mivel a rendelet az állampolgárságot határozza meg joghatósági okként, egy egyértelmű és könnyen alkalmazható kapcsolóelemet részesít előnyben. Nem ír elő semmiféle, az állampolgársághoz kapcsolódó többletkritériumot, mint például az állampolgárság szoros mivoltát. A házastársak és az állampolgárságuk közötti kapcsolóelvek vizsgálatának szükségessége ugyanis nehezítené a bírósági joghatóság vizsgálatát, ami éppen a rendelet alkalmazásának azáltal történő könnyítésére vonatkozó célkitűzésének mondana ellent, hogy egy olyan kapcsolóelv alkalmazandó, amely egyszerű és egyértelmű.
Végül a Bíróság emlékeztet, hogy a rendelet értelmében egy olyan házaspár, amelynek tagjai csupán egy tagállam állampolgárai, továbbra is jogosultak e tagállam bíróságához fordulni, miközben szokásos tartózkodási helyük esetleg már évek óta nem ebben a tagállamban található, tovább e tagállammal már kevés kapcsolatuk áll fenn.
Ezért a Bíróság megállapítja, hogy a rendelettel ellentétes az, hogy az egyik tagállam bíróságainak joghatóságát a másik tagállam bírósága kizárja azon az alapon, hogy a felperes esetében nem áll fenn egyéb kapcsolóelv ezzel a tagállammal.
A Bíróság tehát úgy ítéli meg, hogy a rendelet értelmében azon tagállamok bíróságai, amely tagállamoknak a házastársak állampolgárai, joghatósággal rendelkeznek, így a házastársak bármelyike jogosult tetszése szerint mindkét tagállam bírósága előtt eljárást indítani.
(A Bíróság 2009. július 16-ai ítélete a C-168/08. sz. ügyben)
* A fordítás az Európai Bíróság 2009. július 16-ai 66/09. sz. sajtóközleménye alapján készült. A fordítás nem hivatalos dokumentum, a Bíróságot nem köti.
1 A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i, 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 338., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.)
2 Az Egyesült Királyság és Írország esetében az állampolgárság kritériumát a házastársak közös "domicile"-ja (lakóhelye) helyettesíti.
3 Az átmeneti rendelkezéseket a rendelet 64. cikke tartalmazza.
4 A rendelet 2005. március 1-jétől alkalmazandó, kivéve a 67-70. cikket, amely cikkek az alapeljárásra nézve irrelevánsak.