Nem egyeztethető össze a közösségi joggal az a szabály, amely az élelmiszerek címkézésénél egy meghatározott nyelv használatát írja elő - Bár a közösségi jog rendelkezik arról, hogy az élelmiszerek címkézése a vásárlókat és fogyasztókat nem tévesztheti meg, nem összeegyeztethető a közösségi joggal a francia szabály, amely a címkézéseknél kizárólag a francia nyelv használatát írja elő.
BÜNTETŐELJÁRÁS YANNICK GEFFROY ÉS A CASINO FRANCE SNC ELLEN*
Yannick Geffroy úr árubeszerzőként dolgozik a francia CASINO konszernnél. A Puy-de Dome-i versenyjogi, fogyasztóvédelmi- és csalásellenes igazgatóság által a Hypermarché GEANT (CASINO-konszern) üzletben 1996. június 5-én végzett ellenőrző vizsgálatot követően a Tribunal de Police Saint-Etienne Geffroy úrral szemben az élelmiszerek címkézéséről szóló francia szabályok megsértése miatt pénzbírságot szabott ki. A CASINO polgárjogi felelősségét megállapították.
A versenyjogi igazgatóság a következőket állapította meg:
- 432 Coca-Cola üveg, 47 Merry Down almabor üveg és 22 Red Raw gyömbér üveg címkéjén nem szerepelt francia nyelvű felirat;
- a gyömbér elnevezést Franciaországban almából előállított alkoholtartalmú italra használják és az OD Pirat & Shock márkájú almabor üveg reklámozásánál szerepelt.
Az ügyben eljáró Cour d'appel de Lyon kérdést intézett a Bírósághoz, hogy a francia szabály a közösségi jognak az élelmiszerek címkézésére, feliratozására és reklámozására vonatkozó szabályaival összeegyeztethető-e.
A közösségi jog szerint a címkézés módja nem tévesztheti meg a vásárlókat, és különösen nem lehet megtévesztő az érintett termék tulajdonságait tekintve (összetétel, fajta, mennyiség, eltarthatóság, eredet és származás, előállítási- és termelési mód).
A Bíróság emlékeztet arra, hogy nem feladata dönteni arról, hogy meghatározott termékek címkézése félrevezeti-e a fogyasztókat. Ez a nemzeti bíróság dolga. A Bíróság azonban hasznos útmutatásokat adhat a nemzeti bíróság döntéséhez.
Így a Bíróság a következő állásponton van: az a körülmény, hogy az almából előállított, valamely tagállamban jogszerűen "almabor" elnevezéssel gyártott és forgalmazott alkoholtartalmú italok összetétele a másik tagállamban az almabor előállítására vonatkozó követelményeknek nem felel meg, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ez utóbbi tagállam az adott ital "almabor" elnevezéssel való forgalmazását megtiltsa azzal az indokkal, hogy az elnevezés a fogyasztókat megtéveszti.
A Bíróság utal azokra a feltételekre, amelyekkel a tagállam az élelmiszer elnevezésének megváltoztatását követelheti: az érintett terméknek az összetétele és az előállítási módja szerint különböznie kell a Közösségen belül ezzel az elnevezéssel általánosan ismert áruktól. Csekély eltérés esetén elegendő a megfelelő címkézés.
A francia szabály nyelvi követelményeit érintően a Bíróság emlékeztet a korábbi joggyakorlatára, amely szerint nem összeegyeztethető a közösségi joggal a nemzeti szabály,
- amely a címkézésnél egy meghatározott nyelv kizárólagos használatát írja elő, anélkül, hogy valamely más, a vásárlók számára könnyen érthető nyelv használatát vagy a vásárlók más módon való tájékoztatását lehetővé tenné, vagy
- amely annak a nyelvnek a használatát írja elő, amely a termék értékesítési területén uralkodik (akkor is, ha emellett más nyelv használatát nem zárja ki).
Ezzel szemben összeegyeztethető a közösségi joggal az a szabály, amely a címkézésnél egy meghatározott nyelv használatát írja elő, de másik, a vásárlók által könnyen érthető nyelv használatát megengedi.
A közösségi jogba ütközik ezért a francia szabály, amely az élelmiszerek címkézésénél egy meghatározott nyelv használatát írja elő anélkül, hogy másik, a vásárlók által könnyen érthető nyelv használatát lehetővé tenné, vagy a vásárlók más módon való tájékoztatását megengedné.
(Az Európai Bíróság 2000. szeptember 12-én kelt, C-366/98. számú ügyben hozott ítéletének összefoglalása)
* A fordítás az Európai Bíróság 2000. szeptember 12-i 58/2000 sz. sajtóközleménye alapján készült. A sajtóközlemény nem hivatalos dokumentum, a Bíróságot nem köti.