Köf.5.023/2026/4. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának 
határozata

Az ügy száma: Köf.5.023/2026/4.

A tanács tagjai: 

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke  
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró 
Dr. Dobó Viola bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró  
Dr. Sugár Tamás bíró

Az indítványozó: Veszprém Megyei Kormányhivatal 
                              (cím1)

Az indítványozó képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Révfülöp Nagyközség Önkormányzata 
                                        (cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Bősze - Magyar Ügyvédi Iroda 
                                                                jogi képviselő2 ügyvéd 
                                                                (cím3)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

• Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 5/2026. (IV. 8.) számú önkormányzati rendelete törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja;
• Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 5/2026. (IV. 8.) számú önkormányzati rendelete preambulumának a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdésébe ütközése megállapítására irányuló eljárást megszünteti;
• Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 5/2026. (IV. 8.) számú önkormányzati rendelete indokolásának a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (5) bekezdésébe ütközése megállapítására irányuló indítványt visszautasítja;
• elrendeli, hogy a határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

1. A Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) 2026. május 14. napján VE/53/757-1/2026. számú törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz, amelyben kifejtette, hogy Révfülöp Nagyközség Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 5/2026. (IV. 8.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) sérti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 85. § (1) bekezdését azzal, hogy a változtatási tilalmat nem egy pontosan körül határolt terület vonatkozásában rendelte el.
2. Sérelmezte továbbá, hogy az Ör. preambuluma nem tartalmaz célmeghatározást, ezért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (1) bekezdésébe ütközik.
3. Törvényességi felhívásában utalt arra is, hogy az Ör. a Jat. 18. § (5) bekezdésével is ellentétes, mivel a jogszabály (tervezetének) indokolásában hivatkozott képviselő-testületi határozatok az Ör. vonatkozásában nem relevánsak, ugyanis más – nem a változtatási tilalommal érintett – hrsz-ú ingatlanokra vonatkoznak.
4. A képviselő testület a felhívást képviselő-testületi ülés keretében nem tárgyalta meg, az álláspontjáról határozatot nem hozott. Az önkormányzati közös hivatal jegyzője és a polgármester 2026. június 15. napján kelt levélben tájékoztatta az indítványozót, hogy a felhívás tartalmával – a második pontot illetően – részben ért egyet.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

5. Az eredménytelen törvényeségi felhívást követően az indítványozó 2026. július 13. napján VE/53/00907-1/2026. számú indítványában a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Ör. Méptv. 85. § (1) bekezdésébe, valamint a Jat. 18. § (1) és (5) bekezdésébe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kérte a Kúria Önkormányzati Tanácsától.
6. Indítványában kifejtette, hogy a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 11. § (5) bekezdése kimondja, hogy egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg, amelynek módosítását legalább telektömbre kell készíteni. Utalt arra, hogy a Méptv. alapján a változtatási tilalom továbbra is településrendezési eszköz, így a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előkészítésének és végrehajtásának biztosítására szolgál. Mivel a változtatási tilalom rendeltetése a HÉSZ-ben megjelenő vagy megjelenítendő településrendezési célok védelme, a két jogintézmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A változtatási tilalom területi hatályát ezért ahhoz a területhez kell igazítani, amelyre a HÉSZ rendelkezései vonatkoznak vagy vonatkozni fognak. Ebből következően amennyiben a Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése alapján a HÉSZ módosítást legalább telektömbre kell készíteni, úgy a változtatási tilalom is csak ezen telektömbre vonatkozhat.
7. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a Méptv.-ben meghatározottak szerint a telek és telektömb fogalma ugyan nem zárja ki egymást, és az Ör.-ben meghatározott helyrajzi számok mindegyike teleknek minősül, azonban a törvényi fogalom alapján nem tekinthetők telektömbnek, változtatási tilalmat nem lehet elrendelni rájuk ebben a formában.
8. Törvényességi felhívásában foglaltakat megismételve kifejtette, hogy a Jat. 18. § (1) bekezdésének 2024. július 1. napjától történő hatályba lépését követően megalkotott rendeletek szükséges tartalmi követelménye a cél meghatározása, amely nem kifejezetten a cél szóval deklarálható, azonban annak – tartalmát tekintve – ki kell tűnnie a preambulum szövegezéséből.
9. A Jat. 18. § (5) bekezdésének sérelmével összefüggésben utalt arra, hogy a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a jogszabály normatív tartalmával összefüggő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. Ezzel szemben az Ör. tartalmaz ugyan indokolást, az azonban az Ör. vonatkozásában nem releváns, hiszen az indokolásban hivatkozott képviselő-testületi határozatok (98/2025.(IX.29.) számú határozat, 113/2025. (XI.10.) számú határozat) teljesen más helyrajzi számú ingatlanokat érintenek.
10. Az Önkormányzati Tanács a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése szerint az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
11. Az önkormányzat védiratában elsődlegesen a változtatási tilalom telektömbre való elrendelése kötelezettségére irányuló (első) indítványelem érdemi vizsgálatának mellőzését kérte. Kifejtette, hogy az indítványozó a törvényességi felhívásban a változtatási tilalom helyrajzi számokra történő elrendelésével összefüggésben a Méptv. 85. § (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott, indítványában azonban, korábbi érvelését „elhagyva és megváltoztatva” a Korm. rendelet 11. §-ának sérelmét hívta fel, amikor arra ural, hogy a változtatási tilalmat kizárólag telektömbre lehetett volna elrendelni. Az önkormányzat álláspontja szerint ezzel az indítványozó jogellenesen túlterjeszkedett a törvényességi felhívás keretein, így ez az indítványelem érdemben nem vizsgálható.
12. Az önkormányzat védiratában a fenti indítványelemre vonatkozóan másodlagosan az indítvány elutasítását kérte. Érdemi védekezése körében a Kúria Köf.5067/2024/4. számú döntésére hivatkozva előadta, hogy a változtatási tilalom helyrajzi számonként is elrendelhető. 
13. A védirat utalt a Méptv. 16. § 117. pontjában meghatározott fogalomra, mely szerint a telek egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott földterület. Kiemelte, mivel a Méptv. a változtatási tilalomnál szándékosan a „telek” kifejezést használja, a tilalomnak a változással érintett konkrét helyrajzi számokra történő szűkítése nemcsak szövegszerűen pontos, hanem megfelel a szükségesség és arányosság alkotmányos elvének is.
14. Az önkormányzat a preambulumban meghatározott cél rögzítésével, illetve annak kifogásolt hiányával összefüggésben – érdemi védekezése mellett – rögzítette, hogy a képviselő-testület az Ör. preambulumát módosította, így az indítvány okafogyottá vált, ezért annak elutasítását kérte.
15. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztői indokolással kapcsolatos kifogással összefüggésben kifejtettek szerint, ha az önkormányzat rendelete tartalmazza a formális indokolást (azaz a HÉSZ-módosítási folyamatát és az aláírt tervezői szerződést), illetve a változtatási tilalmat helyrajzi szám szerint kizárólag a változással érintett telkekre szűkítette le, akkor a rendelet magasabb szintű jogszabályba nem ütközik. Álláspontja szerint az előkészítői indoklás megszövegezése – normativitás hiányában – nem képezi a törvényességi felülvizsgálat tárgyát így annak vizsgálata az Alaptörvénybe ütközik.
16. Az önkormányzat a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendeletre hivatkozva utalt arra is, hogy a törvényességi felügyelet során érvényesülnie kell a szakmai segítségnyújtás, a fokozatosság és az együttműködés elvének, illetve ezek elsődlegességének. Álláspontja szerint az indítvány eljárásjogi okokból is alaptalan, mivel a törvényességi ellenőrzés anyagi és eljárási céljával egyaránt ellentétes, az indítványozó ugyanis figyelmen kívül hagyta az önkormányzat határidő-hosszabbítási és konzultációs kérelmét és azonnal a Kúriához fordult, eljárásjogi szempontból idő előtti és indokolatlan pert kezdeményezett, továbbá megsértette a fokozatosság és az ultima ratio elvét is, mivel a Kúria eljárását nem végső, hanem elsődleges kényszerítő eszközként alkalmazta, illetve elveszítette eljárásának támogató, partnerségi funkcióját, amely az Alaptörvényből és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (a továbbiakban: Mötv.) fakad.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

17. Az indítvány az alábbiak szerint részben nem alapos, részben érdemben nem vizsgálható.
18. Az Ör. 2026. július 13. napján (az indítvány előterjesztésekor) hatályos normaszövege: 
    [1] Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Révfülöp Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 5/2008. (III.31.) felváltó új településtervek készítése jelenleg folyamatban van. 
    [2] Révfülöp Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 85. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. év CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 
    1. § Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Révfülöp Nagyközség közigazgatási területén lévő helyrajzi szám1, helyrajzi szám2, helyrajzi szám3, helyrajzi szám4, helyrajzi szám5, helyrajzi szám6, helyrajzi szám7, helyrajzi szám8, helyrajzi szám9, helyrajzi szám10, helyrajzi szám11, helyrajzi szám12, helyrajzi szám13, helyrajzi szám14,helyrajzi szám15, helyrajzi szám16, helyrajzi szám17, helyrajzi szám18, helyrajzi szám19, helyrajzi szám20, helyrajzi szám21, helyrajzi szám22, helyrajzi szám23, helyrajzi szám24, helyrajzi szám25, helyrajzi szám26,helyrajzi szám 27, helyrajzi szám28, helyrajzi szám29, helyrajzi szám30, ingatlanokra az új településterv és helyi építési szabályzat elkészítésének időtartamára, annak hatályba lépéséig változtatási tilalmat rendel el. 
    2. § Ez a rendelet 2026. április 8-án lép hatályba.

I.

19. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. Méptv. 85. § (1) bekezdésébe ütközésével kapcsolatban az alábbiakat állapította meg. 
20. A Méptv. 85. § (1) bekezdése értelmében önkormányzati rendeletben a helyi önkormányzat képviselő-testülete pontosan körülhatárolt területre változtatási tilalmat, illetve telekalakítási és építési tilalmat állapíthat meg. Az elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetve a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetve a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.
21. A Méptv. változtatási tilalom tartalmáról rendelkező 86. § (1) bekezdése értelmében ​a helyi építési szabályzat készítésének időszakára – a településtervezési szerződés megkötésétől a helyi építési szabályzatról szóló rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb három évre – az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő, míg a (2) bekezdés szerint a változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. A változtatási tilalom megszűnését követő két éven belül a változtatási tilalommal érintett területre, építési telekre vagy telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni.
22. A Méptv. 16. §-a tartalmazza a fogalommeghatározásokat, amelynek 117. pontja szerint telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület; ​míg 122. pontja szerint telektömb: valamennyi oldalról közterület, közlekedési terület, közforgalom elől el nem zárt magánút, egyéb beépítésre nem szánt terület, közigazgatási határvonal, kivételesen belterületi határvonal által határolt telek, telekcsoport, tömbtelek, méretbeli és számbeli korlátozás nélkül.
23. Az indítvány alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsának arról kellett döntenie, hogy a Méptv. 85. § (1) bekezdéséből következik-e, hogy a változtatási tilalom csak telektömbre vonatkozhat.
24. Az Önkormányzati Tanács rámutat, a Méptv. 85. § (1) bekezdése az indítványozó érvelésével szemben nem arról rendelkezik, hogy változtatási tilalmat helyrajzi számra nem, csak telektömbre lehet elrendelni, mert e törvényhely kizárólag annyit rögzít, hogy változtatási tilalom „pontosan körülhatárolt területre” állapítható meg. E fogalomnak („pontosan körülhatárolt terület”) pedig a telek, vagyis egy helyrajzi szám szerint nyilvántartásba vett földterület megfelel, mert az egyértelműen, aggálymentesen jelöl ki egy földterületet, így a Méptv. 85. § (1) bekezdésében foglaltakkal nem áll szemben.  
25. Azt pedig az indítványozó maga sem vitatta, hogy az Ör.-ben meghatározott helyrajzi számok mindegyike teleknek minősül, így az azokra elrendelt változtatási tilalom megállapítása nem sérti a Méptv. 85. § (1) bekezdését. 
26. Hangsúlyozza a Kúria Önkormányzati Tanácsa, hogy a Méptv. fogalommeghatározása külön definiálja a telek és a telektömb fogalmát, vagyis azok ugyanabban az értelemben nem használhatók, mindemellett mindkettő pontosan körülhatárolt területnek minősül.
27. A Kúria Önkormányzati Tanácsának fenti érvelését támasztják alá a Méptv. 86. § (1) és (2) bekezdései is, amelyek értelmében a HÉSZ készítésének időszakára, de legfeljebb három évre az önkormányzat változtatási tilalmat írhat elő, amelynek megszűnését követő két éven belül a változtatási tilalommal érintett – egyebek mellett - telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni. Jelen esetben az önkormányzat az Ör. szerint az abban felsorolt ingatlanokra az új településterv és helyi építési szabályzat elkészítésének időtartamára rendelt el változtatási tilalmat, a Méptv. 86. § (1) bekezdésével összhangban. A Méptv. 86. § (2) bekezdésének utolsó mondata a változtatási tilalommal kapcsolatban szövegszerűen is az „építési telekre, vagy telekre” fogalmat használja, így önmagában a nyelvtani értelmezés is kizárja az indítványozó azon felvetését, hogy azt csak telektömbre nézve lehet elrendelni. A változtatási tilalom egyébként is csak egy időleges korlátozás lehet, a helyi építési szabályzat – vagy annak módosítása – elkészítéséig. 
28. Ezen értelmezéssel összhangban állóan határozta meg a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Méptv. szerinti legkisebb szabályozási területi egység fogalmát a Köf.5.067/2024/4. számú határozatában, amikor megállapította, hogy „[a] Méptv. 81. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat a helyi építési szabályzatban a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Erre tekintettel a Méptv. értelmében a helyi építési szabályzat legkisebb szabályozási területi egysége a telek. Mivel a változtatási tilalom a helyi építési szabályzat készítésének vagy módosításának időszakára rendelhető el, így a változtatási tilalom területi hatálya tekintetében is a telek minősül a legkisebb szabályozási területi egységnek” (Köf.5067/2024/4. számú határozat [35] bekezdése). 
29. Nem sérti tehát a Méptv. 85. § (1) bekezdését az Ör. azon rendelkezése, amely a változtatási tilalmat helyrajzi számon nyilvántartott telekre elrendelve határozza meg, tekintettel arra, hogy a helyrajzi számonként nyilvántartott telek megfelel a Méptv. 85. § (1) bekezdéséből fakadó azon követelménynek, hogy pontosan körülhatárolt területre vonatkozzon.   
30. A Kúria Önkormányzati Tanácsa továbbá megállapította, az indítványozó a törvényességi felhívásában a Korm. rendelet 11. §-ának sérelmére nem hivatkozott. Az Mötv. 132. § (1) bekezdés alapján a kormányhivatal törvényességi felhívással élhet. A törvényességi felhívás a törvényességi felügyelet körében egy olyan eszköz, amely lehetőséget teremt a törvényesség kiküszöbölése, de – épp az önkormányzati autonómia védelme érekében – az Mötv. 134. § (1) bekezdés alapján lehetősége van a helyi képviselő-testületnek arra is, hogy a felhívásban foglaltakkal ne értsen egyet. Az Mötv. 134. § (2) bekezdése értelmében a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról dönthet. Az Mötv. 136. § (2) bekezdése szerint a kormányhivatal indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. Az Mötv. a törvényességi felügyelet körében egy egymásra épülő intézkedési rendszert tartalmaz, az önkormányzati rendelet törvényellenességének kúriai vizsgálatát meg kell, hogy előzze a törvényességi felhívás, azaz annak lehetővé tétele, hogy az önkormányzat saját hatásköreben kiküszöbölje a törvénysértést. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor nyílik meg a kormányhivatal lehetősége, hogy a törvényességi felhívással érintett önkormányzati rendelet, vagy annak valamely rendelkezése bírósági vizsgálatát kérje, de csak abban a körben – azon más jogszabályba ütközés kapcsán –, amelyre a törvényességi felhívás vonatkozik, azaz, amelyet az önkormányzatnak lehetősége volt megismerni. Mivel jelen ügyben az Ör. vonatkozásában a Korm. rendelet 11. §-ára történő hivatkozásra a törvényességi felhívásban nem került sor, így azt a Kúria – a fenti előfeltételek hiánya miatt – nem vizsgálhatta.

31. A Kúria végül megjegyzi, hogy a Korm. rendelet a Méptv. rendelkezéseivel ellentétes szabályt nem állapíthat meg, mindemellett pedig a Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése a HÉSZ módosításáról rendelkezik, a jelen esetben azonban az önkormányzat nem a HÉSZ-t módosította, hanem az új HÉSZ készítésének időszakára rendelt el változtatási tilalmat.   

    II.

32. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ör. preambuluma nem tartalmazza a változtatási tilalom elrendelésének a célját, így a szabályozás a Jat. 18. § (1) bekezdésébe ütközik.
33. A Jat. 2024. július 1. napján hatályba lépett 18. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz, amelyben a szabályozás célját minden esetben meg kell határozni. A jogszabály tervezetének preambulumában a jogszabály előkészítője szükség szerint rögzítheti a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételeket, amelyeket a jogszabály tervezetének szerkezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.
34. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy – a védiratban is kifejtettek szerint – a képviselő-testület 2026. július 28. napján a 11/2026. (VII. 28.) számú rendeletével (a továbbiakban: Módr). az Ör. preambulumát módosította. A Módr. [1] bekezdése szerint a módosítás a preaumbulum tekintetében pontosító rendelkezést tartalmaz, a szabályozás céljának egyértelműsítése érdekében, azaz a módosítás célja a preambulum kiegészítése. A Módr. 1. §-a szerint a rendelet preambuluma a következő [3] bekezdéssel egészül ki: „Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete kinyilvánítja, hogy kiemelt jogalkotói cél Révfülöp településen a természeti és épített környezet minőségi színvonalának megőrzése. A rendelet célja, hogy az 1. §-ban meghatározott, Révfülöp Nagyközség közigazgatási területén lévő ingatlanokra - a helyi építési szabályzatot felváltó új településtervek készítésének időszakára - változtatási tilalmat rendeljen el.” A rendeletmódosítás a kihirdetését követő napon (2026. VII. 28.) hatályba lépett. 
35. A Kp. 139. §-a alapján az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja értelmében, a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta.

36. Az Önkormányzati Tanács a fentiek alapján megállapította, hogy az önkormányzat az indítványban (keresetben) foglalt kérelemnek eleget tett, ezért a Kp. 139. §-a alapján alkalmazandó 81. § (1) bekezdés g) pontja alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárást e vonatkozásban megszüntette.

    III.

37. Az indítványozó sérelmezte, hogy az Ör. tervezetének indokolása olyan képviselő-testületi határozatokra hivatkozik, amelyek nem a változtatási tilalommal érintetett helyrajzi számokkal rendelkeznek, ami sérti a Jat. 18. § (5) bekezdését.
38. A Jat. 18. § (5) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a jogszabály normatív tartalmával összefüggő társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolásában a jogszabály előkészítője bemutathatja a szabályozással összefüggő azon részletes körülményeket, amelyek a szabályozás értelmezését segíthetik, továbbá ismertetheti a szabályozás előzményeit.
39. Ugyanezen szakasz (7) bekezdése értelmében a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
40. Az Alaptörvény T. cikk (2) bekezdése szerint jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
41. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése értelmében feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
42. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése szerinti a bíróság dönt – egyebek mellett - az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. 
43. A Kp. 143. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet, b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését.
44. Az Alaptörvény fent idézett rendelkezéséből következően a Kúria Önkormányzati Tanácsa a normakontroll eljárásban az önkormányzati rendelet normaszövegének más jogszabályba ütközését vizsgálja. A Jat. 18. § (7) bekezdése alapján azonban a jogszabályhoz, vagyis az önkormányzati rendelethez kapcsolódó előterjesztői indokolás nem norma (minthogy kötelező erővel sem rendelkezik), azt normatív rendelkezésként figyelembe venni nem lehet, sőt a Jat. 18. § (8) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „[a] jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.” 
45. Jelen ügyben megállapítható, hogy a jelzett indítványelem nem az Ör.-t, illetve annak rendelkezését kifogásolja, hanem az Ör. normatív tartalommal nem rendelkező indokolását, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt ebben a részben – hatáskör hiányában – a Kp. 139. § alapján alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan visszautasította.

A döntés elvi tartalma

46. A helyi önkormányzat változtatási tilalmat helyrajzi számon nyilvántartott telkekre is elrendelhet, tekintettel arra, hogy a helyrajzi számonként nyilvántartott telek megfelel annak a törvényi követelménynek, hogy a változtatási tilalom pontosan körülhatárolt területre vonatkozzon.

Záró rész

47. A Kúria megállapította, hogy a 2026. október 1. napjától hatályos, a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLIX. törvényben foglaltakra figyelemmel az indítványozó elnevezésben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Veszprém Megyei Kormányhivatalra változott.
48. Az Önkormányzati Tanács a határozatát a Kp. 141. § (2) bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül hozta meg.
49. A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
50. A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
51. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. november 3. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke  
Dr. Bögös Fruzsina s.k.előadó bíró  
Dr. Dobó Viola s.k. bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró 
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró