Köf.5.014/2026/6. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
határozata

Az ügy száma: Köf.5.014/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke,
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró,
Dr. Dobó Viola bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az indítványozó: Debreceni Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (Cím1)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Bodnár Adrienn kamarai jogtanácsos (Cím2)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

  • megállapítja, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024. (IX. 13.) számú önkormányzati rendelete 1. számú melléklete 7. pontjának a 15044/2 helyrajzi számú ingatlant érintő változtatási tilalmat elrendelő szövegrésze 2025. április 30. napjától 2026. június 26. napjáig más jogszabályba ütközött, ezért az a Debreceni Törvényszék előtt 4.K.701.681/2025. számon folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható.
  • elrendeli a határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben;
  • elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt 4.K.701.681/2025. szám alatt folyamatban lévő közigazgatási per felperese 2024. december 3. napján adásvétel útján szerezte meg a Nyíregyháza belterület 15044/2 helyrajzi számon bejegyzett, természetben a 4431 Nyíregyháza, Szindbád sétány 10. szám alatti ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A perbeli ingatlan változtatási tilalommal érintett.
  2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a változtatási tilalom elrendeléséről első alkalommal a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 19/2015. (VIII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2022. (IV.29.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör1.) elfogadásával döntött. A felperes tulajdonszerzésének idején hatályban lévő, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024. (IX. 13.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör2.) továbbra is fenntartotta a tilalmat a területre vonatkozó szabályozási terv készítésének időszakára. 
  3. A közigazgatási per felperese 2025. július 25. napján településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a perbeli ingatlanon meglévő épület rendeltetési mód megváltoztatására és a meglévő épület homlokzati felújítására vonatkozóan.
  4. Az önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2025. augusztus 4. napján kelt Főép/1311-2/2025. ügyiratszámú határozatában a rendeltetési mód változtatást és a homlokzati felújítással járó építési tevékenységet megtiltotta. A döntés indoklása szerint az ingatlan az Ör2. alapján változtatási tilalommal érintett területen fekszik, amelyen – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – tilos telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, továbbá bármilyen olyan értéknövelő változtatást végrehajtani, amely nem tartozik építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység körébe.
  5. Az elsőfokú hatóság határozatával szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: másodfokú hatóság) a 180/2025. (IX.18.) számú határozatában a fellebbezést elutasította, egyben az elsőfokú döntést helybenhagyta. A határozat szerint az elsőfokú hatóság helytállóan állapította meg, hogy a perbeli ingatlan változtatási tilalom alatt áll, így a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 86. § (4) bekezdése alapján jogszerűen utasította el a felperes kérelmét. A változtatási tilalom elrendelése először a 10/2022. (IV.29.) számú önkormányzati rendelettel történt, míg a tulajdonszerzés időpontjában az Ör2. volt hatályban. Kifejtette, hogy a vonatkozó önkormányzati rendeletek hatályba lépésénél az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) volt hatályban. Idézte az Étv. 20. § (1), (3) bekezdéseit és kifejtette, hogy az érintettek tájékoztatása megtörtént, az önkormányzati rendeletek elérhetőek a város honlapján, illetve a Nemzeti Jogszabálytárban is. A perbeli ingatlan a megvásárlása idején már változtatási tilalommal érintett volt, amely tényről mind az eladó, mind a vevő információt szerezhetett.
  6. A másodfokú döntéssel szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozatok sértik a Magyarország Alaptörvényének (2011. április 25.) XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdon feletti rendelkezési jogát. Kiemelte, hogy a 2024. szeptember 30. napjáig hatályban volt Étv. 21. § (2) bekezdése és a 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 86. § (2) bekezdése szerint a változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot legfeljebb három évre korlátozhatja.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

  1. A Debreceni Törvényszék a 2026. február 25. napján kelt 4.K.701.681/2025/18. számú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 132. § (1) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)  144. §-a alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását kezdeményezte és egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette. 
  2. Az indítványozó bíróság a hatósági eljárás idején hatályos Méptv. 86. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint 85. § (1)-(3) bekezdéseire, továbbá az önkormányzati rendeletek megalkotása idején hatályban volt Étv. 20. § (1) bekezdésére és 21. § (1)-(2) bekezdéseire hivatkozott az indítványában. Álláspontja szerint, a fenti építésügyi jogszabályok rendelkezéseit részletesen áttekintve megállapítható, hogy a jogalkotó a változtatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseket lényegében az Étv. szerinti tartalommal tartotta fenn a Méptv.-ben. Ugyanis a jelenleg hatályos Méptv. és a korábban hatályos Étv. irányadó rendelkezéseiből következően a változtatási tilalmat legfeljebb három évre lehet elrendelni és az a három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
  3. Az indítványozó bíróság kiemelte, hogy a változtatási tilalmat első alkalommal az Ör.1.-el rendelték el, melyet a később megalkotott Ör2.-ben is fenntartottak. A közigazgatási per során az Ör2.-t az önkormányzat Közgyűlése a 12/2026. (IV. 30.) számú önkormányzati rendeletével módosította, ám a perbeli ingatlant érintően a változtatási tilalmat továbbra is fenntartotta. A korábbi és a hatályos építésügyi szabályozás egységes abban, hogy a változtatási tilalom három éven túli meghosszabbítását, illetve a korábban már változtatási tilalommal érintett ingatlanokra történő ismételt elrendelését kizárja, ennek ellenére a tárgyi ügyben   a perbeli ingatlant érintően a változtatási tilalom a 2022. április 30-i elrendelése óta valójában folyamatosan – még a per megindulását követően elfogadott 2026. április 30-i módosítást követően is – fennáll.
  4.  A változtatási tilalmat mindkét önkormányzati rendelet szerint a területre vonatkozó szabályzási terv készítésének időszakára rendelték el. Tekintettel arra, hogy a változtatási tilalom megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés kógens, így a változtatási tilalom megszűnése szempontjából a kialakult bírói gyakorlat szerint nincs jelentősége annak, hogy az a cél, amely a változtatási tilalom elrendelését indokolta, megvalósult-e vagy sem, mivel a változtatási tilalom – ahogyan arra egyébként a felperes a perben maga is hivatkozott – a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik. Hivatkozott e körben a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5023/2021/10. és Köf.5029/2023/3. számú határozataira, melyek szerint az Étv. 20. § (2) bekezdésben meghatározott „feltétlenül szükséges mérték” időbeli korlátot is jelent, azaz a változtatási tilalom (újabb) elrendelésekor az Étv. 21. §-ában foglalt objektív hároméves határidő túllépése jogszabálysértő.
  5. Az indítványozó bíróság hangsúlyozta, az tény pedig, hogy a tilalom elrendelésének alapjául szolgáló szabályozási terv elkészült-e vagy sem, nem róható a tulajdonos terhére, míg a már lejárt változtatási tilalom önkormányzat általi folyamatos fenntartása – ahogyan az a jelen esetben történik – a tulajdonos vonatkozásában azzal a következménnyel jár, hogy az önkormányzat az esetleges mulasztásának jogkövetkezményét a tulajdonosra terheli. Ez a helyzet nemcsak aránytalan és törvénysértő, hanem az Alaptörvény XIII. cikkébe foglalt tulajdonjogot is sérti. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a tulajdonos a tilalommal terhelten szerezte az ingatlant, hiszen a jog szerint bízhatott abban, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a tilalomra előírt maximális időkorlát leteltét, illetve annak automatikus megszűnését követően – korlátozás nélkül rendelkezhet a tulajdonával.
  6. Az  önkormányzati rendeletek megalkotása idején és a jelenleg hatályos építésügyi szabályok nem csak azt mondják ki, hogy három év elteltével a fennálló tilalom a törvény erejénél fogva megszűnik, hanem azt is, hogy a tulajdonosokat érintő bizonytalan jogi helyzet is maximum három évig állhat fenn, vagyis ezt követően ugyanazon ingatlanokra, ugyanazon okokból semmiképpen nem rendelhető el, illetve tartható fenn változtatási tilalom. Így a perben alkalmazandó Ör2. 1. számú mellékletének 7. pontján belül a közigazgatási perrel érintett 15044/2 helyrajzi számú ingatlant illetően változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése a Méptv. 86. § (2) bekezdésébe ütközött mind a közigazgatási, mind a peres eljárás idején, az törvényellenes, erre tekintettel indítványozta annak semmisítését.
  7. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  8. Az önkormányzat a 2026. június 18. napján kelt nyilatkozatában tájékoztatta a Kúria Önkormányzati Tanácsát, hogy az önkormányzat Közgyűlése a 2026. június 25. napjára tervezett ülésére a Méptv. rendelkezéseivel összhangban napirendre tűzte az Ör2. módosítását.
  9. Az önkormányzat 2026. június 25. napján elfogadta a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2026. (VI.26.) önkormányzati rendeletét a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 21/2024. (IX.13.) önkormányzati rendelet módosításáról, mely 2026. június 26. napján kihirdetésre került, s 2026. június 27. napjától hatályba lépett.

A Kúria döntésének jogi indokai

  1. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
  2. A Kúria Önkormányzati Tanácsának jelen normakontroll eljárás keretében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Ör2. 1. számú melléklete 7. pontjának a 15044/2 helyrajzi számú ingatlant érintő változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése más jogszabályba ütközött-e.
  3. A 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 85. §-ának (3) bekezdése szerint: „A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, és azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A telekalakítási és építési tilalom felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat módosításával együtt el kell végezni. A változtatási tilalom időtartamára a 86. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
  4. A 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 86. § (1)-(2) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
    „(1) A helyi építési szabályzat készítésének időszakára – a településtervezési szerződés megkötésétől a helyi építési szabályzatról szóló rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb három évre – az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.
    (2) A változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. A változtatási tilalom megszűnését követő két éven belül a változtatási tilalommal érintett területre, építési telekre vagy telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni.”
  5. A változtatási tilalmat elrendelő, 2022. április 30. napjától hatályos Ör.1. melléklete szerint: „Változtatási tilalommal érintett ingatlanok helyrajzi számai: […] 15044/2 […]”
  6. A változtatási tilalom meghosszabbítását elrendelő Ör2. 1. számú mellékletének 7. pontja szerint: „7. Terület Közigazgatási határ- 0278 hrsz-ú csatorna - 15117 hrsz-ú út - Szindbád sétány - vasút által határolt telektömb következő helyrajzi számai: […] 15044/2 […].”
  7. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatos Étv.-beli szabályok értelmezésével kapcsolatos álláspontját a Köf.5.023/2021/10. számú határozatában rögzítette, amelyet a Köf.5029/2023/3. valamint a Köf.5.067/2024/4. számú határozatában is megerősített. Eszerint a helyi önkormányzat számára az Étv. 21. §-ában adott felhatalmazás a szabályozott változtatási tilalom normatív előírására szól, nem pedig a változtatási tilalom intézménye tartalmának további részletszabályozására. Az Étv. korlátait meghaladó helyi szabályozás törvénysértő. Az Étv. alapján változtatási tilalom a szükséges időtartamra rendelhető el, mely legfeljebb az elrendeléstől számított 3 évig állhat fenn az érintett ingatlanokon még abban az esetben is, amennyiben a helyi építési szabályzat felülvizsgálata ezen időtartamon belül nem fejeződött be. A változtatási tilalom három év elteltével külön rendelkezés nélkül, ex lege megszűnik. A változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelésére ugyanazon terület vonatkozásában akár különböző, akár a korábbival megegyező célból nincs törvényes lehetőség.
  8. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy lényegében azonos kérdésben az indítványozó bíróság által is hivatkozott Köf. 5.029/2023/3., illetve Köf.5.023/2021/10. számú határozataiban már állást foglalt, az azokban foglaltaktól nem kíván eltérni, azokat a jelen ügyre is irányadónak tekinti a következők szerint.
  9. A Köf.5.067/2024/4. számú határozatában az Önkormányzati Tanács már a Méptv. szabályai alapján állapította meg, hogy az érintett önkormányzati rendelet újabb 3 évre rendelt el változtatási tilalmat, így a tilalom a Méptv. 86. § (1) bekezdésében rögzített 3 éven túl is folyamatosan fennáll, ennek következtében jogszabálysértő.
  10. A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.031/2012/11. számú határozata óta követett gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek, illetve normatív határozatok absztrakt törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (határozatot) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni.
  11. A 2024. október 1. napjától hatályos Méptv. 86. § (1)-(2) bekezdései szinte változatlan formában tartalmazzák a korábbi Étv. 21. § (1)-(2) bekezdéseinek szabályait, így az indítványozó bíróság is helyesen hivatkozott arra, hogy a változtatási tilalom három év elteltével külön rendelkezés nélkül, ex lege megszűnik. Azaz a Méptv. 85-86.§-ai alapján a változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelésére ugyanazon terület vonatkozásában nincs törvényes lehetőség, az ilyen rendelkezés jogszabálysértő.
  12. A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza, hogy a szükséges időtartam végső időpontjaként [ahogyan 2024. október 1. napját megelőzően az Étv.] a Méptv. 86. § (1) bekezdése az elrendeléstől számított 3 évet jelöli meg, mely arra az esetre is vonatkozik, amennyiben a területre vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálata még nem fejeződött be. A Méptv. 86. § (2) bekezdése [ahogyan 2024. október 1. napját megelőzően az Étv. 21. § (2) bekezdése] kifejezetten előírja, hogy a változtatási tilalom – ha az azt elrendelő̋ önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év elteltével külön rendelkezés nélkül megszűnik. Ennek következtében a változtatási tilalom korábbival megegyező ok miatti ismételt elrendelésére önmagában a Méptv. normaszövege folytán sincs lehetőség.
  13. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az önkormányzat a közigazgatási perben érintett 15044/2. hrsz. ingatlan vonatkozásában a változtatási tilalom elrendeléséről az Ör1. elfogadásával döntött, amely 2022. április 30. napjától lépett hatályba, s amelyet az Ör2. továbbra is fenntartott. Márpedig a Méptv. 86. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a változtatási tilalom megszűnését követő két éven belül a változtatási tilalommal érintett területre, építési telekre vagy telekre változtatási, valamint telekalakítási és építési tilalmat nem lehet elrendelni.
  14. Az indítvány beérkezését követően az önkormányzat a 20/2026. (VI.26.) önkormányzati rendeletével módosította az Ör2.-t, többek között hatályon kívül helyezve az 1. számú mellékletének 7. pontján belül a közigazgatási perrel érintett 15044/2 helyrajzi számú ingatlanra változtatási tilalmat, így az 2026. június 27. napjától összhangba került a Méptv. 86. § (2) bekezdésével.
  15. Mindezekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör2. 1. számú mellékletének 7. pontján belül a közigazgatási perrel érintett 15044/2 helyrajzi számú ingatlanra változtatási tilalmat elrendelő rendelkezése a Méptv. 86. § (2) bekezdésébe ütközött 2025. április 30. napjától 2026. június 26. napjáig.
  16. Jelen eljárás bírói kezdeményezés alapján indult. A Kp. 147. § (1) bekezdése értelmében, ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy valamely önkormányzati rendelet vagy rendelkezés más jogszabályba ütközött, az érintett rendelkezés nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő ügyben. A Kúria Önkormányzati Tanácsa erre tekintettel jelen eljárás keretében megállapította, hogy e rendelkezés – a Kp. 147. § (1) bekezdés alkalmazásával – a Debreceni Törvényszék előtt 4.K.701.681/2025. számon folyamatban lévő egyedi ügyben nem alkalmazható.

A döntés elvi tartalma

  1. A Méptv. alapján változtatási tilalom az érintett területre a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, de legfeljebb három évre rendelhető el. A változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő ismételt elrendelése ugyanazon területre sérti a Méptv. 85-86.§-ait.

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A Kúria a törvényellenesség jogkövetkezményeit a Kp. 146. § (1) bekezdés b) pontja alapján állapította meg.
  3. A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
  4.  A Kp. 141. § (4) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és a saját költségeiket maguk viselik.
  5. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárják ki.

Budapest, 2026. szeptember 15.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke 
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró