Köf.5.012/2026/3. számú határozat

A Kúria
Önkormányzati Tanácsának 
végzése

Az ügy száma:  Köf.5.012/2026/3.

A tanács tagjai: 

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke  
Dr. Dobó Viola előadó bíró  
Dr. Balogh Zsolt bíró  
Dr. Bögös Fruzsina bíró  
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az indítványozó: Szentendrei Járásbíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros Önkormányzata 
                                            (Cím1)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

  • A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros Közgyűlése által alkotott, a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának „és az így megváltott parkolójegy gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosító, teljes egészében látható, olvasható módon történő azonnali elhelyezésével együtt,” szövegrésze vizsgálatára vonatkozó eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A Szentendrei Járásbíróság (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt 3.P.20.706/2025. szám alatt folyamatban lévő polgári per (a továbbiakban: az alapper) tényállása szerint az alperes üzemeltetésében lévő gépjármű 2025. március 12. napján 15 óra 27 perckor érvényes parkolójegy és érvényes mobilparkolás nélkül parkolt a Budapest IX. kerület, Fehér Holló utca 5. szám alatti díjköteles várakozási helyen. Az alapper felperesének, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) munkatársa a jogszabályoknak megfelelően kihelyezte a gépjármű szélvédőjén az első fizetési felszólító levelet, majd 2025. április 23. napján a felperes ismételt felszólító levelet küldött az alperesnek a már megemelt összegű pótdíj megfizetésére vonatkozóan, aminek az alperes nem tett eleget. 
    Ezt követően a felperes fizetési meghagyásos eljárást indított vele szemben. A kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt.
  2. A felperes az indítványozó bíróságnál előterjesztett keresetében az alperest parkolási díj- és pótdíjtartozás megfizetésére kérte kötelezni. A felperes a Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 8. § (1) bekezdés  a) pont aa) alpontjára hivatkozva állította, hogy nem elég a parkolási díjat megfizetni, hanem a parkolójegyet a gépjármű első szélvédője mögött, ellenőrzésre alkalmas módon ki is kell helyezni. Vitatta, hogy az alperes által csatolt parkolójegy a perbeli parkolási eseménnyel kapcsolatos. Álláspontja szerint a jegyek utóbb is megvásárolhatók, például az ezek adásvételére létrejött facebook csoportokban.
  3. Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a parkolójegyet megvásárolta, gépjárművében elhelyezte, az azonban lecsúszhatott a szélvédőről.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

  1. Az indítványozó bíróság a 2026. február 24. napján kelt 3.P.20.706/2025/8. számú végzésében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján kezdeményezte az Ör. 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának 2025. március 12. napján hatályos „és az így megváltott parkolójegy gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosító, teljes egészében látható, olvasható módon történő azonnali elhelyezésével együtt” szövegrésze más jogszabályba ütközésének vizsgálatát és egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.
  2. Indítványában arra hivatkozott, hogy a tárgyi ügyben előadotthoz hasonló tényállás alapján folyt perben a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.026/2024/4. határozatában megállapította, hogy az Ör. vitatott rendelkezése más jogszabályba ütközik, ezért azt 2025. május 31. napjával megsemmisítette, egyúttal megállapította, hogy a rendelkezés nem alkalmazható az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. 
  3. Az indítványozó bíróság a Kúria Köf.5.026/2024/4. számú határozatában foglaltakkal egyezően maga is a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. § (5) bekezdésébe ütközőnek tartja az Ör. 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának hivatkozott rendelkezését, álláspontja szerint a jogalkotó túlterjeszkedett a törvény által biztosított jogalkotási felhatalmazás keretein, ezáltal jogszabálysértő módon normatív alapon teremtette meg a kétszeres közszolgáltatási ellenérték megszerzésének lehetőségét. Kiemelte, hogy bizonyítási kérdés annak megállapítása, hogy a parkolójegyet megváltották-e, mely csak az Ör. hivatkozott rendelkezésének alkalmazhatósága körében hozott döntést követően bírhat relevanciával, ezért indokolt a Kp. szerinti normakontroll eljárás lefolytatása.
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
  5. Az önkormányzat nem terjesztett elő védiratot.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai

  1. A Kp. 144. § szerint „[h]a a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást.”
  2. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a bírói indítvány előterjesztésének feltétele az, hogy az adott normát a bírónak az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmaznia kell. A bíró indítványozási jogosultságát a közigazgatási szerv által alkalmazott jogszabályok és a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértések köre együttesen jelöli ki (Köf.5001/2020/4. Indokolás [29]). Mivel jelen ügy alapjául szolgáló perben a vitatott közigazgatási cselekmény 2025. március 12. napján történt és a perbeli követelés jogalapjaként a felperes az Ör. 8. § (1) bekezdésének a) pont aa) pontjára hivatkozott, így az Ör. e napon hatályos normaszövege az indítványozó bíróság előtti perben alkalmazandó. 
  3. Az Ör. indítvánnyal érintett 2016. április 3. napjától 2025. május 31-ig hatályos jogszabályszövege a következő volt: 
    8. § (1) A várakozási övezet területén a járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás ellenszolgáltatásaként a várakozási díj megfizetése  
    a) normál várakozási övezet esetében a megállást követően haladéktalanul, külön felhívás nélkül  
    aa) az abban a díjövezetben elhelyezett parkolójegy-kiadó automatánál történő parkolójegy megváltásával és az így megváltott parkolójegy gépjármű első szélvédő üvege mögött, kívülről jól látható helyen és érvényességének ellenőrzését biztosító, teljes egészében látható, olvasható módon történő azonnali elhelyezésével együtt, vagy  
    ab) a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek az arra a díjövezetre érvényes kóddal történő megindításával és a vonatkozó jogszabályban meghatározott, sikeres ügyfélrendelkezés visszaigazolásának megérkezésével együtt történik.
  4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. sérelmezett rendelkezését (szövegrészét) a 2024. december 10. napján meghozott Köf.5026/2024/4. számú határozatában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványára már vizsgálta és a rendelkezés más jogszabályba ütközését megállapította, ezért a vitatott rendelkezést megsemmisítette és – az általános alkalmazási tilalom mellőzésével – egyedi ügyben való alkalmazási tilalmat rendelt el. A megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdése alkalmazásával – a jogbiztonság védelmében – a jövőre nézve (pro futuro), 2025. május 31.-ei hatállyal állapította meg, kellő időt biztosítva a jogszabályokkal összhangban álló szabályozás megalkotására. A határozat szerint tehát a törvényellenesség jogkövetkezménye 2025. május 31.-én áll be, eddig az időpontig az Ör. – a törvénnyel összhangban lévő szabályok megalkotása érdekében – alkalmazható.
  5. Az indítványozó az Ör. vitatott rendelkezése vizsgálatát kérte egy olyan jogviszony alkalmazásában, amely 2025. május 31.-e előtt keletkezett. A sérelmezett rendelkezés törvényellenességét a Kúria a Köf.5026/2024/4. számú ügyben ugyanakkor már megállapította és döntött a megsemmisítés hatályáról is, azt a jövőre nézve állapította meg. Az indítványozó előtti perben az alkalmazási tilalom kimondására így csak akkor nyílna lehetőség, ha a Kúria a Köf.5026/2024/4. számú határozatában már megállapított megsemmisítés hatályát módosítaná pro futuro helyett ex nunc vagy ex tunc hatályra. Így az indítvány tartalma szerint a megsemmisítés hatályának megváltoztatására irányul, mivel a jelen ügyben csak így lehetne elrendelni az egyedi ügyben történő alkalmazási tilalmat. A Kp. 147. § szerinti alkalmazási tilalom elrendelésére önmagában nincs lehetőség akkor, ha az adott jogviszonyban alkalmazandó norma törvényellenességének jogkövetkezménye (a megsemmisítés) még nem állt be. 
  6. A megsemmisítés hatályának megváltoztatására irányuló indítványokkal kapcsolatban a Kúriának kiforrott gyakorlata van. E szerint „mivel a Kúria a megsemmisítés hatályáról már döntött, így új eljárásban ugyan abban a tárgyban az esetleges ex tunc hatályú megsemmisítés már nem lehet vizsgálat tárgya” (Köf.5.010/2017/4. számú határozat [7] pontja). A Köf.5.007/2020/3. számú határozat elvi tartalma ezt akképpen foglalta össze, hogy „[a]bban az esetben, ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa egy önkormányzati rendelkezés megsemmisítésének hatályáról már döntött, úgy nem lehet új önkormányzati normakontroll eljárás tárgya e megsemmisített rendelkezés hatályvesztése időpontjának módosítása.”
  7. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírói indítvány a Köf.5026/2024/4. számú határozat felhívásán túlmenően nem hivatkozott olyan jogszabályi rendelkezésre, amellyel az Ör. vizsgálni kért szabályai összevethetőek lennének, és a más jogszabályba ütközés vizsgálata lefolytatható lenne. A bírói indítvány továbbá nem tartalmaz határozat kérelmet az alkalmazási tilalom tekintetében sem.
  8. Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevél visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve az anyagi jogerőhatásra vonatkozó szabályokat is [Kp. 139. §]
  9. Az Önkormányzati Tanács az indítványt visszautasítja, ha az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata tárgyában – ugyanazon a jogalapon – már jogerős határozatot hozott [Kp. 48. § (1) bekezdés g) pontja]. A határozat jogereje kizárja azt, hogy ugyanabban a tárgykörben a bíróság új indítványt terjeszthessen elő vagy azt egyébként vitássá tehesse [Kp. 96. §].  
  10. Mivel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a sérelmezett önkormányzati rendelkezés törvényellenességét a korábbi határozatában már megállapította és döntött a megsemmisítés hatályáról, így a jelen eljárásnak sem a más jogszabályba ütközés vizsgálata, sem a megsemmisítés hatályának megváltoztatása nem lehet a tárgya. Az alkalmazási tilalom tekintetében pedig az indítvány nem teljesíti a 144. § és 147. §-ban foglaltakat sem.
  11. Minderre figyelemmel jelen ügyben az indítvány visszautasításának lett volna helye a Kp. 139. §-a és 48. § (1) bekezdése g) pontja alapján, az indítvány visszautasítására nyitva álló határidő azonban már eltelt, így az Önkormányzati Tanács jelen normakontroll eljárását a Kp. 81. § (1) bekezdése a) pontja megfelelő alkalmazásával megszüntette.

A döntés elvi tartalma

  1. I. Amennyiben az Önkormányzati Tanács a bírói indítványban megjelölt önkormányzati rendelkezés más jogszabályba ütközését a korábbi határozatában már megállapította és döntött a megsemmisítés hatályáról, úgy új normakontroll eljárásban a megsemmisítés hatályát nem változtathatja meg az egyedi ügyben való alkalmazhatóság kizárása érdekében.
  2. II. Alkalmazási tilalom elrendelésére önmagában nincs lehetőség akkor, ha az adott jogviszonyban alkalmazandó norma törvényellenességének jogkövetkezménye (a megsemmisítés) még nem állt be. 

Záró rész

  1. Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdésére alapulóan tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és saját költségeiket maguk viselik.
  3. A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. július 7. 

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke 
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró 
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró 
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k.bíró