Kvk.V.39.150/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.150/2026/3. 

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella tanácselnök
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró
dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező: (név) (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Madarassy-Nemes Ágnes ügyvéd (cím)               

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 19/2026. (VI.12.) sz. TVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 19/2026. (VI. 12.) számú TVB határozatát megváltoztatja és Kerepes Város Helyi Választási Bizottsága 11/2026. (VI. 7.) számú határozatát helybenhagyja. 

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárás illeték az állam terhén marad. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Kerepes Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 11/2026. (VI. 7.) számú határozatával megállapította a Kerepes 04. számú egyéni választókerületében 2026. június 7. napján megtartott időközi önkormányzati képviselő-választás eredményét. A határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint a névjegyzékben 1301 választópolgár szerepelt, közülük 116 választópolgár szavazott. A választás eredményeként Ungi Edina független jelölt 76 szavazatot szerzett és megválasztott képviselő lett, míg Katona Imre, a Szeretni, Adni, Támogatni Egyesület jelöltje 39 szavazatot kapott, ezért mandátumot nem szerzett.
  2. Katona Imre, a Szeretni, Adni, Támogatni Egyesület jelöltje 2026. június 10. napján fellebbezést nyújtott be a HVB 11/2026. (VI. 7.) számú határozata ellen. Előadta, hogy tudomására jutott: SFH, SK, SD és HTA a 2026. április 12-i országgyűlési képviselő-választás és a 2026. június 7-i időközi önkormányzati képviselő-választás közötti időszakban nagy valószínűséggel lakcímet létesítettek a 004. számú szavazókörhöz tartozó településrészen, jóllehet hosszú évek óta más, a 004. számú szavazókörön kívül eső lakcímen éltek. Állítása szerint a lakcímváltozások valószínűségét az támasztja alá, hogy a nevezettek a választás napján a 004. számú szavazókörben megjelentek, a szavazóköri jegyzőkönyv szerint visszautasított választópolgár nem volt, ezért álláspontja szerint az érintettek a szavazóköri névjegyzékben szerepeltek és szavazatukat érvényesen leadhatták. Előadta továbbá, hogy a rendelkezésére álló információk szerint az érintettek életvitelszerűen továbbra is korábbi, a kerepesi lakosok számára közismert lakóhelyükön tartózkodnak, ezért alappal feltételezhető, hogy a lakcímlétesítések tényleges lakóhelyváltozást nem takartak, hanem a választás eredményének befolyásolására irányuló ún. választási költözést valósítottak meg.
  3. A fellebbező előadta továbbá, hogy amennyiben az érintett négy személy Ungi Edina képviselőjelölt, a kerepesi választópolgárok számára ismert (cím) szám alatti lakóhelyén létesített lakcímet, és e lakcímlétesítésekben a képviselőjelölt közreműködött, az az ügy megítélése szempontjából további súlyosító körülményként értékelendő. Álláspontja szerint ez egyértelműen alátámasztaná, hogy a bejelentkezések célja az volt, hogy az érintettek a 004. számú egyéni választókerületben szavazhassanak és ezzel a választás eredményét befolyásolják. A fellebbező szerint a választást közvetlenül megelőző bejelentkezések erősen valószínűsítik, hogy azok a képviselőjelölt érdekében, annak tudtával vagy közreműködésével történtek.
  4. A fellebbező álláspontja szerint a leírt magatartás alkalmas arra, hogy a képviselőjelölt számára mesterségesen növelje az érintett választókerületben szavazásra jogosult személyek számát, ezáltal sértse a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét. Álláspontja szerint a tényleges életvitelszerű kötődést nélkülöző, fiktív lakcímmel rendelkező választópolgárok részvétele a választáson a választás tisztaságát és a választói akarat torzítatlanságát is megkérdőjelezi, amely álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv sérelmét valósítja meg. Előadta továbbá, hogy az érintettek közül hárman korábbi vagy jelenlegi önkormányzati képviselők, ezért tőlük fokozottan elvárható a jogszabályok ismerete és a jogkövető magatartás, amennyiben pedig a bejelentkezések a választás befolyásolása érdekében történtek, az a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmét is megvalósítja.
  5. A fellebbező hivatkozott arra, hogy a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata szerint a kifejezetten a választási eredmény befolyásolására irányuló lakcímváltoztatás (választási költözés) a választás tisztaságának és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes, és nem részesül jogi védelemben. Hivatkozott továbbá az uniós jog joggal való visszaélés tilalmának általános elvére, amely szerint a formailag jogszerű magatartás nem részesül jogi védelemben, ha annak tényleges célja a szabályozás megkerülése és a szabály céljával ellentétes előny elérése. Álláspontja szerint a jelen ügyben a lakcímlétesítések látszólag megfelelnek a lakcímnyilvántartás formai követelményeinek, tényleges céljuk azonban a választási eredmény befolyásolása és a választói névjegyzék torzítása volt.
  6. A fellebbező sérelmezte továbbá, hogy a HVB az eredmény megállapítása során nem vizsgálta, hogy a névjegyzék összetételét a kifogásolt lakcímlétesítések torzíthatták-e. Ennek tisztázása érdekében indítványozta különösen az érintett négy személy választáskori lakcímének és a lakcímbejelentések időpontjának vizsgálatát, a bejelentett lakcím szerinti ingatlan tulajdonosának, illetve használójának nyilatkoztatását, a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak meghallgatását, valamint a szavazóköri névjegyzék, a szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyv és egyéb, általa szükségesnek tartott nyilvántartási adatok beszerzését.
  7. A fellebbező kérte annak megállapítását, hogy a választást közvetlenül megelőző, tényleges lakóhelyváltozást nem takaró lakcímlétesítések sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket. Kérte továbbá a választói névjegyzék felülvizsgálatát, az érintett személyek névjegyzékből való törlésének vizsgálatát, a képviselőjelölt esetleges szervezőtevékenységének vizsgálatát és a Ve. szerinti további jogkövetkezmények alkalmazását, valamint – amennyiben a vizsgálat eredménye szerint az ún. választási költözések a választás kimenetelét érdemben befolyásolták – a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismételtetésének elrendelését. Indítványozta továbbá, hogy bűncselekmény gyanúja esetén a választási bizottság tegye meg a szükséges büntetőeljárási lépéseket. Érintettsége körében előadta, hogy az időközi választáson nemcsak választópolgárként, hanem a Szeretni, Adni, Támogatni Egyesület jelöltjeként is indult, lakóhelye pedig az érintett egyéni választókerülethez tartozik, ezért álláspontja szerint a kifogásolt magatartás közvetlenül érintette választási esélyeit és a választás tisztaságát.

A Területi Választási Bizottság Határozata

  1. A Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 19/2026. (06.12.) sz. TVB határozatában – a fellebbezésben foglaltaknak részben helyt adva - megállapította, hogy Kerepes város 04. számú egyéni választókerületében a 2026. június 7. napján megtartott időközi képviselő választáshoz kapcsolódóan történt lakcímlétesítések megvalósították a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti - a választás tisztaságának megóvása, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás -alapelveinek megsértését, ezért a HVB határozatát megsemmisítette, és elrendelte Kerepes város 04. számú egyéni választókerületében a helyi időközi önkormányzati képviselőválasztásra vonatkozó szavazás megismétlését 2026. július 5. napján.
  2. A TVB megállapította, hogy a fellebbezést az arra jogosult nyújtotta be, és az határidőben érkezett. A TVB a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvekre, a Ve. 43. §-ában foglalt bizonyítási szabályokra, továbbá a Ve. 221. §-ára, 223. §-ára, 224. §-ára, 231. §-ára, 241. §-ára és 307/N. § (1) bekezdésére figyelemmel bírálta el a fellebbezést. A TVB a Ve. 43. § (4) bekezdésére figyelemmel figyelembe vette Kerepes Város Helyi Választási Bizottságának 12/2026. (VI. 12.) számú határozatában foglaltakat is.  Rögzítette, hogy a HVB 12/2026. (VI. 12.) számú határozata a jelen fellebbezésben előadottakkal azonos tényekre alapított kifogást bírált el. 
  3. A HVB kifejtette, hogy a rövid határidőkre tekintettel bizonyítási eljárás lefolytatására csak szűk körben van lehetőség. A bizonyítás körében megvizsgálta a Kerepes 04. számú önkormányzati választókerület 004. számú szavazókörére vonatkozó hivatalos választási dokumentumokat, amelyek alapján megállapította, hogy HTA, SFH, SK és SD a választás napján a 04. számú egyéni választókerület névjegyzékében szerepeltek. A névjegyzék adatai szerint mind a négy választópolgár lakcíme a (cím) szám alatt volt, a névjegyzéket aláírták, amely alapján a HVB azt állapította meg, hogy a szavazólapokat átvették. A HVB az Általános Szavazóköri Jegyzőkönyv és a Szavazóköri Jegyzőkönyv adatai alapján megállapította továbbá, hogy a névjegyzék szerint megjelent valamennyi választópolgár szavazott, ezért a négy érintett választópolgár 2026. június 7. napján a 004. számú szavazókörben bizonyítottan szavazott. A HVB rögzítette továbbá, hogy a négy választópolgár lakcíme megegyezett Ungi Edina képviselőjelölt lakcímével, és a lakcímet az időközi választást megelőző kilenc nappal létesítették.
  4. A TVB a HVB által megállapított tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a kifogásolt lakcímlétesítések tényleges lakóhelyváltozást nem takartak, hanem a választás eredményének befolyásolására irányuló választási költözést valósítottak meg. Álláspontja szerint a fiktív lakcímlétesítések nemcsak a választói névjegyzék összetételét és a részvételi arányt érintették, hanem a választás társadalmi legitimációját is. A TVB álláspontja szerint a választás tisztasága nem csupán a szavazatok számszerű összesítését, hanem azt is magában foglalja, hogy ki, milyen jogcímen és milyen célból kerül a választói névjegyzékbe. A TVB abból indult ki, hogy a képviselőjelölt lakcímére történt bejelentkezésekkel megnőtt a képviselőjelölt szavazóképes támogatóinak száma, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságára, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A TVB jelentőséget tulajdonított annak is, hogy az érintettek között korábbi, illetve jelenlegi önkormányzati képviselők is voltak.
  5. A TVB tanulmányozta a Kúria Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzését, és abból azt emelte ki, hogy sérti a választás tisztaságának és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha a választópolgár nem azért szavaz az adott településen, mert ott él, hanem azért létesít ott lakcímet, hogy ott szavazhasson és ezzel a választási eredményt befolyásolja. A TVB utalt továbbá a végzés elvi tartalmára, amely szerint a szavazóköri eredményt megállapító döntés és ezen keresztül a választás eredményét megállapító határozat sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha olyan választópolgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében ott adhassák le.
  6. A bizonyítékok mérlegelését követően bizonyítottnak fogadta el a fellebbezésben, valamint a HVB 12/2026. (VI. 12.) számú határozatában foglalt, a lakcímbejelentésekre és lakcímváltozásokra vonatkozó információkat. Álláspontja szerint a választást megelőző néhány nappal a képviselőjelölt lakcímére történt bejelentkezések tényleges lakóhelyváltozást nem takartak, hanem a választás eredményének befolyásolására irányuló, szándékos fiktív bejelentkezéseket valósítottak meg. A TVB megállapította, hogy e magatartás sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, az esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket.
  7. Elfogadta a fellebbező érvelését arra vonatkozóan, hogy a fiktív bejelentkezések a szavazóköri eredmény torzítására alkalmasak voltak, ezért úgy ítélte meg, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése, és ezen keresztül a választás eredményét megállapító határozat sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A TVB rögzítette, hogy a kifogásolt négy bejelentkezés száma a megválasztott képviselő és a második helyezett jelölt közötti 37 szavazatos különbséghez képest alacsony, ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy a cselekmények alapelvi súlya, valamint a demokratikus választásokba vetett közbizalom és a megválasztott képviselők legitimitásának helyreállítása érdekében a szavazás megismételtetése indokolt.
  8. A TVB a fellebbező további bizonyítási indítványait arra hivatkozással utasította el, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázottnak tekintette. Elutasította továbbá az érintett lakcímek fiktív jellegének megállapítására és a választói névjegyzékből való törlésre irányuló kérelmeket is, arra hivatkozással, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) és végrehajtási rendeletei nem minősülnek választási jogszabálynak, ezért azok alapján a választási bizottság nem rendelkezik hatáskörrel eljárni, és az ilyen kérdések külön közigazgatási eljárás tárgyát képezhetik. 

A felülvizsgálati kérelem

  1. A TVB határozata ellen SFH terjesztett elő bírósági felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján, a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint a sérelmezett másodfokú határozatot – közvetetten a Kerepes Város Helyi Választási Bizottsága 12/2026. (VI. 12.) számú határozatára is kiterjedően – változtassa meg, Katona Imre fellebbezését teljes egészében utasítsa el, a szavazás megismétlésének elrendelését mellőzze, és a Kerepes Város Helyi Választási Bizottsága 11/2026. (VI. 7.) számú, a választás eredményét megállapító határozatát hagyja helyben.
  2. Érintettsége körében előadta, hogy a Kerepes 04. számú egyéni választókerületében nyilvántartásba vett, a 2026. június 7-i időközi önkormányzati képviselő-választáson választójogát ténylegesen gyakorló választópolgár, érintettsége pedig – saját szóhasználata szerint – közvetlen, személyes és „súlyosan deprimáló”. Álláspontja szerint a megtámadott határozat őt és családjának név szerint megjelölt tagjait fiktív, joggal való visszaélést megvalósító lakcímbejelentéssel vádolja. Előadta továbbá, hogy megítélése szerint a határozat a névjegyzékből való törlésük lehetőségét és büntetőfeljelentés megtételét is előrevetíti. Álláspontja szerint a határozat közvetlenül és jogsértő módon korlátozza alapvető alkotmányos jogait, sérti jóhírnevét, és közvetlen joghatást gyakorol települési önkormányzati képviselői, valamint a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként betöltött státuszára.
  3. A kérelmező kérelme jogalapjaként a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjára, a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdésére, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjára, valamint a Ve. 241. § (2) bekezdésére hivatkozott; a TVB által megállapított, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvsérelem megállapítását a felülvizsgálati kérelemben önállóan nem támadta.
  4. Érdemben előadta, hogy a TVB határozata ellentétes a Kúria következetes ítélkezési gyakorlatával, és pusztán feltételezésekre alapítva alkalmazta a választási eljárás legsúlyosabb jogkövetkezményét, a szavazás megismételtetését. Hivatkozott arra, hogy a Kúria gyakorlata szerint a választás eredménye elleni jogorvoslat speciális jogorvoslat, amelyben a törvénysértés pontos megjelölése mellett valószínűsíteni szükséges, hogy a jogsértés a választás eredményét befolyásolhatta vagy arra ténylegesen kihatott. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.513/2018/2., Kvk.II.37.500/2014/6., Kvk.V.39.209/2024/5., Kvk.IV.39.198/2024/4. és Kvk.III.37.502/2018/2. számú döntéseire.
  5. Előadta, hogy a választási szerveknek a döntéshozatalhoz szükséges tényállást bizonyítékok alapján kell megállapítaniuk, a jelen ügyben azonban nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely igazolná, hogy a lakcímlétesítések kifejezetten a választás eredményének befolyásolása céljából történtek. Álláspontja szerint a TVB határozatában foglalt megállapítások több helyen valószínűségre és feltételezésre épülnek, amelyek nem alkalmasak ilyen súlyú jogkövetkezmény megalapozására.
  6. A kérelmező a fiktív lakcímlétesítés és a választási költözés megállapításának jogalapját, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a szavazás megismételtetését megalapozó törvényi feltételek fennállását egyaránt vitatta.
  7. Előadta, hogy a TVB által kifogásolt személyek száma mindössze négy fő, amely a névjegyzékben szereplő 1301 választásra jogosulthoz képest elenyésző arányt képvisel. Hivatkozott arra, hogy a megválasztott képviselő 76, míg a fellebbező 39 szavazatot kapott, a két jelölt közötti különbség 37 szavazat volt, ezért a négy választópolgár szavazata matematikailag nem volt alkalmas a választás eredményének megváltoztatására. Álláspontja szerint a TVB maga is rögzítette a kifogásolt személyek alacsony számát, ennek ellenére a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjával ellentétesen rendelte el a szavazás megismételtetését, noha a választás eredményére gyakorolt hatás álláspontja szerint egyáltalán nem nyert bizonyítást.
  8. Vitatta a TVB által hivatkozott Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzés és a kapcsolódó 27/2024. (VI. 14.) számú NVB határozat alkalmazhatóságát. Előadta, hogy a hivatkozott ügyekben a Kúria rövid idő alatt, nagy arányú, a névjegyzéket jelentős mértékben növelő lakcímlétesítések alapján állapította meg a választási költözést, míg a jelen ügyben a kifogásolt személyek száma mindössze négy fő, amely sem számarányában, sem jellegében nem minősíthető tömeges beköltözésnek, nem alkalmas a névjegyzék torzítására, és nem azonosítható a Kúria által értékelt tényállással.
  9. Álláspontja szerint a választási szervek a Ve. 43. § (1) bekezdésében előírt tényállás-tisztázási kötelezettségüknek sem tettek eleget, érdemi bizonyítást nem folytattak le, mivel tanúkat nem hallgattak meg, tulajdonosi nyilatkozatokat nem szereztek be, és a rendelkezésre álló bizonyítékok nem voltak alkalmasak a levont jogkövetkeztetések alátámasztására.
  10. Előadta továbbá, hogy családjának és neki szilárd, közismert kötődése van a településhez és az érintett választókerülethez, önkormányzati képviselőként és a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként tevékenykedik, továbbá az általa vezetett nemzetiségi önkormányzat telephelye a választókerület részét képező, (cím) ingatlanon található, amelyben saját tulajdonú lakással és tartózkodási hellyel is rendelkezik. E körben arra hivatkozott, hogy amennyiben a lakcímlétesítések kizárólagos célja a szavazás lett volna, úgy saját, a választókerületben fekvő ingatlanába is bejelentkezhettek volna, ezért a lakcímbejelentések fiktív jellegére vont következtetés logikailag és észszerűen megalapozatlan.
  11. Előadta, hogy a lakcímlétesítések mögött tényleges, valós és életszerű indokok álltak. E körben arra hivatkozott, hogy a hosszú évtizedekig használt kerepesi családi házukat kiürítették, felújítják és értékesíteni kívánják, mivel családjával véglegesen Németországba költözik. Előadta továbbá, hogy egyik gyermeke időközben Nagytarcsára jelentkezett át, másik gyermeke pedig munkavállalás céljából tartósan Németországban fog tartózkodni. Arra is hivatkozott, hogy a kiürült ingatlanra és Ungi Edina családjával fennálló, több mint tízéves baráti kapcsolatukra tekintettel a lakáshasználat és a címhasználat lehetőségét Ungi Edina már a választás kitűzését megelőzően felajánlotta annak érdekében, hogy külföldi tartózkodásuk alatt a hivatalos küldemények átvétele és kezelése biztosított legyen.
  12. Hivatkozott az Nytv. rendelkezéseire, amelyek értelmében a lakóhely elsődlegesen a hivatalos kapcsolattartás helye, és a hatályos szabályozás nem követeli meg a folyamatos, életvitelszerű ott-tartózkodást. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 3063/2022. (II. 25.) AB határozatára is.
  13. Álláspontja szerint a TVB és a HVB határozata a bizonyítékok okszerű mérlegelésével alá nem támasztott ténybeli következtetéseken alapul, a kifogásolt négy szavazat pedig nem hatott ki és nem is hathatott ki a választás eredményére. Erre tekintettel kérte a TVB és a HVB határozatainak megváltoztatását, Katona Imre fellebbezésének elutasítását, a szavazás megismételtetésének mellőzését és a választás eredményét megállapító HVB határozat helybenhagyását.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem  – az alábbiak szerint – alapos.
  2. A Kúria a kérelmező érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A Kúria következetes gyakorlata szerint az érintettség fennállása nem általánosságban, hanem mindig az adott ügy konkrét körülményei alapján, esetről esetre vizsgálandó. A jelen ügyben a megtámadott határozat HTA, SFH, SK és SD lakcímbejelentéseit név szerint nevesítve szándékos fiktív bejelentkezésnek minősítette, és e magatartásra alapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmének megállapítását, valamint a szavazás megismételtetését. A Kúria megítélése szerint az a személy, akinek konkrét magatartását a választási bizottság a jogsértés tényállási alapjaként azonosítja és a határozat indokolásában név szerint megjelöli, az ügy kimenetelében olyan közvetlen és nyilvánvaló érintettséggel rendelkezik, amely a Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati jog gyakorlását megalapozza.
  3. A Kúria rámutat arra, hogy az ügyben való érintettséget a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján minden kérelmező tekintetében önállóan kell vizsgálni. A jelen eljárásban bírósági felülvizsgálati kérelmet kizárólag SFH terjesztett elő, ezért a Kúria érdemben kizárólag az ő kérelméről döntött.
  4. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben nyújtotta be, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, és az eljárásban jogi képviselő útján járt el. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  5. A jogvita elbírálása során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a TVB által a szavazás megismételtetésének alapjául elfogadott tényállás, valamint a kérelmező által vitatott alapelvsérelem alapján fennálltak-e a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a szavazás megismételtetését megalapozó törvényi feltételek. A Kúria a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem bírálhatta felül a HVB 12/2026. (VI.12.) sz. határozatát, mert az más eljárásban került meghozatalra. 
  6. A Kúria a felülvizsgálati kérelemhez kötötten járt el, ezért kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a kérelmező által támadott alapelvsérelem megállapítása jogszerű volt-e, valamint fennálltak-e a szavazás megismételtetésének törvényi feltételei. Tekintettel azonban arra, hogy a TVB a szavazás megismételtetését ugyanazon ténybeli alapból levezetett alapelvsérelmekre építette, e közös ténybeli alap fennállásának vizsgálata a megtámadott jogkövetkezmény elbírálásának szükségszerű előkérdését képezte.
  7. A Ve. 43. § (1) és (5) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, a bizonyítékokat pedig egyenként és összességükben értékelni. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogszabálysértés megállapítása nem alapítható puszta feltételezésekre, a tényállásnak és a bizonyítékoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokból a levont jogkövetkeztetés okszerűen következzen. A Kúria kimondta, hogy a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas (Kvk.II.37.513/2018/2.).
  8. A Kúria hangsúlyozza, hogy önmagában a választást megelőző lakcímlétesítés ténye nem jogellenes, és önmagában nem alapozza meg a választási költözés megállapítását. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a lakóhely elsődlegesen a polgár állammal és más személyekkel való hivatalos kapcsolattartásának helye, a hatályos szabályozás pedig nem követeli meg a folyamatos, életvitelszerű ott-tartózkodást [3063/2022. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [16], [26], [37]]. Ebből következően a választási költözés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottan megállapítható, hogy a lakcímlétesítés tényleges lakóhelyváltozást nem takart, és annak célja a választási eredmény befolyásolása volt.
  9. A Kúria a Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzésében rámutatott, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése, és ezen keresztül a választási bizottság választás eredményét megállapító határozata sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha olyan polgárok szavazatait is tartalmazhatja, akik tömegesen, közvetlenül a választás előtt kifejezetten azért létesítettek lakcímet a településen, hogy szavazataikat a választási eredmény befolyásolása érdekében ott adhassák le.
  10. A Kúria jelen ügyben megállapította, hogy a TVB a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt tekintette igazoltnak, hogy HTA, SFH, SK és SD a választást megelőző kilenc nappal Ungi Edina képviselőjelölt lakcímére jelentkeztek be, a választás napján a 04. számú egyéni választókerület névjegyzékében szerepeltek és szavazatukat leadták. E körülményeket a kérelmező sem vitatta. A TVB ugyanakkor e tényekből arra a következtetésre jutott, hogy a lakcímlétesítések tényleges lakóhelyváltozást nem takartak, és azok célja a választási eredmény befolyásolása volt.
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy önmagában a választást megelőző lakcímlétesítés, illetve a választójog gyakorlása nem jogellenes magatartás. A választási eljárásban nem a lakóhelyváltozás ténye, hanem a tényleges lakóhelyváltozást nem takaró, fiktív és a választási eredmény befolyásolására irányuló lakcímlétesítés alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmét. Ennek megállapításához azonban a jogsértés valamennyi tényállási elemének bizonyítottnak kell lennie.
  12. A Kúria álláspontja szerint a bejelentkezések időpontjából, a közös lakcím tényéből és a választójog gyakorlásából önmagában nem vonható le olyan okszerű és egyértelmű következtetés, hogy a lakcímlétesítések mögött tényleges lakóhelyváltozás nem állt fenn, és azok kizárólag a választási eredmény befolyásolását szolgálták. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt megalapozottan megállapítható sem az, hogy a lakcímlétesítések tényleges lakóhelyváltozást nem takartak, sem pedig az, hogy azok célja a választási eredmény befolyásolása volt. A választási költözés megállapításának lényegi eleme, a célzatos magatartás ezért nem nyert bizonyítást.
  13. A Kúria e körben figyelemmel volt arra is, hogy a Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzésben értékelt tényállás a jelen ügytől lényegesen eltérő körülmények között valósult meg. A hivatkozott ügyben rövid idő alatt, tömeges mértékű lakcímlétesítés következtében a választói névjegyzék összetétele érdemben módosult. A jelen ügyben ezzel szemben a kifogásolt lakcímlétesítések négy személyt érintettek, amely az érintett egyéni választókerület 1301 választópolgárához viszonyítva 0,31%-os arányt képvisel. A Kúria megítélése szerint ilyen mértékű lakcímlétesítés sem számarányában, sem jellegében nem tekinthető a Kvk.V.39.138/2024/5. számú végzésben értékelt tömeges választási költözéssel azonosítható helyzetnek.
  14. Mindezekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a TVB által a szavazás megismételtetésének alapjául elfogadott közös ténybeli alap nem volt megalapozottan megállapítható. A választást megelőző lakcímlétesítés ténye, a közös lakcím, valamint a választójog gyakorlása önmagukban nem alkalmasak annak megalapozott megállapítására, hogy az érintettek tényleges lakóhelyváltozást nem takaró, kizárólag a választási eredmény befolyásolására irányuló, fiktív lakcímlétesítést valósítottak meg. A választási költözés megállapításához szükséges tényállási elemek ezért nem nyertek bizonyítást, amelyre tekintettel a szavazás megismételtetésének jogalapja nem állt fenn.
  15. A Kúria rámutat arra is, hogy még abban az esetben sem álltak volna fenn a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt, a szavazás megismételtetését megalapozó törvényi feltételek, ha a TVB által megállapított alapelvsérelem bizonyított lett volna.
  16. A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a választási eljárás vagy annak meghatározott része kizárólag akkor semmisíthető meg és ismételtethető meg, ha a jogszabálysértés a választás eredményére kihatott. A Kúria következetes gyakorlata szerint a választási eredmény elleni jogorvoslat körében nem elegendő a jogsértés állítása, hanem azt is valószínűsíteni szükséges, hogy a sérelmezett magatartás a választás eredményét befolyásolhatta vagy arra ténylegesen kihatott (Kvk.II.37.513/2018/2., Kvk.V.39.209/2024/5.). A Kúria arra is rámutatott, hogy önmagában az alapelvek sérelme főszabály szerint nem alapozza meg a szavazás megismételtetését (Kvk.III.37.502/2018/2., Indokolás [22]). A szavazás megismételtetése a választási eljárásban alkalmazható legsúlyosabb jogkövetkezmény, amelynek alkalmazására csak a törvényi feltételek maradéktalan fennállása esetén kerülhet sor.
  17. A TVB határozata szerint a megválasztott képviselő 76, míg a fellebbező 39 szavazatot kapott, a két jelölt közötti különbség tehát 37 szavazat volt. A kifogásolt lakcímlétesítések négy választópolgárt érintettek. A Kúria megállapította, hogy négy szavazat a 37 szavazatos különbségű választási eredmény megváltoztatására matematikailag sem volt alkalmas. A kifogásolt négy szavazat valamennyi érintett választópolgár azonos jelöltre leadott szavazata esetén sem lett volna alkalmas a választási eredmény megváltoztatására, ezért a kifogásolt magatartás eredménybefolyásoló jellege nem volt megállapítható.
  18. A Kúria álláspontja szerint a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás eredményére gyakorolt kihatás hiányában a szavazás megismételtetésének törvényi feltételei nem álltak fenn. A TVB ezért a választási eljárás legsúlyosabb jogkövetkezményét olyan körülmények között alkalmazta, amelyek között a kifogásolt magatartás választási eredményre gyakorolt hatása nem volt megállapítható.
  19. A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a TVB a választási költözés megállapításához szükséges közös ténybeli alapot nem bizonyította, és a szavazás megismételtetésének a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételei sem álltak fenn. Erre tekintettel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB határozatát megváltoztatta és a Kerepes Város Helyi Választási Bizottságának 11/2026. (VI. 7.) számú, a választás eredményét megállapító határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja értelmében helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. I. Az ügyben való érintettséget a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján esetről esetre kell vizsgálni; az érintettséget megalapozza, ha a választási bizottság a kérelmezőt név szerint nevesíti, és magatartásának minősítésére alapítja döntését.
  2. II. Önmagában – egyéb bizonyíték hiányában – a választást megelőző lakcímlétesítés, a közös lakcím és a választójog gyakorlása nem alapozza meg a választási költözés megállapítását. A választási eredmény befolyásolására irányuló célzatos magatartás bizonyítottságának, valamint a választás eredményére gyakorolt kihatásnak a hiányában a szavazás megismételtetésének törvényi feltételei nem állnak fenn.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A nemperes eljárási illeték az állam terhén marad (Ve.  228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése).
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. június 18.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró