Kvk.III.39.141/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.39.141/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Dr. Varga Eszter bíró

A kérelmező: Toroczkai László 
                     (...)

A kérelmező képviselője: Dr. László Péter András ügyvéd
                                      (...)

Az ügy tárgya: választás eredményét megállapító határozat elleni bírósági felülvizsgálat

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 423/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 423/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. április 29-én kelt, 423/2026. számú határozatában a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint megállapította az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választása országos listás eredményét. 
  2. A határozat indokolásában az NVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200. §-ára, 201. §-ára, 294. § (2)-(3) bekezdéseire, 295. §-ára, valamint 296. § (2) bekezdés a)-c) pontjaira hivatkozással rögzítette, hogy az országos eredményt egyrészt az egyéni választókerületi eredményekről kiállított jegyzőkönyvek alapozzák meg. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok 2026. április 17. és 18. napján meghozták az egyéni választókerületük választásának eredményét megállapító határozataikat, amelyek mellékleteit képezték az egyéni választókerületi eredményről kiállított jegyzőkönyvek. Az országos listás eredmény második pillérét az országos listás választás területi részeredményeiről kiállított jegyzőkönyvek jelentik. 2026. április 18. napján valamennyi területi választási bizottság határozatot hozott az országos listás választás területi részeredményének megállapításáról, amely döntések mellékletei az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyvek. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben történő szavazásának eredményéről a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) által kiállított jegyzőkönyv képezi az országos listás választási eredmények harmadik pillérét. Az NVI elvégezte ezen szavazatok megszámlálását és arról az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 12/2025. (IX. 15.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 33. számú melléklete szerinti jegyzőkönyvet kiállította.
  3. Az NVB megállapította, hogy 2026. április 29-én 16.00 óráig valamennyi, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok által az egyéni választókerületi választás eredményének megállapítása tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedett. Ennek folytán az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 17. § (2) bekezdésének megfelelően járt el, majd a Vjt. 14. § (1)-(3) bekezdéseit, 16. §-át, 17. § (1)-(2) bekezdéseit, valamint 18. §-át alkalmazva a határozata melléklete szerinti adattartalommal állapította meg az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának országos listás eredményét. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező – az NVB határozatának meghozatalát megelőző 2026. április 28 napjára dátumozott, ténylegesen a határozat meghozatala napján, a határozat ismeretében benyújtott - felülvizsgálati kérelmében a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára és 297. § (5) bekezdés c) pontjára hivatkozással a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabály megsértése miatt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatának a megváltoztatását kérte.
  2. A kérelmező a választás országos listás eredményét megállapító döntés ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét azzal indokolta, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának kampányidőszaka során a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezet listavezető kormányfőjelöltjeként a többi jelölthöz és jelölőszervezethez hasonlóan maga is kapcsolattartási és kampányeszközként kívánta használni a saját politikusi oldalát a választók közvetlen tájékoztatása céljából a Meta Platforms Ireland Limited mint online platformszolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) által biztosított online megjelenési platformokat (Facebook, Instagram), azonban erre nem volt lehetősége, mivel a szolgálató még a kampányidőszakot megelőzően megszüntette a kérelmező online fiókhoz való hozzáférését és egyben az oldalait törölte. A kérelmező által a szolgáltató ellen indított perben a Szegedi Ítélőtábla a 2023. május 17-én kelt Pf.II.20.147/2022/24. számú jogerős ítéletével arra kötelezte a szolgáltatót, hogy állítsa helyre a kérelmező Instagram oldalának működésétfiókját és annak elérhetőségét, amelynek a szolgáltató nem tett eleget. A kérelmező a jogsértés megszüntetése érdekében az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (a továbbiakban: OPVT) fordult, amely az OPVT/20-5/2024. számú döntésében azt az ajánlást tette, hogy a szolgáltató legkésőbb a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül állítsa vissza a kérelmező fiókját és oldalát, az azokat érintő korlátozásokat szüntesse meg, azonban a szolgáltató az OPVT döntését sem vette figyelembe. Ezt követően a kérelmező ismételten fiókot regisztrált és oldalt hozott létre a hivatkozott platformon, azonban a szolgáltató - 8 napon belül indokolás nélkül - ezt az új oldalt is törtölte. 
  3. A kérelmező idézte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, VI. cikk (1), (3) bekezdéseit, IX. cikkét, 2. cikk (1)-(2) bekezdéseit, a Ve. 1.§ a) pontját, 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 139. § (1) bekezdését, 140. §-át, 141. §-át, 297. § (4)-(5) bekezdéseit és állította, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választása során sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, a demokratikus választások tisztaságának elvét is magában foglaló jogállamiság alapelve. 
  4. A kérelmező felülvizsgálati kérelme „Jogi érvelés” alcíme alatt előadta, hogy az Alaptörvény IX. cikkéből levezethető, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás érdekében a politikai véleményszabadság fokozottabb alkotmányos védelmet élvez, különösen a választási kampányidőszakban. Az NVB a 421/2026. számú határozatában rögzítette, hogy a választási alapelveket az adott választás vonatkozásában a választási eljárás teljes időtartamában, annak lezárultáig, azaz a jogerős eredmény „megszületéséig” be kell tartani. Az NVB a 357/2019. számú határozatában kimondta azt is, hogy a szolgáltató a közösségi oldalon közzétett bejegyzések felülvizsgálatát csak a választási eljárás alapelveinek, elsősorban a jelöltek, jelölő szervezetek közöti esélyegyenlőség biztosítása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek megfelelően hajthatja végre. 
  5. A kérelmező kiemelte, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi választástörténetben példa nélküli, hogy egy közösségi médiaplatform szolgáltató az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező, országos listát állító párt listavezető kormányfőjelöltjének központi kampányoldalát valós ok és tényszerű indokolás nélkül, a jogerős bírósági ítélettel nyíltan szembe szegülve, a független vitarendező testület ajánlását az együttműködés megtagadása mellett mellőzve, öncélú politikai okból kizárja a szolgáltatásból. A szolgáltató ezzel a döntésével a választópolgárok számára elérhetetlenné tette a jelölt központi kampányoldalát, ugyanakkor kizárta a jelöltet a választópolgárok elérésének lehetőségéből, azaz jogellenesen akadályozta az Instagram platform, valamint a Facebook platform kampányeszköz rendeltetésszerű használatának lehetőségét. Ugyanakkor, választópolgári oldalról megközelítve, a választásokon országos listát állító pártok közötti listás szavazást megelőzően a választók nem ismerhették meg és nem tájékozódhattak teljeskörűen a listavezető politikai nézetei és kormányprogramjai felől, azaz nem vehettek részt az akaratuk szabad kifejezését biztosító választáson. Mindezek miatt a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezetre leadott listás szavazatok száma jelentősen elmaradhatott attól, amely a befolyásmentes és jogszerű kampánykeretek között elérhető lett volna, azaz a megállapított választási eredmény nem tükrözi a valós választói akaratot.   
  6. A szolgáltató azzal, hogy a választási kampányidőszakban az általa szolgáltatott kampányeszköz használatát a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének ellenszegülve, jogellenesen korlátozta, és ezzel megakadályozta a Mi Hazánk Mozgalom számára a többi jelölőszervezet részére elérhető online kampánytevékenység feloldását, nyíltan beavatkozott a demokratikus választási rendszerbe, meghatározó módon torzította a választási eredményt, ezzel pedig azon túl, hogy súlyosan megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott, a választás tisztaságára és a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelveket, generálisan sérült az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a jelölt kapcsolattartáshoz való joga, valamint a VI. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a választópolgárok közérdekű adatok megismeréséhez való joga. Ezen felül sérült az Alaptörvény IX. cikkében meghatározott, a véleménynyilvánítás szabadságához és a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatáshoz való jog, valamint az Alaptörvény 2. cikkében meghatározott, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választások megtartására vonatkozó kritérium is. Mindezek eredményeként megállapítható az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott, a jogállamiság alapelvéből levezetett, a demokratikus választások tisztaságára vonatkozó követelmény megszegése is. 
  7. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a Ve. alapelveinek megsértése önmagában – a joggyakorlat alapján – nem képezhetné alapját a jelen felülvizsgálati eljárásnak, azonban a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok nem csupán a Ve. anyagi és eljárási szabályait, hanem általánosabb értelemben az Alaptörvényben meghatározott alapjogi rendelkezéseket is magukban foglalják. Amennyiben ez nem így lenne, a jelen kérelemben előadott súlyos, rendszerszintű jogsértés, azaz a választások listás eredményére döntő mértékben kiható jogellenes befolyásolás orvoslására nem lenne lehetőség. Mindez pedig megkérdőjelezné a teljes választási rendszer törvényességének biztosítékrendszerét, és további utat nyitna az online platformszolgáltatók demokratikus választásokba történő önkényes beavatkozása előtt. Szabálytalan választás eredményét nem lehet szabályosan megállapítani.
  8. A kérelmező megjegyezte azt is, hogy a választási szervek az online platformszolgáltatókkal szemben indított kifogási eljárásban általában kizárják a hatáskörüket, míg a kampányidőszakot követően meghozott, a választás országos listás eredményét megállapító határozat az eredményt befolyásoló kampányjogsértés miatti kifogással nem támadható. Arra tekintettel, hogy a szolgáltató a választásokba történő jogellenes beavatkozásával megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, VI. cikk (1), (3) bekezdéseit, IX. cikkét, 2. cikk (1)-(2) bekezdéseit, kérte, hogy a Kúria az NVB határozatát helyezze hatályon kívül, és az országgyűlési képviselők 2026. évi általános listás választását az Alaptörvényben meghatározott jogok biztosítása mellett ismételtesse meg.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem megalapozott, az alábbiak szerint.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alaki kellékeit vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező – mint a Mi Hazánk Mozgalom jelölőszervezet listavezető jelöltje – Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennáll. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 297. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A kérelmező az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választása országos listás eredményét megállapító határozatot támadta a Kúria előtt, amelyet az NVB a Ve. 296. § (2) bekezdésében biztosított speciális hatáskörében eljárva hozott meg. Az e határozat ellen előterjeszthető jogorvoslatokra a Ve. – a Különös részében, az országgyűlési képviselők választására vonatkozó XIII. fejezetében elhelyezett – 297. § (5) bekezdése az Általános résztől eltérő jogorvoslati szabályokat állapít meg a következők szerint.
  4.  A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen
    a) a 294. § (2) bekezdése szerinti választáson keletkezett töredékszavazatok összesítésének,
    b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények megállapításának vagy összesítésének, vagy
    c) a 295. § szerinti szavazás eredménye megállapításának vagy az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének
    törvénysértő voltára, vagy a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
  5. A fenti szabályozás alapján az országgyűlési képviselők választása országos listás eredményének megállapítására vonatkozó határozat elleni jogorvoslatra csak az abban meghatározott körben, az eredmény megállapításával összefüggésben folytatott tevékenységhez kapcsolódóan van lehetőség, ezért az országos listás eredményt megállapító NVB határozat arra hivatkozással támadható, hogy a szavazatok, töredékszavazatok, részeredmények összesítése során az NVB törvénysértő módon járt el, nem tartotta be a választási eredmény megállapítására vonatkozó, a Ve.-ben meghatározott szabályokat. 
  6. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében kifejezetten a Ve. 297. § (5) bekezdés c) pontjára és arra hivatkozott, hogy a választási eredmény megállapításával kapcsolatos szabályok megsértése miatt fordult a Kúriához, azonban a kérelme indokolásában nem az országgyűlési képviselők választása országos listás eredményének megállapítására vonatkozó szabályok megsértését, hanem a kampányidőszakban megvalósult, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott, a választás tisztaságára, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvek megszegését állította. A kérelmező a fentebb említett körben olyan jogszabálysértésre nem hivatkozott, és olyan konkrét tényállítást sem tett, amelyből az következne, hogy az NVB a Ve. 296. § (2) bekezdésén alapuló, a választás országos listás eredményét megállapító döntését a választás eredményének megállapítására vonatkozó szabályok megsértésével hozta volna meg. A kérelmező érvelése szerint a kampányidőszakban a szolgáltató által biztosított online megjelenési platformok használatában való korlátozása olyan jogsértés, ami a választás szabálytalanságát eredményezte és a „szabálytalan választás eredményét nem lehet szabályosan megállapítani”. 
  7. A Kúria rámutat arra, hogy az állított jogsértés nem az eredmény megállapításának folyamatához, hanem még a szavazást megelőző kampánytevékenységhez volt köthető, ezért az az országos listás eredményt megállapító NVB határozat elleni jogorvoslat körében nem volt vizsgálható, ez a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül előterjesztett kifogás útján lett volna vizsgálható. Ezt figyelembe véve – bár az NVB kérelmező által hivatkozott határozatai a Kúriát nem kötik – az NVB 421/2026. számú határozatából, miszerint a választási alapelveket az adott választás vonatkozásában a választási eljárás teljes időtartamában, annak lezárultáig, azaz a jogerős eredmény „megszületéséig” be kell tartani, nem következik, hogy az eredményt megállapító határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemben olyan jogszabálysértésre lehetne hivatkozni, amellyel szemben a választási eljárás során kifogást lehetett volna előterjeszteni. 
  8. A Ve. jogorvoslati rendszere kötött, így a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással kifogást (Ve. 208. §) lehet benyújtani, amely alapján eljár az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottság, és a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani (Ve. 222. §). Ettől eltérő az NVB Ve. 296. § (2) bekezdése alapján meghozott határozatával szembeni jogorvoslati út, amely az országos listás eredményt megállapító határozat ellen csak a Ve. 297. § (5) bekezdésében meghatározott jogszabálysértésekre (törvénysértésekre) hivatkozással enged bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni. A jogorvoslatok ezen eltérő jellege nem hagyható figyelmen kívül – ahogyan a Kúria a Kvk.I.39.429/2022/3. számú határozatában már kifejtette: az elkülönült jogorvoslati eszközök nem moshatóak össze –, ezért az NVB eredményt megállapító határozatával szemben nem lehet olyan bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni, amely nem a választások eredményének megállapításával kapcsolatos eljárás jogszerűségéhez, hanem a választási eljárás korábbi szakaszának szabályszerűségéhez kötődik.
  9. A kérelmező maga is észlelte, hogy a Ve. alapelveinek megsértése önmagában nem képezhetné alapját a bírósági felülvizsgálati kérelmének, ezért hivatkozott arra, hogy választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályon nem csupán a Ve. anyagi és eljárási szabályait, hanem általánosabb értelemben az Alaptörvényben meghatározott alapjogi rendelkezéseket is érteni kell. Ez a hivatkozás azonban nem foghat helyt, mivel a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással kell előterjeszteni, azonban az Alaptörvény mint jogforrás nem jogszabály, hanem a jogrend alapja. Ez következik egyrészt az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdéséből, amely a jogszabályok felsorolásakor az Alaptörvényt nem említi, másrészt következik az Alaptörvény C) cikk (3) bekezdéséből és R) cikk (2) bekezdéséből is, amelyek az „Alaptörvény és a jogszabályok” fordulattal is hangsúlyozzák az Alaptörvény jogszabályoktól elkülönülő voltát (Kvk.VII.39.409/2022/2.). Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük, ebből következően a Kúriának is feladata, hogy a megsértettként állított jogszabályi rendelkezéseket az Alaptörvénnyel összhangban értelmezze, azonban a kizárólag alaptörvény-ellenességre hivatkozást a Kúria nem vizsgálhatja, mert erre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján az Alkotmánybíróság jogosult. Erre figyelemmel a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az alaptörvényi rendelkezések megsértésével kapcsolatos érveket az Alaptörvény 28. cikke szerint lefolytatott jogértelmezés szerint is csak akkor tudta volna vizsgálni, ha a kérelmező olyan jogszabálysértéseket jelöl meg, amely a választás országos listás eredményét megállapító döntéssel szemben a Ve. 297. § (5) bekezdésében megengedett. 
  10. Mivel a kérelmező nem jelölt meg konkrétan a választási eredmény megállapítására vonatkozó jogszabálysértést, az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján pedig nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára (Kvk.II.37.501/2014/2.), a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító NVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A választás országos listás eredményét megállapító NVB határozattal szemben nem vezethet eredményre az a bírósági felülvizsgálati kérelem, amely nem az eredmény megállapításával kapcsolatos eljárás, hanem a választási kampány jogszerűségét vitatja. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. május 1.

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Varga Eszter s.k. bíró,
Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Kovács András bíró helyett,
Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Magyarfalvi Katalin bíró helyett