Kpk.39.140/2026/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.140/2026/3.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Bajnok István bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.VI.39.116/2026/5. számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/1269/2026. számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/1269/2026. számú határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/1269/2026. számú határozata alapján a Kúriát – mint választási ügyekben eljáró bíróságot – új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

  1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint az internetes hírportál (a továbbiakban: Hírportál), amelynek az indítványozó a kiadója – 2026. április 10. napján – „Nem lesznek ellenzéki megfigyelők Berlinben, Párizsban és Londonban sem” címmel cikket tett közzé. A cikk rögzítette egyrészt, hogy a Nemzeti Választási Iroda határozatából kiderül, hogy „a (Párt)-nak 22 városban sikerült delegáltakat regisztrálnia, azonban olyan fontos szavazóhelyek maradtak ki, mint London, Párizs, Bern, Toronto, Berlin vagy München.” Másrészt megállapította: „Van azonban még egy mód arra, hogy ellenőrizzük a választások tisztaságát. A sajtó képviselői ott lehetnek urnazárásig, így a […] rendkívüli módon képes delegálni képviselőket a szavazóhelyiségekbe, hogy dokumentálják és ellenőrizzék az urnazárást.”
  2. Egy magánszemély a Ve. 208. §-a alapján kifogást nyújtott be, amely szerint a Hírportál megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert a szavazóhelyiségekben a sajtó belépési jogosultságát megtévesztő módon kívánta felhasználni, egyúttal a jogsértő eltiltását is kérte a további jogsértéstől. Álláspontja szerint a cikk tartalmában nyilvánosan elérhető felhívás, szervezett toborzási akció, az így delegált személyek tényleges feladata az urnazárás ellenőrzése, megfigyelői funkció ellátása lenne. A kifogás szerint ez a konstrukció nem felel meg annak a rendeltetésnek, amelyre a jogalkotó a sajtóképviselők számára a szavazóhelyiségbe belépési jogot biztosított. Utalt az Alkotmánybíróság 8/2008. (III. 12.) AB határozatára és a Kúria Kvk.37.359/2014/2., Kvk.39.419/2022/4. számú eseti döntéseire.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2026. április 12. napján kelt 335/2026. számú határozatával a kifogásnak helyt adott, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy a Hírportál megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a külképviseleti szavazás során a Hírportál médiatartalom-szolgáltatóként a képviseletére külképviseleti megfigyelői tevékenység ellátására irányuló nyilvános felhívást tett közzé. Az NVB szerint a médiatartalom-szolgáltató képviselőjének és a külképviseleti megfigyelőnek teljesen más a funkciója a Ve. rendszerében, egymás szerepét, feladatait nem vehetik át, ellenkező esetben a Ve.-ben biztosított jogkörök túllépését valósítanák meg. A Hírportál felhívásával kapcsolatban pedig az NVB megállapította, hogy annak értelmében a delegálandó személyeknek éppen ilyen feladatot kellene ellátnia. Az NVB határozatát a szavazás napján délután hozta meg, ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott további jogsértéstől eltiltás jogkövetkezményét nem alkalmazta.
  4. A Hírportál kiadójának felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.VI.39.116/2026/5. számú végzésében az NVB 335/2026. számú határozatát helybenhagyta. A Kúria szerint a Hírportál felhívása megtévesztő volt, a sajtóképviselő szavazóhelyiségbe történő belépési jogát nem a jogalkotói célnak megfelelően, nem rendeltetésszerűen kívánta igénybe venni. Megállapította, hogy önmagában a médiatartalom-szolgáltató formai szabályoknak megfelelő képviseleti meghatalmazásából, amelyet olyan személyeknek adott, akik foglalkozásukat tekintve nem dolgoznak a médiában, nem jelenti azt, hogy a jogosultságát rendeltetésszerűen gyakorolta. Rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következően a jogintézményekből fakadó jogaikat a címzettek célhoz és tartalomhoz kötötten gyakorolhatják, melyet a Hírportál megsértett.
  5. A Hírportál kiadója (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kvk.VI.39.116/2026/5. számú végzése ellen, amelyben az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való joga és a IX. cikk (2) bekezdésben garantált sajtószabadsághoz való joga sérelmét állította. 

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság a 2026. április 28. napján hozott IV/1269/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.39.116/2026/5. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
  2. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata alapján bemutatta, hogy a különböző jogági rendelkezések értelmezésekor miként kell figyelembe venni a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményeket. Továbbá a Ve. jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit értelmező alkotmánybírósági határozatok alapján rámutatott, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai a választási eljárásban általános módon nem meghatározhatók, ezért a jogalkalmazó esetről estre, a konkrét ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján állapíthatja meg azokat a magatartásokat, amelyek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesek.
  3. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy a Kúria döntése kizárta a felülvizsgálat tárgyát képező cikket a sajtószabadság védelmi köréből és ennek következtében nem végezte el az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szempontokat érvényesítő alapjog-korlátozási tesztet.
  4. Az Alkotmánybíróság határozata rögzítette, hogy a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy a médiatartalom-szolgáltató képviselője a jelenlétével ne ellenőrizhetné az urnazárást. A támadott bírói döntés nem állapította meg azt, hogy a felhívás a jogszabályban kifejezetten a külképviseleti megfigyelő jogosultságaként rögzített feladat ellátására hívja fel a médiatartalom-szolgáltató képviselőjét. Az urnazárás ellenőrzésére utalás ezért önmagában nem alapozza meg azt a következtetést, hogy a Hírportál a sajtóképviselő szavazóhelyiségbe való belépési jogát és ott tartózkodását nem a jogalkotói célnak megfelelően, nem rendeltetésszerűen kívánta igénybe venni.  Az Alkotmánybíróság szerint nem zárható ki, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező cikk ne tartozna a sajtószabadság védelmi körébe, ezért – az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében deklarált alapvető jog minél szélesebb körű érvényesülésének követelményére tekintettel – a cikk tartalma nem alapozza meg azt az alapvető jog korlátozására vezető következtetést, hogy az indítványozó nem a jogalkotói célnak megfelelően tette közzé a felhívást.
  5. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúriának a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét rögzítő alapelvén – alapuló döntése a konkrét ügy összes körülménye vizsgálatának hiánya miatt korlátozta az indítványozó Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése által garantált alapvető jogát, ezért az nem áll összhangban az érintett alapvető jog alkotmányos tartalmával, ezért a Kúria Kvk.VI.39.116/2026/5. számú végzését megsemmisítette.

A döntés indokolása

  1. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
  2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el.
  4. Az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ezért a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
  5. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/1269/2026. számú határozatára tekintettel –azt az iránymutatást adja, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében deklarált alapvető jog minél szélesebb körű érvényesülésének követelményére tekintettel a Kúria eljáró tanácsa legyen figyelemmel arra, hogy a sajtószabadság magában foglalja a szerkesztői autonómiát, amely kiterjed a médiaszolgáltatás, a sajtótermék tartalmának meghatározására, a tartalom összeállításával összefüggésben pedig akár felhívás közzétételére. A Kúria végezze el az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés szerinti szempontokat érvényesítő alapjog-korlátozási tesztet, e körben tartsa szem előtt az alkotmánybírósági határozat [54] bekezdésében foglaltakat.

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. április 30.

Dr. Kalas Tibor a tanács s.k. elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró
Dr. Bajnok István s.k. bíró
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró