Kvk.V.39.128/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.128/2026/4. 

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
dr. Demjén Péter bíró
dr. Stefancsik Márta bíró

A kérelmező: Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kókai Gábor ügyvéd; cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 378/2026. számú határozata 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 378/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét megváltoztatja, és a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottság 37/2026. (IV.12.) BKVM 02. számú OEVB határozatának 2. pontját megváltoztatja és e körben a kifogást elutasítja. Ezt meghaladóan a Nemzeti Választási Bizottság 378/2026. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló – a bírósági felülvizsgálati kérelem szempontjából lényeges körben ismertetett – tényállás

  1. A Kérelmező önkormányzati tulajdonban álló, közfeladatot ellátó, nonprofit gazdasági társaság, és kiadója – egyebek mellett – a www.hiros.hu internetes médiaszolgáltatásnak, amely tartalmait az azonos nevet viselő hiros.hu Facebook oldalán is népszerűsíti. 
  2. A bírósági felülvizsgálat szempontjából releváns, a hiros.hu internetes hírportálon 2026.  április 7-én https://hiros.hu/salacz-regi-lemezzel-terel-csoszi-a-vagyonosodasarol/ címmel közzétett cikk a FIDESZ jelöltjének, Salacz Lászlónak, valamint a Tisztelet és Szabadság Pártja jelöltjének, Csőszi Attilának egy-egy videóbejegyzését továbbközölte és a következőket tartalmazta. Salacz: Régi lemezzel terel Csőszi a vagyonosodásáról címet követően a cikk felvezetőjében rögzítette: „Saját meggazdagodásának körülményeiről akarja elterelni a figyelmet Csőszi Attila azzal, hogy egy közel harminc évvel ezelőtti ügyet vett elő ma reggel közösségi oldalán - mondta el videójában dr. Salacz László, aki hozzátette, ezt rendszeresen megteszik politikai ellenfelei”. A cikk folytatása a következő: „Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a bíróság tisztázta az akkori ügyben az igaztalan vádak alól. Dr. Salacz László azt mondta: Magyar Péter embere úgy látszik, nincs tisztában a helyi ügyekkel, hiszen ezzel a „régi lemezzel” előjöttek már ellenfelei 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is. Szerinte Csőszi Attila el akarja terelni a figyelmet arról, hogy gyanús körülmények között jutott ingatlanokhoz Kecskeméten és félő, hogy most a termőföldekre fáj a foga”. Ezt követően szerepel Salacz László videóbejegyzése. A cikk folytatása a következő: „Ezt azután közölte Dr. Salacz László, hogy Csőszi Attila ma reggel 7 órakor a közösségi oldalán egy olyan videót közölt, amiben azt állítja, hogy a „napokban birtokunkba jutott a Hírösvény nevű internetes oldal egy cikke, amely megdöbbentő állításokat tartalmaz”. A cikk azzal zárul: „A hozzászólásokba a szóban forgó cikket is linkelte, ami egyébként 2014-es, és az ügy, amiről szól, már akkor is több mint tízéves volt”. Ezt követően szerepel Csőszi Attila videóbejegyzése.   
  3. A Tisztelet és Szabadág Párt jelölőszervezet (a továbbiakban: Kifogástevő) 2026. április 10-én kifogást (a továbbiakban: Kifogás) terjesztett elő a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságánál (a továbbiakban: OEVB) a Kérelmező által fenntartott hiros.hu hírportálon, valamint a hiros.hu Facebook-oldalán 2026. április 7-9. közötti időszakban közzétett cikkekkel és tartalmakkal kapcsolatban. Kérte a jogsértés megállapítását, a Kérelmező jogsértéstől való eltiltását, pénzbírság kiszabását, és a Kérelmezőnek a választási határozat közzétételére való kötelezését a hiros.hu hírportálon. Kérte továbbá a Kérelmező kötelezését arra, hogy távolítsa el a hiros.hu Facebook-oldaláról a jogsértő bejegyzéseket, tartalmakat. 
  4. Hivatkozása szerint a Kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, mert a közpénzből finanszírozott sajtótermékében és Facebook-oldalán 2026. április 7-9. között megjelent, tájékoztatásnak álcázott tartalmak kampánytevékenységnek minősülnek. Azok a FIDESZ kampányeseményeit, jelöltjeit (Salacz László és Cseh Tamás) ésszerű indok nélkül privilegizálják, miközben a politikai ellenfeleik választási esélyeit megtévesztő állításokkal csökkentik. A Kérelmező az általa tulajdonolt hiros.hu-n és Facebook-oldalán az önkormányzati infrastruktúra felhasználásával segíti a fenti jelölteket a főbb üzeneteik választópolgárokhoz történő eljuttatásában, és Salacz Lászlót, valamint Cseh Tamást csak pozitív, míg a Kifogástevő jelöltjét, Csőszi Attilát csak negatív kontextusban jeleníti meg. Előadta, hogy a Kérelmező az esélyegyenlőséget sértő szerkesztési gyakorlatán annak ellenére nem változtatott, hogy az OEVB a kifogásolt online sajtótermék és Facebook-oldal egyoldalúsága miatt a 23/2026. (III.19.) és 24/2026. (III.24.) számú határozataiban a terhére jogsértést állapított meg, a további jogsértéstől eltiltotta, valamint a 30/2026. (IV.02.), 33/2026. (IV.06.) és 34/2026. (IV.09.) számú határozataiban ezen felül pénzbírságot is kiszabott. 
  5. Mellékletként csatolt a Kifogásához 18 db képernyőfotót a hírportál kezdő oldaláról, a Facebook profiloldaláról, a kifogásolt bejegyzésekről, valamint általa vagy jelöltjei által közzétett azon tartalmakról, amelyeket a kifogásolt médiumok felületeiről hiányolt. Megjelölte az érintett cikkek, bejegyzések linkjeit is. Többek között előadta, hogy valamennyi idézett sajtótermék és Facebook megosztás a FIDESZ képviselőjelöltje kampánytevékenységét segítik elő, ezáltal sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv. A megjelenések sértik az esélyegyenlőséget azáltal, hogy az önkormányzati finanszírozott sajtó egyoldalú és Csőszi Attila vonatkozásában negatív tájékoztatást adott, mellyel a választópolgárok akaratát egyoldalúan befolyásolta. 
  6. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait illető alapelvi sérelem körében két cikket kifogásolt.
  7. Az egyik – a bírósági felülvizsgálat szempontjából érintett –, a hiros.hu hírportált érintően a kifogásban 4. szám alatt megjelölt, a 2026. április 7-én https://hiros.hu/salacz-regi-lemezzel-terel-csoszi-a-vagyonosodasarol/ címmel közzétett cikk volt, annak linkjét, valamint 4. sz. mellékletként a cikk képernyőfotóját csatolta (továbbiakban: április 7-i cikk). A cikket azért tartotta sérelmesnek, mert míg Salacz László videójában szereplő állításokat szövegesen is megjelenítette, addig Csőszi Attiláét nem jelenítette meg, csupán azt jegyezte meg a cikk írója a Salacz Lászlót érintő „vád”-ra, hogy a „hozzászólásokba a szóban forgó cikket is linkelte, ami egyébként 2014-es, és az ügy, amiről szól, már akkor is több mint tíz éves volt”. Ezzel megpróbálta negatívan feltüntetni Csőszi Attila képviselőjelöltet, holott a 2026. március 4-én megjelent, Molnár H. Boglárka által jegyzett cikkben ugyanez az időtáv nem zavarta a jelölt lejáratásában [https://hiros.hu/regi-ugyek-regi-szereplok-ujra-osszeallt-a-malom-centerbotrany-ket-szereploje-csak-most-magyar-peter-tisza-partjanak-szineiben]. A másik kifogásolt cikk egy 2026. április 8-án közzétett cikk volt, amelyhez a Kifogástevő önálló indokolást nem adott elő.
  8. A Kifogástevő sérelmezte, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségének elvét, a Kérelmező célja a Kifogástevő jelölőszervezet jelöltjének, Csőszi Attilának negatív kontextusban való megjelenítése, a jelöltjének lejáratása és a választópolgárok akaratának egyoldalú befolyásolása volt. E körben utalt a Kúria Kvk.V.39.112/2024/3. számú döntésére azzal, hogy a közpénzből finanszírozott önkormányzati sajtó esetében a semlegesség követelménye abszolút: sérti az esélyegyenlőséget, ha a lap egyes jelöltekről aránytalanul hosszan és pozitívan, míg másokról elenyésző terjedelemben vagy kizárólag negatív kontextusban számol be. Hivatkozása szerint a Kérelmező a tartalmai segítségével a Kecskeméten és környékén élő választók jelentős számát képes elérni és befolyásolni. Az esélyegyenlőség alapelve azt kívánja meg, hogy a jelöltek objektív mércével azonos eséllyel férjenek hozzá a megjelenési lehetőségekhez, a kommunikációs eszközökhöz, ne merüljön fel egyik vagy másik jelölt egyoldalú privilegizálása.
  9. Kifogása jogi érvelésében rámutatott, hogy a Kérelmező által működtetett hiros.hu a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban. Mttv.) 203. § 60. pontjában meghatározott sajtóterméknek minősül. A közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják. A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására a demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is [3096/2014. (IV. 11.) AB határozat]. Az önkormányzati sajtótermékek pártatlanságának követelménye a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségen és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorláson alapul. A közpénzből finanszírozott média esetében a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának erőteljesebb korlátozása megengedett a választási eljárás tisztaságának megóvása érdekében [Kvk.V.37.683/2019/6.]. A Kúria és az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a helyi közhatalmat megjelenítő önkormányzati lapoknak a kampányidószakban semleges pozíciót kell elfoglalniuk [Kvk.III.38.223/2019/4.]. Kiemelte, hogy az a kommunikáció, amely azonosítható jelöltet támogat vagy privilegizál, a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül [Kvk.VII.39.105/2024/10.]. 
  10. Hangsúlyozta a Kúria joggyakorlatára hivatkozással azt is, hogy megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha az önkormányzati sajtótermék, illetve közpénzből finanszírozott média a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés formájában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölőszervezetek és jelöltek közötti esélyegyenlőséget [Kvk.III.38.223/2019/4., Kvk.I.37.394/2014/2.]. Hivatkozása szerint az esélyegyenlőség megbomlik, ha az egy jelölt vagy jelölőszervezet olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezethez vagy jelölthöz képest. Idézte a Kvk.VII.39.105/2024/10. számú kúriai végzést, amely kimondta, hogy a „Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a kampányhoz kötődő esélyegyenlőség követelménye nem érvényesülhet akkor, ha az önkormányzat a kiadványában észszerű indok nélkül privilegizál egyes jelölteket, jelölőszervezeteket, olyan kampánytevékenységet folytat, amely alkalmas lehet arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és az őket jelölő szervezetek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában”. A Kifogástevő további döntésekre is hivatkozott a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlősége alapelvének bírói értelmezése, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének tartalma körében [Kúria Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.572/2019/2.]. Utalt a Velencei Bizottság 190/2002. számú véleményében foglaltakra, mely szerint minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis az, hogy a szavazatokért való verseny nyitott kell legyen. Ez azt jelenti, hogy az „államnak” elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely a választási eljárásban az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintett számára. 
  11. A Kifogástevő a jogkövetkezmények vonatkozásában hivatkozott a jogsértés szándékosságára és súlyosságára azzal, hogy ugyanezért a jogsértésért a Kérelmezőt a választási bizottság már marasztalta, az NVB, a Kúria jogértelmezése az önkormányzati médiaszolgáltatókkal szembeni elvárások tekintetében közismert, a Kérelmező közpénzből gazdálkodik, a helyi tájékoztatásban monopolhelyzetben van, és a kifogásolt tartalmak ingyenesek, nagy elérésű felületeken jelentek meg.

Az OEVB határozata

  1. Az OEVB a 37/2026. (IV.12.) BKVM 02. számú OEVB határozatával
    - a Kifogást a hiros.hu internetes hírportálon 2026. 04. 08-án megjelent cikket érintő részében elutasította (rendelkező rész 1. pont);
    - a Kifogásnak a hiros.hu internetes hírportálon 2026. 04. 07-én megjelent cikket érintő részében helyt adva megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve.  2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban nevesített, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét (rendelkező rész 2. pont);
    - a Kifogásnak a hiros.hu Facebook oldal jogszabálysértő voltát állító részében helyt adva megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét (rendelkező rész 3. pont);
    - A Kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta;
    - valamint a Kérelmezőt 1.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
  2. Indokolásában rögzítette, hogy a Kérelmező önkormányzati tulajdonú médiaszolgáltató, amely a médiaszolgáltatással összefüggésben, és a más kommunikációs tevékenységei (pl.: Facebook-oldal üzemeltetése) során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit, így különösen a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét. A választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy akár látszat, ha választási kampányban a helyi közhatalom a semleges pozícióját feladva az egyik jelölőszervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és listájukon szereplő jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz [Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat] [35]-[36] bekezdés; Kúria Kvk.V.39.498/2022/5., Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.650/2019/2.].
  3. Hivatkozása szerint egyfelől a Kifogástevő az esélyegyenlőség sérelmét általánosságban, a Kérelmező „szerkesztési gyakorlatára” alapozta együtt említve a hiros.hu hírportálon meghivatkozott 2 db cikket a Facebook oldalon megjelent bejegyzésekkel, hangsúlyozva a tartalmak negatív hangvételét, egyoldalúságát. E vonatkozásban rögzítette, hogy a Kifogás által szabott vizsgálati keretre tekintettel, önmagában a két cikk (2026.04.07. és 2026.04.08.) kifogásolása miatt nem tudta lefolytatni a vizsgálatát a hiros.hu hírportál 2 napos működésére és nem tudta értékelni azon bizonyítékként felhívott eseményeket, tartalmakat sem, amelyeket a Kifogástevő hiányolt a kiegyensúlyozottság megteremtése érdekében. Indokolása szerint a Kifogástevő az egyik sérelmezett, április 8-i cikkhez önálló érvelést nem adott elő, ezért e cikket érintően a Kifogást elutasította (OEVB határozat rendelkező rész 1. pont).
  4. A bírósági felülvizsgálati kérelem szempontjából érintett április 7-i cikket érdemben vizsgálta, mert ahhoz a Kifogástevő önálló érvelést adott elő az esélyegyenlőségi alapelvi sérelemhez. Rögzítette, hogy akár egyetlen - a továbbközlésen túlmutató - cikk tartalmát vizsgálva is megállapítható az esélyegyenlőség sérelme. E körben irányadónak tekintette a Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú döntését, amely kifejtette, hogy amennyiben valamely cikkben nem pusztán egyes tények, körülmények objektív, tárgyilagos közlése valósul meg, hanem ahhoz politikai véleménynyilvánítás társul, amely a választói akarat befolyásolását célozza, úgy az alkalmas az esélyegyenlőség csorbítására {Kvk.III.38.223/2019/4. [48]}. Erre tekintettel vizsgálta, hogy a 2026. április 7-én közölt cikk alkalmas volt-e az esélyegyenlőség alapelvének a megsértésére. Megállapította a határozatának [45] bekezdésében, hogy a hiros.hu hírportálon 2026. április 7-én megjelent cikkben (https://hiros.hu/salacz-regi-lemezzel-terel-csoszi-a-vagyonosodasarol/) a két képviselőjelölt (Salacz László és Csőszi Attila) közösségi médiában közzétett videóbejegyzéseinek továbbközlése mellett két bejegyzés volt. A cikkben a szerkesztői ismertetésnek e módja kapcsán az OEVB azt állapította meg, hogy a cikken belül a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem valósult meg. A Salacz László által közzétett videóbejegyzés kapcsán, mely Csőszi Attila meggazdagodásának körülményeit firtatja, a szerkesztő a hír hátterének ismertetéséhez nem tesz az időbeliségre vonatkozó megállapítást, míg Csőszi Attila által közöltek kapcsán Salacz Lászlóra vonatkozóan a cikk ekként fogalmaz: „(…) A hozzászólásokba a szóban forgó cikket is linkelte, ami egyébként 2014-es, és az ügy, amiről szól, már akkor is több mint tíz éves volt”. Az OEVB – osztva a Kifogástevő álláspontját – megállapította, hogy a Salacz László által közzétett videóban említett, Csőszi Attila „vagyonosodás”-áról szóló rész hátterét szolgáltató, a Kifogásban linkkel behivatkozott, és a hiros.hu hírportálon jelenleg is elérhető cikk (https://hiros.hu/regiugyek-regi-szereplok-ujra-osszeallt-a-malom-center…) ismeretében, az időbeliségnek ezen bejegyzés kapcsán is volt jelentősége. Mindkét képviselőjelölt által a másikkal szemben felhívott ügy – a cikkek és bejegyzések tanúsága szerint – hosszabb időre nyúlik vissza, így amennyiben a szerkesztő úgy dönt, hogy ez az egyik jelöltet érintő híradással kapcsolatban jelentőséggel bír, úgy a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás követelményének csak abban az esetben tudott volna eleget tenni maradéktalanul, ha erről a cikknek a másik jelöltet érintő részében is hírt ad, vagy pedig szintén az alapelvi követelményeket szem előtt tartva dönthetett volna úgy, hogy egyik jelöltet érintő továbbközlés kapcsán sem tesz említést az időtényezőről. A szerkesztő fentiektől eltérő döntése miatt a cikk alkalmas volt a választói akarat befolyásolására, mert a Salacz Lászlót érintő híradás súlyát úgy törekszik az időmúlással csökkenteni, hogy ugyanezen körülményt a Csőszi Attila jelöltet érintő ügyhöz fűzött kommentárban párhuzamosan nem említi meg. Ezzel a szerkesztő átlépte az objektív tájékoztatás kereteit, és az önkormányzati tulajdonban lévő hírportállal szemben elvárt semleges pozícióját feladva összességében a cikk összeállításával azt a látszatot keltette, hogy az egyik jelölőszervezet mellett tűnik fel. 
  5. Mindezek alapján rögzítette, hogy a Kérelmező a 2026. április 7-én megjelent cikket érintően megsértette a Ve. 2. (1) bekezdés c) pontja szerinti a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet, amelyre tekintettel ennek tényét - a Kifogásnak e tekintetben helyt adva - a Ve. 218. (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította (OEVB határozat rendelkező rész 2. pont). 
  6. A hiros.hu Facebook-oldalán megjelent tartalmak tekintetében megállapította, hogy a Kérelmező a hiros.hu Facebook-oldalán közzétett tartalmakkal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet.
  7. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme körében rögzítette, hogy annak megállapítását az ítélkezési gyakorlat szerint az esélyegyenlőség tartós megsértése alapozhatja meg [Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4.]. Az adott Facebook-oldal esélyegyenlőség elvét sértő üzemeltetése miatt jogsértést megállapító jogerős 24/2026. (III.24.) ВKVM 02. OEVB számú, 30/2026. (IV.2) BKVM 02. OEVB számú, 33/2026. (IV.6.) BKVM 02. OEVB számú határozatára, valamint a határozata meghozatalakor még nem jogerős 34/2026. (IV.9) BKVM 02. OEVB határozatára hivatkozással - az ismétlődő jogsértés miatt - megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét is. Ezen alapelv sérelmét ugyanakkor a 2026. április 8-i cikk kapcsán nem állapította meg, figyelemmel e cikk vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja körében hozott Kifogást elutasító döntésére. 
  8. A Kérelmezőt a további jogsértéstől a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltotta el, és a Ve. 219. § (1) bekezdése szerint mérlegelte, hogy a jogsértés tudatos szerkesztői döntés következménye, ismétlődő jellegű, és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média oldal jelentős számú (44.000) követőt tud magáénak, ezért a Kifogástevő terhére bírság kiszabásáról határozott.
  9. Végül rögzítette, hogy a Facebook-oldal üzemeltetése nem minősül médiaszolgáltatásnak, így annak választási alapelvet sértő üzemeltetése esetén a Ve. 152. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény, azaz a jogsértést megállapító határozat közzétételére való kötelezés nem alkalmazható.

A fellebbezés

  1. A Kérelmező az OEVB határozatnak a jogsértést megállapító és vele szemben bírságot kiszabó részével szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben az OEVB határozatának részleges megváltoztatását, a Kifogás teljeskörű elutasítását, másodlagosan a kiszabott bírság összegének mérséklését kérte.
  2. Az OEVB által megsértett jogszabályhelyként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (1) bekezdését, 46. § (5) bekezdés d) pont da), dc), dd) alpontjait, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 1. pontját, 6. §-át, az Mttv. 203. § 41. és 60. pontjait, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését jelölte meg.
  3. Elsősorban vitatta, hogy a 2026. április 7-i cikkel a Kvk.III.38.223/2019/4. számú döntésben szereplő elvekre figyelemmel megsértette volna a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Hivatkozása szerint az általa alkalmazott szerkesztési elvek „messze nem érték el azt a mércét, amelyet a Kúria a Kvk.III.38.223/2019/4. számú döntésében felállított: „tényeket közöltünk, amelyek (…) nem különböztették meg az egyik vagy másik jelöltet hátrányosan”. Az OEVB által felhívott joggyakorlat a politikai véleménynyilvánítást minősítette ilyen jellegűnek, a jelöltek alkalmasságáról szóló nyílt állásfoglalást tekintette jogsértőnek. Ezzel szemben a vizsgált cikkben erről nem volt szó. Kétségtelen, hogy az egyik jelölt, Salacz László bejegyzésénél a cikk említette az időfaktort, azonban ennek jelentősége volt, mert a jelölt megnyilvánulásának tárgyát egy több évtizeddel ezelőtti büntetőügy mai, esetleges hírértéke képezte. Salacz László azonban arról számolt be, hogy a több évtizede folyt büntetőügyében a bíróság eleve tisztázta a vádak alól. Az OEVB osztotta a Kifogástevő azon álláspontját, hogy az időbeliségnek a másik bejegyzés esetében is helye lett volna, amely megállapítás azonban értelmezhetetlen, mert Csőszi Attila jelölt esetében a cikk a vagyongyarapodása körében múlt időben fogalmazott. Ha a Kifogás tárgyát képező cikk valóban a Kifogásban említett korábbi cikkel együtt lenne vizsgálva, abból egyértelműen kiderülne, hogy az ugyancsak több évtizeddel ezelőtti eseményeket dolgozott fel. Álláspontja szerint a két jelölt mondanivalójának egyaránt helyet biztosított, ügyelve a belső arányosságra is azzal, hogy Salacz László közleményével kifejezetten felvezette Csőszi Attila ezt követő videóját. Ez az eljárás nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv rendelkezését, ezért az ezzel ellentétes megállapítás jogszabálysértő. 
  4. A továbbiakban részletesen vitatta a hiros.hu Facebook-oldallal kapcsolatos OEVB megállapítást, e körben hivatkozva az indokolási kötelezettség megsértésére, továbbá arra, az OEVB által a jogsértés súlyosságának és a kiszabott bírság mértékének alátámasztására egy korábbi OEVB határozatban felhívott Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzést az Alkotmánybíróság a 1147/2026. (III. 24.) számú határozatával megsemmisítette, vele szemben ezért bírságszankció nem alkalmazható, illetve az mérséklendő. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. április 17. napján meghozott 378/2026. számú határozatával a Kérelmező fellebbezését az Alaptörvény rendelkezéseinek sérelmét állító részében érdemi vizsgálat nélkül elutasította (határozat 1. pontja), egyebekben a fellebbezést elutasította, és az OEVB határozatát helybenhagyta (határozat 2. pontja). 
  2. Határozatának indokolásában elsőként rögzítette, hogy a Kérelmező a fellebbezését egyebek mellett az Smtv. 1. § 1. pontjára, és 6. §-ára, az Mttv. 203. § 41. és 60. pontjaira, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére és XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapította. Megállapította, hogy az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak, vagyis a fellebbezésben jogszabálysértésre való hivatkozás körében az Alaptörvény rendelkezése nem jelölhető meg [lásd hasonlóan: Kúria a Kvk.VII.39.409/2022/2. számú végzés], ezért ebben a részében a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kellett elutasítani. Az Smtv. és az Mttv. felhívott rendelkezéseivel összefüggésben a Kúria Kvk.IV.39.110/2026/4. számú végzésében foglaltakra utalva rögzítette: e jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással nem mentesül a Kérelmező a Facebook oldalon közzétett tartalmakért viselt felelősség alól. Amennyiben ugyanis sem médiaszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok, sem a Ve. rendelkezései nem vonatkoznának a sérelmezett platformra, ott lényegében jogszabályi rendezettség nélküli kommunikáció lehetősége nyílna meg a választási kampányban. Ez az értelmezés ellentétes a Ve. rendelkezéseivel, ezért megállapította, hogy e körben a fellebbezés alaptalan.
  3. Ezt követően vizsgálta az NVB a hiros.hu hírportálon megjelent cikkel összefüggésben a fellebbezést. Megállapította, hogy a Kérelmező a fellebbezésben nem jelölte meg, hogy az OEVB melyik jogszabályhelyet sértette meg, kizárólag arra hivatkozott, hogy nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. Emiatt álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a Kérelmező miért tekintette az OEVB határozatát e körben alaptalannak. Mindezek alapján ez okból a fellebbezést megalapozatlannak minősítette, ezért az OEVB határozatát e részében helybenhagyta.
  4. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét érintő és az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó fellebbezési hivatkozás kapcsán a Facebook oldal tekintetében tett OEVB határozati megállapítást vizsgálta. Megállapította, hogy az OEVB a kellő részletezettségű és rendezettségű bizonyítékok értékelésével hozta meg a döntését, az alapelvi jogsérelmet megállapító OEVB határozat e tekintetben is alapos, ezért a fellebbezést e részében elutasította. Hangsúlyozta, hogy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által működtetett Facebook oldalon közzétett tartalom kapcsán a Ve. alapelvi rendelkezéseit be kell tartani [Kúria Kvk.IV.39.110/2026/4. számú végzés], a Kérelmezőnek vállalnia kell a felelősséget a Facebook oldalon közzétett tartalmakért is.
  5. A bírság tekintetében kiemelte: a Kérelmező másodlagos, a bírság mérséklésére vonatkozó kérelmét vizsgálva megállapította, hogy a fellebbezésben előadottak nem bírtak relevanciával, továbbá az ismétlődő jogsértések száma mellett a jogsértést megállapító döntések jogereje is indokolttá teszi, hogy a kirótt bírságösszeg mértéke változatlan maradjon.
  6. Az NVB a határozatát többek között a Ve. 221. § (1) bekezdésére, 223. §-ára, 224. § (3) bekezdésére, és 231. § (1) bekezdés d) pontjára alapította.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának részbeni megváltoztatását, a Kifogásnak a hiros.hu internetes hírportálon 2026. április 7. napján megjelent cikket érintő részében is történő elutasítását, és ennek sikeressége esetére a bírság mérséklését kérte. Érintettsége körében nem tett előadást.
  2. Álláspontja szerint az OEVB és az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, 43. § (1) bekezdését, és a 46. § (1) bekezdés d) pont da), dc), dd) alpontjait.
  3. Előadta, hogy a határozatok Facebook oldalon közzétett tartalmakkal kapcsolatos megállapításokat nem támadja a megismert kúriai joggyakorlatra tekintettel. 
  4. Vitatta az NVB határozatának [41] bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a 2026. április 7-i cikk kapcsán tett megállapítással szemben a fellebbezésében megjelölte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését és részletesen kifejtette az álláspontját. Ezért az NVB határozata ebben a részében sérti a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettséget, az a Ve. 43. § (1) bekezdésébe, és a 46. § (1) bekezdés d) pont da), dc), dd) alpontjaiba ütközik.  
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelmének érdemében megismételte a fellebbezésének a hiros.hu hírportálon 2026. április 7. napján megjelent cikket érintő részét, azt állítva, hogy nem sértette meg a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Hivatkozása szerint az általa alkalmazott szerkesztési elvek messze nem érték el azt a mércét, amelyet a Kúria a Kvk.III.38.223/2019/4. számú döntésében felállított: „tényeket közöltünk, amelyek (…) nem különböztették meg az egyik vagy másik jelöltet hátrányosan”. Azzal érvelt, hogy az OEVB által felhívott joggyakorlat a politikai véleménynyilvánítást minősítette ilyen jellegűnek, a jelöltek alkalmasságáról szóló nyílt állásfoglalást tekintette jogsértőnek. Ezzel szemben a vizsgált cikkben nem erről volt szó. Kétségtelen, hogy az egyik jelölt, Salacz László bejegyzésénél a cikk említette az időfaktort, azonban ennek jelentősége volt, mert a jelölt megnyilvánulásának tárgyát egy több évtizeddel ezelőtti büntetőügy mai, esetleges hírértéke képezte. Salacz László azonban arról számolt be, hogy a több évtizedes büntetőügyében a bíróság eleve tisztázta a vádak alól. Az OEVB osztotta a Kifogástevő azon álláspontját, hogy az időbeliségnek a másik bejegyzés esetében is helye lett volna, amely megállapítás azonban értelmezhetetlen, mert Csőszi Attila jelölt esetében a cikk a vagyongyarapodása körében múlt időben fogalmazott. Ha a Kifogás tárgyát képező cikk valóban a Kifogásban említett korábbi cikkel együtt lenne vizsgálva, abból egyértelműen kiderülne, hogy az ugyancsak több évtizeddel ezelőtti eseményeket dolgozott fel. Álláspontja szerint a két jelölt mondanivalójának egyaránt helyet biztosított, ügyelve a belső arányosságra is azzal, hogy Salacz László közleményével kifejezetten felvezette Csőszi Attila ezt követő videóját. Ez az eljárása nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi rendelkezést, ezért az ezzel ellentétes megállapítás jogszabálysértő.
  6. A bírság mérséklésével kapcsolatos kérelmét arra az esetre terjesztette elő, ha a Kúria a jogsértés megállapítását vitató felülvizsgálati kérelmének helyt ad.  Álláspontja szerint a vitatott jogsértés megállapításának hiánya a bírság összeszerűségére is kihat. Kifejtette ugyanakkor, hogy az NVB és az OEVB határozata a bírság mértékének megállapítása körében is kifogásolható, mert nem derülnek ki a határozatból a bírság kiszabásának elvei és szempontrendszere.

A Kifogástevő nyilatkozata 

  1. A Kúria felhívására a Kifogástevő a Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmére vonatkozóan észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem nagyobb részt – az ügy érdemét illetően – alapos, a bírság mérséklése tekintetében alaptalan.
  2. A Kérelmező, mint a támadott választási határozattal elmarasztalt jogi személy érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2)-(3) bekezdésében, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem támadta az NVB határozatának 1. pontját (a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló döntést), továbbá nem támadta a Facebook oldalon közzétett tartalmakkal kapcsolatos NVB határozati megállapítást, ezért ezek a döntések nem képezték a Kúria előtti bírósági felülvizsgálati eljárás tárgyát. A Kérelmező fellebbezésében nem támadta az OEVB határozat rendelkező részének 1. pontját, illetve az ahhoz tartozó indokolást, amely nem volt része ezért az NVB előtti fellebbezési eljárásnak. A Kúria mindezek jogszerűségét ezért nem vizsgálhatta, végzése az NVB határozat és az OEVB határozat ezen rendelkezéseit nem érinti. 
  4. A bírósági felülvizsgálat tárgya ezért kizárólag a hiros.hu hírportálon 2026. április 7. napján megjelent, az OEVB által jogsértőnek minősített cikkel kapcsolatos megállapítás volt. 
  5. A Kérelmező e körben előterjesztett fellebbezéséről az NVB tévesen állapította azt meg, hogy a Kérelmező jogszabálysértést nem jelölt meg és ezért jogsértően járt el, amikor nem bírálta el a fellebbezésnek ezt a részét.  A Kérelmező fellebbezésének II.1) pontjában egyértelműen rögzítette, hogy az április 7-i cikk kapcsán nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet és részletesen kifejtette indokait is. 
  6. A Kúria a bírósági felülvizsgálat során a Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében a választási bizottság határozatát nem helyezheti hatályon kívül, annak megváltoztatásáról vagy helybenhagyásáról dönthet. Erre figyelemmel a Kúriának kellett a fellebbezést – a bírósági felülvizsgálat adta keretek között – érdemben elbírálni, megvizsgálni, hogy a fellebbezésben kifejtett indokok alapján az OEVB határozata jogszabálysértő-e, a Kérelmező által a hiros.hu hírportálon 2026. április 7-én megjelentetett cikk a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába ütközik-e. 
  7. A hiros.hu hírportál sajtótermék az Smtv. 1. § 6. pontja, és az azonos tartalmú Mttv. 203. § 60. pontja szerint. A Kúria kiemeli, hogy a Kérelmező médiaszolgáltató, közfeladatot ellátó, önkormányzati tulajdonban álló, közpénzből fenntartott nonprofit szervezet, amely általa sem vitatottan választási kampányidőszakban a választási alapelvek tiszteletben tartására köteles a hiros.hu hírportálon közzétett tartalmak kapcsán. 
  8. A jelen esetben a Kifogástevő kifejezetten a sérelmezett cikk tartalmára hivatkozással kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésének megállapítását. Az OEVB a két jelöltnek az egymásra nézve terhelő ügyeit bemutató egy-egy videóbejegyzését közzétevő cikket tartalmilag megvizsgálta. A Kúria is megtekintette a cikket és az abban közreadott egy-egy videóbejegyzést, a jelen végzés [2] bekezdésében rögzítette a cikk tartalmát, megjelölve annak felépítését. A Kérelmező fellebbezésében foglaltakat ezzel összevetve vizsgálta. 
  9. Nem vitatottan a sérelmezett cikk választási kampányidőszakban került közzétételre, és a kampányban politikai ellenfelekként szereplő két jelöltnek a választópolgárok felé irányuló egy-egy kampányüzenetének továbbközléséről (változtatás nélküli közléséről) szólt, a kampányüzenetek fő mondanivalója az ellenfél negatív színben való feltüntetése, lejáratása és saját maguk alkalmasságának hangsúlyozása volt, amelyhez a cikk írója a cikk zárásaként hozzáfűzte, hogy a Salacz László jelöltre nézve terhelő ügy 2014-es és ami annak alapját képezi, az is több mint tíz éve történt. A Kúria joggyakorlatában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének vizsgálatára önkormányzati sajtótermék tekintetében már olyan esetben is sor került, amelynek tárgya – a jelen ügyhöz hasonlóan – a jelöltek kampányüzeneteit, programját bemutató egyetlen cikkre vonatkozó kifogás elbírálása volt. A Kvk.V.39.112/2024/3. számú döntésének alapját az önkormányzati fenntartású lapban megjelent olyan cikk vizsgálata képezte, amelyben a cikk szerzője a jelöltek kampányüzenetének, véleményének megjelenítésén túl az egyik jelöltre vonatkozó, esetlegesen rá nézve terhelő ügyek tekintetében további közlést is elhelyezett a jelölt bemutatkozásához kapcsolódóan. Abban az ügyben a Kúria azt állapította meg, hogy a „jelölt programjának bemutatása megtörtént, ugyanolyan megjelenési lehetőséget kapott, mint más polgármesterjelöltek. A kérelmező (…) azonos módon biztosította a sajtótermékben való megjelenést a (…) számára. A választások velejárója a politikai versengés, a másik jelölt tevékenységének a kritikája, amelynek keretében akár negatív értékítéletek is megfogalmazódhatnak, és megjelenhetnek, ez önmagában az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét nem veti fel” {Kvk.V.39.112/2024/3. [78]}. 
  10. A jelöltek egymásra vonatkozó kommunikációja kapcsán tehát jelentősége van annak, hogy a választási kampányban sajátosan érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága. Az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban, illetve a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatban kifejtettek szerint választási kampányban (…) az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő vagy támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. Az Alkotmánybíróság tehát ezen határozataiban a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozónak minősítette a másik jelöltet a választási kampány során negatív színben feltüntető kijelentéseket.
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy a joggyakorlata szerint a jelöltek közötti versengésben abban az esetben sérül az esélyegyenlőség, ha a választási kampány során valamely jelölt olyan - egyértelműen megállapítható - támogatást kap, akár önkormányzati sajtó részéről, amely objektív indok nélkül megkülönbözteti a más jelöltekhez képest. A Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésben tett elvi álláspont szerint: „Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampányidőszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel”. Ezt az álláspontot erősítette meg a Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzés, amelynek [28] bekezdése kimondta: „a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a kampányhoz kötődő esélyegyenlőség követelménye nem érvényesülhet akkor, ha az önkormányzat a kiadványában észszerű indok nélkül privilegizál egyes jelölteket, jelölőszervezeteket, olyan kampánytevékenységet folytat, amely alkalmas lehet arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelöltek és az őket jelölőszervezetek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában”.
  12.  A Kúria kiemeli, hogy a fellebbezés keretei között kellett eljárnia, de a fenti joggyakorlatra is figyelemmel. A Kúria hangsúlyozza, hogy minden esetben esetről-esetre kell megvizsgálni a kifogásolt cikk kapcsán, hogy az a sérelmezett körben, indokok mellett választási alapelvet sért-e. A fellebbezésnek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv Kérelmező általi megsértését tagadó azon hivatkozását kellett vizsgálnia, miszerint a Kérelmező elismerte, hogy a Csőszi Attila jelöltre vonatkozó ügy esetében a cikk az időfaktort nem említette, de álláspontja szerint azt nem is kellett említenie, míg Salacz László esetében a közlés tárgyát a több évtized előtt folyt ügyének amai, esetleges hírértéke képezte, tekintve, hogy e jelölt arról számolt be, hogy a bíróság eleve tisztázta a vádak alól. 
  13. Mindezek alapján a jelen ügyben arról kellett dönteni: megállapítható-e, hogy a sérelmezett cikkben a Kérelmező az egyik jelöltet kirívó módon támogatta. Olyan segítséget adott-e számára, amely az egyik jelöltet a másik jelölthöz képest ésszerű indok nélkül privilegizálta, - vagy a fellebbezés szóhasználata szerint - megkülönböztette. 
  14. A Kúria megállapította: ugyan manipulatívnak tűnhet a Kérelmező által alkalmazott szerkesztési elv, hogy a sérelmezett cikkben a két jelölt egymásra vonatkozó negatív kommunikációjának továbbközlése után a cikk szerzője csak az egyik jelöltre terhelő ügy esetében közölte az időfaktort, a másik jelölt esetében nem, és lehet olyan kicsengése a cikknek, hogy az a Salacz Lászlót érintő híradás súlyát törekszik az időmúlással csökkenteni, azonban ez nem minősült olyan kirívó esetnek, ami a jelölt melletti állásfoglalással lenne azonos. A Kúria megítélése szerint ez nem minősült a kúriai joggyakorlat szerinti olyan segítségnek, amellyel a Kérelmező az egyik jelöltet ésszerű indok nélkül privilegizálta volna a másik jelölthöz képest. 
  15. A fentiek miatt a Kúria a Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét az április 7-i cikk tekintetében alaposnak találta, annak kapcsán az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértését tévesen állapította meg. 
  16. A bírósági felülvizsgálati kérelem sikeressége esetére a Kérelmező kérte a bírság mérséklését.
  17. A Kúria a mérséklési kérelem kapcsán rámutat, hogy a Kérelmező azt sérelmezte, hogy az NVB-t ezen körben is tényállás tisztázási, valamint indokolási kötelezettség terhelte volna a Ve. 43. § (1) bekezdés, illetve 46. § (1) bekezdés d) pont da) és dc) alpontjai alapján, és a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja alapján a döntése alapjául szolgáló releváns jogszabályhelyeket is szerepeltetnie kellett volna a határozatban. A Kúria megállapította, hogy az NVB határozatának [52]-[53] bekezdéseiben a bírság tekintetében a releváns tényeket és körülményeket megjelenítette és abból a döntés indokai is kitűnnek. Indokolása szerint annak volt jelentősége, hogy az OEVB a Kérelmezőt ugyanezen jogsértés miatt már többször marasztalta, valamint, hogy a jogsértés tudatos szerkesztői döntés következménye, és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média oldalról van szó, amely jelentős számú (44.000) követőt tud magáénak. A Kúria kiemeli, hogy a jelen végzése alapján az április 7-i cikket érintő, Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés mellőzésre került, azonban ezen jogsértés „kiesése” sem vezet a bírság 1.000.000 Ft-os összegének mérséklésére, mivel az NVB határozatában is szereplő, a Facebook oldallal kapcsolatos Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvi sérelem, az e körben korábbi határozatokkal megállapított, ezáltal többszöri, ismétlődő jogsértés, bírság kiszabás indokolttá teszi a jelen ügyben alkalmazott bírság mérték változatlanul hagyását. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben az OEVB határozattal kapcsolatban a bírság kiszabása kapcsán állított jogsértéseket nem vizsgálta, mert a bírósági felülvizsgálat tárgya nem az OEVB határozat és annak indokolása volt.
  18. Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB jogszabálysértően járt el, amikor a Kérelmező fellebbezését jogsértés megjelölésének hiányára hivatkozással az április 7-i cikk kapcsán nem bírálta el. A Kúria a fellebbezést e részében érdemben elbírálva arra a következtetésre jutott, hogy az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését e körben jogsértően állapította meg, ezért az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét megváltoztatta, az OEVB határozatának 2. pontját megváltoztatta, és e körben a Kifogást elutasította a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával. Ezt meghaladóan – a bírság vonatkozásában – az NVB határozatát helybenhagyta a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján.

A döntés elvi tartalma

  1. Csak abban az esetben sérül az esélyegyenlőség a jelöltek közötti versengésben, ha a választási kampány során valamely jelölt olyan, egyértelműen megállapítható támogatást kap – akár önkormányzati sajtó részéről –, amely objektív indok nélkül megkülönbözteti a más jelölthöz képest.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nagyobb részt alapos, ezért a feljegyzett nemperes eljárási illeték az állam terhén marad a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján.
  3. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 24.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró