A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.122/2026/2.
A tanács tagjai:
dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
dr. Figula Ildikó előadó bíró
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
dr. Heinemann Csilla bíró
dr. Kalas Tibor bíró
A kérelmező: Kérelmező
(Cím1.)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági
felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet
benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 401/2026. számú
határozata
Rendelkező rész
A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A magánszemély kérelmező – egyben kifogástevő – a Fejér Vármegye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) 2026. április 14. napján 10 óra 26 perckor elektronikus úton benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy 2026. április 12-én, az országgyűlési képviselő választás napján a szavazat leadása során ő és férje, amikor borítékot igényeltek a szavazat urnába helyezéséhez, a szavazatszámláló bizottság tagja egyértelműen azt a tájékoztatást adta, hogy a kérelmező által átvett boríték az utolsó darab és a férje részére már nem tudnak borítékot biztosítani, mert elfogyott. A kifogásban kérte a jogszabálysértés megállapítását és a szavazókörben történtek részletes kivizsgálását.
- Az OEVB a 2026. április 16. napján meghozott 24/2026. (IV. 16.) számú határozatában (a továbbiakban: OEVB határozat) a szavazóhelyiségben át nem adott boríték miatt benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § c) pontja alapján, miután megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában rögzített kötelező tartalmi elemeket, így a kifogástevő lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
- A kérelmező a törvényes határidőben az OEVB-hez benyújtott, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) címzett fellebbezésében előadta, hogy a hiányzó adatokat pótolva kéri az ügy érdemi vizsgálatát. A kifogásban foglaltakat megismételve kifejtette, hogy álláspontja szerint a tényállásban foglaltak sérthetik a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelveket, különösen a választás tisztaságának megóvását, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, valamint az esélyegyenlőség elvét a választópolgárok között.
Az NVB 401/2026. számú határozata
- Az NVB a 2026. április 17. napján meghozott 401/2026. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 231. § a) és d) pontja alapján, mivel megállapította, hogy nem teljesült a Ve. 221. § (1) bekezdésében, valamint a Ve. 224. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelmény. Rögzítette, hogy a kifogástevő sem a kifogásban, sem a fellebbezésben nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem a jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna. Megállapította továbbá, hogy a kifogástevő a tizenegy számjegyű személyi azonosító helyett a személyazonosító igazolvány számát (egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort) tüntette fel, s a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját sem, hiányzik az arra vonatkozó – konkrét jogszabályhelyet megjelölő – jogi okfejtés, hogy az OEVB határozat milyen okból jogsértő.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező 2026. április 18. napján 14 óra 10 perckor elektronikus úton, e-mail formájában – jogi képviselő nélkül eljárva, hiányos tartalommal – az NVB-hez címzetten benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében kérte, hogy a Kúria a Határozatot helyezze hatályon kívül és kötelezze az eljáró választási szerveket az ügy érdemi vizsgálatára. A kérelmező megjelölte lakcímét, személyi azonosítóként feltüntette személyazonosító igazolványának számát (hat számjegyből és két betűből álló karaktersort), nyilatkozott az érintettségéről, valamint jogszabálysértésként nevesítette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti választási alapelvek sérelmét.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan az alábbiak miatt.
- A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre (Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.414/2022/2., Kvk.39.042/2024/6.).
- A Kúria joggyakorlata egységes abban is, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség (Kvk.37.220/2014/2., Kvk.38.228/2019/2., Kvk.39.358/2022/2., Kvk.39.448/2022/3., Kvk.39.111/2024/3., Kvk.39.126/2024/4., Kvk.39.150/2024/2., Kvk.39.151/2024/2.).
- A Kúria megállapította, hogy a kérelmező – a Határozat jogorvoslati záradékában foglalt részletes, a kötelező ügyvédi képviseletre is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás és a Ve. 224. § (5) bekezdés szerinti előírás ellenére – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét személyesen eljárva, jogi képviselő nélkül nyújtotta be. A kérelmező kötelező jogi képviselet hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 231. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.
- A Ve. 224. (3) bekezdése előírja továbbá, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint d) papír alapú kérelem esetén a kérelem benyújtójának aláírását. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem a kérelmező személyi azonosítóját (tizenegy számjegyű számsor), hanem a személyazonosító igazolvány számát (egy hat számjegyből és két betűből álló karaktersort) tartalmazza, ezért az nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt követelménynek. A személyi azonosító feltüntetésének hiánya ugyancsak a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
- A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, valamint (2) bekezdésében meghatározott okok akár egyikének fennállása megalapozza a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
- A Kúria a fentiekre tekintettel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint (2) bekezdése alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
- A választási ügyben hozott határozat ellen a kötelező jogi képviselet ellenére ügyvédi képviselet nélkül, a Ve. szerint kötelező tartalmi elemek valamelyikét mellőzve benyújtott felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
- Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok közül már egy ok fennállása is megalapozza a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
Záró rész
- A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésének a) pontja alapján illetékmentes.
- A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2026. április 22.
dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró