Kvk.VI.39.116/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:  Kvk.VI.39.116/2026/5.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A kérelmező:    ….
                        (...)

A kérelmező képviselője: Dr. Hovanyecz Ügyvédi Iroda
                                       … 
                                      (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2026. április 12. napján kelt 335/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 335/2026. számú határozatát helybenhagyja.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás 

  1. Kérelmező a … online hírportál (a továbbiakban: Hírportál) kiadója. A Hírportálon 2026. április 10-én „Nem lesznek ellenzéki megfigyelők Berlinben, Párizsban és Londonban sem” címmel a következő cikk (a továbbiakban: cikk) jelent meg: 

„A Nemzeti Választási Iroda közzétett határozatából kiderül, hogy a Tisza Pártnak 22 városban sikerült delegáltat regisztrálnia, azonban olyan fontos szavazóhelyek maradtak ki, mint London, Párizs, Bern, Toronto, Berlin vagy München. Csak Londonban 9511-en szavaznának, így ez mindenképpen aggasztó. 

51.601 olyan regisztrált szavazó van, akik olyan külképviseleten szavaznának, ahol nem lesz tiszás megfigyelő, tehát a szavazatok 57%-a ellenőrizetlenül marad. Összesen 104 olyan külképviseleti helyszín van, ahol a mellékelt NVB határozat szerint a Tisza Párt nem rendelkezik delegált megfigyelővel. Ez a választási körzetek több, mint 82%-át jelenti. 

A Tisza Párt korábban honlapján toborzott megfigyelőket. Egyik olvasónk jelezte, hogy 4 éve azonos adatokkal sikeresen jelentkezett megfigyelőnek Berlinben, idén azonban indokolás nélkül elutasították. Mivel a regisztrációt a pártok intézik, így nem tudjuk, hány delegáltat akart regisztrálni a párt, ezt hibátlanul tették-e meg, és a delegáltak közül hányat utasított el az NVI, és miért. Azonban, mivel alapvető adatok megadására van csak szükség, így valószínűtlen, hogy a Tisza hibázott volna, illetve, hogy a legfontosabb városokban ne talált volna embert a feladatra. 

Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a pártnak is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük. Van azonban még egy mód arra, hogy ellenőrizzük a választások tisztaságát. A sajtó képviselői ott lehetnek urnazárásig, így a … rendkívüli módon képes delegálni képviselőket a szavazóhelyiségekbe, hogy dokumentálják és ellenőrizzék az urnazárást. Ennek érdekében kérjük, hogy az alábbi helyszíneken tartózkodók jelentkezzenek EZEN A JELENTKEZÉSI LAPON képviselőnek, hogy delegálhassuk őket.” 

Ezt követően a cikk csoportosítva (legnépesebb helyszínek megfigyelő nélkül 1000 + fő; jelentős létszámú helyszínek 500-1000 fő; további városok megfigyelő nélkül, Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia és Ausztrália, Közel-Kelet és Afrika) sorolta fel a különböző helyszíneket.

A kifogás

  1. H. B. választópolgár (a továbbiakban: kifogástevő) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján 2026. április 11-én 18 óra 20 perckor elektronikus úton kifogást terjesztett elő. A Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont alkalmazásával annak megállapítását kérte, hogy a Hírportál megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert a szavazóhelyiségekben a sajtó belépési jogosultságát megtévesztő módon kívánta felhasználni. A jogsértő eltiltását is kérte a további jogsértéstől (Ve. 218. § (2) bekezdés b) pont).Csatolta a Hírportálon 2026. április 10-én megjelent cikk képernyő fotóját.
  2. Álláspontja szerint a cikk tartalmában nyilvánosan elérhető felhívás, szervezett toborzási akció, a Hírportál által delegált személyek sajtóképviselőként lennének jelen a szavazóhelyiségekben, tényleges céljuk azonban az urnazárás ellenőrzése, megfigyelői funkció ellátása. Ez a konstrukció nem felel meg annak a rendeltetésnek, melyre a jogalkotó a sajtóképviselők számára a szavazóhelyiségbe belépési jogot biztosított. Utalt az Alkotmánybíróság 8/2008. (III. 12.) AB határozatára, a Kúria Kvk.37.359/2014/2., Kvk.39.419/2022/4. számú eseti döntéseire.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2026. április 12. napján kelt 335/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogásnak helyt adott, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy a Hírportál megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy a külképviseleti szavazás során médiatartalom-szolgáltatóként a képviseletére külképviseleti megfigyelői tevékenység ellátására irányuló nyilvános felhívást tett közzé. A határozatát a szavazás napján délután hozta meg, ezért a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott további jogsértéstől eltiltás jogkövetkezményét nem alkalmazta.
  2. Indokolásában idézte a médiatartalom-szolgáltatónak a szavazóhelyiségben tartózkodására vonatkozó Ve. szabályokat a külképviseleten (269. § (5) bekezdés), a magyarországi szavazóhelyiségekben (173. § (2) bekezdés, 187. § (1) bekezdés) annak hangsúlyozásával, hogy a médiatartalom-szolgáltató képviselője jelenlétének a biztosítása a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt nyilvánosság alapelvével áll összefüggésben, célja a választópolgárok tájékoztatása a szavazás menetéről. 
  3. Rögzítette, hogy a külképviseleti megfigyelőkre vonatkozó alapvető szabályokat a Ve. 5. §-a tartalmazza, a (4) bekezdés a)-f) pontjaiban részletezve a jogaikat. Működésük célja a külképviseleti szavazás figyelemmel kísérése, biztosítva ezzel, hogy a jelölőszervezetek, illetve független jelöltek meggyőződhessenek az eljárás szabályosságáról, illetve szabálytalanság esetén jogorvoslattal élhessenek, speciális jogaikkal garanciális szerepük van a választás átláthatóságának és szabályosságának igazolásában. A külképviseleti megfigyelő nyilvántartásba vételének jogvesztő határideje van (Ve. 5. § (3) bekezdés), mely később nem pótolható. 
  4. A Ve. rendszerében médiatartalom-szolgáltató képviselőjének és a külképviseleti megfigyelőnek teljesen más a funkciója, egymás szerepét, feladatait nem vehetik át. A kifogástevő által csatolt felhívásban a Hírportál olyan képviselők delegálásának a lehetőségét rögzíti, akik a szavazóhelyiségben tartózkodnak, dokumentálni, ellenőrizni tudják az urnazárást, ami a külképviseleti megfigyelői jogkörhöz kapcsolódik, a médiatartalom-szolgáltató képviselőinek ilyen jogai nincsenek. 
  5. Az NVB szerint a felhívás nyilvánvaló célja nem az, hogy „a képviselő” a médiatartalom-szolgáltató számára munkát végezzen, a szavazóhelyiségben történt eseményekről tudósítson. A felhívásban keresett személyek semmilyen módon nem kötődnek a médiatartalom-szolgáltatóhoz. A Hírportál rejtett szándékát erősíti, hogy a felhívást azzal összefüggésben tették közzé, a Tisza Párt 104 külképviseletre nem delegált külképviseleti megfigyelőt, így azok pótlását kívánja megoldani. Utalt a kifogásban is megjelölt alkotmánybírósági határozatra, kúriai döntésekre. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem 

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását (Ve. 231. § (5) bekezdés b) pont), a kifogás elutasítását kérte a döntés jogsértő jellege (Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont), és a bizonyítékok mérlegelésének hibája (Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont) miatt. 
  2. A felülvizsgálati kérelem I. pontjában a benyújtási határidő megtartottságára, az illetékmentességére, a II. pontban az érintettségét megalapozó körülményekre nyilatkozott. 
  3. A III. pontban sérelmezte a bizonyítékok hibás mérlegelését, mert az NVB a kifogástevő megalapozatlan álláspontját elfogadva rögzítette határozatában, hogy választási megfigyelőket akar delegálni újságíróként. Ez az értelmezés a kifogástevő által csatolt bizonyítékból nem következik. A Hírportál arról tájékoztatta az olvasókat, hogy melyik külképviseleten nem lesz olyan ellenzéki jelölőszervezeti delegált, ahol a szavazók száma kiemelkedően magas, így hírforrás hiányában a médiatartalom-szolgáltatónak kell megszereznie az információszerzés lehetőségét. Nyilvánvalóan egy magyar egyesület által fenntartott újság nem rendelkezik anyagi és emberi erőforrásokkal, partneri együttműködéssel a nemzetközi hírcsatornákkal, mint más országos szolgáltatók. Számára a külképviseleteken történő szavazás nyomon követése eseti képviselők delegálásával oldható meg, melynek észszerű és nem tiltott módja a nyilvános részvételi felhívás közzététele. A jogalkotói szándék szerint a sajtószabadság jegyében nincs olyan jogszabály, amely a szerkesztőségen túlmutató feltételeket szabna arra vonatkozóan, hogy kit és milyen minőségben foglalkoztathat a média, illetve milyen elvárásoknak kell megfelelnie. Az NVB a hatáskörén túlterjeszkedve, szubjektív szempontok alapján ítélte meg a tevékenységét, a kifogást a bizonyítékok megfelelő értékelését követően el kellett volna utasítania. Utalt a Kúria Kvk.39.083/2024/7. számú határozatára.
  4. A IV. pontban kifejtette, az NVB határozatában olyan jogszabálysértést rögzített, amely a Ve-nek sem a tételes előírásaiból, sem alapelveiből nem következik. Idézte a Ve. 173. § (2) bekezdését, a 187. §-át, a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 20/B. § (1)-(2) bekezdéseit, és kifejtette, hogy élni kívánt a Ve. által kifejezetten a médiatartalom-szolgáltatók számára biztosított lehetőséggel, képviselőket küldött a külképviseleti szavazóhelyiségekbe, érvényes meghatalmazással, melyet minden esetben elfogadtak. A szavazóhelyiségben végzett munkájukkal kapcsolatban nem tettek panaszt, a külképviselet munkatársai kifogással nem éltek. Az NVB által megállapított jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme nem valósult meg, mivel cáfolható, hogy az újság nem várt el tájékoztatást az ott tapasztaltakról. Az NVB értelmezésének elfogadása esetén a választási irodák diszkrecionális jogkörük alapján dönthetnék el, hogy mely médiatartalom-szolgáltató képviselő delegáltjait fogadják el, melyeket utasítanak vissza alapelvi sérelemre hivatkozással, ilyen lehetőséget azonban a Ve. nem biztosít. 
  5. Előadta, hogy a médiatartalom-szolgáltató képviselőjének és a külképviseleti megfigyelőnek nem teljesen más a funkciója, a jogkörök részben átfedésben vannak. Kizárólag a sajtó és az állampolgárok számára biztosított jogokkal élt, a felhívásuk is erre vonatkozott. A közzétett felhívásban „sajtóképviselőket” keresett az újság, nem pedig a pártok által delegált választási megfigyelőket, mely nemcsak a felhívásban volt egyértelmű, hanem az újságíróknak adott megbízási szerződésekből is kiderül. Az urnazárás nyomon követése a Ve. szerint a sajtó számára biztosított jelenlét egyik jelentős eleme, a Ve. 173. §-a és a Ve. 208. §-a alapján panaszt is tehetnek. Három helyen tapasztaltak visszaélést, amit jelentettek is az illetékes hatóságoknak.
  6. Ellenzéki megfigyelők hiányában, illetve ellenzéki megfigyelőktől függetlenül bízott meg újságírókat a szavazás menetének figyelemmel kísérésére, beszámolók készítésére. A civil kontroll kiemelt része a tájékoztatás. Megjelölte az általa közzétett cikket: https://.../belpolitika/los-angelesben-is-kitiltottak-az-urnazarasrolujsagironkat/3501 /

https://.../belpolitika/botrany-nem-lehetett-megnezni-az-urnazarast-melbourneben-

video/3498/

https: / /…/belpolitika/sufnituning-es-arrogancia-igy-vig,vaztak-a-szavazatokralondonban/3510/

https:/ /… /belpolitika/problemamentesen-zajlott-a-szavazas-a-parizsikulkepviseleti-

szavazason / 3531 /

https://.../belpolitika/i&v-unnepeltek-a-magyarok-barcelonaban-ademokraciat/3512/

https: / / …/belpolitika / lisszabon-amanha-e-outro-dia / 3540/

Összegző álláspontja szerint nem sértett sem tételes jogszabályi rendelkezést, sem választási alapelvet, a hivatkozott cikkek is igazolják, hogy képviselői a releváns eseményekről tudósítottak, így az NVB határozata jogszabálysértő.

  1. A kifogástevő a Kúria felhívására nyilatkozatot nem nyújtott be.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
  2. A Kúria a kérelmező, mint a Hírportál kiadója érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése szerint megállapította. 
  3. Az NVB határozatát a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések alapján vizsgálta felül. 
  4. A Kúria álláspontja szerint az NVB határozata indokolásában részletes, a valósággal egyező tényállást rögzített, arra a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megfelelő értelmezéssel alkalmazva jogszerű döntést hozott. 
  5. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit a jogalkotó nem határozta meg, megítélését a jogalkalmazóra bízza. Az Alkotmánybíróság a 3210/2024. (VI.13.) AB határozat [32]-[34] bekezdéseiben mutatott rá arra, hogy: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását, és ebben az értelemben egyes előírásai egyebek között a választási kampány-eszközöket és tevékenységet korlátozzák. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelni ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van [lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint]. Az Alkotmánybíróság a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában rámutatott arra, hogy „[a] választási eljárás során a választási szervek kifogást elbíráló döntéseit felülvizsgáló bíróságok a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértését vizsgálják eljárásukban, melynek során a választásieljárási rendszer sajátosságai, így különösen a szoros eljárási határidők következtében széleskörű bizonyítási eljárást nem folytatnak le.” Mivel egy-egy választási eljárási alapelv - elvontsága folytán - nem tartalmaz konkrét korlátozást valamely alapjogilag védett magatartásra vonatkozóan, ebből következően az alapelveknek a konkrét ügyekben történő alkalmazásakor a bíróságra még fokozottabb felelősség hárul; amennyiben az alapelv alkalmazása alapjog-gyakorlást érint, az értelmezési mozgástér keretein belül a bíróságnak kell gondoskodnia az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szempontokat érvényesítő alapjog-korlátozási teszt elvégzéséről {3279/2019. (XI. 5.) AB határozat, Indokolás [35]}.”
  6. A Kúria a Ve. a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéhez kapcsolódóan több eseti döntésében (Kvk.37.359/2014/2., Kvk.37.394/2015/2., Kfv.37.516/2019/4., Kvk.37.572/2019/2., Kvk.37.706/2019/4., Kvk.39.406/2022/4., Kvk.39.079/2024/3.) kimondta: a rendeltetésszerű joggyakorlás az egész jogrendszert, így a Ve. szabályait is átható követelmény, a jogintézményekkel azok címzettjei célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál, abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
  7. A Kúria a Ve. alapján - ahogyan határozatában az NVB is - áttekintette a külképviseleti megfigyelőre és a médiatartalom-szolgáltatóra vonatkozó szabályokat.
  8. A jogalkotó a külképviseleti szavazásokon a külképviseleti megfigyelővel a jelölő szervezetek, a független jelöltek számára kívánta biztosítani, hogy figyelemmel kísérhessék a külképviseleti választási iroda munkáját, tevékenysége törvényességét. Ennek a jogintézménynek a biztosítása határidőhöz kötött, a választást megelőző kilencvenedik napig kell bejelenteni és nyilvántartásba vétel alapján gyakorolható (Ve. 5. § (3) bekezdés). A Ve. 5. § (4) bekezdés a)-f) pontjai szerint a külképviseletei megfigyelő köteles a szavazóhelyiségben regisztrációs kártyát viselni, a szavazás befolyásolása és zavarása nélkül figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben észrevételt tehet, kifogást nyújthat be, a szavazás végén a lezárt urnát aláírhatja.
  9. A médiatartalom-szolgáltató képviselője a szavazóhelyiségben a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a Ve. 173. § (2) bekezdése alapján jelen lehet, mely jelenlét a Ve. 187. § (1) bekezdésének megfelelően kiterjed a szavazatszámlálásra is. A külképviseletei szavazáson szavazatszámlálás nem történik, nem működik szavazatszámláló bizottság, a szavazatokat a Nemzeti Választási Irodához (a továbbiakban: NVI) továbbítják. Ennek megfelelően a médiatartalom-szolgáltató a Ve. 269. § (5) bekezdés szerint a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig, vagyis az urnazárásig tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A médiatartalom-szolgáltató jelenléte a választási eljárás nyilvánosságának alapelvéből (Ve. 2. § (1) bekezdés f) pont) következik, melynek célja elsősorban a nyilvánosság, az átláthatóság és hitelesség biztosítása, hogy a szavazás - a külképviseleten is - a törvényekkel összhangban történik. 
  10. A külképviseleti megfigyelő ebbéli minőségét az NVI által kiadott regisztrációs kártyával (Ve. 4. § (1) bekezdés e) pont), a médiatartalom-szolgáltató képviselője a miniszter rendeletében meghatározott okirattal (Ve. 346. § g) pont) igazolhatja. Ezt a kérelmező által is hivatkozott KIM rendelet 20/B § (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján teheti meg: személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal, a médiatartalom-szolgáltató által kiállított meghatalmazással, sajtóigazolvánnyal vagy a (2) bekezdés szerint a helyi körülményekre tekintettel e minőség igazolására a külképviseleti választási iroda által elfogadott más okirattal.
  11. A Ve. ismertetett szabályrendszere szerint a médiatartalom-szolgáltató képviselőjének és a külképviseleti megfigyelőnek a szerepe, célja, jelenléte, a jogosultságok és a kötelezettségek - még a jogosultság igazolása is - egymástól jól elkülöníthető.
  12. Ezt meghaladóan a Kúria azt is vizsgálta, hogy ki minősül médiatartalom-szolgáltatónak. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (a továbbiakban: Sajtó tv.) a fogalommeghatározások címszó alatt, az 1. § 8. pontban foglaltak szerint: médiatartalom-szolgáltató a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. Az 1. pont alapján: médiaszolgáltatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A 2. pont értelmében: médiaszolgáltató, az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében. A 7. pont alapján: médiatartalom valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. 
  13. A Sajtó tv.-ben meghatározott, ismertetett fogalmak, a Ve. idézett szabályai alapján megállapítható, hogy a médiatartalom-szolgáltató jelenléte a szavazás alatt akár Magyarországon, akár a külképviseleteken a sajtónyilvánosság biztosítását jelenti, melyből az is következik, hogy a médiatartalom-szolgáltató képviselője is sajtóképviseleti tevékenységet végez. Ennek alátámasztásához, igazolásához szükséges előírásokat jelen végzés [24] bekezdése részletesen tartalmazza. Önmagában az, hogy a médiatartalom-szolgáltató a formai szabályokat teljesítve meghatalmazást ad a képviseletére olyan személynek, akinek nincs köze a sajtó szervhez, foglalkozását tekintve nem dolgozik a médiában, nem riporter, operatőr, fotós, szerkesztő stb., nem jelenti azt, hogy jogosultságát rendeltetésszerűen gyakorolta. 
  14. A Hírportálon közzétett cikk - tartalma szerint - a címében az ellenzéki megfigyelők hiányára hívja fel a figyelmet, majd utal az NVB határozatára és arra, hogy a Tisza pártnak 22 városban sikerült delegáltat regisztrálnia. Ismerteti a külképviseleten regisztrált szavazók számát és vastagon szedve kiemelte, hogy 104 külképviseleti helyszín van, ahol a Tisza párt nem rendelkezik külképviseleti megfigyelővel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hírportál a sajtó képviselőjeként a szavazóhelyiségekben urnazárásig jelen lehet, ami alkalmas a választás tisztaságának ellenőrzésére, ezért előre elkészített, online elérhető jelentkezési lapon várta a képviselők jelentkezését a delegálásukhoz. A felhívás feltételként nem írt elő médiatartalom-szolgáltatóhoz kötődést és nem esett szó a képviselő részéről elvégzendő, a sajtóorgánum által előírt feladatról, bármilyen médiatartalom készítésről, ugyanakkor tartalmazta, hogy a képviselők az urnazárást ellenőrizzék.
  15. Az NVB helytállóan állapította meg, hogy a Hírportál felhívása megtévesztő, a sajtóképviselő szavazóhelyiségbe történő belépési jogát nem a jogalkotói célnak megfelelően, nem rendeltetésszerűen kívánta igénybe venni, megsértve ezzel a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  16. A kérelmező a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjának a megjelölésével a bizonyítékok mérlegelésének hibájára hivatkozással is támadta az NVB határozatát. A Kúria rögzíti, hogy az online cikk megjelenését, annak tartalmát a kérelmező nem vitatta, így ekörben nem volt, amit bizonyítani kellett volna. A Hírportál megjelent cikkét, annak tartalmát kellett az NVB-nek a kifogás alapján vizsgálni, és a Ve. rendelkezéseivel ütköztetni. Bizonyítás, bizonyítékok hiányában nem történhet mérlegelés. A kérelmező hivatkozásával szemben a cikkből nem vonható le olyan következtetés, hogy a Hírportál újságírókat, sajtó munkatársakat keresett, és az sem, hogy konkrét feladattal, tudósítással, beszámoló készítésével bízta volna meg őket, így az NVB-t erre irányuló tényállás tisztázási kötelezettség nem terhelhette. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében megjelölt, a Hírportálon közzétett cikkek linkjeire hivatkozás nem alkalmas a felülvizsgálat tárgyát képező cikkben foglalt tartalom cáfolatára, hogy a Hírportál képviselőként a külképviseleti szavazásra tudósítás feladattal újságírókat „toborzott” volna. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a bizonyítékok mérlegelésével kapcsolatos részében sem alapos. 
  17. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következően a jogintézményekből fakadó jogaikat a címzettek célhoz és tartalomhoz kötötten gyakorolhatják. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű illeték a felperes személyes illetékmentessége okán a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az állam terhén marad.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 19.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró