Kvk.IV.39.110/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzés

Az ügy száma: Kvk.IV.39.110/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.
                     (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda 
                                       Dr. Kókai Gábor ügyvéd
                                       (cím2)

Az érintett: Tisztelet és Szabadság Párt
                   (cím3)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
 

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 311/2026. számú határozatát megváltoztatja és a Bács-Kiskun Vármegye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 33/2026. (IV.6.) BKVM 02. számú OEVB határozatát helybenhagyja. 

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az érintett kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Kecskeméti Lapokban, valamint a Hírös.hu Facebook oldalán közzétett tartalmakkal kapcsolatban. Azt állította, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, mert „a közpénzből finanszírozott sajtótermékeiben” 2026. március 31. és április 2. között olyan tartalmakat jelentetett meg, amelyek valójában egyoldalú kampánytevékenységnek minősülnek, a FIDESZ kampányeseményeinek bemutatására irányulnak, észszerű indok nélkül privilegizálnak jelölteket, miközben a politikai ellenfelek esélyeit megtévesztő állításokkal vagy a megjelenés teljes elzárásával csökkentik. Az érintett kifogásához csatolta a Kecskeméti Lapok 2026. 03. 19-én és 04. 02-án megjelent lapszámait, valamint 8 db képernyőfotót a sérelmezett Facebook oldal profiloldaláról, illetve a sérelmezett bejegyzésekről.
  2. Kérte, hogy az OEVB a fent megjelölt választási alapelvek megsértése miatt állapítsa meg a kérelmező felelősségét, tiltsa el a további jogsértéstől és szabjon ki vele szemben pénzbírságot. Kérte továbbá, hogy az OEVB kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét tegye közzé.
  3. Az OEVB a 33/2026. (IV.6.) BKVM 02. számú OEVB határozatában a kifogást a Kecskeméti Lapok CXXII. évfolyam 6. lapszámát érintő részében elutasította, a kifogásnak a Hírös.hu Facebook oldal jogszabálysértő voltát állító részében részlegesen helyt adva megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban nevesített, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az OEVB a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvek sérelme tekintetében mindkét médium kapcsán elutasította. Az OEVB eltiltotta a kérelmezőt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti további jogsértéstől, és a kérelmező terhére 450.000,- Ft bírságot szabott ki.
  4. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező alapító okirata szerinti alapítója Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, és kifejtette, hogy figyelemmel a kérelmező önkormányzati tulajdonosi hátterére, nem csupán a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más kommunikációs tevékenységei (pl.: Facebook oldal üzemeltetése) során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit, így különösen a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét.
  5. Megállapította, hogy a Kecskeméti Lapok CXXII. évfolyam 6. lapszámát érintően a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményének sérelmét állító kifogás nem megalapozott.
  6. A Hírös.hu Facebook oldala kapcsán megállapította, hogy valamennyi bejegyzés a határozat meghozatalakor is elérhető a kifogásolt Facebook profilon. Rögzítette, hogy 6 esetben a bejegyzésekben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezethez köthető politikus szólal meg, több esetben az érintett jelölő szervezettel, illetve jelöltjeivel szemben fogalmaznak meg közléseket, a nyilatkozatokban az ellentétes álláspont, érdemi ellenvélemény nem kapott helyt, tartalmuk alapján egyazon jelölő szervezet politikai üzeneteit hordozzák, ezen jelölő szervezet, illetve jelöltjei politikai kampányának részét képezik. Kiemelte, hogy a negatív kampány a választási szabályok szerint jogszerű eszköz a jelölő szervezetek kampánytevékenysége során, az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média profil esetében a semlegesség követelményének kiemelt jelentősége van. Megállapította, hogy a kérelmező a Hírös.hu Facebook oldalon közzétett tartalmakkal megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet.
  7. Figyelemmel arra, hogy a jogerős 24/2026. (III.24.) BKVM 02. OEVB határozatával az OEVB a kérelmezőt a Hírös.hu Facebook oldal esélyegyenlőség elvét sértő üzemeltetése miatt már elmarasztalta, illetve egyben a további jogsértéstől eltiltotta, az OEVB megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmét. Indokoltnak tartotta bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy a jogsértés tudatos szerkesztői döntés következménye, a jogsértés ismétlődő jellegű és az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média-oldalról van szó, amely jelentős számú (44.000) követőt tud magáénak.  
  8. A kérelmező fellebbezést nyújtott be az OEVB határozata ellen, amelyben annak részleges megváltoztatását, a kifogásnak a Hírös.hu Facebook oldal jogsértő voltát állító részének elutasítását és a kiszabott bírság összegének mérséklését kérte. 
  9. Álláspontja szerint az OEVB megsértette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 1. pontját, valamint a 6. §-át, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését, továbbá, hogy azt is állította, hogy a határozat a Ve. 233. § (3) bekezdés a) és b) pontjai alapján is jogellenes.
  10. Kiemelte, hogy a kérelmező egyszemélyi tulajdonosa Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, így az nem vitás, hogy az általa mint médiaszolgáltató által végzett tevékenységek során, beleértve a Kecskeméti Lapok című időszakos kiadvány megjelentetését is, fokozott figyelemmel kell lennie a Ve. alapelveinek betartására. Álláspontja szerint más megítélés alá esik azonban az általa üzemeltetett Hírös.hu Facebook oldal, mert az ott folytatott tevékenység nem minősíthető médiaszolgáltatásnak, az ott megjelenő tartalmak pedig nem minősülnek sajtóterméknek, figyelemmel az Smtv. 1. § 1. és 6. pontjaira. 
  11. Állítása szerint az OEVB határozatában nem tett eleget az indokolási kötelezettségének azzal kapcsolatban, hogy mely jogszabályi előírás alapján tekinti a Hírös.hu Facebook oldalt sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatás részének. Érvelése szerint magatartása nem sértett választási alapelvet, figyelemmel arra, hogy az alapelvek betartása csak a médiaszolgáltató tevékenység végzése során kérhető számon, függetlenül a kérelmező tulajdonosi hátterétől.
  12. Hivatkozott a Kúria Kpk.39.056/2026/3. számú határozatára és végül kifogásolta a kiszabott bírságot, és annak összegét.

Az NVB határozata 

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a kérelmező fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában hivatkozott a Ve. 221. § (1) bekezdésére, a 223. § (3) bekezdésére, a 224. § (3) bekezdésére, a 231. § (1) bekezdésére, és rögzítette, hogy a kérelmező a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját az Smtv. 1. § 1. pontjára, valamint a 6. §-ára, illetve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére és XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapította. 
  2. Utalt a Kúria Kvk.VII.39.409/2022/2. számú döntésére, amely kimondta, hogy az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak. Hivatkozott emellett a Kúria Kvk.II.37.436/2018/2. számú határozatára, amelynek értelmében „[a] kérelemben általánosságban a sajtó szabadságát védő alaptörvényi rendelkezésre utalás nem meríti ki a jogszabálysértés megjelölését.”. Irányadónak tekintette emellett a Kúria Kvk.VI.38.257/2019/2. számú határozatát is, amely szerint a jogszabálysértés körében „meg kell jelölni azt a választásra irányadó jogszabályi rendelkezést, vagy a választás és választási eljárás azon alapelvi rendelkezését, amelybe a kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata ütközik”.”
  3. Az NVB korábbi gyakorlatának ismertetését követően kifejtette, hogy az NVB utóbbi gyakorlata szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) „nem minősül a Ve. 208. §-a alapján választásra irányadó jogszabálynak, ennélfogva az Mttv. egyes rendelkezéseinek vélt vagy valós megsértésének megállapítására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel” [193/2022. (III. 23.) NVB határozat, 220/2022. (III. 28.) NVB határozat, 268/2022. (IV. 2.) NVB határozat]. Kiemelte, hogy a médiaszolgáltatás műsorszámát a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzés [29] bekezdése szerint nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján. A kifogásolt műsorszámok tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának teljesülését elemezni.
  4. Minderre tekintettel megállapította, hogy az Smtv. sem minősül a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak, amelyre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező jogszabálysértésre konkrétan és tételesen megjelölve nem hivatkozott. A Kúria és az NVB által követett következetes joggyakorlat szerint ugyanis önmagában az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésére, illetve az Smtv. 1. § 1. pontjára, valamint a 6. §-ára való hivatkozás nem felel meg a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában megfogalmazottaknak. A kérelmező fellebbezésében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogszabálysértő határozat megváltoztatását és a kifogás teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan kérte a kiszabott bírság összegének mérséklését. Azt állította, hogy az OEVB és az NVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, a 43. § (1) bekezdését, illetve a 46. § (5) bekezdés da), dd) és dc) pontjait, továbbá az Smtv. 1. § 1. pontját és a 6. §-át, illetve Magyarország Alaptörvényének I. cikk (3) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését. Emellett az NVB határozatát a Ve. 223. § (3) a) és b) pontja alapján is jogellenesnek tartotta. 
  2. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Hírös.hu közösségi oldal, az ott megjelenő tartalmak automatikusan nem minősülnek sem sajtóterméknek, sem pedig médiaszolgáltatásnak, így függetlenül attól, hogy a Facebook profil jelen esetben a kérelmező által kiadott Hírös.hu internetes hírportál nevével egyezik meg - ezen közösségi oldal esetében nem kérhető számon rajta a Ve. alapelveinek betartása.
  3. Vitatta az NVB azon, a saját gyakorlatán alapuló álláspontját, miszerint az Mttv. és az Smtv. nem minősül a Ve. 208. §-a alapján választásra irányadó jogszabálynak, ezek megsértésére tehát nem lehet a fellebbezést alapítani. Ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a közösségi oldalon végzett tevékenység nem tartozik sem az Mttv., sem pedig az Smtv. hatálya alá: nem valósít meg médiaszolgáltatást a Facebook oldal működtetése.
  4. Emellett arra is utalt, hogy az OEVB az elsőfokú határozatban nem tett eleget az indokolási és tényállás-tisztázási kötelezettségének a körben, hogy milyen jogszabályi előírások alapján tekinti a Hírös.hu Facebook oldalt sajtóterméknek vagy a kérelmező által nyújtott médiaszolgáltatás részének. Kiemelte, a fellebbezés petítumát követően felsorolt jogszabálysértések mellett kifejezetten hivatkozott arra, hogy a közösségi oldal üzemeltetése során fogalmilag nem sérthette meg sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban, sem pedig az e) pontban szereplő alapelveket. Mindezek alapján megalapozatlanul, jogszabálysértő módon utasította vissza az NVB a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, arra hivatkozva, hogy az nem tartalmazza azon jogszabályi rendelkezés vagy a választás és választási eljárás azon alapelvének megjelölését, amelybe a határozat ütközik.
  5. Idézte a Kúria Kpk.39.056/2026/3. számú határozatát, az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III. 24.) AB határozatát és a 1157/2026. (IV.1.) AB határozatát, és azok alapján arra hivatkozott, hogy az NVB-nek a Kúria precedensképes határozatait, azaz az aktuális bírói gyakorlatot is mérlegelnie, elemeznie kellett volna a döntés meghozatalakor a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján, és konkrét jogszabálysértés hiányában is érdemben kellett volna foglalkoznia ezen fellebbezési érveléssel.
  6. Sérelmezte a 450.000 Ft bírság összegének meghatározását, arra utalva, hogy a Kúria azon, Kvk.V.39.043/2026/6. sorszámú végzését, amelyet a 24/2026. (Ill. 24.) BKVM 02. OEVB határozata kifejezetten felhívott az indokolásában, az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III. 24.) határozata pontosan az elsőfokú határozat meghozatala napján minősítette alaptörvény-ellenesnek, és semmisítette meg. Érvelése szerint nyilvánvaló, hogy egy utóbb a hivatkozási alapját elveszítő, korábbi marasztaló döntés nem vehető figyelembe egy későbbi szankció mértékének meghatározása során súlyosító körülményként.
  7. Az érintett az eljárás során nem tett nyilatkozatot. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemben az alábbiak szerint nem alapos. 
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria elsősorban azt vizsgálta, hogy az NVB helytállóan döntött-e a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, figyelemmel a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára és a Ve. 208. §-ára. 
  4. A tárgyi ügyben a kérelmező az OEVB határozat ellen benyújtott fellebbezésében az Smtv. 1. § 1. pontjának, 6. §-ának, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott. Emellett fellebbezésének 3.) pontjában kifejtette azon álláspontját, hogy egy közösségi oldal üzemeltetése során fogalmilag nem sérthette meg sem a Ve. 2. § (1) bekezdés c), sem pedig az e) pontjában szereplő alapelveket, azok betartása ugyanis csak a médiaszolgáltató tevékenység végzése során kérhető számon. 
  5. A Ve. 208. §-a és a 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján helytállóan hivatkozott arra az NVB, hogy a fellebbezést választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére, mint jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani, azonban tévesen állapította meg, hogy a kérelmező fellebbezésében nem hivatkozott ilyenre, mert a fellebbezés 3. pontjában a kérelmező kifejezetten a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megsértését állította, kifejezetten megjelölve a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, mint megsértett jogszabályhelyeket.   
  6. Minderre figyelemmel az NVB határozat jogszabálysértő módon állapította meg, hogy a kérelmező fellebbezésében nem hivatkozott – a választási eljárásban irányadó – konkrét jogszabályhely megsértésére, és jogszabálysértő módon döntött a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról. 
  7. A Kúria az NVB ezen jogszabálysértésére tekintettel, és a Ve. szabályozási rendszere folytán [Ve. 231. § (5) bekezdése] az OEVB határozatát érdemben vizsgálta. A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a bíróság a megtámadott határozatot a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. Ebből következően nincs lehetősége a Kúriának az NVB-t új eljárásra utasítani, és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás helyett érdemi határozat hozatalára kötelezni, hanem ebben az esetben az OEVB határozatot magának kell elbírálnia a jogorvoslati kérelmek alapján.
  8. A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében egyrészt fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Hirös.hu közösségi oldal és az ott megjelenő tartalmak automatikusan nem minősülnek sem sajtóterméknek, sem pedig médiaszolgáltatásnak, így ezen közösségi oldal esetében nem kérhető számon a Ve. alapelveinek betartása. 
  9. A Kúria a kérelmező ezen hivatkozásával kapcsolatban kiemeli, az OEVB határozat – a kérelmező álláspontjával egyezően – maga is arra a megállapításra jutott, hogy a Hirös.hu Facebook oldala nem minősül az Mttv. szerinti médiaszolgáltatásnak. A Kúria megállapította, hogy az Mttv. 203. § 40. pontja szerinti médiaszolgáltatás fogalma szó szerint megegyezik a kérelmező által felhívott Smtv. 1. § 1. pontja szerinti médiaszolgáltatás fogalmával, következésképpen az Smtv. 1. § 1. pontjának megsértésére nem kerülhetett sor, mert az OEVB maga is azt állapította meg, hogy a Hirös.hu Facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak.
  10. A fentiekre figyelemmel alaptalanul hivatkozott arra a kérelmező, hogy - mivel nem médiaszolgáltató tevékenységet végzett - a közösségi oldal üzemeltetése során fogalmilag nem sérthette meg a Ve. alapelveit, mert az OEVB maga sem azt állította, hogy a kérelmező Hirös.hu Facebook oldala médiaszolgáltatás lenne, vagyis nem ebből a minőségből fakad a kérelmező Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartására vonatkozó kötelezettsége. 
  11. Az OEVB határozatának érvelése e körben ezzel szemben az volt {OEVB határozat [30] bekezdése}, hogy figyelemmel a kérelmező önkormányzati tulajdonosi hátterére, nem csupán a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más kommunikációs tevékenységei (pl.: Facebook oldal üzemeltetése) során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit. E körben a kérelmező arra hivatkozott, hogy a „más kommunikációs tevékenység” nem illeszthető be az Smtv. fogalomrendszerébe, emiatt pedig rajta nem kérhető számon az ott megjelenő tartalmak vonatkozásában a Ve. alapelveinek érvényesülése, függetlenül a tulajdonosi hátterétől. Így a kérelmező felülvizsgálati kérelmében felhozott érvei alapján sem a médiaszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok, sem a Ve. rendelkezései nem vonatkoznak a sérelmezett platformra, amely érvek elfogadása esetén lényegében jogszabályi rendezettség nélküli kommunikáció lehetősége nyílna meg a választási kampányban. Ez az értelmezés ellentétes a Ve. rendelkezéseivel az alábbiak miatt:
  12. A Kúria hangsúlyozza, az nem volt vitás, hogy a kérelmező egyszemélyi tulajdonosa Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, ezért az volt vizsgálandó, hogy egy önkormányzati tulajdonos által működtetett Facebook oldal kapcsán a Ve. alapelvi rendelkezései alkalmazandók-e. 
  13. A Ve. 140. § első fordulata értelmében kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
  14. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező által működtetett Facebook oldal kampányeszköznek, az azon közzétett tartalom kampánytevékenységnek minősül. A Ve. 142. §-a szerinti kivétel fennállta pedig nem volt megállapítható, mert Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a Facebook oldalon közzétett tartalommal nem jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységét teljesítette: a bejegyzésekben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezethez köthető politikusok szólaltak meg, az érintett jelölő szervezettel, illetve jelöltjeivel szemben fogalmaznak meg közléseket, illetve egy esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőjelöltjével készült podcast beszélgetés részlete látható, melyhez a profil üzemeltetője az alábbi narratívát fűzte: „Magyar Péter (Tisza) kétes drogbulijairól beszélgetett riporterünkkel Papp Géza Dávid MKKP képviselőjelöltje a KTV stúdiójában.” Mivel pedig Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a Facebook oldalon közzétettekkel nem jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenységét teljesítette, így rá nézve a Ve. alapelvi rendelkezései alkalmazandóak voltak. Ezért helytállóan állapította meg az OEVB határozatában, hogy a kérelmező a Facebook oldal üzemeltetése során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit. 
  15. Mivel pedig a kérelmező sem fellebbezésében, sem bírósági felülvizsgálati kérelmében az OEVB határozatának a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megsértése körében érdemben megállapítottakat nem támadta, azt a Kúria nem vizsgálta. 
  16. Figyelemmel továbbá arra, hogy az OEVB határozati megállapítása a fentiekben kifejtettek szerint nem azon alapult, hogy a kérelmező mint médiaszolgáltató köteles a Ve. alapelvi rendelkezéseinek betartására, az Alkotmánybíróság kérelmező által felhívott határozatai (1147/2026. (III.24.) AB határozat és 1157/2026. (IV.1.) AB határozat) nem voltak alkalmazandók. 
  17. A kérelmező a fentieken túlmenően mind fellebbezésében, mind bírósági felülvizsgálati kérelmében az Smtv. 6. §-ának megsértésére hivatkozott, amely az információforrás kilétével, illetve annak feltárásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, ez azonban a tárgyi ügyben nem volt releváns, így ennek megsértése sem merülhetett fel. 
  18. A kérelmező által hivatkozott, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése kapcsán a Kúria megállapította, hogy a kérelmező sem a fellebbezésében, sem a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem fejtette ki, hogy azok a tárgyi OEVB határozat kapcsán milyen módon, mely körben kerültek megsértésre. Nem adta elő érveit arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések mennyiben kapcsolódnak a fellebbezéssel támadott határozat jogi indokaihoz, így e jogszabálysértésekre hivatkozások a Kúria által szintén nem voltak érdemben vizsgálhatók. 
  19. A kérelmező kérte bírósági felülvizsgálati kérelmében a kiszabott bírság mérséklését, arra hivatkozva, hogy a korábbi elmarasztaló OEVB döntést azért nem támadta, mert a jelenleg irányadó bírói gyakorlat csak a határozathozatalt követő napokban kristályosodott ki, illetve vált megismerhetővé. A Kúria rögzíti, nem bír relevanciával, hogy a kérelmező a korábbi bírságoló határozatot milyen okból nem támadta meg, kizárólag annak van jelentősége, hogy a kérelmezőt az OEVB ugyanezen jogsértés miatt korábban jogerősen már bírsággal sújtotta és a további jogsértéstől eltiltotta. Emellett a Kúria rámutat, az OEVB határozatában a bírság kiszabásának és összegének meghatározása körében nemcsak a jogsértés ismétlődő jellegére volt figyelemmel, hanem arra is, hogy a jogsértés tudatos szerkesztői döntés következménye, és az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság üzemeltetésében lévő közösségi média oldalról van szó, amely jelentős számú (44.000) követőt tud magáénak. Ezen mérlegelési szempontokat pedig a kérelmező sem fellebbezésében, sem bírósági felülvizsgálati kérelmében nem támadta.  
  20. Minderre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva megváltoztatta, a kérelmező fellebbezését és bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemben bírálta el és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság által működtetett Facebook oldalon közzétett tartalom kapcsán a Ve. alapelvi rendelkezéseit be kell tartani.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 16.

Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s. k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró helyett
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró