Kvk.I.39.105/2026/3. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.105/2026/3.

A tanács tagjai: 

dr. Kalas Tibor a tanács elnöke 
dr. Figula Ildikó előadó bíró 
dr. Heinemann Csilla bíró 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
dr. Tóth Kincső bíró     

A kérelmező:  Szolnoki Gábor 
                        (Cím1.)

A kérelmező képviselője: Harsányi és Baltay Ügyvédi Iroda 
                                          eljáró ügyvéd: dr. Baltay Levente 
                                          (Cím2.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 283/2026. (IV.07.) számú határozata

                                    

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A BAZ Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) 2026. március 31-én elektronikus úton G.B.K. magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) kifogást nyújtott be, a 2026. március 28-án BAZ Vármegyében található Arnót településen megtartott „Adományozó Szombat Arnóton” elnevezésű, roma családok részére megszervezett jótékonysági rendezvénnyel összefüggésben. A kifogás szerint a helyi általános iskola udvarán megrendezett étel- és ruhaosztáson Csöbör Katalin, a BAZ Vármegyei 01-es számú országgyűlési választókerületben a Fidesz-KDNP nyilvántartásba vett jelöltje – aki jelenleg is országgyűlési képviselő – jelen volt, ezzel a képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában rögzített választási alapelveket.  
    A kifogástevő a jogsértés megállapítása mellett kérte, hogy Csöbör Katalint és a jelölő szervezetét az OEVB tiltsa el a további jogsértéstől, illetve a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján állapítson meg vele szemben a jogsértés súlyával arányos bírságot. 
  2. A kifogás szerint az élelmiszert tartalmazó ajándékcsomag képviselőjelölt általi kiosztása a választáshoz közeli időpontban a választói akarat jogellenes befolyásolásának minősül, és felveti a burkolt szavazatvásárlás gyanúját. A kifogás szerint a jogellenesség tudatosságát erősíti az a tény, hogy a képviselőjelölt neve eredetileg szerepelt a közzétett felhívásban, majd azt eltávolították. 
  3. A kifogásban szereplő eseményleírás szerint pártlogó a helyszínen nem volt látható, és a szervezők a „Hit Gyülekezete” emblémával ellátott mellényeket viseltek. Az ajándékcsomagok átvételét a képviselőjelölt egy lista alapján ellenőrizte, a sorban állóknak fel kellett mutatniuk a lakcímkártyájukat, amelyről a címüket egyeztették a listán lévő adatokkal, és csak az kaphatott csomagot, aki szerepelt a listán, és igazolni tudta a lakcímét. A kifogás szerint az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírásainak, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sem felel meg, hogy a rendezvényen csak romák vehettek részt.
  4. A kifogás szerint sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelv is, miután a rendezvény egy közoktatási intézmény udvarán került megtartásra, ezáltal a képviselőjelölt és jelölő szervezete jogosulatlan előnyhöz jutott, megsértve az állami és önkormányzati erőforrások kampánycélú felhasználásának tilalmát.
  5. A kifogás szerint a Ve. 145. §-ban meghatározott, a választási gyűlés nyilvánosságával kapcsolatos előírást is megsértették, miután az esemény választási gyűlésnek volt minősíthető, annak elnevezésétől függetlenül, ugyanakkor a résztvevők etnikai alapon történő szelektálása és a nyilvánosság kizárása megsértette a választási gyűlések nyilvánosságára vonatkozó előírást. 
  6. A kifogástevő bizonyítékként csatolta egy arnóti lakos írásos tanúvallomását az érintett eseményről, emellett hét fényképfelvételt és képernyőfotót az esemény meghirdetéséről, valamint annak szerkesztési előzményeiről. A képernyőfotó szerint az Arnóti Roma Nemzetiségi Önkormányzat „Adományozó Szombat Arnóton” címmel az arnóti iskola udvarára 2026.03.28. 13:00-ra meleg ételosztást, minőségi ruhaosztást és húsvéti élelmiszercsomag osztást szervezett roma családok részére.
  7. Az OEVB 23/2026. (IV.02.) 01. számú OEVB határozatával a kifogást elutasította.  
    A határozat indokolása szerint az OEVB a kifogás és az ahhoz csatolt bizonyítékok egyenként és összességében való értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy 2026. március 28-án Arnóton az iskolaudvaron nem kampányrendezvény folyt, nem kampánytevékenység, hanem civil szervezet által a rászorulók megsegítése céljából élelmiszerosztás, ruhaosztás rendezvény zajlott. Döntésénél figyelemmel volt arra, hogy a helyszínen semmilyen kampányrendezvényre utaló jel és kampányeszköz alkalmazására nem került sor. 
    Az indokolás szerint Csöbör Katalin szerepe két minőségében volt értékelhető, egyrészről megválasztott országgyűlési képviselő, mely tisztségéből eredően feladatai vannak, másrészt a 2026. évi országgyűlési választáson jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt is. Az indokolás hangsúlyozta, hogy Csöbör Katalin, mint megválasztott országgyűlési képviselő feladata közé tartozik a civil szervezetekkel, valamint akár a rászoruló állampolgárokkal történő kapcsolattartás, a rászoruló állampolgárok segítésében való aktív közreműködés is. Miután a kifogástevő a kifogáshoz csatolt bizonyítékai alapján nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani a rendezvény kampányrendezvény jellegét, így az volt megállapítható, hogy a helyszínen vélelmezhetően a Hit Gyülekezetével kapcsolatos étel- és ruhaosztásra került sor. 

  Az NVB határozata

  1. Az OEVB elsőfokú határozatával szemben Szolnoki Gábor – aki a Kétfarkú Kutyapárt nyilvántartásba vett képviselőjelöltje (a továbbiakban: kérelmező) – jogi képviselő nélkül eljárva terjesztett elő fellebbezést, melyet a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 283/2026. (IV.07.) számú határozatával alaptalannak talált, és az OEVB határozatát helybenhagyta. 
  2. A határozat indokolása szerint az OEVB a rendelkezésre álló bizonyítékok ismeretében helyesen állapította meg, hogy nem bizonyított, hogy a sérelmezett rendezvény kampánytevékenység lett volna, ezért helyesen állapította meg az OEVB, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) c) és e) pontjában szereplő alapelvek megsértésére nem került sor.  
    Az NVB határozat indokolása utalt arra, hogy a Kúria joggyakorlata szerint választási jogorvoslat során a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia, a sikertelen bizonyítás következménye a kérelmezőt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására. (Kúria Kvk.I.39.274/2022/5, Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.I.39.274/2022/5, indokolás [22] bekezdés) 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján annak megváltoztatását kérte, azzal, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és állapítsa meg, hogy a kifogásolt kampánytevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte a Kúriát, hogy a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől, és szabjon ki bírságot. 
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelemhez mellékelt ügyvédi meghatalmazáson a kérelmező aláírása nem szerepel.
  3. A kérelmező szerint az NVB a bizonyítékok nem megfelelő mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált tevékenység nem volt kampánytevékenységnek minősíthető, és ugyancsak helytelen következtetéssel állapította meg, hogy a képviselőjelölt jelölti funkciójában való eljárása a rendelkezésre álló bizonyítékokkal nem állapítható meg. 
  4. Érvelése szerint az eset összes körülménye értékelése eredményeként kétséget kizáróan megállapítható, hogy Csöbör Katalin képviselőjelöltként vett részt a rendezvényen, ugyanis egyrészt az élelmiszercsomagokhoz kapcsolódó üdvözlő kártya nevével ellátottan az április 12-i választáson való találkozásra buzdított, másrészt a rendezvényre két héttel a választás napját megelőzően került sor, harmadrészt a vizsgált esemény nem kapcsolódhatott a jelölt képviselői feladatához, negyedrészt a képviselőjelölt nem csak jelen volt a rendezvényen, hanem kifejezetten ő adta át az ajándékcsomagot. 
  5. A bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. 141. § és Ve. 142. § helyes értelmezésével összefüggésben utalt az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.) AB határozatára, és a Kúria Kvk.39.043/2024/8. számú határozatban megjelenő gyakorlatára, egyrészt arra, hogy esetenként, az adott cselekmény összes körülménye figyelembevételével lehet megállapítani azt, hogy kampánytevékenység-e a vizsgált tevékenység, másrészt, amennyiben nem lehet elválasztani a jelölt hivatali és jelölti tevékenységét, úgy képviselőjelöltként nyújtott kampánytevékenységnek kell tekinteni az adott magatartást (Kvk.39.043/2024/8, Indokolás, [40]). 
  6. Érvelése szerint, amennyiben a hivatalban lévő képviselőség fogalmából következő feladatokat túl tágan értelmezi a jogalkalmazás, ezzel a képviselő megengedhetetlen előnyre tenne szert a versenytársaihoz képest, ezért az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját is. 
  7. A kérelmező érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból önmagában megállapítható volt, hogy Csöbör Katalin képviselőjelölti minőségében járt el, és kampánytevékenységet folytatott. Emellett azonban új bizonyítékot is csatolt a Ve. 225. §-ra hivatkozással, egyrészt az ajándékcsomag tartalmáról készült fotót (melyen bor, kolbászféle, és a kérelmező állítása szerint sonka volt látható), másrészt egy, a csomagban található képeslapot, mely a kérelmező állítása szerint egy választópolgár által lett számára megküldve, és amelyen az szerepelt, hogy „Kedves polgártársam! Áldott Húsvéti Ünnepet kívánok önnek és az egész családjának! Április 12-én találkozunk a választáson. Üdvözlettel: Csöbör Katalin országgyűlési képviselő”.
  8. A bírósági felülvizsgálati kérelem utalt a Kúria gyakorlatára, mely szerint a választópolgárok részére nyújtott csekély értéket meghaladó anyagi előny, vagy annak ígérete sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában szereplő alapelveket (Kvk.39.119/2024/3.). 
    A kérelmező hivatkozása szerint a választópolgároknak átadott ajándékcsomag meghaladta a szokásos értéket, és mivel a kampány célja a választói akarat érvekkel történő kialakítása és nem anyagi juttatással való befolyásolása, sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő rendeltetésszerű joggyakorlás elve.  
    Az alapelvi sérelmekkel összefüggésben a kérelmező utalt arra is, hogy a Btk. 350. §-a a választók anyagi módon való befolyásolását önálló tényállási elemként nevesíti. 
  9. A kérelmező szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő alapelv azért is sérült, mert az esemény kapcsán sérült az egyenlő bánásmód követelménye, ugyanis csak roma családok számára lett a rendezvény meghirdetve, és szerinte bizonyíték van rá, hogy a nem roma származású érdeklődőket távozásra szólították fel. A választópolgárok etnikai alapon történő megkülönböztetése pedig az Alaptörvény XV. cikkét is megsértette.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan az alábbiak miatt.
  2. A Ve. 224. § (5) bekezdése a bírósági felülvizsgálati eljárásban kötelezővé teszi az ügyvédi képviseletet. 
  3. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem és ahhoz mellékelt okiratok vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez mellékelt meghatalmazás – miután nincs aláírva a meghatalmazás a kérelmező részéről – a jogi képviseletet nem igazolja.  
    A felülvizsgálati kérelemhez csatolt, 2026. április 10-i dátumú „meghatalmazás” elnevezésű okirat szövegezése szerint a kérelmező bár meghatalmazta dr. Baltay Levente ügyvédet az NVB 283/2026. számú határozat megtámadása iránti eljárásban a képviseletre, ugyanakkor a meghatalmazás a kérelmező, mint meghatalmazó részéről aláírásra nem került.  
  4. A Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1) bekezdése szerint a meghatalmazás kötelező alaki kelléke annak írásba foglalása, vagy jegyzőkönyvbe mondása.  
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 29. § (1) bekezdése az ügyvédi megbízási szerződés esetében a Pp. 67. § (4) bekezdése által megengedett módon nem kívánja meg az ügyvédi megbízási szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását – ugyanakkor az Üttv. 29. § (1) bekezdése annak írásba foglalását kötelezővé teszi.  
    A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:70 § (3) bekezdés és a Ptk. 6:7 § (2) bekezdés figyelembevétele mellett a megbízási szerződés kötelező tartalmi eleme az aláírás, egy jognyilatkozat pedig csak akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírja. 
  5. A Kúria előtt rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező részéről a meghatalmazás aláírására nem került sor, az aláírás hiányában a megbízás ténye nem igazolt, melynek jogkövetkezménye, hogy nem igazolt a jogi képviselet (Kúria Kvk.I.37.608/2020/3.).
  6. A Kúria kiemeli, hogy egységes a joggyakorlata abban, hogy a választási eljárás sommás jellege, a jogorvoslati határidők rövid tartama kizárja a hiánypótlási felhívás kiadásának lehetőségét (Kvk.37.220/2014/2.; Kvk.38.228/2019/2.; Kvk.39.042/2024/6. – megerősítve a Kvk.39.191/2024/5. számú határozatban). Az Alkotmánybíróság a 3211/2022. (IV.29.) AB határozatában (Indokolás [15]) – kifejezetten az ügyvédi képviselethez kapcsolódóan mondta ki, hogy a választási eljárás jogorvoslati rendszerében a határidők rövidségére való tekintettel a hiánypótlási eljárás kizárt.
  7. A Ve. 231. § (2) bekezdése a Kúria számára kötelezővé teszi a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását arra az esetre, amennyiben a Ve. 224. § (5) bekezdése megsértésével terjesztik elő a felülvizsgálati kérelmet, azaz amennyiben a kötelező jogi képviselet nem igazolt. 
  8. A választási ügyekkel összefüggő kúriai gyakorlat a Ve. 231. § (2) bekezdése alkalmazása terén egységes, melyet a Kúria számos határozatában erősített meg (Kvk.39.042/2024/6.; Kvk.35.085/2024/3.; Kvk.39.085/2024/3.; Kvk.39.123/2024/9.). A joggyakorlat abban is egységes, hogy az ügyvédi képviselet igazolásának hiánya körében kizárt a hiánypótlási felhívás kiadása (Kvk.39.431/2022/2.).
  9. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a meghatalmazás nem pótolható hiányossága az érdemi elbírálás akadályát képezi, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. Amennyiben választási jogorvoslat során a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem igazolt az ügyvédi képviselet, annak Ve. 231. § (2) bekezdésében szereplő objektív jogkövetkezményét – a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását – hiánypótlási felhívás kiadása nélkül kell alkalmazni. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (1) és (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel illetékmentes.
  3. A Kúria végzésével szembeni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 14. 

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke 
dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró 
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró 
                                                            dr. Tóth Kincső s.k. bíró