Kvk.V.39.097/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.097/2026/4.

A tanács tagjai:

dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
dr. Demjén Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A kérelmező: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
                     (cím)

A kérelmező jogi képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda
                                             (ügyintéző: dr. Mayer Erika ügyvéd;
                                              cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 265/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 265/2026. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A feljegyzett 10.000 (tízezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező Magyarország közszolgálati médiaszolgáltatója, és mint ilyen közfeladatot lát el. A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenység ellátására köteles. Tevékenységét, jogi státuszát a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) határozza meg.
2. A www.hirado.hu a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontja szerinti internetes sajtótermék, kiadója a kérelmező.  Az internetes sajtótermék a médiatartalmait „Belföld”, „Külföld”, „Kékfény”, „Videó”, „Fotó”, „Sport”, „Extra”, „Blogok” rovatok alatt kínálja, amelyek kiegészülnek egy „Választás 26” rovattal.
3. A www.hirado.hu felületén a 2026. március 31. és április 1-e között a „Belföld” rovatban 112 cikk jelent meg, amelyek közül kurzívval szedve a választási kifogásban szereplő 66 cikk:

1. Orbán Viktor: Azért állok ki, ami a legjobb a magyaroknak!

2. A Kárpátia frontembere szerint nemzeti érdek, hogy egyéniben a Fideszre szavazzanak a nemzeti radikális emberek – VIDEÓ

3. Századvég: A megkérdezettek 66 százaléka egyetért a védett üzemanyagárak bevezetésével

4. Orbán Viktor: Ha nem akarjuk, hogy kizsebeljék Magyarországot, nemzeti kormányra van szükségünk!

5. Szijjártó Péter: A Tisza Párt azért lobbizik Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság támadja meg a védett üzemanyagárakat

6. Még mindig a hatása alatt vagyunk - interjú a SAJTÓVADÁSZAT alkotóival 

7. A Tisza azért lobbizik Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság támadja meg a védett magyar üzemanyagárat – figyelmeztetett Dömötör Csaba 

8. Hidvéghi Balázs: Most még nemet mondhatunk a magyarok kifosztására, amire a Tisza készül!

9. Szijjártó Péter: Nincs erős Magyarország erős vidék nélkül

10. Ripost: Verőlegényeket toborzott Magyar Péter 

11. Erősödik és elérte a hajrában az 50 százalékot a Fidesz – derül ki az Alapjogokért Központ felméréséből

12. Orbán Viktor: A Tisza energiaterve minden magyart kizsebelne 

13. Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor újraválasztása reális és esélyes

14. Korábbi súlyos bűncselekményekről szóló ügyek kerültek elő a Tisza Párt „erős emberéről”

15. A balos elemző szerint a Tisza nagyon gyorsan átvinné a parlamenten az energiaátállási tervet

16. Lapátra tették az újságírót, aki az MI-vel íratott meg egy könyvrecenziót (The New York Times-ról)

17. Kis Grófo: Orbán Viktorra szavazunk, nincs miről beszélni

18. Nemcsak az energia drágul: a gyógyszerek és okostelefonok világába is begyűrűzik a válság 

19. Kósa Lajos az Igazság órájában: a Magyarország ellen irányuló ukrán akciók a Panyi Szabolcs-ügynél is komolyabbak, a magyar ellenzék pedig ki van szolgáltatva az ukránoknak 

20. Orbán Viktor szerdán Szentesen áll ki a béke és a biztonság mellett

21. Orbán Viktor: Évi 1 millió forint. Ennyi pluszköltségbe kerülne egy négyfős családnak a Tisza energiaterve 

22. Elérhetővé vált a Macskajogsi

23. Mágneses játékokat, műanyag babákat és lövedékes játékokat vizsgál a fogyasztóvédelem

24. Meghalt egy ember egy tóalmási lakástűzben

25. Befejezték a nyomozást a Budapest szórakozóhelyen történt őszi emberölés ügyében

26. Ennyivel olcsóbb az üzemanyag Magyarországon a védett árnak köszönhetően

27. Gázolt a vonat Ceglédnél, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-fővonalon jelentős késésekre kell számítani

28. A tiszás energiaátállást a magyar emberekkel fizettetné meg a párt gazdasági vezetője

29. Nézőpont Intézet: Ebben a 66 választókerületben várható Fidesz-győzelem

30. Budapesten és Sajószentpéteren is gázolt a vonat hajnalban

31. Budaházy Edda szerint nemzeti érdek, hogy a jobboldal hatalmon maradjon, ezért egyéniben a Fideszre kell szavazni

32. Csercsa Balázs a 48 percben: Egy Tisza-kormánynak azonnal le kellene válni az orosz energiáról

33. Hiperinflációt, sőt államcsődöt is generálhat a tiszás energiaátállási terv – figyelmeztet a közgazdász

34. Beköszönt a magyar tavasz, egyre több helyen fordul naposabbra és szárazabbra az idő 

35. Miniszterelnöki megbízott a 48 percben: A Tisza tervei legalább 3 millió forintot vennének el a családoktól

36. Meneszthetik a Budapesti Közművek igazgatóját, aki csaknem félmilliárd forint jutalmat osztott szét

37. Szijjártó Péter: A választás tétje többek között a rezsicsökkentés fenntartása, a Tisza Pártról kiderült, hogy meg akarja azt szüntetni, ahogy a védett üzemanyagárat is

38. Orbán Balázs: A választás tétje, hogy akarunk-e többet fizetni ugyanazért, amiért ma kevesebbet fizetünk

39. Szijjártó Péter: Nem engedhetjük, hogy a Tisza Párt végrehajtsa a brüsszeli energiapolitikát

40. Elhunyt Radnóti Zsuzsa dramaturg

41. Orbán Viktor: Csak úgy akadályozhatjuk meg a magyarok kifosztását, ha nemzeti kormányunk lesz, ami képes nemet mondani Brüsszel, Kijev és a multik követeléseire!

42. Gázolt a HÉV: életveszélyesen megsérült a fülhallgatót viselő és a mobilját nyomkodó tinédzser

43. Kocsis Máté: Ezer forint lenne az üzemanyag ára, ha a Tisza programja megvalósulna

44. Szijjártó Péter: Ukrán érdekből minden idők leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozása zajlik a magyar parlamenti választásba

45. Még a Medián is biztos Fidesz-győzelemmel számol – derítette ki Deák Dániel

46. Vigyázzanak rájuk a vizek: mentett vidrákat engedtek vissza a vadonba Balaton-felvidéken – VIDEÓ

47. Tisza energiaátállási terv: egy átlagos magyar háztartás rezsi- és benzinköltsége 145 ezer forinttal nőne a Tisza energiaátállási programjával – számolta ki az Alapjogokért Központ

48. Ellenpont: A rezsicsökkentés és a védett ár eltörléséről beszélt Surányi György, Magyar Péter tanácsadója

49. Dömötör Csaba: A Tisza energiaterve tízezrekkel növelné a családok havi energiaszámláit

50. Amerika felől is üzemanyag nélkül marad Európa, sorra váltanak irányt a tankerek, és tartanak keletre 

51. Kisebbségi részesedéset vásárol egy cseh védelmi vállalatcsoport a 4iG leánycégében 

52. Zsigmond Barna Pál: Az áprilisi választások tétje, hogy életbe lép-e a migrációs paktum 

53. Itt az újabb visszalépés: Tordai Bence átadhatja a helyét a Tisza Pártnak, de egy kiskaput még meghagyott 

54. Századvég: A magyar emberek több mint kétharmada elítéli azt, amit Panyi Szabolcs csinált 

55. Tizenkét és fél év fegyházbüntetést kapott egy férfi, aki éveken keresztül bántalmazta családtagjait

56. Új korszak jön a magyar agráriumban – A kormány megújította együttműködését a gazdákkal

57. A tudás megtartása és fejlesztése a jövő versenyképességének záloga, ezért épül a Frontiers Campus – jelentette ki Krausz Ferenc az alapkőletételen 

58. Nemzetközi misszió felügyeli a magyar választások tisztaságát

59. Népvándorlás kori koponyát árult az interneten egy férfi, vádat emeltek ellene 

60. Közleményt adott ki a rendőrség – az összes párt gyűlésén biztosítják a rend fenntartását

61. Szentkirályi Alexandra az Igazság órájában: A Tisza Párt kiszivárgott energiaátállási terve évente kétmillió forintba kerülne egy átlagos magyar családnak 

62. Orbán Viktor a Frontiers Campus alapkőletételén: 1000 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések a magyar egyetemeken 

63. Orbán Viktor: Ami védett árral 20 ezer forint, az tiszás árral 25 ezer. Ez a tiszás energiaterv ára a kutaknál

64. Szijjártó Péter: Az egyik legfőbb feladat most, hogy megkíméljük Magyarországot az energiaválságtól 

65. Czomba Sándor: Januárban 11 százalékkal emeltük a minimálbért, a nettó átlagkereset pedig 28 százalékkal nőtt 

66. Folytatódik Orbán Viktor országjárása – a kormányfő kedden Ócsán áll ki a háború ellen 

67. Húsvétkor is sokat lehet spórolni az online árfigyelővel – közölte a GVH 

68. Megjelent a Keresztény választási iránytű, amely segítséget nyújthat a keresztény tanítás szerinti választáshoz

69. Ennyivel olcsóbb az üzemanyag Magyarországon a védett árnak köszönhetően 

70. Közölte a KSH a januári bruttó átlagkeresetet, kiugró emelkedés történt tavalyhoz képest 

71. A nyilvánosságra került Tisza energiaátállási dokumentum egy végrehajtási terv – a párt vezetői, szakértői régóta hangolnak a rezsicsökkentés és az orosz olaj ellen

72. Toroczkai László: A Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen vidéki alapítású párt Magyarországon 

73. Nézőpont: 66 választókerületi győzelemmel a Fidesz megszerezné a parlamenti abszolút többséget, így Orbán Viktor maradna a miniszterelnök

74. Borult, szeles, hűvös idővel búcsúzik a március

75. A Forsthoffer-klán: újabb gyanús szálak Magyar Péter jelöltje körül

76. Választási kisokos 2026: hol, hogyan és mikor szavazhatunk? 

77. A közmédia több alkalommal biztosított megszólalási lehetőséget az ellenzéki pártoknak, ezzel azonban nem minden meghívott élt 

78. A Tisza energiaátállási tervét Kapitány István, a párt energetikai szakértője és csapata jegyezhette – állítja a volt munkacsoport-vezető 

79. Budaházy György: A Mi Hazánk helyett egyéniben a Fidesz jelöltjére szavaznék 

80. Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Drága számla várna a magyarokra, ha a Tisza kerülne hatalomra 

81. A választások egyik tétje az Otthon Start program fennmaradása – figyelmeztetett Panyi Miklós

82. Szijjártó Péter: Kiderült, hogy a Tisza Párt a brüsszeli energiapolitikát akarja végrehajtani 

83. Orbán Viktor: Mi vagyunk az ünneplők, ők az ünneprontók. Mi nem hiszünk az ünneprontásban, mert az ünnep mindig erősebb, mint a rontás! 

84. Politico: Brüsszel Orbán Viktor győzelmére számít, vészforgatókönyvek készülnek

85. Tiszás energiaterv: 130 ezer forinttal emelkedne minden magyar ember havi kiadása a szakértő szerint

86. Orbán Viktor: Azért van rezsicsökkentés és védett ár, mert én a végén tudok nemet mondani 

87. Védett üzemanyagár megszüntetése, orosz olajról leválás: a Tisza vezetői nyíltan beszéltek a párt energiaterveiről 

88. A magyar emberek megtakarításaiból finanszírozná a Tisza energiaátállási terve az orosz olajról való leválás költségeit – figyelmeztetett György László 

89. Nem került börtönbe a férfi, akinek kutyái halálra marcangoltak egy embert 

90. Orbán Viktor: Nekünk Magyarország a szenvedélyünk, nem hagyjuk, hogy tönkretegyék: sem a Tisza, sem Kijev, sem pedig Brüsszel 

91. Hidvéghi Balázs: Az ukránok pénzelik Magyar Pétert, de a magyarok szavaznak róla – VIDEÓ

92. Kiépült az áldozatsegítő központok országos rendszere – hangsúlyozta Tuzson Bence 

93. Orbán Viktor országjárása – Szolnokon indítja a hetet a kormányfő

94. Alapításának 35. jubileumát ünnepli a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 

95. Négyszeres gázár, négyszeres villanyár, ezerforintos üzemanyag: ez halálos recept – írja az energiajogász a Tisza nyilvánosságra került tervéről 

96. Szijjártó Péter: Háromszoros rezsiszámlát és ezer forint feletti benzinárat jelent a Tisza terve 

97. Orbán Viktor: Új nap, új botrányos lelepleződés, egy Tiszából kiugrott szakértő nyilvánosságra hozta a párt energiaátállási tervét 

98. Gulyás Gergely: Az ellenzék „messiást keres”, és a Magyar Péter körüli jelenség inkább ennek a politikai vákuumnak a következménye, mintsem valódi fordulat 

99. Orbán Viktor: Ezt mindenkinek látnia kell, kiszivárgott a Tisza Párt energiaátállási terve 

100. Vasárnap megdőlt az országos szélrekord, Balatonőszödé az új csúcs 

101. Szijjártó Péter: Magyarország a diagnosztikai gyógyszergyártás egyik európai központja lehet 

102. Az árréscsökkentés, a védett üzemanyagár és a rezsivédelem eltörlése évente átlagosan 1,8 millió forintot venne ki a családok pénztárcából – jelentette ki Szalai Piroska 

103. Mintegy négymilliárd forintot fordíthat fejlesztésre a Budapesti Szent Ferenc Kórház – jelentette ki Fülöp Attila 

104. Orbán Balázs: Ha a Tisza végre tudná hajtani az energiaátállási tervet, az a lakossági energiaárak többszörösére emelkedését és 1000 forint körüli benzinárakat eredményezne

105. A Balaton Múzeumból évtizedekkel ezelőtt ellopott műalkotást talált meg a rendőrség 

106. Ennyivel olcsóbb az üzemanyag Magyarországon a védett árnak köszönhetően 

107. Hősies helytállás: súlyosan sérült kislánynak segített egy magyar katona Debrecenben 

108. A Tisza Párt energiaátállási tervét publikálta a volt munkacsoport-vezető: védett üzemanyagár kivezetése, rezsicsökkentés eltörlése, energiaadó bevezetése 

109. Kidolgoztak egy energiapolitikára vonatkozó tervet is a Tisza központjában, ami nem ismert a nyilvánosság előtt – állítja a párt volt munkacsoport-vezetője 

110. Orbán Viktor folytatja az országjárást – ezekre a helyszínekre látogat el a héten 

111. Orbán Viktor: Nem engedhetjük, hogy a háború bármely vallás híveit kizárja Jeruzsálemből

112. Kiadós eső érkezik a hét elején 

A kifogás

4. Egy természetes személy (a továbbiakban: Kifogástevő) 2026. április 1-én kifogást terjesztett elő a közszolgálati médiaszolgáltató www.hirado.hu internetes sajtótermékének „Belföld” rovatában 2026. március 30. és április 1. napja között megjelentetett – a Kifogástevő által 2026. április 1. napján 21:10 órakor rögzített - médiatartalmak kapcsán a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségének, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése miatt. Kérte, hogy az NVB állapítsa meg, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségének biztosítása, valamint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket, kérte, hogy az NVB a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, a jogsértés folyamatos és ismétlődő jellegére tekintettel szabjon ki bírságot, továbbá kötelezze a jogsértőt az NVB határozat közzétételére.
5. Előadta, hogy a kifogása a közszolgálati médiaszolgáltató kampányidőszakban folytatott médiatevékenységének olyan strukturális sajátosságai ellen irányul, amely nem az egyedi közlésekben, hanem a tartalmak ismétlődő mintázatában és arányában ragadható meg. A közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában folyamatosan a politikai szereplőket következetesen eltérő értékelési keretben jeleníti meg, amely a választói akarat befolyásolására alkalmas. A kifogásolt tartalmak több egymást követő napon, azonos szerkezetben jelennek meg, a korábbi választási határozat ellenére a jogsértő állapot nem szűnt meg, és újratermelődik minden egyes új publikációval.
6. Hivatkozása szerint a közszolgálati médiaszolgáltató közfeladatot lát el, a közszolgálati tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Amennyiben az országos elérésű médium az egyik politikai szereplőt túlnyomórészt pozitív, míg a másikat jelentős arányban negatív kontextusban jeleníti meg, tevékenysége alkalmas a választói akarat torzítására, így nem tekinthető a kampányidőszakban a médiatevékenység rendeltetésszerű gyakorlásának.
7. Bemutatta, hogy a kifogásolt médiatartalmakat azok irányultsága szerint a valencia-alapú tartalomelemzéssel (módszerrel) csoportosította: a Kormány és a kormánypártok megjelenését egységes kategóriaként kezelte, mivel azok kommunikációja tartalmilag és retorikailag összehangolt, egymást elősegítő módon jelenik meg az átlagos befogadó számára. Az ellenzék kategóriája ezzel szemben nem szervezeti, hanem funkcionális alapon került meghatározásra, figyelemmel arra, hogy az e kategóriába tartozó szereplők valamennyien a fennálló kormányzati hatalom leváltására törekednek, függetlenül attól, hogy több pártba szerveződnek. A besorolás során a cím, a bevezető, a narratív keretezés és a cikk domináns üzenete együttesen került értékelésre. Hivatkozása szerint e módszer objektív, ellenőrizhető, reprodukálható.
8. Ezt követően bemutatta, hogy a vizsgált időszakban általa azonosított 66 cikkből 28 cikk a kormánypárti szereplőket kedvező, 21 cikk az ellenzéki szereplőket kedvezőtlen kontextusban jelenített meg, 1 cikk semleges, eljárási jellegű, míg 16 cikk nem politikai tárgyú volt. A vizsgált mintában nem volt olyan cikk, amely a kormánypárti szereplőket negatív, vagy az ellenzéket pozitív kontextusban mutatta volna be. A statisztikai eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató nem a politikai valóság sokoldalú bemutatására törekszik, hanem egységes narratív keretet alakít ki, amely a politikai szereplőket következetesen eltérő értékelési pozícióban jeleníti meg.
9. Utalt arra, hogy a korábbi kifogását az NVB azért utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mert az nem tartalmazott olyan kellően konkretizált, objektív összehasonlítási alapot, amely alapján megállapítható lett volna, hogy a sérelmezett tartalmakkal párhuzamosan milyen más, bemutatásra érdemes eseményekről, nyilatkozatokról, politikai üzenetekről kellett volna a közszolgálati médiaszolgáltatónak tudósítania. Ezen követelmény teljesítése álláspontja szerint gyakorlatilag lehetetlen. Emellett hivatkozása szerint olyan kifejezetten bizonytalan jogi környezetben kénytelen eljárni, amelyben a kúriai gyakorlat egymással nehezen összeegyeztethető megközelítései miatt jogérvényesítése aránytalanul elnehezített. A Kúria korábban elfogadta a médiatartalmak összhatásán és arányain alapuló vizsgálatot [Kvk.II.37.359/2014/2., Kvk.II.37.418/2018/2., Kvk.III.37.502/2019/2.], nem igényelte a teljes médiatér bemutatását. Ezzel szemben az NVB 246/2026. számú határozatában hivatkozott Kvk.VI.39.061/2026/4. és Kvk.IV.39.074/2026/11. számú határozatokban a Kúria azt a követelményt támasztotta, hogy a kifogástevőnek konkrét, párhuzamba állítható eseményeket kell megjelölnie, és azok bemutatásának elmaradását részletesen bizonyítania kell. Az NVB a korábbi határozatában a Kúria korábbi gyakorlatával összhangban álló Kvk.V.39.075/2026/3. számú ügyben kifejtett jogértelmezést nem tartotta alkalmazhatónak. Mindezek alapján látható, hogy a kúriai gyakorlaton belül jelen van egy, a strukturális aránytalanság vizsgálatát lehetővé tevő, valamint egy, az egyes események tételes összevetését megkövetelő mérce, amelyek egymással nehezen összeegyeztethetők. A médiatér monitorozása ugyanakkor túllépi a Ve. 212. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítási kötelezettségét, ugyanis e jogszabályhely kizárólag a jogszabálysértés és annak bizonyítékai megjelölését teszi kötelezettségévé, és nem követeli meg a médiakörnyezet összehasonlító rekonstrukcióját, amely a Ve. jogorvoslati rendszerében ésszerűen nem is várható el.
10. Hivatkozott az 1/2013. (I.7.), 3096/2014. (IV.11.), 3/2015. (II.2.), 1147/2026.(III.24.) és IV.1063/2026. számú AB határozatokra annak alátámasztására, hogy a választási alapelvek érvényesülését nem formálisan, hanem a tevékenység hatását illetően kell vizsgálni, alapelvi sérelem nem csak egyedi aktusokban, hanem rendszerszerűen is bekövetkezhet, az egyes elemek kumulatív hatását is értékelni kell, a jogorvoslat nem válhat formálissá, és nem állíthatók fel olyan követelmények, amelyek lehetetlenné teszik a jogsértések tényleges feltárását. A kifogástevő által előadott tényállításai konkretizásálásának szükségessége nem vezethet ahhoz, hogy a teljes médiateret be kelljen mutatnia.  A közszolgálati médium hírfolyama tekintetében az elvárás azért problematikus, mert a szerint a szerkesztési gyakorlat egészének torzulását csak akkor lehetne bemutatni, ha a kifogástevőnek kellene bemutatni az „ellenhíreket”. E szemlélet kiüresítené a választási jogorvoslatot, mert annak eredménye nem a kifogásolt médiatartalomtól, hanem a kifogástevő teljesíthetetlen bizonyítási kötelezettségétől függene. 
11. A korábbi, érdemi elbírálást akadályozó hiányosság kiküszöbölésének érdekében ugyanakkor bemutatott konkrét, párhuzamba állítható ellenzéki eseményeket, azokat összevetve a www.hirado.hu oldalon bemutatott tartalmakkal: 

1. Orbán Viktor országjárási kampányeseményei és megszólalásai. A vizsgált időszakban a hirado.hu több, önálló cikkben számolt be Orbán Viktor országjárási állomásairól és kampánybeszédeiről, így például a 2026. március 30-i szolnoki, illetve a 2026. március 31-i ócsai megszólalásairól. Ezzel párhuzamosan a Telex 2026. március 30-án beszámolt Magyar Péter hajdúböszörményi országjárási eseményéről és az ott elhangzott politikai üzenetéről. Az ellenzéki kampányesemény tehát nyilvános és politikailag releváns volt, választási időszakban zajlott, mégsem jelent meg a hirado.hu vizsgált rovatában.

2. A Tisza Párt energiapolitikájáról szóló, sorozatosan ismétlődő negatív keretezés. A vizsgált időszakban a hirado.hu rendkívül nagy számban közölt olyan cikkeket, amelyek a Tisza Párt energiapolitikai terveit rezsiemeléssel, veszéllyel, „lebukással”, illetve a magyar emberek anyagi megkárosításával kapcsolták össze. Ezzel párhuzamosan ugyanazon időszakban megjelent olyan ellenzéki esemény és nyilatkozat is, amelyben Magyar Péter közvetlenül reagált a kampányban megjelenő állításokra. A hirado.hu azonban nem közölt olyan, érdemi saját tudósítást, amely az ellenzéki megszólalást a kormánypárti állításokkal összevethető terjedelemben vagy jelentőséggel bemutatta volna.

3. Helyi politikai konfliktus és ellenzéki megszólalás. A 24.hu 2026. április 1-jén közölt cikke szerint Hatvan polgármestere arról beszélt, hogy a város érdeke az, hogy ne a fideszes Szabó Zsolt képviselje a települést. Ez olyan, közvetlenül választási tárgyú, nyilvános politikai megszólalás, amely a kampány szempontjából egyértelmű relevanciával bír. A hirado.hu belföldi rovatának vizsgált állapotában azonban ennek a politikai eseménynek nincs nyoma.

12. Emellett álláspontja szerint a vizsgált időszakban olyan, a közéleti diskurzusban kiemelt jelentőségű ügyek maradtak teljes egészében kívül a hirado.hu belföldi rovatán, amelyek a kampány szempontjából objektív mércével is relevánsak. Ilyen ügynek tekinthető a Szijjártó Péter külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kapcsolatát érintő, több sajtóorgánumban részletesen tárgyalt tematika, amely külpolitikai, nemzetbiztonsági és politikai szempontból egyaránt jelentős kérdéseket vet fel. A közszolgálati médiaszolgáltató esetében e kérdés teljes elhallgatása nem értelmezhető pusztán szerkesztői mérlegelésként, hanem olyan szerkesztési döntésként jelenik meg, amely a politikai napirend egyes elemeinek tudatos kizárásával jár. Hivatkozása szerint a kifogása mellékletében megjelölt több példát annak igazolására, hogy a kampányidószakban, nyilvános politikai jelentőséggel bíró, ellenzéki oldalhoz kötődő események voltak, amelyek érdemesek lettek volna a közönség tájékoztatására.
13. Előadása szerint a közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága nem korlátlan, a kampányidőszakban nem használható fel arra, hogy a politikai nyilvánosság egészében rendszerszerűen az egyik oldal számára kedvező, a másik oldal számára pedig hátrányos hírfolyam alakuljon ki. Ha a jogalkalmazás a szerkesztői szabadságra való hivatkozással minden olyan tartalomnál visszalép, amely nem teljesen azonos témájú „ellenhírrel” vethető össze, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a gyakorlatban kiüresedik. A közszolgálati médium hírfolyamának ellenőrzése nem válhat olyan feladattá, amelyben a kifogástevőnek „az almát kell összehasonlítania az elefánttal”, a bizonyítás mércéjének életszerűnek és teljesíthetőnek kell maradnia. Jelen ügyben a strukturális torzulás éppen abban ragadható meg, hogy a kormánypárti oldal eseményei, értelmezései és kampányüzenetei ismétlődően és kiemelt módon jelennek meg, miközben az ellenzéki oldalhoz köthető, nyilvánosan ismert és politikailag releváns események láthatatlanok maradnak. Ezt álláspontja szerint az ismertetett négy példa, és a kifogása mellékletben található egyéb cikkek is bizonyítanak.
14. A kifogás melléklete tartalmazta a www.hirado.hu „Belföld” rovatának 2026.04.01. 21:10 állapot szerinti forráskódját, a Kifogástevő hasonló tárgyú, 2026.03.29-i kifogását és az azt érdemi vizsgálat nélkül elutasító, 2026. április 1-én meghozott 246/2026. számú NVB határozatot, a 2026.03.31-04.01. időszak kifogásolt cikklistáját a www.hirado.hu „Belföld” rovatából, azok címével, tartalmának rövid leírásával, rövid jogi értékelésével és más médiumokban megjelent tartalmakkal összevetve táblázatos formában (utóbbi a továbbiakban: Melléklet).
15. A Kifogástevő a Mellékletben ismertette a vizsgálat módszertanát, az általa vizsgált cikkek kategóriáit (kormánypárti, ellenzéki, semleges, nem politikai tartalmú), az általa végzett vizsgálat statisztikáját [66 cikkből 28 cikk kormánypárti (42,4%), 21 cikk ellenzéki (31,8%), 1 cikk semleges (1,5%), 16 cikk nem politikai tartalmú (24,2%)], a kifogásban is megjelenített jogkövetkeztetését összefoglalóan, továbbá 66 soros táblázatban a vizsgált cikkek címét, pontos linkjét, tartalmi összefoglalóját és jogi értékelését, valamint a táblázat után külön táblázatban megjelenített, más internetes sajtótermékben megjelent 10 médiatartalom kódját [E1-E10]. E második táblázat a cikk megjelenésének dátumát, forrását (sajtótermék neve), a cikk címét, linkjét, valamint annak összefoglaló megjelenését, hogy az adott cikk miért hasonló vagy miért releváns.
16. A Kifogástevő a vizsgált cikkeket beadványához nem csatolta.

A közszolgálati médiaszolgáltató nyilatkozata

17. Az NVB felhívására a közszolgálati médiaszolgáltató Kérelmező érintettként nyilatkozatot tett, amelyben a kifogás elutasítását kérte.
18. Előadta, hogy a kifogás pótolhatatlan hiányosságai miatt érdemi elbírálásra alkalmatlan, illetve megalapozatlan. Álláspontja szerint a Kifogástevő érintettségének hiánya miatt kifogás előterjesztésére nem volt jogosult, ezért a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. 
19. A kifogás érdemét illetően előadta, hogy a Kifogástevő által vizsgált időszakban nem 66, hanem 112 cikket jelentetett meg a hirado.hu „Belföld” rovatában, és a Kifogástevő nem adott magyarázatot arra, hogy az e rovatban megjelent médiatartalmak 42%-át, továbbá a többi rovat tartalmát milyen okból nem tette a kifogás tárgyává. A szubjektíve kiválogatott tartalmak alapján a szerkesztői gyakorlatáról – a teljes kép hiánya miatt - döntés nem hozható. Utalt arra, hogy a „forráskód” mentése nem teszi a tartalmakat ellenőrizhetővé, az alapján a tartalmak nem minden esetben érhetők el és módosulhatnak is. A nem teljes körű, szubjektív vizsgálat alapján jogsértés megállapításának nincs helye. Hangsúlyozta, hogy a cikkek kategorizálása szubjektív, a kormánypárti tartalmak közé sorolja a kormányzati tevékenységgel kapcsolatos, így kampánytevékenységnek nem minősülő cikkeket is.
20. Álláspontja szerint a lineáris médiaszolgáltatásra előírt kiegyensúlyozottság követelménye az internetes sajtótermékre vonatkozóan nem követelmény, és az Alkotmánybíróság gyakorlata [1147/2026. (III.24.) AB határozat] szerint szükséges vizsgálni, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek eljuttatták-e szerkesztőség számára a hírértékkel bíró eseményeikről szóló információkat. Nem várható el a közszolgálati médiaszolgáltatótól, hogy nyomon kövesse a Tisza Párttal és Magyar Péterrel kapcsolatos híreket. Az a tény, hogy más médium (a kifogásban szereplő három médium: 24.hu, 444.hu, telex.hu) egy adott eseményről tudósít, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a tudósítás elmaradása egyenlő az esélyegyenlőség megsértésével. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdéséből eredően az őt megillető szerkesztői szabadságot és az esélyegyenlőséget a választási kampányban azzal nem sérti meg, hogy egyes helyi hírekről nem ad tudósitást.
21. Hangsúlyozta, hogy a Kifogás jogi értékelése szerint a kormánypártok számára kedvezőnek minősített cikkek esetében mindig megjelenik az az érvelés, hogy azt nem ellenpontozza versengő ellenzéki tartalommal, ugyanakkor a konkrét, a kifogásolt cikk vonatkozásában egyetlen versengő ellenzéki tartalmat sem mutat be a Melléklet. A kifogásból vagy a Mellékletből nem vezethető le, hogy a Kifogástevő szerint hogyan lenne biztosítandó a jelöltek, jelölőszervezetek esélyegyenlősége. A szelektív válogatás és a szubjektív értékítélet tehát semmilyen módon nem igazolja azt, hogy megsértette a Ve. 2. § (l) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket. A kifogásban nagy mennyiségű adatot tartalmazó táblázat és ömlesztett linkek felsorolásával listák szerepelnek, a Kifogástevő nem végezte el a táblázatban és a listákon szereplő egyes elemek tartalmi minősítését, különösen nem dolgozta ki, hogy mely konkrét elemek minősülnek kampánytevékenységnek, és mi a releváns összehasonlítási alap és az aránytalanság mihez mérten állapítható meg. Nem jelölte meg konkrétan azokat az eseményeket, amelyekről szerinte hírt kellett volna közölnie.  A választási kifogásban nem elég a megjelent cikkek számát összehasonlítani, hanem azt is alá kell támasztani, hogy az eltérésnek nem volt objektív oka. A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait, a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A kifogás elbírálásához szükséges tények előadása és bizonyítása a választási jogorvoslati rendszer logikája szerint a kifogástevőt terheli, a hiányzó, konkrét tényelőadás és bizonyítás utóbb nem pótolható. Hivatkozott a Kúria Kvk.VI.39.061/2026/4., Kvk.IV.39.074/2026/4. számú végzéseiben foglalt jogértelmezésre.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

22. Az NVB a 2026. április 4. napján meghozott 265/2026. számú határozatával a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet azzal, hogy a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban 2026. március 30. és 2026. április 1. napja közötti időszakban a politikai szereplőket következetesen eltérő értékelési keretben, a kormányzati szereplőket túlnyomórészt pozitív, az ellenzéki szereplőket pedig jelentős arányban negatív kontextusban jelenítette meg, erre tekintettel a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől (rendelkező rész 1. pont). Elrendelte, hogy a határozata rendelkező részének 1. pontját a kérelmező a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé (rendelkező rész 2. pont), továbbá őt 1.614.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte (rendelkező rész 3. pont).
23. Határozatát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, IX. cikk (2) bekezdésére, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjára, az Mttv. 84. § (1) bekezdésére, 98. § (1) bekezdésére, 101. § (1) bekezdés b) és d) pontjára alapította, utalt az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III.24) AB határozatában foglalt jogértelmezésre.
24. Rögzítette, hogy a kifogás a formai feltételeknek megfelelt, a Kifogástevő ahhoz bizonyítékokat csatolt, ezért a kifogást érdemben bírálta el.
25. Indokolása II. pontjában elsőként áttekintette a Kúriának a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme tárgyában kialakított joggyakorlatát [Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.VI.37.559/2019/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.VI.39.061/2026/4., Kvk.I.39.063/2026/3., Kvk.VII.39.064/2026/6., Kvk.III.39.070/2026/3., Kvk.IV.39.074/2026/11., Kvk.V.39.075/2026/3.]. Megállapította, hogy a 18. sorszám alatti hír („A tudás megtartása és fejlesztése a jövő versenyképességének záloga, ezért épül a Frontiers Campus – jelentette ki Krausz Ferenc az alapkőletételen”), a 26. szám alatti cikk („Húsvétkor is sokat lehet spórolni az online árfigyelővel – közölte a GVH”), a 29. szám alatti hír („Közölte a KSH a januári bruttó átlagkeresetet, kiugró emelkedés történt tavalyhoz képest”), a 31. számú cikk („Megjelent a Keresztény választási iránytű, amely segítséget nyújthat a keresztény tanítás szerinti választáshoz”), és a 32. számú hír („Nemzetközi misszió felügyeli a magyar választások tisztaságát”) megítélése szerint nem sorolhatók be a „kormánypárti pozitív”, illetve az „ellenzéki negatív” kategóriákba. Az öt cikk közül kettő szakértői fellépéssel, egy a tudományos szféra fejlődésével, további kettő az állami szervek pártsemleges tájékoztatásával kapcsolatos.
26. A fennmaradó cikkek döntő többsége viszont a kormánypártokhoz köthető politikai szereplők részéről elhangzott megszólalásokat tartalmaz, ellenzéki jelölőszervezet álláspontja azokban önálló megszólalás formájában döntően nem jelent meg, megjelenés esetén pedig jellemzően más szereplők értelmezésén keresztül, illetve kritikai kontextusban került bemutatásra. A cikkek – közelebbről meg nem jelenített - tartalmi jellemzői alapján úgy értékelte, hogy az internetes sajtótermékben megjelenő közlések nem csupán egyes politikai szereplők megszólalásainak közvetítését jelentették, hanem azok ismétlődő, reflexió nélküli megjelenítésére került sor, és az ellentétes álláspontok megjelenítésének hiánya folytán olyan szerkesztési környezet alakult ki, amelyben a jelölőszervezetek közötti versenyfeltételek kiegyenlítetlenné váltak. Az esélyegyenlőség sérelme e körben nem a megjelenések puszta számából, hanem a tartalmak szerkesztési módjából, ismétlődéséből és kontextusából vezethető le. 
27. A Kúria - az NVB határozat meghozatalát követően meghozott IV/1118/2026. számú AB határozattal megsemmisített - Kvk.V.39.075/2026/3. számú végzésére utalással kiemelte, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató esetében – annak törvényben meghatározott közfeladatára figyelemmel különös jelentősége van annak, hogy a közérdeklődésre számot tartó események bemutatása során az eltérő politikai álláspontok tényleges megjelenítésére lehetőség nyíljon.
28. Kiemelt jelentőséget tulajdonított három, a Tisztelet és Szabadság Párttal kapcsolatos közlés megjelenítésének, illetve egy március 9. napján megjelent videóval kapcsolatos, relevanciát nélkülöző hír többszöri ismétlésének. Megállapította, hogy a Tisztelet és Szabadság Párt egyik politikusának az energiapolitikával kapcsolatban tett nyilatkozatát kommentáló, nyolc cikkből álló sorozat (2., 5., 7., 39., 41., 46., 49. és 57. számú cikkek) különböző változatokban és eltérő relevanciával mutatták be tartalmilag ugyanazt a kérdést, azzal a különbséggel, hogy a későbbi tartalmak mintegy adottnak vették a kommentált közlés ismeretét, és kísérletet sem tettek az eredeti közlés bemutatására, a kontextus ismertetésére. A másik közlésfolyam a kormánypárti kampányrendezvényt mutatja be (10., 11., 14., 15., 36., 37., 38., 39., 65., 66. számú cikkek), amelyben az egyes kampányrendezvényeken elhangzó beszédek tartalma eleve átfedést mutat, és jellemzően a Tisztelet és Szabadság Párt kritikáját jeleníti meg. További hét cikk a Facebookon közzétett tartalmak átvételével, nyilatkozatok felhasználásával mutatja be a Tisztelet és Szabadság Párt kritikáját (11., 13., 27., 30., 34., 43. és 57. számú cikkek). Rögzítette végül, hogy a 24. és 55. sorszám alatti cikkek – melyek tartalma gyakorlatilag teljes azonosságot mutatott – hírértékkel nem bírtak, minden esetben egy 2026. március 9. napján közzétett videóra utalnak vissza amellett, hogy egy kormányintézkedés pozitív hatásaira emlékeztetnek.
29. Az NVB hangsúlyozta, hogy a jelen ügyben nem volt azonosítható olyan objektív körülmény, amely indokolta volna, hogy az egyik jelölő szervezethez köthető megszólalások domináns módon, önállóan jelenjenek meg, míg más jelölő szervezet álláspontja érdemben ne, vagy kizárólag közvetett, illetve jellemzően kritikai keretben kerüljön bemutatásra. Ez a jelölő szervezetek közti versenyben az esélyegyenlőség csökkentésére alkalmas volt.
30. Az NVB megítélése szerint a kifogásban foglalt értékeléssel ellentétes adat a cikkek vonatkozásában nem merült fel. Az említett tartalmak figyelmen kívül hagyása (öt, kormánypártot pozitív színben feltüntető kategóriából semlegesbe átsorolt cikk) a kifogásolt 66 cikken belül megjelölt 49 cikkhez képest érdemi csökkenést nem okoz. 44 cikk volt kormánypárt számára pozitív, vagy az ellenzéket negatív éllel érintő tartalom. A semleges cikkek száma hat darab, a nem politikai tartalmú kategória tizenhat cikket tartalmaz.
31. Rámutatott, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának nem felel meg az a tájékoztatás, amely az egyes politikai nézetekkel az alkalmazott szókészlet szintjén azonosul, vagy ezzel ellentétesen, azzal szemben ellenvetést fejez ki. Így az olyan fordulatokat tartalmazó cikkek, mint az „ellentmondani látszik”, „botrányos lelepleződésről beszél a kormány” [16. sor], nemcsak érzelmi tartalmat kölcsönöznek a közléseknek, hanem már a szöveghasználattal egyértelművé teszik, hogy a híradás alapjául szolgáló közléshez vagy történéshez a hirado.hu miként viszonyul. Emellett az sem elégíti ki a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelő közlést, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató egy politikai szereplő Facebook közlésének hírértéket tulajdonít [27., 34. és 57. sor], mert azzal nem volt szembeállítható olyan tartalom, amelyet a hirado.hu más politikai nézeteket valló személy kormánypártok tevékenységével összefüggésben közzétett közösségi média megjelenéséből vett volna át. 
32. Rögzítette azt is, hogy a Kifogástevő 10 olyan cikket is megjelölt, amely releváns, semleges tartalmat (E1 – húsvét előtt csokoládé visszahívása a boltokból), kormányzati nagyberuházás sikertelenségével kapcsolatos hírt (E3 – nem indul el a személyforgalom a Budapest-Belgrád vasútvonalon), beruházások menedzselésével kapcsolatos cikket (E4 – a bejelentett céges beruházások negyedét hazánk fizeti), vagy a 40. pont szerinti hírben írottakhoz kapcsolódóan egy külpolitikai vonatkozású hírt (E6 – szlovákiai belpolitikai konfliktus) tartalmaz. Ezek relevanciája összevethető a hirado.hu sajtótermékben megjelentekével, ugyanakkor tény, hogy a fenti témakörökben a hirado.hu nem közölt tudósítást, és más sajtótermék cikkét sem vette át, szemben pl. a Politico közlésével (12. sor).
33. Kifejtette, hogy a szerkesztési szabadság nemcsak jog, hanem kötelesség is. A közszolgálati médiaszolgáltató érintetti nyilatkozatában olvasható hivatkozások ellenére sem mellőzhető a hirado.hu kiadójának azon felelőssége, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti követelményt tiszteletben tartsa, és a tartalomszolgáltatás során érvényesítse. Tárgyi ügyben a Kifogástevő bizonyította, hogy léteztek olyan események vagy közlések, amelyekről a hirado.hu beszámolhatott volna, így nem volt indokolható az az egyoldalú hírközlés, amely a vizsgált időszakban megvalósult. Mindezek alapján az NVB megítélése szerint fennállt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme a vizsgálat időszakra vetítve a hirado.hu internetes sajtótermék cikkei tekintetében.
34. Az NVB a határozata indokolásának III. pontjában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét az esélyegyenlőség sérelmével összefüggésben a Kúria joggyakorlatát figyelembe véve állapította meg.   Érvelése szerint ezen alapelv megsértése - a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésére hivatkozással - az esélyegyenlőség alapelvének sérelmével összefüggésben vetődött fel. Ezen alapelv sérelmét az esélyegyenlőség tartós megsértése alapozhatja meg [Kvk.IV.37.516/2019/4.]. Jelen ügyben az esélyegyenlőség tartós megsértése arra tekintettel valósult meg, hogy a Kúria Kvk.III.39.070/2026/3. számú határozatával a közszolgálati médiaszolgáltató felelősségét megállapította, illetve a Kúria Kvk.V.39.075/2026/3. számú végzésével az NVB 131/2026. számú határozatát helybenhagyta, mely döntés ugyanezen internetes sajtótermék vonatkozásában állapította meg az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét.
35. Az NVB végül hangsúlyozta, hogy nem tartotta elegendőnek a jogsértés megállapítását és a további jogsértéstől való eltiltás jogkövetkezmény alkalmazását a megjelenítésre használt médiatartalom-szolgáltatás széleskörű elérhetősége és olvasottsága, valamint azon tény okán, hogy a jogsértést közszolgálati médiaszolgáltató követte el, melynek törvényi feladata, hogy részrehajlás nélkül, minden magyar polgár számára megfelelő tájékoztatást nyújtson. A jogsértést kiemelten súlyossá minősítette, így a bírságszankció alkalmazását nem tartotta mellőzhetőnek. A bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében a bírság maximuma a legkisebb kötelező munkabér ötvenszerese, amely indokolttá tette, hogy a bírság összege elérje a legkisebb kötelező munkabér összegének (322.800 Ft) ötszörösét. Tekintetbe vette, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos és ismétlődő volt [Kvk.III.37.571/2019/2.].

A bírósági felülvizsgálati kérelem

36. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását, a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság - Ve. 152. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján történő - mellőzését vagy mérséklését.
37. Érintettsége körében előadta, hogy az NVB 265/2026. számú határozata tevékenyégét közvetlenül érinti, annak rendelkező része őt marasztalja, terhére jogsértést állapít meg, eltiltja a további jogsértéstől, számára közzétételi kötelezettséget ír elő, továbbá represszív jellegű jogkövetkezményként bírságot alkalmaz vele szemben, ezért bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosult.
38. Álláspontja szerint a támadott választási határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, valamint 46. § (1) bekezdés d) pontját, 212. § (2) bekezdését, 218. § (1) bekezdését, ellentétes a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.VI.39.061/2026/4., Kvk.VII.39.064/2026/6.,  Kvk.IV.39.074/2026/11., Kvk.VI.39.081/2026/4., Kvk.VII.39.086/2026/7. számú, az Alkotmánybíróság IV/825/2026., IV/1063/2026. és 1147/2026. (III.24.) számú határozataiban foglalt jogértelmezéssel. Az NVB határozata eltér a Kúria 2026. évi gyakorlatától, figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság iránymutatását, nem felel meg a bizonyítási és indokolási követelményeknek, és aránytalan szankciót alkalmaz. Mivel Kifogástevő alaptalan kifogást terjesztett elő, a bizonyítási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, így az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania.
39. Az ügy érdemében előadta, hogy a támadott határozat indokolása hiányos, kirívóan okszerűtlen, és nem felel meg a Ve. 46. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott követelményeknek, mert a jogsértés megállapításának okszerűsége több ponton nem követhető, az érdekeltként tett nyilatkozatának lényeges elemeire, így a Kifogástevő érintettségét vitató, a 66 cikk kiválasztásának szempontjait hiányoló nyilatkozatára az nem terjed ki. Az indokolásból ellenőrizhető módon nem tűnik ki, hogy mely cikkek, hírelemek, idézetek vagy szerkesztési megoldások támasztják alá a határozat rendelkező részét, és milyen okból kellett azokat kampányjellegű, illetve a választási esélyegyenlőség szempontjából releváns tartalomnak tekinteni. Nem vizsgálta a nyilatkozatában hivatkozott 112 cikket, és indokolás nélkül elfogadta a Kifogástevő módszerével meghatározott kategóriákat.  Amennyiben az NVB a jogszerű, differenciált és kellően alátámasztott vizsgálatot elvégezte volna, akkor a kifogás elutasítása lett volna indokolt, hiszen a vizsgálat tárgyává tett cikkek szelektálása a Kifogástevő részéről olyan mértékben szubjektív, önkényes és felületes, hogy az alkalmatlanná teszi a kifogást az érdemi elbírálásra.
40. Álláspontja szerint a támadott határozatban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti esélyegyenlőség megsértésének megállapítása jogsértő és megalapozatlan. Az Alkotmánybíróság a IV.825/2026., 1147/2026. (III.24.) számú határozataiban leszögezte, hogy a sajtó kiegyensúlyozottságának vizsgálata a Médiatanács hatáskörébe tartozik. 
41. Részletezte, hogy a vizsgált időszakban megjelent tartalmakhoz képest a jogsértés megállapításánál figyelembe vett cikkek aránya és tartalma a választási alapjogi sérelmet nem támasztja alá. A differenciált vizsgálat hiánya vezetett a döntés hiányos indokolására és a téves jogi minősítésre. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjára alapított jogsértés megállapítása nem nyugodhat azon a premisszán, hogy minden, a kormányzathoz vagy kormánypárti politikusokhoz kapcsolódó közéleti hír szükségképpen a kormánypárthoz, míg minden, az ellenzékről szóló tudósítás a Tisza Párthoz kapcsolódik. Az ilyen szélsőséges értelmezés a Ve. 142. §-ának kiüresítéséhez vezetne, mely szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. Az NVB-nek tételesen kellett volna igazolnia, hogy a kifogásolt cikkek miért és hogyan állnak a kampány szolgálatban. Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség megállapítása online sajtótermékek esetén - az Alaptörvény IX. cikkéből fakadó sajtószabadság miatt - csak kellően objektív, ellenőrizhető ténybázison nyugodhat.
42. Előadta, hogy a támadott határozat azért is jogszabálysértő, mert az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét önálló vizsgálat nélkül állapította meg.
43. Végül kifogásolta, hogy az NVB aránytalan és eltúlzott jogkövetkezményeket alkalmazott kielégítő indokolás nélkül.

A Kúria döntése és jogi indokai

44. A bírósági felülvizsgálati kérelem alapos.
45. A Ve. 222. § (1) bekezdés második fordulata szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont]. 
46. A kérelmező, mint a támadott választási határozattal elmarasztalt jogi személy érintettsége a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
47. A jelen ügy tárgya szerint egy magánszemély a közszolgálati médiaszolgáltató internetes sajtóterméke „Belpolitika” rovatának szerkesztői gyakorlatát kifogásolva állította a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségének sérelmét és a közszolgálati médiaszolgáltató e tevékenységét illetően a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését.
48. A kérelmező álláspontja szerint a Kifogástevő érintettség hiányában nem volt jogosult választási jogorvoslati kérelem előterjesztésére, ezért az NVB-nek a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Sérelmezte, hogy e körben az NVB határozata indokolást nem tartalmaz.
49. A Kúria megállapította, hogy az NVB határozatban nem szerepel e körben indokolás. Ugyanakkor nem merült fel arra vonatkozó adat sem az eljárás során, hogy a Kifogástevő nem minősül választópolgárnak. A Ve. 208. §-a szerint „Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.” Ezen rendelkezés alapján a választópolgár – az érintettségének külön igazolása nélkül – jogosult kifogás előterjesztésére, ezért a Kúria a Kifogás érdemi vizsgálatát akadályozó körülményt nem tárt fel.
50. Az ügy érdemét illetően a Kúria rögzíti, hogy Magyarországon a közszolgálati médiaszolgáltatást kizárólag a kérelmező végzi [Mttv. 84. § (1) bekezdés], amely tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, és mindkettőt az állam az általa elkülönített pénzalapon, az MTVA-n keresztül finanszírozza. A közszolgálati médiaszolgáltatás államilag finanszírozott közfeladat. A kérelmező, mint közszolgálati médiaszolgáltató feladata - az Mttv. 98. § (1) bekezdése szerint – a közszolgálati médiaszolgáltatás, mint közfeladat Mttv. 83. §-ában meghatározott céljainak megvalósítása. A kérelmező feladatának az egyes tevékenységei összehangolásával együttesen tesz eleget. 
51. Az Mttv. 83. § (1) bekezdése szerint a kérelmező által ellátott közfeladat célja – egyebek mellett - az alkotmányos jogoknak, a törvényes rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása, továbbá a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás [Mttv. 83. § (1) bekezdés d) és m) pont].
52.  A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenység ellátására köteles, amely keretében az Mttv. 101. § (1) bekezdés szerint „a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, (…) d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, (…) h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról.”
53. A közszolgálati médiaszolgáltató működésére vonatkozó szakmai szabályok megtartása, így a kifogásban megjelölt kiegyensúlyozottság követelményének ellenőrzése nem a választási jogorvoslati fórumok, hanem médiafelügyelet hatáskörébe tartozik. 
54. A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége, ezen belül az internetes sajtótermékében, a www.hirado.hu oldalon megjelentetett médiatartalmak ugyanakkor választási kifogás tárgyát is képezhetik, ebben az esetben a kifogástevőnek a jogorvoslati kérelmében a Ve. 212. § (2) bekezdése szerint meg kell jelölnie – egyebek mellett - a jogszabálysértést és annak bizonyítékait. A kifogástevőnek a hírszolgáltatás kiegyensúlyozatlanságával összefüggésben állított választási alapelvsérelmet is tényekkel és az azokhoz kapcsolt érveléssel kell alátámasztania.
55. A választási kifogás célja, hogy gyors és hatékony jogvédelmet biztosítson a választás törvényességének érdekében az azt veszélyeztető jogsértésekkel szemben. A választási jogorvoslatra vonatkozó eljárási szabályok ezt a célt szolgálják. A rövid határidők, a kérelem tartalmi elemeinek törvényi meghatározása, az eljárás során a kifogásban szereplő bizonyítékok értékelésén túli bizonyítás lehetőségének kizárása, a jogorvoslatot előterjesztő személyi kör rögzítése, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó professzionális jogi képviselet kötelezettsége folytán valósul meg, hogy a választás folyamatát a jogorvoslati eljárások kizárólag a szükséges mértékben akaszthassák meg.
56. A Kúria a bírósági felülvizsgálati eljárásában köteles e cél tiszteletben tartására. Ennek megfelelően a választási jogsértés megvalósulásáról a kifogásban, illetve bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján dönt, bizonyítást (sem kérelemre, sem hivatalból) nem folytat, és csak azt vizsgálhatja, hogy a jogorvoslatot kereső fél a kifogásban és a bírósági felülvizsgálati kérelemben általa megfogalmazott jogsértést az érdemi elbírálást lehetővé tévő módon alátámasztotta-e.
57. A jelen esetben a Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti választási alapelvek sérelmét állította a közszolgálati médiaszolgáltató internetes sajtóterméke 2026. március 30 -április 1. között megjelentetett 66 médiatartalmának megjelölése mellett. Előadása szerint azok közül 49 bizonyítja, hogy a kérelmező szerkesztési gyakorlatában nem a politikai valóság sokoldalú bemutatására törekszik, hanem olyan narratív keret kialakítására, amely a kormánypárti politikai szereplőt túlnyomórészt pozitív, míg az ellenzéki szereplőket jelentős arányban negatív kontextusban jeleníti meg. A kifogásának tárgya a saját megfogalmazása szerint a közszolgálati médiaszolgáltató strukturális sajátosságának jogsértő jellege volt. Jelen ügy jellemzője tehát, hogy a Kifogástevő magánszemély nem azt állította, hogy a választójoga sérült, illetve, hogy egy jelölt vagy jelölőszervezet választással kapcsolatos jogai sérültek, hanem általános, mintegy a társadalom egészét védeni hivatott, közérdekű céllal lépett fel. A Kifogástevő a kifogásban a hivatkozott médiatartalmakat összefoglalóan értékelte, az általa kidolgozott metodika szerint, amely alapján választójogi jogsértést állított. 
58. A Kúria megállapította, hogy a Kifogástevő által a médiatartalmak értékelésére kidolgozott metodika a választási jogorvoslat során vizsgálandó szempontoknak nem felel meg. 
59. A kialakított vizsgálati módszer alapján a kormányzatinak minősített médiatartalmakba minden olyan cikk beletartozott, amely megszólaltatottja a kormánypárthoz köthető. A választási joggyakorlat azonban éles különbséget tesz az állami, önkormányzati tevékenységről, a kampánytevékenységről és egyéb szereplők megszólalásairól szóló cikkeket illetően, mert az egyes szereplők tevékenységét választójogi szempontból eltérően kell értékelni. Az a kifogás, amely nem ad lehetőséget a választási jogorvoslatot elbíráló szervnek illetve a Kúriának a kifogásolt tartalom választójogi szempontú értékelésére, nem alkalmas arra, hogy a választási jogvita érdemi vizsgálatát megalapozza. 
60. A kérelmező ezen módszertan elégtelensége mellett megalapozottan hivatkozott már az NVB előtti eljárásában is arra, hogy a Kifogástevő által vizsgált időszakként megjelölt három napban a hirado.hu „Belföld” rovatában nem 66, hanem 112 cikk jelent meg. A Kifogástevő – annak ellenére, hogy e három nap teljes szerkesztői gyakorlatát kifogásolta – nem jelölte meg, hogy mely szempontok alapján választotta ki 66 médiatartalmat a kifogása alapjaként. Ahhoz, hogy a kiválasztott tartalom a választójogi szempontú vizsgálatra alkalmas legyen, a Kifogástevőnek a kiválasztás reprezentativitását is be kellett volna mutatnia. Ennek hiányában a szerkesztői gyakorlat értékelése nem lehet megalapozott. A választási jogorvoslati fórumok a kifogás elbírálása során a jogorvoslati kérelem tartalmához kötve vannak, hivatalból bizonyítást nem folytathatnak, hivatalból jogsértést nem vizsgálhatnak és a vizsgálatot nem is terjeszthetik ki. Az a kifogás, amely nem alkalmas annak alátámasztására, hogy egy adott, a kifogástevő által jogsértőként állított tevékenység (jelen esetben a közszolgálati médiaszolgáltató három napos szerkesztői gyakorlata) teljes egészében (vagy reprezentatív módon) bemutatásra került, megalapozott érdemi jogorvoslati döntéshez nem vezethet.
61. A Kúria rámutat továbbá, hogy a szerkesztői gyakorlat választójogi megítélése kizárólag a médiatartalmak ismertetésén alapuló értékelésével végezhető el. A Kifogástevő nem az egyes cikkek címét, hanem az adott időszakban megjelentetett cikkek tartalmát kívánta vizsgálat tárgyává tenni, amelynek előfeltétele lett volna azok bemutatása és egyedi értékelése. Ennek hiányában ugyanis sem az NVB, sem a Kúria nincs abban a helyzetben, hogy saját következtetéseit a Kifogástevő álláspontjával összevetve vonja le a szerkesztői gyakorlat vonatkozásában. E körben – fenntartva az előzőekben írt metodikai hiányosságokat – a Kúria kiemeli azt is, hogy a kifogás Mellékletében szereplő statisztika alapján a Kifogástevő 28 cikket minősített kormánypárti pozitív tartalmúnak, míg 21 cikket sorolt az ellenzéki negatív kategóriába. Azok tartalmát és következtetéseit csak összefoglalóan jelölte meg, így a tényeken nyugvó érvelése hiányában a következtetései az NVB és a Kúria számára nem voltak összevethetők a cikkek eredeti tartalmával. Emellett a kifogásban szereplő 66 cikken túl elérhető tartalom (további 46 cikk) még ilyen módon sem szerepel a kifogásban. A teljesség hiánya miatt a szerkesztői gyakorlat választási alapelveket sértő jellege az előterjesztett kifogás alapján érdemben nem értékelhető.
62. Hangsúlyozza a Kúria, hogy – az eljárás gyorsított, sajátos jellege folytán - egy sajtótermék kapcsán előterjesztett választási jogorvoslati kérelemnek is kellően alátámasztottnak, tényszerűnek kell lennie, és az azt előterjesztő félnek abban be kell mutatnia, hogy a kifogásában szereplő tényekből milyen érveléssel vonta le a jogsértés fennálltára vonatkozó következtetéseit. Ez utóbbi érvelés a kifogásból teljesen hiányzott: a Kifogástevő a médiaszolgáltatás strukturális sajátosságait kívánta bemutatni, amely alapján állította a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségének, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését tartalomelemzés útján, anélkül azonban, hogy a cikkek tartalmi elemzését a kifogása valójában tartalmazta volna, és így a Kifogástevő nyilvánvalóan az abból származó választási alapelvsértést sem tudta alátámasztani.
63. Az NVB a kifogás mindezen tartalmi hiányosságait nem észlelte, az egyes cikkeket – azok tartalmának határozatban történő megjelenítés nélkül – csoportosította, minősítette, és a választási alapelvi sérelemre vonatkozó kifogástevői érvelést határozata [32] - [40] bekezdéseiben részben maga pótolta, amelyre sem az NVB-nek, sem a Kúriának nincs törvényes lehetősége. 
64. A Kifogástevő kifogásában maga is utalt arra, hogy bizonyítási nehézségei vannak előadásának alátámasztása kapcsán. A bizonyítási kötelezettség az ügy tárgyához igazodik: amennyiben konkrét médiatartalom az ügy tárgya, annak bemutatása és a tények alapján a jogsértésre vonatkozó érvelés az érdemben elbírálható kérelem alapja. A jelen esetben maga a Kifogástevő határozta meg általános szinten az ügy tárgyát, amelyhez kapcsolódó ténybeli és jogi alátámasztás is szükségképpen széles körű. Ennek következményeit azonban a Kifogástevőnek kell viselnie, rá hárul a jogorvoslati kérelme megfelelő alátámasztásának kötelezettsége.
65. A Kúria álláspontja szerint a kifogás tartalmát illető hiányosságok miatt a jelen ügyben előterjesztett jogorvoslati kérelem alapján a választási alapelvek megsértésének megállapítására megalapozottan nem kerülhetett sor.
66. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott választási határozat jogszabálysértő, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával megváltoztatta és a kifogást elutasította.
67. Mivel a Kúria a kifogásban előadottak alapján a választási jogsértés érdemi vizsgálatára lehetőséget nem látott, a kérelmező felülvizsgálati kérelmében szereplő további hivatkozásainak érdemi elbírálását mellőzte.

A döntés elvi tartalma

68. Választási kifogás akkor lehet megalapozott, amennyiben a kifogástevő ismerteti a kifogásolt tevékenységet, az azzal kapcsolatos bizonyítékait és előadja, hogy azok alapján a választási jogsértés álláspontja szerint miként valósult meg. 

Záró rész

69. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
70. A Kúria az illeték viseléséről a választási határozat megváltoztatására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti nemperes eljárási illeték viseléséről a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján határozott.
71. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 11.

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró
dr. Demjén Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró