Kvk.IV.39.095/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.095/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (3300 Eger, Dobó István u. 16.)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám (cím1) 

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező 

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 263/2026. számú határozata                                                             

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Dr. Berkó Attila jelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) részéről 2026. április 1. napján benyújtott kifogásnak részben helyt adva, a 263/2026. határozatával megállapította, hogy Győrfi Mihály, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) a Facebook oldalán 2026. március 28. napján közzétett videóval és 2026. március 31. napján közzétett képes bejegyzéssel megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között –, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvét. Az NVB a határozatban eltiltotta a Polgármestert a további jogsértéstől, és kötelezte a jogsértő bejegyzések haladéktalan eltávolítására. Az NVB a kifogást egyebekben elutasította.
  2. Az NVB határozat indokolása szerint a kifogásolt bejegyzések jelenleg is elérhetőek és azok a Kifogástevő által jelzett tartalommal bírnak. A Rost Andreáról készült képen a jelölt mellett látható az indulással érintett választókerület neve, a TISZA Párt jelképe, valamint a jelölti státuszra utaló szöveg. A videóban található szöveg alapján megállapítható, hogy a Polgármester a kormánypártok egyikét kritizálja, és arra hívja fel a választópolgárokat, hogy a választáson más politikai erőre szavazzanak.
  3. Az NVB a polgármestereknek az országgyűlési képviselők választásának kampányában való részvétele megítélésekor az Alkotmánybíróság – Kifogástevő által is hivatkozott – 3154/2018. (V. 11.) AB határozatát vette figyelembe. Ennek során különleges jelentőséget tulajdonított a kifogásolt tartalom megjelenési felületének, az ott megjelent egyéb tartalmak tematikájának, és az oldal bizonyos tulajdonságainak (elnevezés, adatok, elérhetőségként megadott címek). Megállapította, hogy a panaszolt tartalmak megjelenítése a polgármesteri tevékenységgel összefüggő Facebook oldalon történt, amit egyértelműen megerősít az ott feltüntetett levelezési cím mellett az oldalon látható tartalmak tematikája is, ezért megállapította, hogy a Polgármester a kifogásolt bejegyzéseket nem magánszemélyként tette közzé.
  4. Az NVB a kifogásolt bejegyzések tartalmát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a jelöltet feltüntető bejegyzéshez írt szöveg - „Több tiszteletet Rost Andreának, Szolnok díszpolgárának!” – önmagában nem minősül kampánytartalomnak, a kontextus ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy a Rost Andrea melletti kiállásnak minősíthető szöveg milyen állításra vagy közlésre reagálva lett megjelenítve. A szöveghez kapcsolódó kép azonban önmagában is kampánytartalomnak minősül, mivel egy jelöltet népszerűsít.
  5. Az NVB szerint a panaszolt videóhoz írt bejegyzésszöveg kontextusa sem ismert ugyan, azonban a szövegben megjelenő, az egyik jelölő szervezetre vonatkozó utalás, valamint a választással kapcsolatos buzdítás a megítélése szerint alkalmas a választópolgárok akaratának befolyásolására, illetve annak megkísérlésére, így az említett szöveg a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenységnek minősül.
  6. A fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Polgármester feladta közhatalmi szerepéből eredő semleges szerepkörét, egy nem a jelöltkénti részvételével zajló választási eljárásban az egyik jelölő szervezet és azok jelöltjei mellett fejtett ki kampánytevékenységet. Ez a tevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet, továbbá sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét azáltal, hogy a közéleti célú, viselt hivatalával összefüggő Facebook oldalát polgármesteri feladatairól való tájékoztatás helyett kampánytevékenységre használta fel.
  7. Az NVB a kifogásban a Polgármester zakóján látható jelképre vonatkozó állítások alapján a fenti alapelvek sérelmét nem látta megvalósultnak arra hivatkozva, hogy az a bizonyítékok által nem megfelelően alátámasztott.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A 2026. április 7. napján benyújtott felülvizsgálat iránti kérelem az NVB 263/2026. számú határozatának vizsgálatára vonatkozik, amely Győrfi Mihály, Szolnok Megyei Jogú Város polgármesterének a Facebook oldalán közzétett videóival kapcsolatos. Az NVB 263/2026. számú határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem fejrésze szerint „Alulírott Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (…) által a csatolt ügyvédi meghatalmazás és NISZ igazolás alapján képviselt magánszemély1 (…) valasztasijog@talpramagyarok.hu, a továbbiakban: Tisza Párt), mint az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán a Budapest 01 OEVK-ban jogerősen nyilvántartásba vett jelölt” nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet.
  2. A bírósági felülvizsgálati kérelem arra irányult, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Kúria az NVB határozatot változtassa meg és állapítsa meg, hogy a kifogást a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye 01. Országos Egyéni Választókerületi Bizottság (röviden: OEVB) elé kellett volna terjeszteni és az NVB a Ve. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva határozatával elvonta az OEVB hatáskörét. Amennyiben a Kúria e kérelemnek nem tud helyt adni, úgy az ügy érdemét vizsgálja meg és a kifogást utasítsa el, mert a kifogásolt közlések véleménynyilvánító jellegűek, azokban állami erőforrás tiltott felhasználása nem merül fel.
  3. A kérelmező szerint az NVB határozata a téves jogszabályértelmezés miatt sérti a Ve. 210. § (1) bekezdését és a Ve. 297. § (1) bekezdését; valamint a Ve. 14. § (1)-(2) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait.  
  4. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem tartalmazza a kérelmet benyújtó székhelyét és bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan az alábbiak miatt.
  2. A Kúriának a választási jogorvoslat során a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát megelőzően a kérelem alaki vizsgálatát kell elvégeznie.
  3. A bírósági felülvizsgálatra és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ve. 222-233. §-ai tartalmazzák.
  4. A Ve. 224. § (3) bekezdése határozza meg a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi elemeit. E szerint: „A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint d) papír alapú kérelem esetén a kérelem benyújtójának aláírását.”
  5. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem egyik kötelező tartalmi eleme a Ve. 224. § (3) bekezdés b) pontja alapján a kérelem benyújtójának lakcímének (székhelyének), míg a c) pontja szerint a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számának vagy törzskönyvi számának feltüntetése.
  6. Jelen esetben a bírósági felülvizsgálati kérelem alakilag több szempontból sem felel meg a Ve. fenti előírásának. A fejrészben ugyan két kérelmező neve szerepel, de a felülvizsgálati kérelem tartalmából és annak mellékleteiből egyértelműen kitűnik, hogy azt a jelölő szervezet terjesztette elő.  Erre enged következtetni az is, hogy a felülvizsgálati kérelmet a jogi képviselő a TISZA Párt nevében írta alá és ahhoz csak a jelölő szervezettől származó meghatalmazást csatolt. Mindezek alapján a Kúria a jelölő szervezetet tekintette kérelmezőnek és a felülvizsgálati kérelmet az ő vonatkozásában vizsgálta meg. Az alaki vizsgálat során megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem hiányosan tartalmazza a kötelezően feltüntetendő azonosító adatokat, mert a kérelem benyújtójának székhelye és a bírósági nyilvántartásba-vételi számának vagy törzskönyvi számának feltüntetése hiányzik.
  7. A Ve. 231. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  8. Az egységes kúriai gyakorlat alapján a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő módon írja elő a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat (Kvk.I.39.083/2025/3., Kvk.V.39.031/2026/2., Kvk.I.39.069/2026/3.). 
  9. A Kúria jelen ügyben is utal arra, hogy a választási felülvizsgálati eljárásban – a Ve. 228. § (1) bekezdésében foglalt három napos eljárási határidő rövidségére tekintettel – hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye (Kvk.37.220/2014/2., Kvk.37.990/2014/3., Kvk.I.39.069/2026/3.).
  10. A Kúria számos határozatában foglalkozott kifejezetten a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt kötelező tartalmi elem, a személyi azonosító/nyilvántartásba-vételi szám megjelölése nélkül előterjesztett bírósági felülvizsgálat iránti kérelem kérdésével (Kvk.39.057/2024/2., Kvk.39.306/2022/2., Kvk.39.058/2024/2., Kvk.39.031/2026/2). A Kvk.39.058/2024/2. számú kúriai végzés elvi tartalma szerint a választási ügyben hozott határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelmet benyújtó személyi azonosítójának megjelölése, amelynek hiányában a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség, az önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint (Kvk.39.058/2024/2. Indokolás [20]). A Kúria végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3214/2024. (VI.13.) számú végzésével visszautasította, megállapítva, hogy a konkrét indítvány nem vetett fel alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyeit, ami az indítvány érdemi vizsgálatát indokolta volna (AB végzés, Indokolás [11].).
  11. A fenti gyakorlatot erősítette meg a Kúria a Kvk.I.39.069/2026/3. számú végzésében is (Indokolás [14]).
  12. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kógens rendelkezés alól nincs kimentési lehetőség, a lakcímet/székhelyet, a személyi azonosítót/bírósági nyilvántartásba-vételi számot a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell akkor is, ha azt a választási bizottság határozata feltüntette, valamint az ügyvédi meghatalmazáson szerepel (Kvk.IV.39.111/2024/3., Kvk.III.39.056/2024/3., Kvk.IV.39.041/2026/2.). 
  13. A fentiek alapján a Kúriának a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.
  14. Megjegyzi a Kúria, hogy abban az esetben sem lehetne eltérő következtetésre jutni, ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem fejrészében – vélhetően elírás folytán – feltüntetett magánszemély1 jelöltet is kérelmezőnek kellene tekinteni, mert a kérelemben a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt kötelező tartalmi elem, a személyi azonosító nem szerepelt, ami ugyancsak a felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezetett volna.

A döntés elvi tartalma

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után, ha az nem tartalmazza a kérelmet előterjesztő jelölő szervezet székhelyét vagy/és nyilvántartásba-vételi számát.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezése szerint illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. április 10.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró