Kvk.III.39.092/2026/9. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma:  Kvk.III.39.092/2026/9.

A tanács tagjai:  

Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke 
Dr. Bérces Nóra előadó bíró 
Dr. Remes Gábor bíró 
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró 
Dr. Varga Eszter bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt 
                       (…)

A kérelmező képviselője: dr. T. Tóth Balázs ügyvéd 
                                          (…)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 257/2026. számú határozata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 257/2026. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja. 

A nemperes eljárásban feljegyzett 10.000 (tízezer) forint illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

 A bírósági felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogástevő) 2026. április 1-jén elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). A kifogástevő szerint a „…. MKKP” elnevezésű nyilvános Facebook-oldalon 2026. április 1-jén 7 óra 01 perckor közzétett bejegyzés ugyan egy autizmussal kapcsolatos megemlékezéshez kötődik, azonban túlmutat egy tiszta eseménybeszámolón, mivel annak szövege kifejezetten politikai ígéreteket és a jelölt, illetve kérelmező jelölő szervezet jövőbeni országgyűlési tevékenységére vonatkozó vállalásokat tartalmaz. A kifogásolt tartalom ekként nem pusztán társadalmi kérdésre reagáló közéleti megszólalás, hanem választási kampányidőszakban közzétett, a választói akarat befolyásolására alkalmas kampányüzenet, amely a jelölt és a jelölő szervezet jövőbeni parlamenti politikájára, képviseleti ígéreteire és programjára utal. A bejegyzéshez több fényképből álló képsorozat is kapcsolódik, amelyeken több kiskorú személy látható; a poszthoz mellékletként megjelölt, külön megnyitott fényképfelvételek egyikén nagy létszámú csoport látható, amelyen több kiskorú gyermek a kép előterében és középpontjában jelenik meg, ezáltal a gyermekek a felvételen nem a tömeg mellékes részeként, hanem a kompozíció meghatározó elemeként szerepelnek. Egy másik fényképfelvételen egy kisgyermek felnőtt karjában, valamint további kiskorú gyermekek jól felismerhetően láthatóak. A kifogást tevő szerint a gyermekeket ábrázoló hivatkozott képek a parlamenti ígéreteket és jövőbeni politikai képviseletet tartalmazó szöveghez kapcsolódnak, így a képi tartalom nem semleges eseménydokumentáció, hanem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 140-141. §-ai szerinti kampányeszköz, azok közzététele pedig – figyelemmel a Kúria Kvk.III.39.071/2026/9. számú végzésében foglaltakra is – kampánytevékenység, amely alkalmas a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelménye megbomlásának megállapítására. Erre figyelemmel kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv megsértésének megállapítását, a jelölt eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a jogsértő tartalom eltávolítása érdekében történő intézkedést.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a kifogást megalapozottnak találta és megállapította, hogy … országgyűlési képviselőjelölt megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvi rendelkezést. A képviselőjelöltet eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a jogsértő bejegyzés haladéktalan eltávolítására. 
  2. Az NVB a bizonyítékként csatolt internetes elérhetőségeket vizsgálva megállapította, hogy a kifogás elbírálásának időpontjában az abban szereplő négy link közül elérhető, a kifogás 2. és 3. mellékleteként csatolt fényképeken kiskorú gyermekek szerepelnek szüleik társaságában. A jelölt ugyan nem szerepel a fényképeken, de minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a bejegyzést és a hozzá tartozó fényképeket ő tette közzé saját Facebook közösségi oldalán. 
  3. Az NVB kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria eddigi joggyakorlata alapján a kiskorúak védelme alapvetően az oktatási és nevelési intézmények esetében érvényesült, ahol a gyermek önrendelkezési joga és a szülő beavatkozási képessége is korlátozott, továbbá a gyermekek egyszerre nagy számban lehetnek érintettek a kampányt folytatók tevékenységében. A védelem korlátját jelentette a gyakorlatban, ha a gyermekek nem a nevelési, oktatási intézményben való oktatás, felügyelet idején voltak érintettek a kampánycselekményben. Ilyen esetben a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmét állapította meg, azonban igen szűk körben, kizárólag kirívó esetben. A korábbi gyakorlat szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme lett volna megállapítható akkor, ha igazolható lett volna a gyermekek saját vagy szülői akarattal szembeni, illetve megtévesztéssel elért szereplése. Az Alkotmánybíróság a 3257/2019. (X. 30.) AB határozat indokolásának [26] és [27] bekezdéseiben, valamint a 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat indokolásának [22] bekezdésében azt hangsúlyozta, hogy a gyermek kampányeseménybe történő bevonásának vannak tiltott esetei, de az eleve nem kizárt, ezért a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdése, illetve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 31. §-a tilalmán kívül eső, valamely jelölt, jelölő szervezet által gyermek részvételével folytatott kampánytevékenység önmagában nem sért választási alapelvet. 
  4. Az NVB azonban észlelte azt is, hogy a Kúria mindezt a korábbi gyakorlatot lényeges kérdésekben egészítette ki, amikor rögzítette, hogy a kampányrendezvényen részt vevő gyermekek nem használhatóak fel a kampányban. A Kúria a Kvk.III.39.071/2026/9. számú határozatában nem a gyermekek választási rendezvényen való részvételét, hanem azt tiltotta meg, hogy a gyermekeket a politikusok kampányeszközzé tegyék, a róluk készített felvételeket a politikai közösség népszerűsítése céljával használják fel. A fenti kúriai döntés [73], [74] és [75] bekezdéseire utalva megállapította, hogy a tárgyi ügyben panaszolt bejegyzést közzétevő jelölt számára nem volt tiltott, hogy kampánytevékenységet folytasson, és a jelölt szimpatizánsai sem voltak elzárva attól, hogy a jelölt kampányrendezvényein részt vegyenek. Ugyanakkor a jelölt csak akkor végez a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével összhangban álló kampánytevékenységet, ha gyermekeket kampánytevékenysége részeként nem használ fel, a gyermekeket ábrázoló felvételek közzétételétől a legmesszebb menőkig tartózkodik. Amennyiben ugyanis így tesz – amint erre a Kúria idézett határozata [81] bekezdése is utal –, előnyhöz jut a kampány azon jelöltjeihez képest, akik jogszerűtlen eszközök alkalmazását mellőzve folytatnak kampánytevékenységet. 

A felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező a döntéssel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
  2. A kérelmező álláspontja szerint az NVB tévesen alkalmazta jelen esetre a Kúria Kvk.III.39.071/2026/9. számú határozatában foglaltakat. Az e határozat alapjául szolgáló tényállás szerint az egyik jelölő szervezet választási gyűlésén a szülei társaságában részt vevő kisgyermekről készített, tömegfelvételnek nem minősülő, egyediesített gyermekábrázolást tartalmazó videofelvétel közzétételére minden közpolitikai tartalom nélkül, mintegy öncélúan került sor. A Kúria ilyen tényállás alapján mondta ki azt, hogy sérti az Alaptörvény II. cikkével és XVI. cikk (1) bekezdésével összhangban értelmezett Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, ha gyermekek választási gyűlésen való szereplését megjelenítő videó- és fényképfelvételek közösségi médiában való közzétételére politikai szereplők népszerűsítésének eszközeként, a gyermekek azonosítható és központi elemként történő szerepeltetése útján kerül sor. Ezzel szemben jelen ügyben az egyéni jelölt az autizmus világnapjára szervezett, választási gyűlésnek nem minősülő nyilvános rendezvényről osztott meg tömegfelvételnek minősülő fényképeket, és azokhoz kapcsolódóan az autizmussal élők érdekeinek képviseletével összefüggő közpolitikai üzenetet fogalmazott meg. A közzétett fényképek nem egyediesítettek, hanem egy jelentős számú résztevővel tartott, nem kampányrendezvénynek minősülő eseményen készített tömegfelvételek, így a gyermekek azonosíthatósága más megítélés alá esik. A jelen ügy tárgyát képező Facebook-posztban a gyermekek nem központi elemként szerepelnek, a poszt központi eleme az autizmus világnapjáról való megemlékezés és az ezzel kapcsolatos közpolitikai elképzelések rögzítése. Ennek megfelelően a poszt és az annak részét képező tömegfelvételek közzététele a kúriai végzés szerinti jogértelmezés mellett sem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, ezért jogszabálysértően állapított meg a támadott határozat jogszabálysértést és alkalmazott jogkövetkezményeket. 
  3. A kérelmező egyetértett az Alkotmánybíróság a 1175/2026. (IV. 2.) AB határozatához (a továbbiakban: Abh.) fűzött párhuzamos indokolásában írtakkal, azzal, hogy ez a döntés nem jelenti azt, hogy a gyermekek kampánytevékenységhez való öncélú felhasználása jogszerű lenne. Ahhoz azonban, hogy egy jelöltet vagy jelölőszervezetet el lehessen marasztalni a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértése miatt, egyrészről mérlegelni kell azt, hogy a megtörtént spontán pillanatok rögzítésre kerülnek és a nyilvános rendezvényeken adott esetben gyermekek is részt vesznek és láthatóak a felvételeken; másrészről értékelni kell azt, hogy egy gyermek kifejezetten célzott szerepeltetése összhangban áll-e az Alaptörvény XVI. cikkével. Jelen ügyben azonban nem sértette a gyermekek Alaptörvény XVI. cikke szerinti jogait a nyilvános rendezvényről készített tömegfelvételek közzététele. Ha a gyermekekről készített fénykép- vagy videófelvételek kampányban való közzététele a kúriai végzésben írt szempontoktól függetlenül, generálisan lenne tilalmazott, az az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert, a véleménynyilvánításhoz való jog aránytalan korlátozása lenne, mivel nem az adott cél (azaz a gyermekjogok védelme, a gyermek öncélú felhasználásával szembeni védelem) elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazná a jogalkalmazó. Az NVB támadott határozata ugyanakkor semmilyen alapjogi mérlegelést nem végzett el az Alaptörvény XVI. cikke és IX. cikk (1) bekezdése között.
  4. A kérelmező álláspontja szerint a támadott határozat sérti a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontját is, mivel a kérelmező által Fejér Vármegye 01 választókerületében állított jelölt kifogás tárgyává tett kampánytevékenysége kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódott, ezért a kifogás elbírálására az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban: OEVB) rendelkezett hatáskörrel, így az NVB hatáskör hiányában bírálta el a kifogást. 

A Kúria döntése és jogi indokai 

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alaki kellékeit vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége fennáll, mivel az NVB a támadott határozatában a kérelmező – mint jelölő szervezet – által állított jelölt tevékenysége vonatkozásában állapított meg jogsértést. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak. 
  3. A Kúria mindenekelőtt a kérelmező által felvetett hatásköri kifogás megalapozottságát vizsgálta. Ennek kapcsán megállapította, hogy Ve. XIII. fejezetében, az országgyűlési képviselők választására vonatkozó rendelkezések között elhelyezett jogorvoslati szabályok szerint az OEVB dönt – egyebek mellett – minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik [Ve. 297. § (1) bekezdés b) pont]. Az NVB dönt – más esetek mellett – minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá [Ve. 297. § (3) bekezdés a) pont]. E szabályozás értelmében tehát azt, hogy a kifogást melyik választási bizottsághoz kell benyújtani, az határozza meg, hogy az az egyéni választókerületi választáshoz kötődik-e. Ez pedig azon múlik, hogy a kifogásban állított jogszabálysértés kizárólag az egyéni választókerületi választást érinti, vagy azon túlmutató jelleggel bír. 
  4. Jelen esetben megállapítható, hogy a kérelmező által állított jelölt kifogásolt Facebook bejegyzésének megismerhetősége nem korlátozódott egyetlen választókerületre, ezen felül maga a bejegyzés nem a képviselőjelölt egyéni választókerülethez kapcsolódó vállalásait, hanem a kérelmező országos programját kívánta népszerűsíteni, ezért az nem tartozott a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontjában taglalt esetkörbe. Erre figyelemmel a kifogás elbírálására a Ve. 297. § (3) bekezdés a) pontja szerint az NVB rendelkezett hatáskörrel. 
  5. A kérelmező – nem vitatta a cselekmény kampány jellegét – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontja szerinti jogszabálysértésre hivatkozással terjesztette elő, és megsértett jogszabályként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg, azzal, hogy álláspontja szerint jelen esetben nem állapítható meg a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme, mivel az általa állított jelölt nem alkalmazott jogszerűtlen eszközt, gyermekeket kampánytevékenysége részeként nem használt fel. A közzétett fényképek nem egyediesítettek, hanem egy jelentős számú résztevővel tartott, nem kampányrendezvénynek minősülő eseményen készített tömegfelvételek, amelyeken a gyermekek nem központi elemként szerepelnek, ezért a poszt és az annak részét képező fényképfelvételek közzététele a kúriai végzés szerinti jogértelmezés mellett sem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.
  6. A megjelölt jogszabálysértést vizsgálva a Kúria megállapította, hogy az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített alapelv megszegését a Kvk.III.39.071/2026/9. számú végzésében (a továbbiakban: a Kúria végzése) foglaltakra hivatkozással, az abban levezetett érvelés mentén haladva találta megállapíthatónak. Az NVB határozatának jogszerűségét vizsgálva nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az Alkotmánybíróság az Abh.-ban a Kúria végzését megsemmisítette.  
  7. Az Alkotmánybíróság – korábbi gyakorlatára utalva – rámutatott arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőségi „alapelv érvényesülésének biztosítása a Ve. 14. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 221. § (1) bekezdése és 229. § (1) bekezdése alapján – más szervek mellett – az NVB és a Kúria feladata” {3119/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás [43]}. Hangsúlyozta, hogy „[a] jelölőszervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása. [….] Az esélyegyenlőség a választójogi törvény szempontjából azt jelenti a véleményszabadság tükrében, hogy az állam azonos feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik el kívánnak indulni a választásokon” {3279/2019. (XI. 5.) AB határozat, Indokolás [39]}. Ez az értelmezés tükröződik a 1147/2026. (III. 24.) AB határozatban is, amelyben médiaszolgáltató – tehát a jelölteken kívül álló jogalany – vonatkozásában állapította meg azt, hogy az esélyegyenlőségi alapelv kötelezettje {Indokolás [71]}.
  8. Az Alkotmánybíróság szerint a fenti gyakorlatából az következik, hogy mind a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező, mind az alkotmányjogi panaszt előterjesztő indítványozó – amely az Alkotmánybíróság által vizsgált esetben egy jelölő szervezet és egy másik jelölő szervezet országos listájának első helyén álló jelöltje volt – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában jogosulti pozícióban van, ekként az indítványozó – mint jogosult – nem sérthette meg ezen alapelvet, arra felelősség nem alapítható az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a hatályos jogtól – amelynek részét képezik az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező döntései is – elszakadó bírói jogértelmezés „contra legem” jogalkalmazásnak minősül. 
  9. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy választási kampányban a jelöltek kampánytevékenységét – ekként a közösségi médiafelületeken való tartalom elhelyezést, posztolást is – az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése által garantált véleménynyilvánítási szabadság „oltalma alá kell helyezni”. Figyelemmel arra, hogy a Kúria a „contra legem” jogalkalmazása arra vezetett, hogy az indítványozó véleménynyilvánítási szabadsága elé új, eddig nem ismert tilalmat állított fel, a végzés „contra constitutionem” jellegűvé vált, amely miatt ellentétes az indítványozót megillető, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való joggal.
  10. Az Alkotmánybíróság összegzése szerint „[t]úl azon, hogy a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv alapján olyan jogalanyt marasztalt el, aki annak nem is kötelezettje, hanem jogosultja, konkrét hátrány megjelölése és igazolása nélkül hozta meg az alkotmányjogi panasszal támadott döntését.” Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosítása nyomán megváltozott az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése, a módosult alaptörvényi rendelkezés a korábbiakhoz képest hangsúlyosabban jeleníti meg a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát: „[e]z a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”. Másfelől – a Kúriával egyetértőleg – megállapította, hogy a választási kampány a politikai kultúrát is figyelembe véve fokozott veszélynek teheti ki a gyermekeket, amelyre figyelemmel megfontolás tárgyát képezheti a Ve. szabályainak ezzel összefüggő jogalkotó által történő áttekintése {Indokolás [76] bekezdés}.
  11. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának fenti értelmezése a jelen ügyben is irányadó. Bár jelen esetben az NVB a kérelmező egyik jelöltjének jogsértését állapította meg, ezért a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő jelölő szervezet érintettsége kétséget kizáróan megállapítható – így a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemében kell a Kúriának állást foglalnia –, az a megállapítás, amely szerint a jogosulti pozícióban lévő jelölt nem sértheti meg az esélyegyenlőség alapelvét, és arra felelősség nem alapítható {Abh. [65] bekezdése} köti a jogalkalmazót. Az Abh. párhuzamos indokolásában foglalt jogértelmezésre nem vonatkozik az Abtv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott előírás, az abban foglaltak a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozására nem alkalmasak.  
  12. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező jelöltjének Facebook bejegyzése és az ahhoz tartozó fényképfelvételek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése szempontjából nem voltak vizsgálhatóak, mivel egyrészt a kifogástevő nem jelölt meg olyan konkrét esélyegyenlőségi sérelmet, amelyből kiderülne, hogy a kifogásolt cselekmény – amint azt az Abh is tartalmazza – biztosan előnyösebb színben tünteti fel a jelöltet, mint annak mellőzése; másrészt az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság oltalma alatt álló jelölt – mint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőségi alapkövetelmény jogosultja – nem is sérthette meg ezt az alapelvet. 
  13. Mindezek alapján a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a kifogást elutasította. 

A döntés elvi tartalma

  1. A kifogás elbírálására az NVB rendelkezik hatáskörrel, amennyiben a kifogásolt kampányeszköz nyilvános, országosan elérhető Facebook felületen jelent meg.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemben eredményre vezetett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 8. 

Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, 
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, 
Dr. Remes Gábor s.k. bíró, 
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, 
Dr. Varga Eszter s.k. bíró