Kvk.VII.39.086/2026/7. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma:  Kvk.VII.39.086/2026/7. 

A tanács tagjai:     

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke 
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Remes Gábor bíró
Dr. Szilas Judit bíró
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró  

A kérelmező:  Tisztelet és Szabadság Párt 
                      (3300 Eger, Dobó István utca 16.) 

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, 
                                       ügyintéző: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd 
                                       (Cím1) 

Az I. rendű érintett: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
                                (1037 Budapest, Kunigunda útja 64.)

A II. rendű érintett: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
                               (1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.) 

Az I. és II. rendű érintett képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda, 
                                                              ügyintéző: Dr. Mayer Erika ügyvéd 
                                                              (Cím2) 

Az ügy tárgya:  a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 
                         231/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 231/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. 

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező, mint jelölő szervezet 2026. március 28. napján 15 óra 29 perckor elektronikus levélben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdése szerinti kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben kérte az általa megjelölt jogsértés tényének megállapítását [Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont], az érintettek további jogszabálysértéstől eltiltását [Ve. 218. § (2) bekezdés b) pont], és a határozat rendelkező részének közzétételére [Ve. 152. § (1) bekezdés], valamint bírságfizetésre kötelezését [Ve. 152. § (2) bekezdés]. Arra hivatkozott, hogy az érintettek a kifogásban részletezettek szerint megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között, valamint az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
  2. A kérelmező szerint a II. rendű érintett a közpénzből működtetett M1 megnevezésű hírcsatornáján 2026. március 25. napján közzétett hírműsorai a jelölő szervezetek közül kizárólag a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) témáit dolgozták fel, a híranyagokban csaknem kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg, valamint a hírek hangvétele a Fidesz-KDNP, illetve a kormány tevékenységéről elismerő volt, a Tisza Pártot pedig negatív színben tüntették fel. A Tisza Párt, mint a legnagyobb ellenzéki párt, és a választáson induló jelölő szervezet képviselői a hírekben nem kaptak objektív megszólalási lehetőséget, a párt tevékenységéről csak a kormánypártok narratívájának megfelelő, nem hiteles információkat folyamatosan ismétlő híranyagokból tájékozódhattak a nézők.
  3. A kérelmező a kifogás 2.1. pontjában az M1 Híradók 2026. március 25. megnevezésű táblázatban az adás címe, sugárzási időpont, téma, vendég/riportalany, politikai kötődés megjelölésű bontásban híradó részeket jelölt meg. A kérelmező a kifogás 2.2. pontjában előadta, hogy az esélyegyenlőség sérelme a hirado.hu internetes híroldal médiatartalom-szolgáltatásában is tapasztalható volt, amely oldalról a választási kampány szempontjából releváns híradásokat, cikkeket és videókat tartalmazó listát közölt dátum, időpont, cím, link feltüntetésével. A kérelmező a kifogás 2.3. pontjában kifejtette az érintettek hirado.hu Facebook oldalán megjelent bejegyzéseinek az esélyegyenlőséget súlyosan sértő egyoldalúságára, a hírműsorokban és a hirdo.hu-n közzétett hírekből szerkesztett olyan posztokra hivatkozott, amelyek Orbán Viktor és a Fidesz választási sikerének az előmozdítását célozták. A megjelenések sorrendjében, időpont, cím és link megjelöléssel felsorolta a 2026. március 25-i bejegyzéseket.
  4. Az érintettek a kifogásra tett észrevételükben előadták, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra alkalmatlan, ezért kérték elsődlegesen annak érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan annak érdemben történő elutasítását. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2026. március 30-án kelt, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogásba foglalt az M1 hírcsatorna, a hirado.hu internetes sajtótermék, és a hirado.hu Facebook oldal tartalmait bemutató felsorolásokat vizsgálta. A Kúria Kvk.VI.39.061/2026/4. számú végzésében foglaltakra figyelemmel állapította meg, hogy a kifogásba foglalt felsorolásokhoz a kérelmező nem kapcsolt egyedi értékelést, csak példálózó jelleggel említett meg egyes tartalmakat, és kifogásolta azok megjelenítését. A bizonyíték tartalmi minősítésének és bizonyító erejének kifejtése a kérelmezőt terheli, illetve az állított jogszabálysértés jellegétől függ, hogy mennyi bizonyítékot kell csatolni, és egyedileg kell vizsgálni, hogy a kifogás megfelel-e a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontban írt tartalmi követelménynek. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg linkeket ömlesztve felsoroló listák, illetve azokat általánosságban értékelő következtetések alapján. A kifogásban kell kimunkálni a listákon szereplő egyes elemek tartalmi minősítését is. Az NVB álláspontja szerint kellően konkrét bizonyítékok hiányában a kifogás nem volt érdemben elbírálható [Ve. 215. § c) pontja].

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogás érdemi elbírálását arra hivatkozva, hogy az NVB téves jogszabályértelmezése miatt a határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését, a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontját, a Ve. 14. § (1) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait.
  2. A felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy a Kúria Kvk.39.061/2026/4. számú végzésének elvi tartalma alapján bizonyítéknak minősülnek a kifogás 1. oldalától 5. oldaláig listaszerűen felsorolt hírműsorok, az 5. oldaltól a 8. oldalig tételesen felsorolt hirado.hu tartalmak, a 8. oldaltól a 14. oldalig tételesen felsorolt a hirado.hu Facebook oldalának tartalmai. Azt, hogy a bizonyítékok alkalmasak a jogsértés bizonyítására a kifogás 16. oldalának utolsó két bekezdése, a 17. oldal utolsó három bekezdése tartalmazza. A bizonyítékok tartalmi minősítését és bizonyító erejét a 15. oldal 4. pont 3. bekezdésében, 16. oldal 2. bekezdésében, valamint a 18. oldal 3. bekezdésétől a kérelem végéig mutatta be.
  3. Álláspontja szerint az NVB megsértette a Kúria Kvk.39.061/2026/4. számú határozatát, mivel az annak figyelembevételével megírt kifogás tételes vizsgálatát elutasította. Ez hatósági önkény, mivel az NVB a bizonyítékok és a jogsértések ellenére, az észszerű vizsgálatot mellőzve lehetetlenné tette, hogy érdemi vizsgálatra alkalmas kifogást terjesszen elő. A Kúria hivatkozott döntése nem értelmezhető úgy, hogy a médiaszolgáltató teljes magatartásával megvalósuló jogsértést minden egyes aktusnál külön kellene értékelni és azokat külön kifogásként kellene kezelni. Észszerűen nem feltételezhető, hogy a médiaszolgáltató valamennyi riport, megszólalás, cikk, vélemény tekintetében egyedileg tudná teljesíteni a kiegyensúlyozottság követelményét. Álláspontja szerint választási időszakban az érintettek műsoraiban egy teljes adásnapon belül meg kell jelennie az olyan tartalomnak is, ami nem a Fidesz-KDNP, vagy a kormány ügyeivel foglalkozik, feltéve, hogy törekednek a kiegyensúlyozott média közszolgáltatás nyújtására. A kifogásnak ezt a pontját az NVB-nek tételesen meg kellett volna vizsgálnia és elvetnie az irrelevánsnak ítélt bizonyítékokat (Ve. 46. §).

Az érintettek nyilatkozata

  1. Az érintettek – részletesen megindokolt – közös nyilatkozatukban az NVB határozatának helybenhagyását kérték. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
  2. A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a 2026. április 3-án kelt Kvk.VI.39.081/2026/4. számú határozatában – annak lényegét tekintve – azonos tényállás mellett vizsgálta a kérelmező kifogásának érdemi elbírálhatóságát, illetve a felülvizsgálati kérelmét. Ebben az ügyben is megállapítható, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető része tartalmaz ugyan jogszabálysértésre hivatkozást [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés, Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontok, Ve. 14. § (1) bekezdés, Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont]. A kérelmező elmulasztotta bemutatni, hogy az NVB támadott határozatának mely részei és milyen módon ütköznek a megjelölt jogszabályi rendelkezésekbe. A felülvizsgálati kérelem 4. pontjában a jogi indoklás körében – a kifogás meghatározott oldalaira, illetve az oldal adott bekezdéseire visszautalva hivatkozott bizonyítékokra, a kifogásban megjelölt hírműsorokra, a tételesen felsorolt hirado.hu, illetve a Facebook tartalmakra, a bizonyítékok jogsértés bizonyítására alkalmasságára, a bizonyítékok tartalmi minősítésére és bizonyító erejére. Elmulasztotta azonban annak bemutatását, hogy ezek a hivatkozások mennyiben támasztják alá azt, hogy az eljárt választási szerv támadott határozata jogszabálysértő. Mindezekre tekintettel a Kúria a döntésben foglaltakat – az alábbiak szerint – irányadónak tekintette a jelen ügy elbírálása során.
  3. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmánybíróság 18/2017. (VII. 18.) AB határozata szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, mely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
  4. A Kúria fenti határozatának [18] bekezdésében rámutatott, hogy a Ve. 223. § - 227. §-ai határozzák meg a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. Ez a tartalmi követelmény annak a jogszabálynak a megjelölését jelenti, amelyet a kérelmező állítása szerint a támadott határozat sért. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek az a része, amely jogszabálysértés megjelölése nélkül vitatja a határozat jogszerűségét, nem felel meg a Ve. törvényi követelményének, ezért az érdemben nem vizsgálható.
  5. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem a kifogásról dönt, hanem az NVB határozatának jogszerűségéről. A Kúria töretlen, egységes joggyakorlata szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hiszen a választási szerv határozatának jogszerűsége nem a kifogásban előadott érvek alapján ítélhető meg. A kérelmezőnek az NVB támadott határozatának jogszabálysértő jellegét kell állítani, megindokolni és bizonyítani, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van annak, hogy a kérelmező melyik jogszabály megsértésére és ahhoz kapcsolódóan milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát (Kvk.39.411/2022/3., Kvk.VI.39.001/2025/4.). A Ve.-ben meghatározott rövid határidők és az eljárás sommás jellege miatt a bíróságok a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján döntenek, hiánypótlásra, utólagos kijavításra nincs lehetőség {Kvk.VI.39.081/2026/4. számú végzés [19] bekezdése}.
  6. A bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező feladata annak bemutatása, hogy a kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB határozat mely jogszabály mely rendelkezését és milyen okból sérti, a kifogás miért alkalmas az érdemi elbírálásra, továbbá, hogy az mely tények, körülmények, bizonyítékok és jogszabályok alapján alapos, amelyre figyelemmel milyen jogkövetkezmények alkalmazásának lett volna helye és miért. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem bevezető része tartalmaz ugyan jogszabálysértésre hivatkozást [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés, Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontok, Ve. 14. § (1) bekezdés, Ve. 46. § (1) bekezdés d) pont]. A kérelmező elmulasztotta azonban bemutatni, hogy az NVB határozat mely pontjai és milyen módon ütköznek a megjelölt jogszabályi rendelkezésekbe {Kvk.VI.39.081/2026/4. számú végzés [20], [21] bekezdései}.
  7. Ahogy arra a fentiekben már utalás történt, a kérelmező a felülvizsgálati kérelme 4. pontjában a jogi indoklás körében – a kifogás meghatározott oldalaira, illetve az oldal adott bekezdéseire visszautalva – hivatkozott bizonyítékokra, a kifogásban megjelölt hírműsorokra, a tételesen felsorolt hirado.hu, illetve a Facebook tartalmakra, a bizonyítékok jogsértés bizonyítására alkalmasságára, a bizonyítékok tartalmi minősítésére és bizonyító erejére. Elmulasztotta azonban annak bemutatását, hogy ezek a hivatkozások mennyiben támasztják alá azt, hogy az eljárt választási szerv támadott határozata jogszabálysértő.
  8. A kérelmező által megjelölt Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése a jogorvoslati jogról rendelkezik, a Ve. 14. § (1) bekezdése a választási bizottság jogállását, feladatkörét szabályozza, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai a választási eljárás alapelveit tartalmazzák. A bíróság felülvizsgálati kérelem azonban nem tartalmaz okfejtést arra vonatkozóan, hogy az NVB határozata jogszabálysértő. Erre vonatkozó indokolás, illetve pontos megjelölés hiányában nem állapítható meg az sem, hogy az NVB határozata a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a határozat indokolására vonatkozó tartalmi követelmények közül melyik alpontba ütközik. A bírósági eljárás jogszerűségi felülvizsgálatot jelent, ezért a felülvizsgálati kérelemben állított, a Kúria Kvk.39.061/2026/4. végzésében foglaltak megsértésére, a végzés alapján megírt kifogásra utalás önmagában nem támasztja alá, hogy az NVB határozat jogszabályba ütközik {Kvk.VI.39.081/2026/4. számú végzés [25] bekezdése}.
  9. A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az NVB támadott határozata nem jogszabálysértő, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A kérelmező feladata annak bemutatása, hogy a kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasító NVB határozat jogszabálysértő, illetve a kifogás mely tények, körülmények, bizonyítékok és jogszabályok alapján alkalmas az érdemi elbírálásra, és mely okból alapos.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A kérelmező illetékmentességéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem terjesztett elő, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. április 5. 

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke    
Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József előadó bíró helyett        
Dr. Remes Gábor s. k. bíró 
Dr. Szilas Judit s. k. bíró 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró