Kvk.VI.39.080/2026/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.080/2026/7.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Bernátné dr. Kádár Judit bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró

Az I. rendű kérelmező: ….. (...)

A II. rendű kérelmező: Dr. Hadházy Ákos Ányos (...)

Az I. és II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Schubert Magdolna ügyvéd (...)

Az érintett: Miniszterelnöki Kabinetiroda (...)

Az érintett képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Kovátsits László (...)

A felülvizsgálat tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű kérelmező és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 210/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az I. rendű és a II. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás 

  1. Az I. rendű kérelmező a „Nemzeti petíció” plakátkampány - álláspontja szerint - jogsértő kormányzati propagandaplakátjainak (a továbbiakban együtt: nemzeti petíciós plakát) közzététele miatt 2026. március 24-én 23 óra 22 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alkalmazásával a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) kifogást nyújtott be. A jogsértés megállapítását, valamint az érintett és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: jelölő szervezet) további jogsértéstől való eltiltását kérte. 
  2. Előadta, hogy „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!”, valamint az „Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij, Manfred Weber” feliratokat, továbbá e három politikus portréját tartalmazó plakátok után jelenleg Volodimir Zelenszkij portréja mellett a „Ne hagyjuk, hogy Zelenszkij nevessen a végén!” feliratú hirdetmények látszanak az ország közterületein, és megjelentek az újabb, Orbán Viktornak, a jelölő szervezet elnökének portréját és a „Fogjunk össze a háború ellen!” feliratot tartalmazó plakátok is. 
  3. A nemzeti petíciós plakátok sértik az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdésében rögzített, az alapvető jogok megkülönböztetés nélküli biztosításának jogát, a nemzetközi egyezményekben deklarált szabad választáshoz való jogát, valamint politikai és más véleményen alapulóan a megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jogát, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. 
  4. Másfél hónapja és a választási kampányidőszak alatt is megtalálhatóak e plakátok többek között a pécsi és a budapesti közterületeken, általuk a politikai cselekvésre buzdítás - a Ve. 142. §-ában meghatározott - az állami szervek feladata során végzett tevékenységnek nem minősül, grafikai megjelenítésük és a rajtuk olvasható szövegek, továbbá az a tény, hogy a választási kampányidőszakban a jelölő szervezet részéről kihelyezett kampányplakátokkal egyidejűleg vannak jelen a közterületeken, a kormánypártok támogatására való buzdítást erősítik. A kifogáshoz 5 darab nemzeti petíciós plakátot ábrázoló fényképfelvételt, továbbá a Pécsi Rendőrkapitányságon felvett jegyzőkönyv 3. oldalát csatolta.

Az NVB határozat

  1. Az NVB a 2026. március 27. napján meghozott 210/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogást elutasította.
  2. Indokolásában - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések áttekintése alapján - megállapította, hogy a nemzeti petíciós plakátok megrendelése és kihelyezése az érintett, mint a Ve. 142. §-a szerinti „állami szerv” feladatkörébe tartozik. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet értelmében Magyarország egész területén jelenleg is veszélyhelyzet van.
  3. A bizonyítékok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt plakátok egyértelműen információs tartalmúak, céljuk az állampolgárok tájékoztatása, a folyamatban lévő Nemzeti Petícióra, annak kitöltésére és visszaküldésére buzdítás, amely önmagában nem hordoz semmiféle kampányüzenetet. A 2026. évi országgyűlési választásokra nem utalnak, nem privilegizálnak jelölő szervezetet vagy jelöltet.
  4. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatára, amelyben foglaltak szerint: „a Kormány, mint a végrehajtó hatalom általános szerve és a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdés] az Alaptörvényben nevesített szerv, az Alaptörvényben biztosított feladat- és hatáskörökkel rendelkezik, azzal, hogy feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. A Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás” {Indokolás [35]-[40] bekezdések}.
  5. Megállapította, hogy a nemzeti petíciós plakátok tartalmuk alapján nem a választópolgári akarat befolyásolására irányulnak, elhelyezésük a Kormánynak - az Alaptörvény 15. cikkében rögzített feladata végrehajtásaként, azaz állami szerv által, feladatkörében teljesített - tájékoztató tevékenysége, amely nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontokban foglalt alapelvek sem sérültek. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Az NVB határozat ellen az I. rendű kérelmező, a II. rendű kérelmezővel közösen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Az NVB határozat megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, valamint az érintett és a jelölő szervezet további jogsértéstől való eltiltását kérték. Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését is indítványozták arra vonatkozóan, hogy Magyarország Kormányának a nemzeti petíciós plakátokkal folytatott plakátkampánya sérti-e az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikk (3) bekezdését. Kérték továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztését jogegységi eljárás lefolytatása céljából a Kvk.38.043/2019/2. számú határozat elvi tartalma megváltoztatása érdekében. Felülvizsgálati kérelmükhöz mellékelték az I. rendű kérelmező gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet, a Pécsi Ítélőtábla Bhar.III.74/2024/7. számú ítéletét, valamint a II. rendű kérelmező egyéni választókerületében kihelyezett fideszes kampányplakátról készített fényképfelvételt.
  2. Álláspontjuk szerint az NVB határozat sérti a kifogásban felsorolt jogi normákat, különösen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.  
  3. Az I. rendű kérelmező az érintettsége alátámasztására előadta, hogy mint közéleti aktivista, 2010. nyarától kezdődően nyilvánosan „a plakátok kijavításával” tiltakozik a közterületeken megjelenő állami hirdetmények ellen. E tevékenysége alapján szabálysértési, majd büntetőeljárások indultak ellene, amelyekben rongálás vétsége miatt elmarasztalták, a Pécsi Rendőrkapitányságon jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene. A kormányplakátok jogszerűtlenségének bíróság általi kimondása az ellene folyó büntetőeljárás kimenetele szempontjából is döntő jelentőségű lenne, mivel a Pécsi Ítélőtábla a Bhar.III.74/2024/7. számú ítélet indokolásának [43] bekezdése szerint a vádlotti védekezését éppen azért nem fogadta el, mert az általa kezdeményezett eljárások egyikében sem lett megállapítva a plakátok kihelyezésének jogszerűtlensége. Mindebből következően az állított jogsérelem a jogaira és kötelességeire közvetlenül kihat. Hivatkozott továbbá arra is, hogy hasonló tényállású ügyekben a Kúria az érintettségét elismerte (Kfv.39.013/2024/2., Kfv.39.007/2023/2., Kfv.39.542/2022/3., Kfv.39.424/2022/5.).
  4. A II. rendű kérelmező az érintettsége igazolására előadta, hogy parlamenti képviselőként fő célkitűzése az állami szervek politikailag semleges tájékoztatási tevékenységéért való küzdelem. Ennek megnyilvánulásai voltak az MTVA székház előtti tüntetések, tiltakozást kifejező nyilvános Facebook-bejegyzések. Az érintettségét megalapozza továbbá az a tény, hogy a 2026. évi országgyűlési választáson nyilvántartásba vett jelölt. A választókörzetében kihelyezett plakátok a kormányoldal támogatására buzdítanak az ellenzék ellen. Régóta a kormányoldal megbuktatásáért küzd, ez szintén megalapozza az érintettségét.
  5. Felülvizsgálati kérelmükben állították, hogy az NVB az indokolási kötelezettségét nem teljesítette, az állam semlegességének megsértése a szabad választáshoz való jogot teljes mértékben aláássa, az állami szerveknek a jogsértéstől való eltiltása a demokrácia érdekében elengedhetetlen.

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett nyilatkozatában elsődlegesen a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, másodlagosan az NVB határozat helybenhagyását kérte. Az elsődleges kérelmét az érintettség hiányára, valamint a támadott határozattal kapcsolatos érdemi érvek hiányára alapította. A másodlagos kérelme indokaként kifejtette, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem azért alaptalan, mert - az NVB döntésében kiemelt alkotmánybírósági határozatban foglaltak szerint is - a Kormánynak feladata a lakosság tájékoztatása a kormányzati álláspontról, döntésekről, amely nem minősíthető a Ve.-ben szabályozott kampánytevékenységnek csupán azon ok miatt, hogy az országban éppen kampányidőszak van.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. Az I. rendű és a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásra nem alkalmas.
  2. A Ve. 208. §-a kimondja, hogy kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. 
  4. Az idézett törvényi rendelkezésekben a Ve. a kifogás előterjesztésére jogosultakat nem azonosan határozza meg a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultakkal. Kifogást a Ve. 208. §-ában felsoroltak minden további feltétel nélkül benyújthatnak, viszont a bírósági felülvizsgálat iránt már csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása, illetve annak NVB általi elbírálása még nem teremti meg automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésének lehetőségét, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltétel teljesültségét követeli meg.
  5. Az Alkotmánybíróság több döntésében is kifejtette, a Ve. a jogorvoslat szabályai között az ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el [3081/2014. (IV.1.) AB, 3082/2014. (IV.1.) AB számú határozatok és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzés].
  6. Az érintettséghez szükséges, hogy a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyásolja a kérelmező saját jogi helyzetét, közvetlenül hatást gyakorol a jogaira, a kötelezettségeire, azaz az érintettsége kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló {Kvk.39.275/2022/4. végzés [13] bekezdés, Kvk.37.322/2019/3. végzés [7] bekezdés, Kvk.37.515/2019/2. végzés [22] bekezdés}. Általános indokokra, a közérdek védelmére, illetve a jogorvoslathoz való jogra hivatkozás esetén - konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában - az érintettség nem állapítható meg. Az érintettség fennállását a kérelmezőnek a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia {Kvk.39.275/2022/4. végzés [14] bekezdés, Kvk.37.640/2019/4. végzés [15] bekezdés, Kvk.39.061/2024/4. végzés [26] bekezdés, Kvk.39.360/2022/5. végzés [29] bekezdés}. 
  7. A választópolgári minőség önmagában az érintettség megállapításához nem elegendő. A Kúria a Kvk.39.360/2022/5. számú végzésének [25] bekezdésében is hangsúlyozta: „az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása és annak NVB általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt támasztja”. Így az a körülmény, hogy az NVB által elbírált kifogást az I. rendű kérelmező terjesztette elő, még nem alapozza meg a bírósági jogorvoslat igénybevehetőségének feltételéül szabott érintettséget.  
  8. A bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában az NVB az I. rendű kérelmezőnek a nemzeti petíciós plakátokkal szembeni kifogását utasította el. A határozat alapját képező ügy lényege annak eldöntése volt, hogy a kifogásolt plakátok kampányeszköznek, vagy kormányzati tájékoztatásnak minősülnek-e. Az NVB határozatban nincs olyan megállapítás, amely konkrétan a kérelmezőkre vonatkozna, vagy amely őket közvetlenül érintve a jogaikat, kötelezettségüket befolyásolná, saját jogi helyzetükre nem hatott ki, a döntés rendelkező része és a kérelmezők között nyilvánvaló kapcsolat nem mutatható ki.
  9. Az alkotmányos követelményeknek, a választási alapelveknek, a Ve. rendelkezéseinek a tiszteletben tartása a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a kérelmezők ügyben való érintettségét.
  10. Az I. rendű kérelmező állította ugyan a jelen választási ügynek a rongálás miatt folyamatban lévő büntető ügyére való kihatását, azonban nem mutatta be, hogy arra a meghozandó döntés milyen módon hatna ki. A csatolt ítélőtáblai határozat [43] bekezdésének tartalma az I. rendű kérelmező vádlotti védekezésére reagáló indokolás, abból olyan következtetés senki részéről és semmilyen módon nem levonható, hogy a plakátok jogsértő voltának megállapítása esetén az I. rendű kérelmező nem lehetne rongálás vétsége miatt felelősségre vonható, vagy hogy enyhébb szankcióval számolhatna. Az érintettséget esetről esetre, minden választási ügyben egyedileg kell megítélni, következésképpen a más ügy(ek)ben fennálló érintettség nem alapozza meg az I. rendű kérelmező jelen (választási) ügyre vonatkozó érintettségét.
  11. A II. rendű kérelmező parlamenti képviselői minősége, az elfogulatlan közmédiáért 2018-2023. években folytatott tevékenysége, a választások szabadságával kapcsolatos fellépése, a „jelenlegi kormány megbuktatásáért" folytatott küzdelme a Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, az adott ügyre vonatkozó közvetlen érintettségét úgyszintén nem alapozzák meg. Az általa előadottak alapján az ő saját helyzete és a jelen ügy közötti közvetlen összefüggés nem mutatható ki. Az NVB határozat a II. rendű kérelmezőnek a jelölti jogait, illetve kötelezettségeit nem érinti, azokra közvetlen kihatással nincs, ezért a II. rendű kérelmező jelölti státusza sem alapozhatta meg a támadott határozat tekintetében az érintettséget.
  12. A Kúria megállapította, az érintettség és annak alátámasztása tárgyában a kérelmezők az őket terhelő bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. 
  13. Mindezek folytán a Kúria - igazolt érintettség hiányában - a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdés és a 231. § (1) bekezdés a) pont alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  14. A Ve. 222. §-a alapján folyó bírósági felülvizsgálati eljárásban az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás, illetőleg a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont alapján jogegységi eljárás kezdeményezésének nincs helye, mivel az eljárás felfüggesztése a Ve.-ben meghatározott három napon belüli döntéshozatal kötelezettségének megsértését eredményezné.

A döntés elvi tartalma

  1. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia. Az érintettség igazolásának hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. április 3.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró