Kvk.V.39.075/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.075/2026/3.

A tanács tagjai: 

dr. Márton Gizella tanácselnök
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró
dr. Stefancsik Márta bíró                     

A kérelmező1: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 
                       (cím)

A kérelmező2: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 
                       (cím) 

A kérelmezők jogi képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda 
                                              (dr. Mayer Erika ügyvéd; 
                                               cím)

Az érintett: Tisztelet és Szabadság Párt
                   (cím)

Az érintett jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                         (dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd; 
                                          cím)

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálattal támadott határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2026. március 10-én meghozott 131/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 131/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyja.

A le nem rótt 20.000 (húszezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. Az Érintett, mint jelölőszervezet 2026. március 8. napján 15 óra 48 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). 
2. A kifogás szerint a Kérelmezők megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket azzal, hogy a Kérelmező2 az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján, a hirado.hu internetes sajtótermékben és a hozzátartozó ’hirado.hu’ Facebook oldalon 2026. március 5. napján a jelölőszervezetek közül túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) témáit dolgozták fel híranyagokban, kizárólag a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg, valamint a hírek mindegyikének a hangvétele a FIDESZ-KDNP, illetve a kormány tevékenységéről elismerő, pozitív volt, az Érintettet pedig negatív színben tüntette fel. 
3. Az Érintett az M1 csatorna vonatkozásában a 6 órai adásból öt, a déli híradóból kettő, a 15 órai adásból négy, a 16 órai híradóból kettő, a 18 órai adásból négy, a fél nyolcas híradóból tíz, a 22 órai adásból pedig három részletet jelölt meg, megadva azok időpontját, témáját és az Érintett személyeket, akikkel összefüggésben hangzott el a sérelmes közlés.
4. A Kérelmezők által közösen működtetett hirado.hu oldal tekintetében 2026. március 5. napján 5 óra 47 perc és 21 óra 57 perc között megjelent összesen huszonkilenc hírt jelölt meg. A kifogás szerint ezek közül huszonöt a FIDESZ-szel, kilenc Orbán Viktorral, öt Szijjártó Péterrel, három-három Gulyás Gergellyel, illetve Orbán Balázzsal állt összefüggésben, továbbá Szentkirályi Alexandra, Lázár János, Hidvéghi Balázs, Czepek Gábor és Bakondi György is szerepelt egy-egy hírben. Az Érintett előadta, hogy mindössze két olyan hír volt olvasható, amely az Érintetthez, illetve annak elnökéhez volt köthető, kifejezett negatív él vagy utalás nélkül.
5. A ’hirado.hu’ Facebook oldal vonatkozásában az Érintett huszonnyolc bejegyzést, ezen belül tíz rövid videót és tizennyolc fényképfelvételt jelölt meg, feltüntetve a közzététel időpontját, a bejegyzés címét vagy szövegét, internetes elérhetőségét, valamint a tartalom rövid bemutatását. A kifogás szerint 2026. március 5. napján 4 óra 44 perc és 23 óra 16 perc között huszonhét bejegyzés tartalmazta a FIDESZ-KDNP és képviselőinek megnyilvánulását, míg az Érintett-tel kapcsolatos tartalom egy bejegyzés volt. Az Érintett szerint Orbán Viktor tíz, Szijjártó Péter hat, Gulyás Gergely négy, Orbán Balázs pedig kettő alkalommal jelent meg. 
6. Az Érintett arra is hivatkozott, hogy a közmédia minden platformján kizárólag a kormánypártok híreit, a választási kampányban számukra fontos témákat közvetítette, csak FIDESZ-es politikusokat és a kormánypártokhoz köthető szakértőket szólaltatott meg, miközben híreiben az Érintett és annak elnöke ellen folyamatosan negatív tartalmú közlések jelentek meg. 
7. Az Érintett álláspontja szerint a sérelmezett gyakorlat sértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. E körben arra is utalt, hogy az M1 hírműsorait átlagosan mintegy 200.000 ember nézi, a ’hirado.hu’ Facebook oldalának pedig 537.000 követője van, ezért a sérelmezett gyakorlat tényleges hatása és súlya jelentős. 
8. Az Érintett azt is előadta, hogy a választási kampány ideje alatt naponta több kampányeseményt tartott, így 2026. március 5. napján is, amelyekről a közmédia álláspontja szerint értesülhetett volna, azonban azok a kifogás szerint nem jelentek meg a médiatartalmakban. 
9. Mindezek alapján az Érintett kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a jogsértőt arra, hogy az NVB határozatának rendelkező részét a kifogással érintett platformokon tegye közzé, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot, tekintettel a jogsértés ismétlődő jellegére, a jogsértéssel befolyásolhatott választópolgárok kifejezetten magas számára, a jogsértés teljes országra kiterjedő elérhetőségére, továbbá a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére.
10. A Kérelmező1 és Kérelmező2 a kifogásra közös beadványában akként nyilatkozott, hogy a kifogás elutasítását kérik, figyelemmel arra, hogy a kifogásban állított alapelvi sérelem nem valósult meg. Hiányolták a jogszabálysértés bizonyítékainak és a kifogásban felsorolt adások elérhetőségét tartalmazó listák tartalmi minősítését. Rögzítették, hogy a televíziós hírműsorok és az internetes sajtótermék tekintetében a szerkesztési tevékenységet a Kérelmező2 látja el, továbbá vitatták, hogy a ’hirado.hu’ Facebook oldal működtetésével kapcsolatban a Kérelmező1 és a Kérelmező2 közös felelőssége fennállna. 
11. Álláspontjuk szerint a lineáris médiaszolgáltatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata nem egyetlen nap, hanem kéthetes időtartam alapján végezhető el. Előadták továbbá, hogy a kifogás nem ad teljes képet a 2026. március 5-i híradások tartalmáról, mivel azok több műsor blokkjában az Érintett és jelöltjei tevékenységével is foglalkoztak, továbbá a kifogásban felsorolt témák egy része kormányzati tevékenységekhez, más szervezetekhez vagy független szakértők megszólalásaihoz kapcsolódott. 
12. A hirado.hu internetes sajtótermék tekintetében előadták, hogy számos kifogásolt hír kormányzati vagy külpolitikai témához kapcsolódott, továbbá szakértői elemzések és egy tüntetéssel kapcsolatos tudósítás is szerepelt a tartalmak között. Állításuk szerint hét olyan híranyag is volt, amely az Érintett elnökének nyilatkozatát tartalmazta, ezért szerintük aránytalanság nem állapítható meg, továbbá az internetes sajtótermék működését nem lehet a nyomtatott sajtótermékekkel azonos mérce szerint megítélni. 
13. A ’hirado.hu’ Facebook oldal vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy a jogsérelem megállapításának feltétele tartós, folytonos és súlyos jogsérelem fennállása, amely szerintük nem igazolt. Álláspontjuk szerint a kifogás nem bizonyítja, hogy a kifogásolt bejegyzések kirívó aránytalanságot eredményeznének. Az Érintett három bejegyzésre hivatkozott, amelyekben az Érintett március 5. napján megjelent, azonban több bejegyzés kormányzati tevékenységgel kapcsolatos hírt tartalmazott. Hivatkoztak arra is, hogy az Érintett a bizonyítás körében nem jelölte meg az általa hiányolt, a kimaradt tartalmakat. 
14. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme körében előadták, hogy a kampány kezdetéig az Érintett mintegy háromszáz eljárást indított a Médiatanács előtt, túlnyomórészt a Kérelmező2 ellen, amelyek álláspontjuk szerint alaptalannak bizonyultak, továbbá hivatkoztak az Érintett hivatalos programjára is.

Az NVB határozata

15. Az NVB a 131/2026. számú határozatával a kifogásnak a kiegyensúlyozatlanságot – ez alatt értve az esélyegyenlőség megbomlását – állító része vonatkozásában mindhárom platform tekintetében részben helyt adott. Megállapította lineáris médiaszolgáltatás tekintetében a határozata 1. pontjában, hogy Kérelmező2 megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján a Híradó című adásban nagyrészt a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg. Az NVB a Kérelmező2-t eltiltotta a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a határozat 2. pontjában – elrendelte, hogy a határozat rendelkező részének 1. pontját a közlésétől számított három napon belül a Kérelmező2 a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. 
16. Az internetes sajtótermék tekintetében az NVB a határozata 3. pontjában megállapította, hogy Kérelmező2 a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban azzal sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvet, hogy nagyrészt a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusoktól származó tartalmakat vett át. Az NVB a Kérelmező2-t e körben is eltiltotta a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a határozat 4. pontjában – elrendelte, hogy a határozat rendelkező részének 3. pontját a Kérelmező2 a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. 
17. A kifogásnak a ’hirado.hu’ Facebook oldal tekintetében részlegesen helyt adva az NVB a határozata 5. pontjában megállapította, hogy Kérelmező1 és Kérelmező2 a ’hirado.hu’ Facebook oldalán 2026. március 5. napján megjelenő tartalmakban azzal sértették meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, hogy az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, ezért az NVB Kérelmező1-et és Kérelmező2-t az e jogsértéssel azonos magatartás jövőbeni tanúsításától eltiltotta. 
18. Az NVB a határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogás nagyobb részt alapos volt. Rögzítette, hogy a választási eljárás rendeltetésszerű működéséhez szükséges a választási eljárás alapelveinek tiszteletben tartása. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 84. § (1) bekezdése szerint a Kérelmező2 közszolgálati médiaszolgáltató, az Mttv. 136. § (1) bekezdése alapján a Kérelmező1 a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez kapcsolódó vagyonkezelő és pénzalap. Az M1 médiaszolgáltatás az Mttv. 203. § 36. pontja szerinti lineáris médiaszolgáltatásnak minősül, a hirado.hu, mint az Mttv. 203. § 60. pontja szerinti internetes sajtótermék kiadója a Kérelmező2, a ’hirado.hu’ Facebook oldal pedig e médiatartalom szolgáltatáshoz kapcsolódó felület. 
19. Az NVB elsőként azt vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme. Rögzítette, hogy a választási kampány időszakában a közszolgálati médiaszolgáltatásban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét be kell tartani, ezért az Mttv. 12. § (2) bekezdése szerinti kiegyensúlyozottsági követelmény és annak joggyakorlata [22/2021. (VII. 13.) AB határozat] nem hivatkozható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban foglalt alapelvnek való megfelelési kötelezettséggel szemben. A közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében fennálló kiegyensúlyozottsági követelményre vonatkozó joggyakorlatot az NVB a 252/2024. (V. 3.) számú határozatában foglalta össze, és azt jelen ügyben is irányadónak tekintette. 
20. Az M1 híradásai vonatkozásában az NVB megállapította, hogy a kifogásolt műsorok ugyanazon napon kerültek adásba, azonban a műsorfolyam elvére tekintettel a vizsgálat egyetlen napra is lefolytatható, mert az érintett műsorszám egy napon belül különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de többször jelentkezik, így akár egy napon belül is lehetőség van a vélemények kiegyensúlyozására. Ennek megfelelően a kifogásolt nap hét műsorszámát műsorfolyamnak tekintette. Utalt a Kúria Kvk.II.37.561/2019/4. számú végzésére. Megállapította azt is, hogy az Érintett kellő egyértelműséggel jelölte meg a kifogásolt műsorszámokat és azok kifogásoltságának okát, ugyanakkor a kifogásolt tartalmak közül kirekesztette a 6 órai adás nemzeti petícióval kapcsolatos részét, a déli és 15 órai adás háborúkkal kapcsolatos szakértői elemzését, a 15 órai adásból a „Békegazdaság vagy hadigazdaság?” című részt és Zsigmond Barna Pál államtitkár nyilatkozatát, továbbá a 18 órai Híradóból az adórendszerről szóló nyilatkozatokat, a fél nyolcas adásban a magyar diplomácia sikerének elemzését és a magyar miniszterelnök ukrán elnök általi megfenyegetéséről szóló hírt. Az NVB szerint azonban e nyolc műsorrész figyelmen kívül hagyása a kifogásolt harminc műsorrészhez képest érdemi csökkenést nem okozott. 
21. A hirado.hu internetes sajtótermék vonatkozásában az NVB rögzítette, hogy a tartalmi vizsgálat nem a médiatartalom jellegétől függően végezhető el. Utalt a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja a pártok esélyegyenlőségének követelményét rögzíti, és a ténylegesen kialakult versenyhelyzet állami befolyásolása nem megengedett. Mivel a hirado.hu kiadója a közszolgálati médiaszolgáltató, az NVB értékelése szerint annak szerkesztése során is meg kell felelni a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvnek. Az NVB a cikkek átvizsgálása alapján megállapította, hogy azok jelentős része mindössze egy-egy rövid, politikus által közzétett videó bemutatása, ami ugyanazon téma vonatkozásában többszöri megjelenési lehetőséget biztosít, e nyilatkozatok pedig jellemzően reflexió nélkül jelennek meg, és az ellentétes álláspontra a cikkek rendszerint nem hívják fel a figyelmet. Az NVB szerint az Érintett vagy elnöke által tett közlések más jelölőszervezet nyilatkozatainak érvrendszerébe beillesztve jelennek meg, az ellentétes álláspontoknak a sajtótermék nem biztosít teret, legfeljebb megemlíti azokat. Az NVB azt is megállapította, hogy a látszólag külpolitikai tárgyú nyilatkozatok, különösen a vizsgált időszak második felében, csak keretet biztosítottak az Érintettel szemben megfogalmazott közlésekre. Miközben az Érintett álláspontja ilyenkor is elhallgatva maradt. Az ilyen fordulatokat tartalmazó közléseket („régen összebeszéltek”, „ő a Tisza legfőbb szövetségese”, „hagyja abba a színjátékot”, „tudják, hogy ukrán és brüsszeli érdekeket képvisel”) tartalmazó közléseket nem kormányzati tevékenységként, hanem kampánybeszédként kell értékelni. 
22. A ’hirado.hu’ Facebook oldal tekintetében az NVB a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésére is hivatkozott, míg az érintetti (itt: kérelmezői) nyilatkozat e döntéssel szemben alkotmányjogi panasz benyújtására utalt. Az NVB rámutatott, hogy a Ve. 232. § (5) bekezdése alapján a bíróság határozata ellen további rendes jogorvoslatnak nincs helye, továbbá az érintetti (itt: kérelmezői) nyilatkozat nem állította, hogy a bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló indítványt tett volna, ezért a Kúria legújabb gyakorlatát nem hagyhatta figyelmen kívül. E körben azt is rögzítette, hogy Kérelmező1 és Kérelmező2 a választási kampány során az állami szervekkel azonos megítélés alá esnek, ezért az esélyegyenlőség alapelvét a médiaszolgáltatáson kívüli tevékenységük vonatkozásában is tiszteletben kell tartani. A ’hirado.hu’ Facebook oldalt nem tekintette magánszemély Facebook oldalával azonosíthatónak, mivel annak működtetése és szerkesztése központi költségvetésből valósul meg, ezért vele szemben a választási eljárási törvény rendelkezéseinek való megfelelés elvárható. A kifogásban felsorolt bejegyzések áttekintését követően az NVB megállapította, hogy bár a huszonnyolc kifogásolt tartalom közül kilenc kormányzati tartalomnak tekinthető, a további közlések túlnyomó részt az Érintettel szemben fogalmazódtak meg, és külpolitikai, illetve kormányzati kérdésekhez csak érintőlegesen kapcsolódtak. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az egy napon belül közzétett bejegyzések közül csupán egy vonatkozott az Érintettre, a többi a FIDESZ-KDNP üzenetét és álláspontját tartalmazta, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme e körben is megvalósult. 
23. Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét nem találta megállapíthatónak. Indokolása szerint e sérelem csak az esélyegyenlőség tartós megsértése esetén állapítható meg, ilyen körülmény pedig a jelen ügyben nem volt megállapítható. 
24. Az NVB hangsúlyozta, hogy a jogkövetkezmények megállapítását hivatalból végzi, és a jelen ügyben a jogsértés megállapítását, valamint a további jogsértéstől való eltiltást tartotta indokoltnak, figyelemmel a kialakulóban lévő új kúriai gyakorlatra, a vizsgált időszak hosszára és a vizsgált tartalmak mennyiségére. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

25. Az NVB határozatával szemben a Kérelmező1 és Kérelmező2 terjesztett elő – közös beadványban – bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak helyt adó részében történő megváltoztatását kérték azzal, hogy a Kúria az Érintett kifogását teljes egészében utasítsa el. 
26. A Kérelmezők álláspontja szerint az NVB – a határozat támadott részében – a kifogásnak tévesen adott helyt, mivel a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában előírt bizonyítási kötelezettségnek nem felelt meg. Előadták, hogy a jogsértés bizonyítása a kifogástevőt terheli, azonban az Érintett által benyújtott - a Kérelmezők szerint szelektív - lista önmagában nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének igazolására. Állításuk szerint a bemutatott tartalom egyik vizsgált felület tekintetében sem tartalmazza az adott napon megjelent valamennyi tartalmat, nem mutatta be a más jelölőszervezetekkel kapcsolatos megjelenéseket, továbbá az Érintetthez kapcsolódó valamennyi tartalmat sem mutatta be. 
27. A Kérelmezők azt is kifogásolták, hogy az Érintett nem jelölte meg konkrétan, mely kampányesemények vagy nyilatkozatok bírtak olyan hírértékkel, amely indokolttá tette volna azok közzétételét 2026. március 5. napján. E körben hivatkoztak az NVB 72/2026. számú határozatára is, amely szerint az esélyegyenlőség sérelmének megállapításához az Érintettnek konkrét, közzétételre alkalmas tartalmakat kell megjelölnie. 
28. Előadták, hogy az Érintett bizonyítékként két közösségi médiafelületre – saját, valamint elnöke Facebook oldalára – hivatkozott, amelyek szerintük nem alkalmasak a kifogás megalapozására, mivel azokon a bejegyzések időrendben, rendszerezés nélkül jelennek meg. Álláspontjuk szerint a választási bizottságnak nem feladata ezen felületek több napra visszamenő áttekintése és annak vizsgálata, hogy volt-e olyan esemény vagy nyilatkozat, amelynek közzététele indokolt lett volna. 
29. A Kérelmezők hangsúlyozták azt is, hogy bár a választási kampányidőszakban a szerkesztői szabadságot korlátozzák a választási alapelvek, ez nem jelenti azt, hogy a médiaszolgáltatónak minden kampányeseményről vagy nyilatkozatról kötelessége tudósítani. Ezzel összefüggésben hivatkoztak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó kommentári álláspontra, valamint a választási bizottságok és bíróságok gyakorlatára, amely szerint az esélyegyenlőség érvényesülése csak a műsorfolyam egészének, vagy legalább átfogó részének vizsgálata alapján állapítható meg. 
30. A Kérelmezők mindezek alapján azt állították, hogy az Érintett nem jelölte meg azokat a konkrét kampányeseményeket vagy híreket, amelyek közzétételének elmaradása az esélyegyenlőség sérelmét megalapozhatná, ezért álláspontjuk szerint az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania.
31. A Kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben az NVB döntésének időbeli vizsgálati keretét is vitatták. Előadták, hogy az M1 csatornán sugárzott Híradó műsor egy napon belül többször kerül adásba, azonban az egyes adások lényegében azonos vagy hasonló híranyagok és műsorszegmensek eltérő terjedelmű ismétléséből állnak. Álláspontjuk szerint az Érintett által összeállított lista is azt mutatja, hogy ugyanazon témák ismétlődnek a különböző adásokban. Ebből következően szerintük téves az NVB azon megállapítása, hogy az esélyegyenlőség vizsgálata szempontjából elegendő a Híradó egyetlen napi adásainak áttekintése. 
32. A Kérelmezők hivatkoztak a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. alapelveinek érvényesülését lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorszámok, hanem a műsorfolyam vizsgálata alapján kell megítélni. Utaltak arra, hogy a Kúria korábbi döntéseiben – így különösen a Kvk.I.37.353/2018/2. és a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzésekben – a kiegyensúlyozottság vizsgálata több napos időtartam alapján történt, és bár a kéthetes időtartam nem általánosítható, a vizsgálat időtartamát az adott műsor jellegére figyelemmel kell meghatározni. Álláspontjuk szerint az NVB ezzel ellentétesen járt el, amikor az M1 Híradó tekintetében a vizsgálatot egyetlen napra, 2026. március 5. napjára korlátozta. Ezzel összefüggésben hivatkoztak arra is, hogy a Kúria a Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzésben három napos, a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzésben pedig öt napos vizsgálati időszakot fogadott el. 
33. A Kérelmezők szerint az egy napra korlátozott vizsgálat az internetes sajtótermékek esetében sem indokolt, mivel az online hírfogyasztás sajátosságai – különösen a híraggregátorok és keresőfelületek működése – miatt a tartalmak több napos időtávban jutnak el a felhasználókhoz. Álláspontjuk szerint ezért az egy napra szűkített vizsgálat az online felületek esetében is aránytalanul korlátozza a szerkesztői szabadságot. 
34. A Facebook oldal tekintetében a Kérelmezők arra is hivatkoztak, hogy az NVB a 72/2026. számú határozatában korábban maga is úgy foglalt állást, hogy az ilyen felületen megjelenő tartalmak folyamatosan bővülő bejegyzésfolyamot alkotnak, ezért az esélyegyenlőség követelményének vizsgálata nem korlátozható egyetlen nap tartalmaira. Ezzel szemben – ezt a határozatot felülvizsgálva – a Kúria a Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésében az egy napra korlátozott vizsgálatot is alkalmasnak tekintette az esélyegyenlőség sérelmének megállapítására. A Kérelmezők előadták, hogy e döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, és álláspontjuk szerint az NVB tévesen állapította meg, hogy az érintetti nyilatkozatukban nem hivatkoztak ilyen eljárás megindítására. 
35. A Kérelmezők végül a Kúria Kvk.V.37.683/2019/6. számú határozatára is hivatkoztak, amely szerint a szerkesztői szabadság a sajtószabadság részét képező alapjog, és annak korlátozása csak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt szükségességi és arányossági követelményeknek megfelelően lehetséges. Ezzel összefüggésben azt állították, hogy önmagában az, hogy a kampányidőszak egy részében valamely jelölőszervezet nem jelenik meg egy adott médiaszolgáltató tartalmaiban, nem alapozza meg az esélyegyenlőség sérelmének megállapítását. 
36. Az Kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben vitatták az NVB által levont következtetéseket a kifogásolt médiatartalmak tartalmi arányosságával kapcsolatban. Előadták, hogy az NVB előtt tett észrevételükben részletesen bemutatták, hogy az Érintett által felsorolt tartalmak közül melyek kapcsolódnak kormányzati tevékenységhez vagy kormányzati szereplők megszólalásaihoz. Álláspontjuk szerint a Kérelmező2 médiaszolgáltatóként törvényi kötelezettsége keretében tájékoztat a kormány és a kormányzati szereplők tevékenységéről, ezért szerintük az Érintett tévesen tekintette e tartalmakat a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet kampánytevékenységéhez kapcsolódónak. 
37. A Kérelmezők azt is előadták, hogy észrevételükben megjelölték azokat a tartalmakat, amelyek szerintük nem a FIDESZ-KDNP-hez, hanem más szervezetekhez vagy szakértőkhöz köthetők. Ezzel összefüggésben vitatták az NVB azon megállapítását, amely szerint a kifogásban szereplő műsorrészek közül nyolc műsorrész figyelmen kívül hagyása a kifogásolt harminc műsorrészhez képest nem okoz érdemi csökkenést. Álláspontjuk szerint az Érintett által felsorolt műsorszegmensek közül további műsorrészek – összesen tizenkét – nem kampánytevékenységről, hanem kormányzati tevékenységről szóló tudósításnak minősülnek. 
38. A Kérelmezők azt is sérelmezték, hogy az NVB nem vizsgálta azokat a műsorszegmenseket, amelyek az Érintett által készített táblázatban nem szerepeltek, ugyanakkor a kifogással érintett napon sugárzott Híradó adásaiban megjelentek, és amelyek állításuk szerint az Érintett vagy más jelölőszervezet tevékenységével kapcsolatos megszólalásokat tartalmaztak. A Kérelmezők előadták továbbá, hogy az Érintett által összeállított lista a Híradó adásainak teljes műsoridejéhez képest csak részleges tartalmakat tartalmaz. Állításuk szerint a 2026. március 5-én sugárzott Híradó adásainak összesen száznyolcvanhárom perc műsoridejéből az Érintett negyvenhét percnyi tartalmat jelölt meg, amelyből az NVB huszonegy percet kizárt, a Kérelmezők álláspontja szerint pedig további műsorrészek is kizárhatók lennének. Ebből a Kérelmezők arra következtettek, hogy az NVB a teljes műsoridőnek csupán kisebb részét vizsgálta, miközben a fennmaradó tartalmak értékelésére nem került sor. 
39. A Kérelmezők hivatkoztak arra is, hogy a Ve. 151. § (3) bekezdése alapján a választási bizottság köteles a kifogásolt médiatartalom beszerzésére, amelyet az NVB felhívására rendelkezésre is bocsátottak. 
40. A hirado.hu internetes sajtótermék vonatkozásában a Kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az NVB határozata maga is rögzítette: az Érintett vagy annak elnöke által tett közlések más jelölőszervezetek nyilatkozataival összefüggésben jelentek meg a felületen. Álláspontjuk szerint ez azt mutatja, hogy az Érintett megjelenési lehetőséget kapott az internetes sajtótermékben, ezért az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg pusztán amiatt, hogy az Érintettre vonatkozó tartalmak nem önálló cikkekben jelentek meg. 
41. A Kérelmezők azt is előadták, hogy észrevételükben olyan további tartalmakat is megjelöltek, amelyek szerintük kormányzati tájékoztatásnak minősülnek, ezek vizsgálatát azonban az NVB mellőzte. Fenntartották továbbá azt az álláspontjukat is, hogy az internetes sajtótermék, valamint a Facebook oldal esetében sem indokolt az esélyegyenlőség vizsgálatát egyetlen napra korlátozni. Ezzel összefüggésben vitatták a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésének több megállapítását is, és előadták, hogy e döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, annak tárgyában az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napján, 2026. március 13-án dönt. Állításuk szerint ezt az Alkotmánybíróság honlapján közzétett napirend is alátámasztja. A Kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az Alkotmánybíróság döntését a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határidejére tekintettel nem tudták csatolni, ezért kérték, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során vegye figyelembe az alkotmányjogi panasz elbírálása során tett alkotmánybírósági megállapításokat. 
42. A Kérelmezők összegzésként előadták, hogy álláspontjuk szerint az Érintettnek nem csak a sérelmezett műsorszámokat kellett volna pontosan megjelölnie, hanem azt is bizonyítania kellett volna, hogy mely hozzá köthető események vagy megszólalások maradtak el a Kérelmezők médiatartalmaiban. Hivatkoztak a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú döntésére, amely szerint az esélyegyenlőség sérelme akkor állapítható meg, ha a jelölőszervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos helyzetű jelölőszervezetekhez képest. 
43. A Kérelmezők szerint az Érintett bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania. Álláspontjuk szerint a lineáris médiaszolgáltatás tekintetében az NVB által alkalmazott, egyetlen napra korlátozott vizsgálati időszak ellentétes a korábbi joggyakorlattal, míg az internetes sajtótermékek esetében az online tartalomfogyasztás sajátosságai miatt szintén indokolatlan az esélyegyenlőség vizsgálatát egyetlen napra szűkíteni. 
44. A Kérelmezők azt is állították, hogy az NVB még az általa vizsgált időtartam vonatkozásában sem elemezte megfelelően a kormányzati tájékoztatás és a kampánytevékenység közötti különbséget, valamint nem vizsgálta azt sem, hogy a FIDESZ-KDNP kampánytevékenységével kapcsolatos tartalmak aránya miként viszonyul az Érintett megjelenéséhez a teljes médiatartalomhoz képest. Álláspontjuk szerint az esélyegyenlőség sérelme ilyen összehasonlító vizsgálat hiányában nem állapítható meg. 
45. A Kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az NVB 131/2026. számú határozata sérti az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdéseiben biztosított véleménynyilvánítási és sajtószabadságot, mivel az esélyegyenlőség vizsgálatát indokolatlanul egyetlen nap tartalmára korlátozta. Álláspontjuk szerint ez a megközelítés a kialakult joggyakorlattal ellentétes, és aránytalanul korlátozza a szerkesztői szabadságot, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését az NVB jogellenesen állapította meg. 

Az Érintett bírósági felülvizsgálat során tett nyilatkozata

46. Az Érintett a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében fenntartotta, hogy az NVB határozata tartalmilag helyes és a Kérelmezők által felhozott formai vagy eljárásjogi kifogások nem alkalmasak annak megváltoztatására. 
47. Az Érintett vitatta a Kérelmezők azon álláspontját, amely szerint a kifogás bizonyítottsága hiányos lenne. Előadta, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak a jogszabálysértés bizonyítékait kell tartalmaznia, amely követelménynek álláspontja szerint a kifogás eleget tett, mivel az a kifogásolt tartalmakat tételes felsorolásban, részletes indokolással ismertette. Álláspontja szerint a bizonyítás a kifogásolt tartalmak és a hiányzó megszólalások szembeállításával valósult meg. 
48. Az Érintett a Ve. 140. §-ára és 141. §-ára hivatkozva kifejtette, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, a kampánytevékenység pedig minden, a kampányidőszakban a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység. Ebből következően álláspontja szerint nem fogadható el a Kérelmezők azon érvelése, hogy a kifogásolt műsorrészek egy része kormányzati tevékenységhez vagy szakértői megszólalásokhoz kapcsolódott, és ezért nem tekinthető a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet kampánytevékenységéhez tartozónak. Az Érintett szerint, mivel a FIDESZ-KDNP alkotja a kormányt, a kormányzati kommunikáció és a kormánypárti kampánytevékenység a választási verseny szempontjából nem választható el egymástól. 
49. Az Érintett hangsúlyozta azt is, hogy a szerkesztői szabadság nem szolgálhat alapul arra, hogy az állami tulajdonú média kizárólag a kormánypárti szereplők tevékenységét mutassa be. Álláspontja szerint különösen a kampányidőszakban a választási alapelvek korlátot jelentenek a szerkesztői szabadság gyakorlására, és e korlátok megkerülését jelentené, ha a jelentős politikai támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok tevékenységét alacsony hírértékűnek minősítve mellőznék a médiatartalmakból. 
50. Az Érintett előadta továbbá, hogy a közszolgálati média kormánypárti elfogultsága álláspontja szerint közismert tény, amely az esélyegyenlőség tartós hiányát eredményezi. A vizsgálati időszak tekintetében kifejtette, hogy bár az egy napra korlátozott vizsgálat precedens nélküli lehet, az nem ellentétes a hatályos szabályozással, és a felgyorsult információs környezetben akár rövidebb időszak vizsgálata is alkalmas lehet az esélyegyenlőség sérelmének megállapítására. 
51. Az Érintett szerint az esélyegyenlőség vizsgálata során nem az összműsoridőhöz viszonyított arányok a meghatározók, hanem az, hogy a kormánypárti szereplőkkel szemben a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja milyen mértékben jelenik meg a médiatartalmakban. Álláspontja szerint bár nincs olyan jogszabályi előírás, amely az ellenzéki vélemények önálló cikkben történő megjelenítését írná elő, az ellenzéki álláspontok kizárólag a kormánypárti szereplők értelmezésén keresztül történő bemutatása önmagában is egyoldalúsághoz vezethet. 
52. Az Érintett összegzésként azt hangsúlyozta, hogy az NVB határozata helyesen állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, és a Kérelmezők legfeljebb általános jelleggel vitatták annak megállapításait. Az esetleges formai vagy eljárási hiányosságok sem érintenék a döntés érdemi helyességét. 

A Kúria első határozata

53. A Kúria a Kvk.V.39.043/2026/6. számú végzésével a Nemzeti Választási Bizottság 131/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében pedig helybenhagyta. Ennek megfelelően helybenhagyta az NVB azon megállapításait, amelyek szerint a Kérelmező2 az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatorna Híradó című műsorában, valamint a hirado.hu internetes sajtótermékben, továbbá a Kérelmezők együttesen a ’hirado.hu’ Facebook-oldalán megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét.
54. A Kúria végzésének indokolása szerint a választási kampány időszakában az esélyegyenlőség alapelve a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölőszervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítsék. Ennek körében a Kúria a lineáris médiaszolgáltatás tekintetében elfogadta, hogy a műsorfolyam jellegére figyelemmel egyetlen nap vizsgálata is elegendő lehet, ha az adott műsor egy napon belül több alkalommal, különböző időpontokban jelentkezik. Az internetes sajtótermék vonatkozásában egyetértett az NVB azon megállapításaival, hogy a hirado.hu felületén megjelenő cikkek jelentős része rövid, politikusok által közzétett videók bemutatására korlátozódott, az ellentétes álláspontok pedig rendszerint nem jelentek meg, illetve az Érintett jelölőszervezet álláspontja más szereplők értelmezésén keresztül, nem önálló formában jutott el a nyilvánossághoz.
55. A Kúria a ’hirado.hu’ Facebook-oldala tekintetében azt fejtette ki, hogy bár az nem minősül médiaszolgáltatásnak, a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó, szerkesztett Facebook-felületen közzétett tartalmak is a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségi követelmény alapján értékelhetők. Indokolása szerint a közszolgálati médiaszolgáltató sajátos közjogi és alkotmányos szerepe folytán a választási kampányban e felületen sem folytathat olyan kommunikációt, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség indokolatlan sérelméhez vezet, ezért a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az NVB a kifogásolt Facebook-tartalmak vizsgálata során is helyesen alkalmazta a választási eljárás vizsgált alapelvét.

Az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III. 24.) AB határozata

56. A Kérelmezők alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzésének megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
57. Az indokolásban elsőként rögzítette az indokolt bírói döntéshez való jogból fakadó követelményeket, hangsúlyozva, hogy a bíróságnak a döntés érdeme szempontjából releváns kérdésekben kellően részletes és érdemi indokolást kell adnia, amely a választási ügyekben is irányadó.
58. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a hirado.hu internetes felület és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldal tekintetében nem adott megfelelő indokolást arra, hogy milyen jogi alapon hagyta helyben a választási bizottság döntését. Nem elegendő az esélyegyenlőség alapelvére való általános hivatkozás; a bíróságnak azt is konkrétan meg kell indokolnia, hogy a kifogásolt tartalmak vagy azok hiánya miként eredményezi a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét.
59. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a Kúria az esélyegyenlőség választási alapelvét tartalmilag lényegében a médiaszabályozásból ismert kiegyensúlyozottsági követelménnyel azonosította, anélkül, hogy ennek indokait megfelelően kifejtette volna. A döntés nem tartalmazott kellő érvelést arra sem, hogy miért alkalmazható ez a mérce olyan felületeken is, amelyek nem minősülnek médiaszolgáltatásnak, illetve, hogy a korábbi joggyakorlatban kialakított követelményektől miért és milyen alapon tér el.
60. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a választási kampány során a választási szervek és a bíróságok a kifogásokat a választási eljárási törvény alapján bírálják el, és nem alkalmazhatják a médiaszabályozás kiegyensúlyozottsági követelményeit. Az esélyegyenlőség követelménye nem azonos a kiegyensúlyozottsággal, és annak megsértése nem állapítható meg pusztán a megjelenések számának összevetése alapján; ehhez szükséges annak vizsgálata is, hogy az eltéréseknek volt-e objektív oka, illetve, hogy a kifogásban bemutatott tartalmak alkalmasak-e a sérelem alátámasztására.
61. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria egyrészt nem tett eleget indokolási kötelezettségének, másrészt az esélyegyenlőség alkotmányos tartalmát és mércéjét nem megfelelően határozta meg, és ezzel a szerkesztői szabadságot kellő alkotmányos indokolás nélkül korlátozta. Ennek következtében a támadott végzést megsemmisítette.
62. Az alkotmánybírósági határozatot követően a Kúria a 2026. március 27-én kelt Kpk.IV.39.073/2026/3. számú végzésével a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, az új eljárásra azt az iránymutatást adva, hogy a Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett határozata alapján vegye figyelembe, hogy az esélyegyenlőség Ve.-beli alapelve és a kiegyensúlyozottság Mttv. közötti fogalma között – az Alkotmánybíróság szerint – lényegi különbség van, az új eljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy a választási eljárásra vonatkozó szabályokat a Ve. állapítja meg, azok nem bővíthetők jogértelmezéssel. Az alkotmánybírósági határozatból következően nemcsak eljárási (további indokolási) kötelezettség áll fenn, hanem az anyagi jogi szabályok – alkotmánybírósági határozatban feltárt – helyes értelmezése is követelmény. Az új eljárás során továbbá a tanács vizsgálja meg, hogy van-e olyan előadás, tény vagy bizonyíték a kifogásban vagy az NVB határozatban, amely szerint a kifogás benyújtója konkrét kampányesemények vagy nyilatkozatok megjelölésével igazolta, hogy jelölő szervezetként megtartott valamely eseményéről a médiaszolgáltató nem tájékoztatott, mivel az alapelvi sérelem bizonyítottsága szempontjából ez is jelentős körülmény. Ennek során legyen figyelemmel arra, hogy a jelölőszervezetek, jelöltek között objektív különbség lehet a közérdeklődésre számot tartó események között. Vegye figyelembe az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménynyilvánítási- és sajtószabadságból eredő szerkesztői szabadság érvényesülését.

A Kúria új eljárásban hozott döntése és jogi indokai

63. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. 
64. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a Kérelmezők érintettsége körében kétség nem merült fel. A kifogást benyújtó fél az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölőszervezet, a kifogása alapján a Kérelmezőket marasztalta a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadott határozat. A Kérelmezők a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, jogi képviselővel eljárva nyújtották be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. 
65. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálásának kereteit a Kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme adja meg, akik az NVB 131/2026. számú határozatát kizárólag a kifogásnak helyt adó rendelkezései tekintetében támadták, a nem támadott határozati rendelkezések nem képezték a bírósági felülvizsgálat tárgyát (Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 85. § (1) bekezdése).  
66. A Kúria leszögezi, hogy a jelen eljárás tárgyát kizárólag a kifogásban előadott tényállítások és az azok alátámasztására szolgáló bizonyítékok képezik, mert annak NVB általi megítélésének jogszerűsége az eljárás tárgya. 
67. A jelen ügyben a Kúria feladata – a Ve. 231. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – annak vizsgálata volt, hogy az NVB az általa megállapítottan megalapozottnak tekintett kifogással érintett tartalmak tekintetében jogszerűen alkalmazta-e a választási eljárás esélyegyenlőségi alapelvét. A Kúria e körben rámutat arra, hogy a kifogás lényege nem egyes konkrét meg nem jelenített események hiányára, hanem a kifogásolt médiatartalmak szerkesztési gyakorlatának összességében megnyilvánuló jellegére irányult, erre figyelemmel kellett megítélni az NVB határozatát. Ennek megfelelően az érdemi vizsgálat tárgya sem egyedi elmaradt közlések, hanem a kifogásban bemutatott tartalmak alapján kirajzolódó szerkesztési mintázat volt. 
68. A Kúria a kifogást megvizsgálva, azt tartalmilag hiánytalannak, érdemi elbírálásra alkalmasnak találta. A Kérelmezőknek a kifogás hiányosságával kapcsolatos eljárási kifogását – azt az érdemi elbírálhatóság tekintetében megvizsgálva – alaptalannak találta. A Kúria hangsúlyozza, hogy a kifogásnak nem kellett tartalmaznia a Kérelmezők állításával szemben azokat a tartalmakat, amelyek közzétételének, megjelenésének elmaradását kifogásolták, sem más jelölőszervezetekkel kapcsolatos megjelenéseket (azok elmaradásának kifogásolására a kifogástevőnek érintettsége sem állna fenn), mert nem az volt a kifogás tárgya, hogy az Érintettről nem tudósítottak, nem ez volt az esélyegyenlőség megbomlásának Érintett által állított oka. A Kérelmezők ezért tévesen hivatkoztak arra, hogy az NVB-nek, a Kúriának vizsgálnia kellett volna, hogy a kifogástevő egyes, általa megtartott konkrét kampányeseményekről vagy nyilatkozatokról való tudósítás elmaradását tételesen igazolta-e, ennek igazolása, bizonyítása hiányában a kifogást el kellett volna utasítani. A Kúria ezzel kapcsolatos álláspontját részletesebben a III. részben fejti ki.
69. A Kúria elsőként a Kérelmezők kifogással érintett, választási kampány során végzett tevékenységét vizsgálta az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és IX. cikk (2) bekezdése alapján abból a szempontból, hogy az adott tevékenység a Ve. hatálya alá tartozik-e, ezáltal annak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti követelménynek meg kell-e felelnie. Ezt követően vizsgálta a kifogás tartalmához kötötten azt, hogy az esélyegyenlőség elve megsértésre kerülhetett-e a kifogásban állított módon az egyes platformokon. 

I. 

70. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységének alkotmányos kereteit az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése határozza meg, amely a sajtószabadság deklarálása mellett a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit is védelemben részesíti. E rendelkezésből következően a médiaszolgáltatás szabadsága nem korlátlan, hanem a demokratikus nyilvánosság működésének biztosításával összhangban érvényesül.
71. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) ezzel összhangban határozza meg a médiaszolgáltatások alapelveit (Mttv. 3–8. §), valamint előírja a tájékoztatási tevékenységre irányadó követelményeket. Az Mttv. 13. § (2) bekezdése és a 83. § (1) bekezdés m) pontja alapján a közszolgálati médiaszolgáltató köteles kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást nyújtani. A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenysége keretében az Mttv. 101. § (1) bekezdés szerint „a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, (…) d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, (…) h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról”. Az Mttv. 84. § (1) bekezdése és 98. § (1) bekezdése értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató közfeladatot lát el, amelynek rendeltetése a demokratikus közvélemény működésének elősegítése. 
72. A Kúria hangsúlyozza, hogy e törvényi rendelkezések a közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának alkotmányosan igazolt korlátait határozzák meg. A közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői autonómiája ebből következően nem azonos a piaci médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságával, mivel annak gyakorlását a jogalkotó a közszolgálati feladat ellátására tekintettel normatív módon korlátozza. A fentiek összhangban állnak az Alkotmánybíróság gyakorlatával is, amely a 1147/2026. (III. 24.) AB határozatában (Indokolás [3.1]) kifejezetten rögzítette, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásra irányadó törvényi előírások a sajtószabadság alkotmányosan igazolható korlátozásaként értelmezhetők. 
73. A választási kampány során azonban a médiaszolgáltatók tevékenységének alkotmányos megítélése nem kizárólag a médiaszabályozás keretei között történik. Az Alkotmánybíróság a 1147/2026. (III. 24.) AB határozatában (Indokolás [3.2]-[3.3]) kifejtette azt is, hogy a választás szabadságának alkotmányos értéke – az Alaptörvény B) cikk (1), (3) és (4) bekezdéseiből, valamint a 2. cikk (1) bekezdéséből levezethetően – magában foglalja a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét, amelynek érvényesülésében kiemelt jelentősége van a választópolgárok megfelelő és széles körű tájékoztatásának. Az Alkotmánybíróság e körben hangsúlyozta azt is, hogy a szabad és demokratikus választásokhoz hozzátartozik, hogy a médiaszolgáltatók a tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelősségüknek megfelelően járjanak el. A választási kampány során ezért a médiaszereplők tevékenységének megítélése nem kizárólag a sajtószabadság, hanem a választási alapelvek – így különösen az esélyegyenlőség – szempontjából is vizsgálandó.
74. A Kúria leszögezi, hogy e vizsgálat nem eredményezi a médiaszabályozási hatáskörök átruházását a választási szervekre, a jelen eljárásban nem az Mttv. szerinti kiegyensúlyozottsági követelmények érvényesülésének ellenőrzése történik, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségi alapelv érvényesülésének vizsgálata. E körben hangsúlyozza, hogy – amint arra az Alkotmánybíróság a hivatkozott határozatában (Indokolás [3.4]) is utalt – az esélyegyenlőség követelménye nem azonos a kiegyensúlyozott tájékoztatás médiaszabályozási fogalmával. Az esélyegyenlőség a választási verseny feltételeinek torzulását tiltja, és azt követeli meg, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek a választási kampány során indokolatlan hátrányba ne kerüljenek a nyilvánossághoz való hozzáférés tekintetében. A közszolgálati médiaszolgáltató sajátos jogi státusza folytán e követelmény különös súllyal érvényesül. Mivel a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége törvény által meghatározott közfeladat ellátását jelenti, és annak gyakorlása a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős tájékoztatás kötelezettségéhez kötött, e tevékenység a választási kampány során nem választható el a választási eljárás alapelveinek érvényesülésétől.
75. A Kúria ezért kiemeli, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató kampányidőszakban kifejtett tevékenysége – ideértve a lineáris médiaszolgáltatást, az online sajtóterméket, valamint a közösségi médiában közzétett tartalmakat is – a Ve. alapelvei alapján értékelhető, és e körben azt kell vizsgálni, hogy a konkrét médiatartalmak alkalmasak voltak-e a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmének előidézésére.

II. 

76. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a jelen ügyben a konkrét médiatartalmak megjelenésének, tartalmának és arányainak értékelése szakjogi kérdésnek minősül. Az Alkotmánybíróság a 1147/2026. (III. 24.) AB határozat számú határozatában (Indokolás [2.1]) kifejezetten kimondta, hogy nem tartozik hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kifogással érintett jelölőszervezetek és azokhoz kapcsolódó személyek a konkrét médiatartalmakban milyen módon és arányban jelentek meg. Ezzel összefüggésben utalni kell az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára, amely szerint az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, a bizonyítási eljárás lefolytatása, a bizonyítékok értékelése és ezen keresztül a tényállás megállapítása a bíróságok, végső soron a Kúria feladata (21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [24]; 3150/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [22]). Az Alkotmánybíróság továbbá azt sem vizsgálja, hogy a bíróság a bizonyítékokat helytállóan értékelte-e, illetve a megállapított tényállás megalapozott-e, mivel ez a jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik (3118/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás [45]).
77. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz eljárás nem szolgálhat a bírósági döntések teljes körű felülvizsgálatára, és nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság a bíróságok mérlegelési tevékenységét újraértékelje (3134/2019. (VI. 5.) AB végzés, Indokolás [16]-[17]).
78. Ebből következően a konkrét tényállás feltárása, a kifogásban megjelölt tartalmak értékelése, valamint a bizonyítékok mérlegelése a választási szervek és a bíróság – a jelen eljárásban a Kúria – feladata. A Kúria e körben nem csupán a kifogás formai megfelelőségét, hanem annak tartalmi megalapozottságát is vizsgálja, ideértve azt is, hogy a kifogásban előadott tényállításokat a rendelkezésre álló bizonyítékok kellően alátámasztják-e.
79. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási jogorvoslati eljárás sajátosságaiból következően e vizsgálat a kifogásban foglaltakhoz kötötten történik, ugyanakkor a bizonyítékok értékelése során a bíróság önálló mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ennek keretében a Kúria azt vizsgálja, hogy a kifogásban bemutatott tartalmak és azok összefüggései alapján megállapítható-e a választási alapelvek sérelme.
80. A Kúria ezért a továbbiakban a kifogásban megjelölt médiatartalmak konkrét vizsgálata alapján értékeli, hogy azok alkalmasak voltak-e a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmének előidézésére. 
81. Azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a választási eljárás legalapvetőbb követelményeit a Ve. 2. §-ában rögzített alapelvek határozzák meg, amelyek a jogalkalmazás során közvetlenül irányadók. Amennyiben az adott tényállásra nincs kifejezett, a vizsgált magatartást közvetlenül szabályozó rendelkezés, a jogvita az alapelvek alapján is elbírálható, mivel a Ve. 208. §-a az alapelvek megsértését jogszabálysértésként nevesíti. A jelen ügyben – a kifogás tárgyát képező médiatevékenység konkrét megjelenési formáira irányadó tételes rendelkezés hiányában – az esélyegyenlőség alapelvéből kiinduló vizsgálat a Ve. rendelkezéseinek közvetlen alkalmazását jelenti, amelynek keretében az alapelv sérelme önálló jogsértésként értékelhető.
82. A választási eljárás során tehát az alapelvek önálló normatartalommal bírnak, és megsértésük – amennyiben az konkrétan megállapítható – jogszabálysértésnek minősül. A kialakult bírói gyakorlat szerint választási eljárási alapelvi sérelemre akkor alapozható döntés, ha az adott magatartásra vonatkozóan nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amelynek megsértése vizsgálható (Kvk.III.37.799/2020/3.).

III. 

83. A Kúria a kifogás tartalmának áttekintése alapján megállapította, hogy az nem pusztán a médiatartalmak mennyiségi arányaira hivatkozott, hanem alapvetően azok tartalmi jellegét és szerkesztési módját kifogásolta.
84. A kifogás lényege szerint a közszolgálati médiaszolgáltató a vizsgált időszakban mindhárom érintett platformon – a lineáris médiaszolgáltatásban, az internetes sajtótermékben és a közösségi médiafelületen – azonos szerkesztési mintázatot követett, amelynek eredményeként a kormánypártokhoz köthető szereplők megszólalásai domináns módon, jellemzően reflexió nélkül jelentek meg, míg az ellenérdekű jelölőszervezet álláspontja érdemben nem, vagy csak közvetett módon, más szereplők értelmezésén keresztül került bemutatásra. A kifogás e körben arra is hivatkozott, hogy a médiatartalmak nemcsak az eltérő politikai álláspontok tényleges megjelenítését nem biztosították, hanem az ellenérdekű jelölőszervezetet több esetben kifejezetten negatív színben tüntették fel, míg a kormánypárti szereplők tevékenységéről túlnyomórészt pozitív hangvételű beszámolók jelentek meg. A kifogás szerint a megszólaltatott szereplők köre egyoldalúan a kormánypártokhoz kötődött, az ellenérdekű jelölőszervezet álláspontja önállóan nem jelent meg, a róla szóló tartalmak pedig jellemzően más szereplők értelmezésében, illetve kritikai kontextusban kerültek bemutatásra.
85. A Kúria megállapította, hogy a kifogás mindhárom platform tekintetében e tartalmi kifogásokat eltérő módon, de azonos logikai szerkezet mentén támasztotta alá. A lineáris médiaszolgáltatás esetében a kifogás részletesen, műsoregységekre bontva mutatta be a kifogásolt tartalmakat, míg az internetes sajtótermék és a közösségi médiafelület vonatkozásában a kifogás konkrét cikkek, illetve bejegyzések megjelölésével és elérhetőségének feltüntetésével igazolta az állított szerkesztési gyakorlat fennállását.
86. A Kúria hangsúlyozza, hogy a kifogásban előadott érvelés középpontjában nem a megjelenések számszerű összevetése, hanem az a körülmény áll, hogy a médiatartalmak összességükben alkalmasak voltak-e a választási verseny torzítására azáltal, hogy egy jelölőszervezet álláspontja dominánsan és kedvező kontextusban, míg a másiké érdemi vagy önálló megjelenés nélkül, illetve kedvezőtlen kontextusban jelent meg a nyilvánosságban.
87. Arra a kérelmezői hivatkozásra, hogy a kifogástevőnek az adott napon megjelent valamennyi tartalmat, a más jelölőszervezetekkel kapcsolatos megjelenéseket, továbbá az Érintetthez kapcsolódó valamennyi tartalmat teljes körűen be kellett volna mutatnia a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapításához, valamint arra is, hogy a médiaszolgáltatónak kampányidőszakban nem kell minden kampányeseményről vagy nyilatkozatról beszámolnia, a Kúria szükségesnek tartja a választási kampány, az esélyegyenlőség alapelvének tartalma, továbbá a sérelem lehetséges megnyilvánulási formái körében a következőket rögzíteni.
88. A választási kampány a jelöltek és jelölőszervezetek közötti verseny, amelynek célja a választópolgári akarat befolyásolása és formálása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, amely akkor érvényesül, ha a jelöltek és jelölőszervezetek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett kampányüzeneteiket a választókhoz eljuttathatják. Ilyen külső feltétel egyebek mellett az is, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz és kommunikációs technikákhoz, amelyek a politikai üzenetek hatását megsokszorozzák. Megbomlik a választási versenybeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölőszervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban, segítségben részesül, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más jelölőszervezetekhez és jelöltekhez képest (Kvk.III.39.023/2026/10. [24], Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.V.39.112/2024/3., Kvk.III.39.039/2026/3., Kvk.III.39.122/2024/5.).
89. Az esélyegyenlőség a választási kampány során többféle magatartással sérülhet. A Kúria gyakorlata szerint ilyen lehet különösen, ha a médiaszolgáltató kizárólag vagy túlnyomórészt az egyik jelölőszervezet kampánytevékenységéről számol be, jóllehet más jelölőszervezetek is folytatnak hírértékű kampánytevékenységet (Kvk.II.37.651/2019/4., Kvk.VI.37.559/2019/2.); ha valamely jelölt vagy jelölőszervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő versenyzőhöz képest (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2.); továbbá akkor is, ha a versenytárs jelölőszervezet kizárólag vagy túlnyomórészt negatív kontextusban jelenik meg, reagálási lehetőség nélkül (Kvk.I.37.353/2018/2.). A Kúria gyakorlata szerint a közfeladatot ellátó, közpénzből működtetett tájékoztatási fórumokkal szemben kampányidőszakban fokozott követelmény az esélyegyenlőség tiszteletben tartása (Kvk.III.39.122/2024/5., Kvk.III.39.039/2026/3., Kvk.III.38.223/2019/4., Kvk.I.37.416/2018/3., Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.III.39.100/2024/5., Kvk.II.39.503/2022/2., Kvk.VI.37.699/2019/2.). Több kúriai határozat is azt megállapította, hogy egy facebook oldalon közzétett tartalom alkalmas a választói akarat befolyásolására, a közzétett tartalom kampányeszköznek minősíthető (Kvk.I.39.079/2024/3. [33], Kvk.II.39.503/2022/2., Kvk.IV.39.110/2024/5.).
90. A közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységére kampányidőszakban is irányadók az Mttv. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései, így különösen a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. E kötelezettség a kampányidőszakban sem szűnik meg. Ugyanakkor a jelen eljárásban nem az Mttv. szerinti kiegyensúlyozottság érvényesülésének vizsgálata, hanem – az Mttv. 101. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő utaló szabály alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvének számonkérése történik. E körben irányadó az Alkotmánybíróság 3119/2019. (V. 29.) AB határozata, amely szerint a szerkesztői szabadság az alapvető jogok korlátozására irányadó követelmények szerint korlátozható, és a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás ilyen alkotmányosan elfogadható korlátot jelenthet {indokolás [43]-[44]}. Ugyanezen határozat rögzíti azt is, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő alapelvet választási kampányidőszakban valamennyi médiaszolgáltatónak tiszteletben kell tartania, és e követelmény érvényesülésének biztosítása az NVB és a Kúria feladata.
91. Minderre tekintettel a Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség alapelvének érvényesülése a közszolgálati médiaszolgáltatóval szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne biztosítson egyik jelöltnek vagy jelölőszervezetnek sem ésszerű indok nélkül privilegizált megjelenést, és tartózkodjon attól a szerkesztési gyakorlattól, amely a választási verseny feltételeit torzítja. E sérelem nem kizárólag a megjelenések puszta számában, hanem azok tartalmi jellegében és kontextusában is megnyilvánulhat. Különösen erre vezethet, ha a médiaszolgáltató az egyik jelölőszervezet kampányüzeneteit rendszeresen, önállóan és kedvező kontextusban közvetíti, míg a másik jelölőszervezet álláspontja nem önállóan, hanem más szereplők értelmezésén keresztül, illetve túlnyomórészt negatív tartalmi keretben jelenik meg.
92. A Kúria e körben hangsúlyozza, hogy a mennyiségi szempontok önmagukban nem döntőek, ugyanakkor nem is közömbösek. Jelentősége van annak, hogy valamely tartalom milyen gyakorisággal, ismétlődéssel és eléréssel jut el a választópolgárokhoz, mivel az azonos irányú, ismétlődő kampányüzenetek alkalmasak a választói akarat befolyásolására. Különösen így van ez ott, ahol a vitatott tartalmak jelentős elérésű hírműsorokban, internetes sajtótermékben és közösségi médiaplatformon, egymást erősítő módon jelennek meg. A számszaki adatok ezért nem önálló, hanem a tartalmi értékelést erősítő jelentőséggel bírnak.
93. A jelen ügyben a kifogás tárgya nem az volt, hogy a médiaszolgáltató egyes konkrét kampányeseményekről nem tudósított, hanem az, hogy a három platformon közzétett tartalmak szerkesztési módja összességében olyan következetes mintázatot mutatott, amely az egyik jelölőszervezet kampányüzeneteinek domináns és kedvező, míg az Érintett jelölőszervezet megjelenítésének közvetett és jellemzően negatív jellegét eredményezte. Ennek megfelelően a kifogás megalapozottságának megítélése során nem annak volt döntő jelentősége, hogy a kifogástevő valamennyi hiányolt megjelenést tételesen megjelölt-e, hanem annak, hogy a bemutatott médiatartalmak alkalmasak voltak-e az állított szerkesztési gyakorlat és ezen keresztül az esélyegyenlőség sérelmének alátámasztására.
94. A Kúria figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III. 24.) AB határozatára, amely szerint jelentősége van annak, hogy a kifogás tartalmaz-e az esélyegyenlőségi sérelem alátámasztására alkalmas konkrét tényállításokat és bizonyítékokat. A Kúria megítélése szerint azonban ebből – a kifogás tartalmára tekintettel – nem következik olyan követelmény, hogy a kifogástevőnek valamennyi elmaradt vagy hiányolt megjelenést tételesen bizonyítania kellene, amennyiben a kifogásban bemutatott tartalmak alapján az állított szerkesztési gyakorlat kellő megalapozottsággal vizsgálható.
95. A Kúria ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásban részletezett közlések, azok számbavétele, valamint a megjelölt linkek és tartalmi összefüggések együttesen elegendő alapot teremtettek az érdemi vizsgálatra, így a kifogás nem volt hiányosnak tekinthető pusztán azért, mert nem a teljes napi médiatartalom kimerítő bemutatását tartalmazta.
96. A lineáris médiaszolgáltatás tekintetében a Kúria utal arra is, hogy a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzés szerint annak megítélése, hogy a vizsgálat milyen időtartamra terjedjen ki, a műsorfolyam jellegéből határozható meg. Ezzel összefüggésben figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 1147/2026. (III. 24.) AB határozat számú határozatában foglalt szempontokra is, amelyek szerint az esélyegyenlőség megítélése során jelentősége van a médiaszolgáltatás jellegének, a műsorfolyam sajátosságainak, valamint a választási kampány időbeli kereteinek.
97. A Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben vizsgált lineáris médiaszolgáltatás – az M1 hírcsatorna – sajátos műsorstruktúrával rendelkezik, amelyben a hírműsorok egy adott napon belül több alkalommal, különböző napszakokban ismétlődve kerülnek sugárzásra, kiegészülve a hírekhez kapcsolódó stúdióbeszélgetésekkel, szakértői kommentárokkal és értelmezésekkel. E sajátosság következtében az adott napi műsorfolyam egységesen értelmezhető tartalmi egészet alkot, amelyben az egyes hírek és azok értelmezési keretei ismétlődően jelennek meg.
98. A Kúria e körben rámutat arra, hogy a választási kampány rövid időtartama és fokozott kommunikációs intenzitása miatt az egyes napok hírműsorai önálló jelentőséggel bírnak a választópolgárok tájékozódása szempontjából, így egy adott napi műsorfolyam vizsgálata is alkalmas lehet az esélyegyenlőség érvényesülésének megítélésére.
99. Az esélyegyenlőség vizsgálata során annak van jelentősége, hogy a jelölőszervezetek álláspontjai milyen arányban, milyen önállósággal és milyen értelmezési keretben jutottak el a választópolgárokhoz. Ennek körében különös súllyal esik latba, hogy a hírekhez kapcsolódó kommentárok, elemzések és szakértői megszólalások biztosítják-e az eltérő politikai álláspontok megjelenítését, vagy kizárólag egy meghatározott jelölőszervezet álláspontját közvetítik.
100. A Kúria megállapította továbbá, hogy a lineáris médiaszolgáltatásban megjelenő tartalmak az internetes sajtótermékben, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató közösségi médiafelületén is megjelennek, illetve azokkal tartalmilag összefüggnek. Ezáltal az adott napi hírek és azok értelmezési keretei a különböző platformokon egymást erősítő módon jutnak el a nyilvánossághoz, ami indokolttá teszi azok összevont vizsgálatát.
101. Mindezekre figyelemmel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben az adott napi műsorfolyam vizsgálata – a médiaszolgáltatás jellegére, a műsorok ismétlődő szerkezetére, valamint a kampányidőszak sajátosságaira tekintettel – alkalmas volt az esélyegyenlőség érvényesülésének megítélésére.
102. A Kúria a fenti szempontok alapján a kifogásban megjelölt médiatartalmak egyedi és összességükben történő értékelése során nem elszigetelten vizsgálta az egyes tartalmakat, hanem azok egymáshoz való viszonyát, ismétlődését és megjelenítési kontextusát is figyelembe vette.
103. Megállapította, hogy a kifogásban bemutatott tartalmak alapján a vizsgált időszakban mindhárom érintett platformon – a lineáris médiaszolgáltatásban, az internetes sajtótermékben és a közösségi médiafelületen – azonos irányba mutató szerkesztési jegyek voltak azonosíthatók. E jegyek abban ragadhatók meg, hogy a kormánypártokhoz köthető szereplők megszólalásai és kampányüzenetei rendszeresen, önállóan és kedvező kontextusban jelentek meg, míg az Érintett jelölőszervezet álláspontja nem, vagy csak közvetett módon, más szereplők értelmezésén keresztül, illetve jellemzően kritikai vagy negatív tartalmi keretben került bemutatásra.
104. A Kúria e körben külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy e tartalmak nem elszigetelten, hanem ismétlődő módon, egymással összhangban kerültek közzétételre, amely a választópolgárok számára egyoldalú információs környezet kialakulására volt alkalmas.
105. A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség sérelmének vizsgálata nem abban merül ki, hogy a médiaszolgáltató egyes konkrét eseményekről beszámolt-e, hanem abban, hogy a vizsgált tartalmak összessége alapján a jelölőszervezetek álláspontjai ténylegesen milyen módon jutottak el a nyilvánossághoz.
106. A Kúria a fenti szempontok alapján megállapította, hogy a kifogásban részletezett médiatartalmak és azok összefüggései elegendő alapot szolgáltattak az esélyegyenlőség sérelmének érdemi vizsgálatához, és a feltárt szerkesztési gyakorlat alkalmas volt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmének megállapítására.

IV. 1.

107. A Kúria a fenti alapvetések után elsőként a lineáris médiaszolgáltatás keretében közzétett hírműsorok vizsgálatát végezte el és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a következő tényeket állapította meg.
108. Tény, hogy a kifogás a lineáris médiaszolgáltatás tekintetében az adott napon sugárzott hírműsorokat részletesen, táblázatos formában mutatta be, megjelölve azok időpontját, témáját és az egyes műsorszámok tartalmi jellemzőit. A bemutatott adatok a teljes napot lefedik, és különböző napszakokban sugárzott hírműsorokra terjednek ki.
109. Tény, hogy a kifogásban megjelölt hírekhez kapcsolódó megszólalók köre túlnyomórészt a kormánypártokhoz köthető politikai szereplőkből, illetve az azokhoz politikailag kötődő szervezetek képviselőiből állt.
110. Tény továbbá, hogy az Érintett jelölőszervezet álláspontja e hírműsorokban nem jelent meg önálló megszólalás formájában, illetve megjelenése esetén is jellemzően más szereplők közvetítésében, illetve értelmezésében került bemutatásra.
111. Tény az is, hogy a hírekhez kapcsolódó narráció, valamint a megszólalások kontextusa alapján a kormánypártokhoz köthető szereplők tevékenysége jellemzően kedvező megvilágításban jelent meg, míg az Érintett jelölőszervezet több esetben kritikai vagy negatív tartalmi keretben került bemutatásra. E tartalmi jellemzők a konkrét műsorszámok megtekintésével ellenőrizhetők voltak és ellenőrizhetők jelenleg is, figyelemmel arra, hogy azok a médiaszolgáltató felületein visszakereshető módon hozzáférhetők.
112. A Kúria a fenti tények alapján azt értékelte, hogy a vizsgált napon sugárzott hírműsorok szerkesztése nem csupán az egyes események bemutatására szorítkozott, hanem azok értelmezési kereteinek kialakításán keresztül is hatással volt a bemutatott politikai szereplők megítélésére.
113. A Kúria e körben külön vizsgálta a hírek narrációját, a megszólaltatott személyek körét, valamint a tudósításokhoz kapcsolódó értelmező elemeket. Ennek alapján megállapította, hogy a kormánypártokhoz köthető szereplők megszólalásai és kampányüzenetei rendszeresen, önállóan és érdemi ellenpont nélkül jelentek meg, míg az Érintett jelölőszervezet álláspontja – amennyiben egyáltalán megjelent – nem saját megszólalásán keresztül, hanem más szereplők közvetítésében, illetve értelmezésében jutott el a nézőkhöz.
114. A Kúria megítélése szerint különös jelentősége van annak, hogy a hírműsorok nem csupán tényközlésre szorítkoztak, hanem a bemutatott eseményekhez kapcsolódó értelmezési kereteket is közvetítettek. E keretek nem biztosították az eltérő politikai álláspontok tényleges megjelenítését, hanem egy irányba mutató narratívát erősítettek. Ez a körülmény pedig a Ve. esélyegyenlőségi alapelvének érvényesülése szempontjából versenyhátrányt eredményezett az Érintett számára. 
115. A Kúria e körben figyelemmel volt a Nemzeti Választási Bizottság határozatában foglalt megállapításokra, és azokkal – a kifogásban megjelölt, a médiaszolgáltató felületein utólag is hozzáférhető médiatartalmak alapján – egyetértett.
116. A Kúria e ponton szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága – amely a sajtószabadság részét képezi – a közszolgálati médiaszolgáltató esetében nem korlátlanul érvényesül. Amint arra a Kúria az indokolás korábbi részében rámutatott, a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét törvény határozza meg, és e törvényi keretek között a szerkesztői szabadság gyakorlása a közszolgálati feladat ellátásához igazodó korlátok között történik.
117. A választási kampány időszakában e sajátos státuszból fakadó követelmények fokozott jelentőséggel bírnak, figyelemmel arra, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége közvetlenül befolyásolhatja a választópolgárok tájékozódását és ezen keresztül a választói akarat kialakulását. E körben az 1147/2026. (III. 24.) AB határozat is rámutatott arra, hogy a választási jogorvoslati eljárásban nem elegendő a megjelenések puszta számbeli összevetése, hanem vizsgálni szükséges azt is, hogy az eltérések mögött fennáll-e objektív, a szerkesztői döntésektől független indok.
118. A Kúria megítélése szerint kétségtelen, hogy a hírműsorok tartalmát részben olyan események határozzák meg, amelyek a jelölőszervezetek kampánytevékenységéhez kötődnek, és amelyek intenzitása, száma, illetve hírértéke eltérő lehet. Ez a körülmény a megjelenések számában mutatkozó különbségeket önmagában magyarázhatja.
119. A szerkesztői felelősség azonban nem merül ki a hírek kiválasztásában. A Kúria megítélése szerint a szerkesztői döntések meghatározó jelentősége abban is áll, hogy a rendelkezésre álló tények milyen kontextusban, milyen narrációval és milyen kiegészítő tartalmakkal kerülnek a nyilvánosság elé. Ennek keretében különös jelentősége van annak, hogy a hírekhez kapcsolódó értelmező elemek – így különösen a kommentárok, stúdióbeszélgetések és szakértői megszólalások – biztosítják-e az eltérő politikai álláspontok tényleges megjelenítését. A versenyhátrány ugyanis nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi – kontextus, narráció, értelmezés, stb. – szempontok alapján is megvalósulhat.
120. A Kúria megállapította, hogy a jelen ügyben nem volt azonosítható olyan objektív körülmény, amely indokolta volna, hogy az egyik jelölőszervezet álláspontja rendszeresen önálló megszólalás formájában, kedvező kontextusban jelenjen meg, míg az Érintett jelölőszervezet álláspontja érdemben ne, vagy kizárólag közvetett, illetve jellemzően kritikai megközelítésben kerüljön bemutatásra.
121. A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség sérelme e körben nem az egyes hírek puszta hiányából vagy számából vezethető le, hanem abból a szerkesztési gyakorlatból, amely a politikai szereplők közötti versenyt befolyásoló módon alakítja a nyilvánosság elé kerülő információk tartalmát és kontextusát.
122. A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a vizsgált hírműsorokban megjelenő tartalmak egymást erősítő módon, ismétlődően közvetítettek olyan politikai üzeneteket, amelyek az egyik jelölőszervezet számára kedvező, míg a másik számára kedvezőtlen megjelenítést eredményeztek.
123. Mindezek alapján a Kúria megítélése szerint a lineáris médiaszolgáltatás keretében megvalósult szerkesztési gyakorlat alkalmas volt arra, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét előidézze.

IV. 2.

124. A Kúria ezt követően az internetes sajtótermék (hirado.hu) vonatkozásában vizsgálta a kifogásban megjelölt médiatartalmakat és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a következő tényeket állapította meg.
125. Tény, hogy a kifogás az internetes sajtótermék tekintetében az adott napon közzétett tartalmakat felsorolás útján mutatta be, megjelölve azok közzétételének időpontját, témáját, az érintett személyt vagy jelölőszervezetet, valamint az elérhetőségüket biztosító hivatkozást. A bemutatott tartalmak a teljes napot lefedik.
126. Tény, hogy a kifogásban megjelölt tartalmak alapján az adott napon közzétett cikkek és videók döntő többsége a kormánypártokhoz köthető politikai szereplők, illetve az azokhoz kapcsolódó személyek részéről elhangzott megszólalásokat tartalmazott.
127. Tény továbbá, hogy az Érintett jelölőszervezet álláspontja e tartalmakban önálló megszólalás formájában nem jelent meg, illetve megjelenése esetén is jellemzően más szereplők értelmezésén keresztül, illetve kritikai kontextusban került bemutatásra.
128. A Kúria a fenti tények értékelése során figyelemmel volt a Nemzeti Választási Bizottság indokolására is, amely a tartalmak jellegét részletesen elemezte, és e körben a következőket állapította meg:
129. Az NVB a határozata [30]-[32] bekezdésében kifejtette, hogy „[30] A hirado.hu felületén látható cikkeket átvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az egyes cikkek jelentős része mindössze egy-egy rövid, politikus által közzétett video bemutatása, ez pedig ugyanazon téma vonatkozásában akár többször is lehetőséget biztosít a megjelenésre. Ezek a politikusi nyilatkozatok jellemzően reflexió nélkül állnak, ha ellentétes álláspont létezik is, azt a cikk jellemzően nem hívja fel. [30] Az érintetti (itt: kérelmezői) nyilatkozatban foglaltakkal szemben megállapítható, hogy a Beadványozó (itt: Érintett) vagy elnöke által tett közlések más jelölőszervezet nyilatkozatainak érvrendszerébe kerülnek beillesztésre, A hirado.hu internetes sajtótermék a kifogásolt közlésekkel ellentétes álláspontoknak nem biztosít teret, azokat legfeljebb megemlíti, ugyanakkor a Bizottság emlékeztet arra, hogy a választási kampányidőszakban nem az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerinti mérce alapján vizsgálandó a kiegyensúlyozottság. [32] A Bizottság megítélése szerint nem foghat helyt az érintetti (itt: kérelmezői) nyilatkozat azért sem, mert a látszólag külpolitikai témájú nyilatkozatok, különösen a vizsgált időszak második felében a lineáris médiaszolgáltatásban tapasztaltakkal megegyezően csak keretet biztosítanak a Beadványozóval szemben megfogalmazott közlésekre, ugyanakkor a Beadványozó álláspontja ilyenkor is elhallgatva marad. A ,,régen összebeszéltek", ,,ő a Tisza legfőbb szövetségese", ,,hagyja abba a színjátékot", ,,tudják, hogy ukrán ás brüsszeli érdekeket képvisel" fordulatokat tartalmazó közléseket nem kormányzati tevékenységként, hanem kampánybeszédként kell értelmezni”. 
130. A Kúria ezekkel a megállapításokkal egyetért. A sajtótermék tekintetében is irányadóak a választási eljárás alapelveinek – különösen az esélyegyenlőség követelményének – a lineáris médiaszolgáltatás vonatkozásában fentebb kifejtett szempontjai. A Kérelmezők a választási eljárásban tett észrevételükben hét híranyagra hivatkoztak, ezek azonban öt esetben a kapuvári eseményen elhangzottakat ismételték, két esetben tartalmaztak az Érintett kifogástevővel kapcsolatos új tudósítást, hírt. Ezek a hirado.hu-n közzétett nagyszámú híradáshoz, cikkhez és videóhoz viszonyítva nem voltak alkalmasak arra, hogy a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményének érvényesülését biztosítsák.
131. A Kúria a fenti – a Nemzeti Választási Bizottság által feltárt – tartalmi jellemzők alapján azt értékelte, hogy az internetes sajtótermékben megjelenő közlések nem csupán egyes politikai szereplők megszólalásainak közvetítését jelentették, hanem azok ismétlődő, reflexió nélküli megjelenítése, valamint az ellentétes álláspontok érdemi hiánya folytán olyan szerkesztési környezetet alakítottak ki, amelyben a jelölőszervezetek közötti versenyfeltételek kiegyenlítetlenné váltak.
132. A Kúria megítélése szerint e körben különös jelentősége van annak, hogy a kifogásban megjelölt tartalmak a teljes napot lefedő módon, egymást erősítve kerültek közzétételre, és az Érintett jelölőszervezet álláspontja e tartalmi környezetben nem jutott el a választópolgárokhoz önálló, közvetlen formában.
133. A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség sérelme e körben nem a megjelenések puszta számából, hanem a tartalmak szerkesztési módjából, ismétlődéséből és kontextusából vezethető le. A közszolgálati médiaszolgáltató esetében – annak törvényben meghatározott közfeladatára figyelemmel – különös jelentősége van annak, hogy a közérdeklődésre számot tartó események bemutatása során az eltérő politikai álláspontok tényleges megjelenítésére lehetőség nyíljon.
134. A Kúria megállapította, hogy a jelen ügyben nem volt azonosítható olyan objektív körülmény, amely indokolta volna, hogy az egyik jelölőszervezethez köthető megszólalások domináns módon, önállóan jelenjenek meg, míg az Érintett jelölőszervezet álláspontja érdemben ne, vagy kizárólag közvetett, illetve jellemzően kritikai keretben kerüljön bemutatásra, ami a közöttük lévő versenyben az esélyegyenlőség csökkentésére alkalmas volt.
135. Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az internetes sajtótermékben megvalósult szerkesztési gyakorlat alkalmas volt arra, hogy a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmét előidézze.

IV. 3.

136. A Kúria végül a közszolgálati médiaszolgáltató Facebook oldala vonatkozásában vizsgálta a kifogásban megjelölt médiatartalmakat.
137. A Kúria rögzíti, hogy a jelen ügyben nem volt vitatott, hogy a ’hirado.hu’ Facebook-oldalán megjelenő tartalmakért a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap együttesen viseli a felelősséget a választási eljárásban, továbbá az sem, hogy e Facebook-oldal működtetése nem minősül médiaszolgáltatásnak. A Kúria ugyanakkor rámutat arra, hogy e körülmények önmagukban nem zárják ki a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, mivel a jelen ügy tárgya nem a médiaszabályozás szerinti kiegyensúlyozottság vizsgálata, hanem annak megítélése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató által a közösségi médiafelületen folytatott kommunikáció megfelel-e a Ve. alapelveinek. 
138. A Kúria utal arra, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a Kérelmező2) az Mttv. 84. § (1) bekezdése szerinti közszolgálati médiaszolgáltató, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a Kérelmező1) az Mttv. 136. § (1) bekezdése alapján a közszolgálati médiaszolgáltatás működését biztosító szervezet. A közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi rendeltetése – különösen az Mttv. 83. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok alapján – a demokratikus közvélemény működésének elősegítése, amelynek keretében kiemelt jelentősége van a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős tájékoztatásnak. Ebből következően a közszolgálati médiaszolgáltató kommunikációs tevékenysége nem tekinthető pusztán piaci jellegű tevékenységnek, hanem közfeladat ellátásának minősül.
139. A Kúria már korábban is rámutatott arra, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága törvény által meghatározott keretek között érvényesül. A jelen ügyben ennek megfelelően nem az Mttv. szerinti kiegyensúlyozottsági követelmények közvetlen számonkérésére kerül sor, azonban a közszolgálati médiaszolgáltató sajátos státuszából következik, hogy a választási kampány során – így a közszolgálati médiaszolgáltató által működtetett, és abban az értelemben szerkesztett tartalom, hogy a médiafelület kezelője dönti el mit és milyen formában  tesz közzé –, a  közösségi médiafelületen folytatott kommunikáció során is köteles tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit, különösen a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét.
140. A Kúria e körben figyelembe vette a Facebook mint közösségi médiafelület sajátosságait is. A Kérelmezők a Facebook használatával - a tevékenységük közösségi platformon történő népszerűsítésére - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § 13. pont a) pontja szerinti, az egyszerű továbbításra irányuló szolgáltatást vesznek igénybe. A közösségi platformon saját döntésük alapján választják ki a népszerűsíteni, közölni kívánt tartalmakat. A Facebook-oldalon közzétett tartalmak nem kapcsolódnak műsorfolyamhoz, azokat nem kötik időbeli vagy terjedelmi korlátok, a közzététel folyamatos és mennyiségi korlátozásoktól mentes. A platform lehetővé teszi a tartalmak gyors egymásutánban történő megjelenítését, azok ismétlését és széles körű terjesztését, amelynek következtében a közzétett tartalmak rövid időn belül jelentős számú választópolgárhoz juthatnak el. Ebből következően a Facebook-felületen megjelenő tartalmak alkalmasak lehetnek a választói akarat befolyásolására.
141. A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a ’hirado.hu’ Facebook-oldalán megjelenő tartalom nem véletlenszerű, hanem tudatos döntések eredménye. A felületet kezelők választják ki a közzétenni kívánt tartalmakat, és döntenek azok megjelenítésének módjáról, időzítéséről és sorrendjéről. E döntések a választási kampány időszakában közvetlenül érinthetik a jelölőszervezetek közötti nyilvánosságbeli megjelenés feltételeit.
142. A Kúria mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár a ’hirado.hu’ Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, a közszolgálati médiaszolgáltató által e felületen folytatott kommunikáció nem vonható ki a Ve. alapelveinek érvényesülése alól. Mivel a közzététel, a közzétételről való döntés a közszolgálati médiaszolgáltató által történik, a jelen ügyben a vizsgálat közvetlen mércéjét e platform esetében is a Ve. alapelvei adják.
143. A kifogás a 2026. március 5. napján közzétett bejegyzéseket azonosította, feltüntetve azok közzétételi időpontját, a megjelenő jelölőszervezetet, illetve politikai szereplőt, továbbá a bejegyzések tartalmának lényegét és elérhetőségét. Tény, hogy a megjelölt tartalmak a vizsgált napon folyamatosan, a nap egészét lefedő időintervallumban kerültek közzétételre. A rendelkezésre álló adatok alapján tényként megállapítható az is, hogy e bejegyzések túlnyomó része a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikai szereplők megszólalásait, illetve tevékenységét jelenítette meg, míg más jelölőszervezetekhez köthető megszólalások, álláspontok csak elenyésző számban, illetve érdemi súly nélkül jelentek meg.
144. A Nemzeti Választási Bizottság e körben azt állapította meg, hogy a ’hirado.hu’ Facebook-oldalán 2026. március 5. napján megjelenő tartalmakban túlnyomórészt a FIDESZ-KDNP vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelmény sérelmét eredményezte. A Kúria az NVB fenti megállapításait okszerűnek és a rendelkezésre álló adatokkal alátámasztottnak találta és az alábbiakra kíván rámutatni.
145. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség követelménye a választási verseny strukturális garanciája, amely nem csupán a formális megjelenések számszerű összevetését írja elő, hanem a jelöltek és jelölőszervezetek érdemi nyilvánossághoz jutásának tényleges feltételeit védi. Ebből következően az alapelv sérelme nem kizárólag akkor állapítható meg, ha a megjelenések között kirívó aránytalanság mutatható ki, hanem akkor is, ha a kommunikáció összhatása a választói akarat befolyásolására alkalmas módon egyoldalú nyilvánossági helyzetet hoz létre.
146. A Kúria e körben kiemeli, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó Facebook-felület esetében a közzétett tartalmak nem elszigetelten, hanem egymással összefüggő kommunikációs folyamatként értékelendők. A platform működési sajátosságaiból következően az egymást rövid időn belül követő, azonos irányú tartalmak nem pusztán összeadódnak, hanem egymást erősítő hatást fejtenek ki, amely a nyilvánosság percepcióját és ezen keresztül a választói akarat alakulását is befolyásolhatja.
147. A jelen ügyben a Kúria a vizsgált tartalomfolyam egészét értékelve megállapította, hogy a 2026. március 5. napján közzétett bejegyzések túlnyomó része azonos jelölőszervezethez köthető politikai szereplők megszólalásait jelenítette meg, mégpedig oly módon, hogy azok időben sűrűn, egymást követve kerültek közzétételre. Ezzel szemben más jelölőszervezetekhez kapcsolódó tartalmak nem érdemi súllyal, illetve nem összevethető intenzitással jelentek meg.
148. A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség sérelmének megítélése során figyelembe veendő, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató kommunikációs tevékenysége – törvényi státuszából fakadóan – nem tekinthető semleges piaci médiatevékenységnek. E körben a szerkesztői szabadság gyakorlása a választási kampány időszakában alkotmányos korlátok között érvényesül, és nem vezethet olyan kommunikációs gyakorlathoz, amely a jelölőszervezetek közötti versenyfeltételek indokolatlan torzulását eredményezi.
149. A Kúria ezért nem osztja azt az értelmezést, amely az egyoldalú tartalomközlés indokoltságát pusztán a hírérték általános, absztrakt hivatkozásával kívánná igazolni. A jelen ügyben ugyanis a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt azonosítható olyan konkrét, objektív körülmény – így különösen a kampányesemények rendkívüli koncentrációja vagy más jelölőszervezetek teljes hiánya a közéleti történésekben –, amely a vizsgált időszakban megvalósult, az ilyen mértékű és intenzitású egyoldalú megjelenítést megalapozta volna.
150. A Kúria ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a Facebook-felület működési sajátosságaira tekintettel az esélyegyenlőség követelményének vizsgálata nem kizárólag hosszabb időszakra vetítve végezhető el. Amennyiben a tartalomközlés rövid időn belül olyan koncentrált és egyirányú kommunikációs hatást eredményez, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, az alapelvi sérelem akár egyetlen nap vizsgálata alapján is megállapítható.
151. Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a ’hirado.hu’ Facebook-oldalán 2026. március 5. napján megvalósult tartalomközlési gyakorlat – annak intenzitása, egyirányúsága és összhatása folytán – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv sérelmét eredményezte.
152. Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

153. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, IX. cikk (2) bekezdése alapján értékelve a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, abból olyan kötelezettség származik, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölőszervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse. 
154. A szerkesztői szabadság gyakorlása a választási kampány időszakában alkotmányos korlátok között érvényesül, és nem vezethet olyan kommunikációs gyakorlathoz, amely a jelölőszervezetek közötti versenyfeltételek indokolatlan torzulását eredményezi.
155. Az esélyegyenlőség követelményének vizsgálata nem kizárólag hosszabb időszakra vetítve végezhető el.

Záró rész

156. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
157. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, a két Kérelmező következtében személyenként 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad, a Kérelmező1-t és a Kérelmező2-t az Itv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján megillető illetékmentesség folytán.
158. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 30.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró