A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.IV.39.076/2026/3.
A tanács tagjai:
Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
A kérelmező: Név1
(bejelentett lakcím: nincs)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Iroda
(Cím1)
A kérelmezett képviselője: Dr. Nagy Attila elnök
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Törvényszék 35.Kpk.750.229/2026/4. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező kérelmét visszautasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Az irányadó tényállás
- A kérelmező választópolgár a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL) 2026. március 17. napján lekért adatai szerint érvényes magyarországi lakcímmel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik. A lakóhelye Cím2 szám alá volt bejelentve, azonban ez a lakcíme 2026. március 13-ai dátummal fiktiválásra került.
- A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: kérelmezett) a 2026. március 14. napján kelt, automatikus döntéshozatali eljárásban meghozott TORL/10217/2026 számú határozatával a kérelmező választópolgárt a központi névjegyzékből törölte. A határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 82. §-ára, 96. § (1) bekezdés a) pontjára, 97. § (3) bekezdésére, 95. § (4) bekezdésére és 97. § (4) bekezdésére alapította. Határozatában tájékoztatta a kérelmezőt, hogy kérheti az ismételt névjegyzékbe vételét, amelynek feltétele, hogy magyarországi lakcímét bejelentse vagy magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárként kérje a névjegyzékbe vételét. Tájékoztatást adott arról, hogy a magyarországi lakcím bármely járási hivatalban bejelenthető, ebben az esetben a kérelmezőnek további teendője nincs, automatikusan felvételre kerül a központi névjegyzékbe. Emellett kérheti magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárként is a névjegyzékbe vételét elektronikus úton a mo.hu oldalon, illetőleg bármely helyi választási irodában vagy külképviseleti választási irodában személyesen vagy meghatalmazással rendelkező képviselő útján, továbbá a Nemzeti Választási Irodának vagy bármely külképviseleti választási irodának címzett levélben.
A fellebbezés
- A kérelmező a határozattal szemben fellebbezéssel élt, amelyben kérte a határozat teljes körű felülvizsgálatát, valamint annak hatályon kívül helyezését, és a választói névjegyzékbe való visszahelyezését.
- A kérelmezett elnöke a Ve. 236. § (7) bekezdése alapján eljárva a fellebbezést elbírálásra felterjesztette a Fővárosi Törvényszéknek (a továbbiakban: bíróság/törvényszék) arra hivatkozva, hogy a nyilvántartási adatok alapján megalapozott döntést hozott.
A bíróság végzése
- A törvényszék a kérelmező fellebbezését elutasította. A központi névjegyzéki és az SZL adatok alapján megállapította, hogy a kérelmező magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, ennélfogva a Ve. 97. § (3) bekezdésére figyelemmel a kérelmezett jogszerűen törölte a központi névjegyzékből.
- A végzés indokolása szerint a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény ( a továbbiakban: Kp.) 124. § (1) bekezdése és 78. § (1) bekezdése szerint az eljárásban a kérelmezőt terhelte annak bizonyítása, hogy a központi névjegyzék, mint a választójogára vonatkozó adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás a kérelmezetti döntés folytán téves bejegyzést tartalmaz, és az automatikus adattovábbítás miatt az SZL-ben tévesen szerepel reá nézve a választójogának hiányát megalapozó adat. A kérelmező olyan bizonyítékokat nem csatolt, amelyből hitelt érdemlően meg lehetne állapítani, hogy a kérelmező bejelentett, érvényes magyarországi lakcímmel rendelkezik.
- Rámutatott, a kérelmezett eljárása nem sérti sem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való alapjogot, sem a jogbiztonság alapelvét, sem az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójog gyakorlását nem gátolja, hiszen a kérelmezett mind a határozatában, mind az NFO/534-3/2026. számú levelében részletesen tájékoztatta a kérelmezőt, hogy választójogának gyakorlásához milyen eljárási mozzanatok megtétele szükséges, attól a kérelmező nincs elzárva.
- A törvényszék a kérelmezőnek az automatikus döntéshozatalra vonatkozó kifogását sem találta megalapozottnak, mert a kérelmezett a névjegyzékekkel kapcsolatos döntését a Ve. 13/F. § (1) bekezdés b) pontjának kógens rendelkezése alapján hozta meg. A kúriai joggyakorlat is megerősítette, hogy a közhiteles nyilvántartási adatok a választási eljárásban nem dönthetők meg (Kvk.IV.39.300/2022/5. [28] pont).
- Mindezekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy a kérelmezett határozata jogszerű, ezért az alaptalan fellebbezést a Ve. 236. § (9) bekezdésére alapítottan elutasította, megállapítva, hogy a végzés ellen a Ve. 232. § (5) bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye.
A jogorvoslat iránti kérelem
- A kérelmező – jogi képviselő nélkül – 2026. március 22-én elektronikus úton benyújtott „felülvizsgálati kérelmében” kérte, hogy a Kúria a „támadott végzést helyezze hatályon kívül, állapítsa meg a jogszabálysértést, kötelezze az eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására, szükség esetén maga hozzon érdemi döntést”. A kérelme jogalapjaként általánosságban hivatkozott a Ve.-re, a Kp.-ra, az Alaptörvényre és az Európai Unió jogára.
- Álláspontja szerint a bíróság megsértette a Kp. 78. §-át és a Ve. 228. §-át, mivel döntését kizárólag közhiteles nyilvántartásra alapította, és nem vizsgálta a valós tényállást. A bíróság elmulasztotta különösen: a lakcím „fiktiválás” jogszerűségének vizsgálatát, annak tisztázását, hogy mely hatóság, milyen eljárásban és milyen bizonyítékok alapján hozta meg a döntést, a tényleges élethelyzete feltárását, a bizonyítékok egyedi értékelését, amely sérti a Kp. 78. § (1) bekezdését és a tisztességes eljárás elvét. A bíróság továbbá figyelmen kívül hagyta az uniós jog elsőbbségének elvét és az európai bírósági gyakorlatot.
- Hivatkozott arra is, hogy a támadott döntés egy formális, automatizált és érdemi vizsgálat nélküli eljárás eredménye, amely súlyosan sérti alapvető jogait, mert nem biztosít hatékony jogorvoslatot és aránytalanul korlátozza a választójogát.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A Ve. névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati szabályai a Ve. XII., „A jogorvoslat” címet viselő fejezetben találhatóak. A Nemzeti Választási Iroda névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása – amennyiben a választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt – a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik a Ve. 236. § (7) és (8) bekezdése alapján.
- A személyesen eljáró kérelmező a kérelmezett központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezését elutasító bírósági végzés felülvizsgálata iránt terjesztett elő kérelmet.
- A központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során elsőként a Ve. speciális, a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárási szabályait (Ve. 235–238. §) kell figyelembe venni. Speciális szabály hiányában a Ve. XII. fejezet 98–100. pontjaiban meghatározott, a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos általános eljárási szabályokat (Ve. 222–233. §) szükséges alkalmazni a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások sajátosságaira és a 2024. (I. 23.) KK vélemény 3. pontjában fenntartott, a választói névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat eljárási szabályairól szóló 2/2022. (X. 11.) KK véleményre (a továbbiakban: KK vélemény) figyelemmel. A Ve. speciális, illetve általános eljárási szabálya(i) hiányában, a Ve. 228. § (2) bekezdése második mondata értelmében a Kp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslati bírósági eljárások során is.
- A Kúria a fentiek fényében elsőként azt vizsgálta, hogy a Ve. speciális szabályai alapján a Fővárosi Törvényszék névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen van-e helye további jogorvoslatnak.
- A Kúria megállapította, hogy a jelen kérelemmel támadott bírósági végzés elleni jogorvoslatra a Ve. 235–238. §-ai speciális rendelkezést nem tartalmaznak, ezért vizsgálta a bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos általános eljárási szabályok (Ve. 222–233. §) megfelelő alkalmazásának lehetőségét.
- A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
- A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés a Ve. rendelkezései szerint kizárt.
- A Ve. 232. § (5) bekezdés értelmében „[a] bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.” A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés a Ve. 233. § (1) bekezdésében foglaltak szerint csak alkotmányjogi panasszal támadható.
- Mivel jelen ügyben a törvényszék elsőfokon jogerőre emelkedett végzésével szemben a Ve. 232. § (5) bekezdése alapján további jogorvoslatnak nincs helye, így a Kúria előtti jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetősége is kizárt. Erre figyelemmel a Kúria a kérelmező kérelmét a Kp. általános szabályainak megfelelő alkalmazásával, a Kp. 116. § (2) bekezdés a) pontja, a 115. § (2) bekezdése és 104. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 48. § (1) bekezdés d) pontja alapján visszautasította. Ez a döntése megfelel a KK véleményben foglaltaknak is.
- A Kúria a fentiek miatt a további perakadályok (például a Ve. 224. § (5) bekezdése szerinti kötelező ügyvédi képviselet) fennállásának vizsgálatát mellőzte.
A döntés elvi tartalma
- Választási ügyben a Fővárosi Törvényszék névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést elbíráló határozata ellen a Kúria előtti további jogorvoslatnak nincs helye.
Záró rész
- A Kúria a kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2026. március 30.
Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró