Kvk.VII.39.064/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.064/2026/6. 

A tanács tagjai:     

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke 
Dr. Cséffán József előadó bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
Dr. Szilas Judit bíró
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró  

A kérelmező: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 
                     (Cím1) 

A kérelmező képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda, 
                                       ügyintéző: Dr. Mayer Erika ügyvéd 
                                       (Cím2) 

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 
                         161/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 161/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Egy magánszemély 2026. március 15-én 21 óra 58 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdése alapján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben kérte az általa megjelölt jogsértés tényének megállapítását [Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont], a kérelmező további jogszabálysértéstől eltiltását [Ve. 218. § (2) bekezdés b) pont], és a határozat rendelkező részének közzétételére [Ve. 152. § (1) bekezdés], valamint bírságfizetésre kötelezését [Ve. 152. § (2) bekezdés].
  2. A kifogásban foglaltak szerint a kérelmező a szerkesztési gyakorlatával megsértette a választási eljárás alapelveit az általa kiadott hirado.hu internetes sajtótermékben a hivatalos választási kampányidőszak során, a 2026. február 21-étől március 15-éig terjedő időszakban. Sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja], mert az országos elérésű médium a kampányidőszakban a kormányzati szereplőket túlnyomórészt pozitív, az ellenzéki szereplőket pedig jelentős arányban negatív kontextusban jelenítette meg. A kérelmező megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] azzal, hogy az általa folyatott médiagyakorlat rendszerszerűen egy politikai oldal javára torzítja a megjelenítést. Sérült a választás tisztasága megóvásának alapelve [Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja] is, mert ha egy országos közszolgálati médium a politikai szereplőket tartósan aránytalanul jeleníti meg, az alkalmas a választópolgárok tájékozódásának torzítására. A kifogástevő a kifogás mellékletében a hirado.hu internetes sajtótermék által közölt cikkeket – 48 darabot – listázott egy táblázatban a megjelenési időpont, cím és link feltüntetésével. A cikkeket a táblázatban kategóriákba (kormány pozitív/negatív, ellenzék pozitív/negatív) sorolta, előadása szerint a kampányidőszakban megjelent politikai cikkek címében és szövegében megjelenő elsődleges narratíva alapján. Kiemelte, hogy azok statisztikai vizsgálata alapján az a szerkesztési mintázat rajzolódik ki, hogy a kormányzati szereplők túlnyomóan pozitív, az ellenzéki szereplők túlnyomóan negatív kontextusban jelennek meg, az ellenzéki szereplők pozitív megjelenése csak elszórtan fordul elő. Álláspontja szerint a mellékletben szereplő összesítés és grafikon a rendszerszintű aránytalanságot egyértelműen szemlélteti. Hangsúlyozta, hogy a kifogásának az a tárgya, hogy a kérelmező kampányidőszakban megjelenő tartalmainak rendszerszerű mintázata sérti a választási eljárás alapelveit. A kifogása nem az egyes cikkek tartalmának, hanem a kampányidőszakban megjelenő tartalmak összhatásának vizsgálatára irányul. Megállapította, hogy a kampányidőszak kezdete óta megjelent, vizsgált cikkek 79,17%-a kormányzati szereplők, illetve általuk képviselt jelölő szervezet, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt szempontjából kedvező, vagy az ellenzéki szereplők szempontjából kifejezetten negatív volt. A cikkek 14,58%-a tartalmazott az ellenzéki szereplők szempontjából kedvező tartalmat, míg 6,25%-a tekinthető semlegesnek. 
  3. A kérelmező észrevételében a kifogás elutasítását kérte, mert pótolhatatlan hiányosságai miatt elbírálásra alkalmatlannak, illetve nyilvánvalóan alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján csak a kifogás előterjesztését megelőző három napban megjelent cikkek képezhetik a vizsgálat tárgyát. Sérelmezte, hogy a kifogástevő önkényesen szelektált és önkényesen minősített 23 nap alatt megjelent jelentős hírtömegből mindössze 48 cikket, szemezgetett a hirado.hu cikkei között és nem biztosított teljes képet. Számos olyan cikket jelölt meg, ami nem is létezik. Nem választotta el a kormányzati tevékenységről szóló híradásokat a kormánypárti kampányjellegű híradásoktól. Nem végezte el a cikkek tartalmi minősítését (különösen, hogy mely konkrét elemek minősülnek kampánytevékenységnek, mi a releváns összehasonlítási alap, mi az aránytalanság minősítő jellege). Nincs objektív szempontrendszer abban a kérdésben, hogy melyik cikk miért minősül pozitívnak vagy negatívnak. Jelenleg nincs olyan jogerős határozat, amely a hirado.hu internetes sajtótermékkel kapcsolatban jogsértést állapított volna meg. Álláspontja szerint a kifogás a kizárólag a lineáris médiaszolgáltatásokra vonatkozó kiegyensúlyozottsági kifogás követelményrendszerét kéri számon a hirado.hu szerkesztési tevékenységén, aránytalanul korlátozva a vélemény- és szólásszabadságot, valamint a sajtó- és szerkesztői szabadságot. Felhívta a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontját azzal, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait, valamint a Ve. 218. § (1) bekezdését azzal, hogy a választási bizottságnak a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján kell döntenie. A kifogás elbírálásához szükséges tények előadása és bizonyítása a választási jogorvoslati rendszer logikája szerint a kifogástevőt terheli. A kifogástevő a jelen ügyben nem terjesztette elő a jogszabálysértés bizonyítékait.  

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB a 2026. március 18-án kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában a kifogásnak részben helyt adott. A határozat rendelkező részének 1. pontjában megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet azzal, hogy a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban a 2026. március 13. és 15. napja közötti időszakban a kormányzati szereplőket túlnyomórészt pozitív, az ellenzéki szereplőket pedig jelentős arányban negatív kontextusban jelenítette meg. Eltiltotta a kérelmezőt a további jogsértéstől. A határozat rendelkező részének 2. pontjában elrendelte, hogy a rendelkező rész 1. pontját a kérelmező a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. A határozat rendelkező részének 3. pontjában a kérelmezőt 1.614.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A határozat rendelkező részének 4. pontjában a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztasága megóvása alapelvének sérelmét állító részében elutasította. A határozat rendelkező részének 5. pontjában a hirado.hu internetes sajtótermékben 2026. február 21. és március 12. napja között megjelent cikkek vonatkozásában a kifogást – annak elkésettsége miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Határozata indokolásának [20] bekezdésében megállapította, hogy a kifogás a formai feltételeknek megfelel, ahhoz a kifogástevő bizonyítékokat csatolt, ezért a kifogást érdemben bírálta el.
  3. Megállapította, hogy érdemi vizsgálat alá 23 cikk tartozott, eljárása alatt nem volt elérhető a hirado.hu felületén 4 cikk, ezért ezek vizsgálata nem volt elvégezhető. További 1 cikket kirekesztett, mivel az kormányzati tevékenységgel kapcsolatos. Megállapította, hogy egyebekben a kifogásban foglalt értékeléssel ellentétes adat a cikkek vonatkozásában nem merült fel, 18 cikk kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának és – a c) ponttal összefüggésben, annak tartós megsértése miatt – az e) pontjának megsértését megállapíthatónak tartotta.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának a kifogásnak helyt adó részében történő megváltoztatását, elsődlegesen a kifogás teljes egészében történő elutasítását, másodlagosan a bírság mellőzését vagy mérséklését. Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a kifogástevő a vizsgálat tárgyává tett cikkeket olyan mértékben szubjektíven, önkényesen és felületesen szelektálta, hogy az alkalmatlanná tette a kifogást az érdemi elbírálásra, mint ahogy ellehetetleníti az érdemi döntéshozatalt azok valós tartalmi értékelésének elmulasztása is. A kifogástevő a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az NVB-nek az alaptalan kifogást el kellett volna utasítania. Az NVB nem adott a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelő, kellően részletes, ellenőrizhető és okszerű indokolást arra nézve, hogy a kifogásolt cikkek mely okból, milyen mérce szerint és milyen oksági kapcsolat alapján sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, továbbá a bírság kiszabása körében sem tett eleget a jogszabályból fakadó indokolási kötelezettségének.
  2. A Kúria a nyilatkozattétel lehetőségét biztosította a kifogástevőnek mint érintettnek, aki – ügyvédi képviselet nélkül eljárva tett – nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
  2. A Kúria az NVB határozatának jogszerűségét a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdésére figyelemmel a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
  3. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A kifogástevő mint érintett a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet nélkül eljárva tett nyilatkozatot, ezért az abban foglaltakat a Kúriának figyelmen kívül kellett hagynia.
  4. A Kúria előrebocsátja, hogy a 2026. március 23-án kelt Kvk.VI.39.061/2026/4. számú határozat hasonló tényállás mellett vizsgálta a kifogás érdemi elbírálhatóságát. A jelen ügyben is megállapítható, hogy a kifogástevő táblázatos formában, megjelenési időpont, cím és link feltüntetésével jelölt meg cikkeket, és azok általános értékelésére alapította a választási alapelvek megsértésére vonatkozó következtetéseit. Továbbá, a Kvk.VI.39.061/2026. számú ügyhöz hasonlóan a jelen választási ügyben is a kifogás kötelező tartalmi elemeinek hiányára való hivatkozás nem a bírósági felülvizsgálati kérelemben jelent meg először. A kérelmező már a kifogásra benyújtott észrevételében jelezte, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező tartalmi elemet: a jogsértés bizonyítékait.
  5. A Kúria a Kvk.VI.39.061/2026/4. számú határozatában rámutatott, hogy a választási jogorvoslat során jogszerűségi vizsgálatot végez, amely nem lehet önkényes, annak a Ve. jogorvoslati rendszerének felépítéséből következő logikai sorrendje van. Először azt a kérdést kell eldönteni: a kifogás érdemi elbírálhatóságát az NVB határozatában jogszerűen állapította-e meg, amelyet követhet a döntés arról, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozat érdemben jogszerű-e.
  6. Az NVB a határozata [20] bekezdésében megállapította, hogy a kifogás a formai feltételeknek megfelel, ahhoz a kifogástevő bizonyítékokat csatolt, ezért a kifogást érdemben elbírálható. A bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának – a Kvk.VI.39.061/2026/4. számú határozatban kifejtett jogértelmezést figyelembe véve – minden további kérdést megelőzően az NVB határozat [20] bekezdésében foglalt megállapítás jogszerűségét kellett vizsgálnia.
  7. A Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A kifogás elbírálásához szükséges tények előadása és bizonyítása a kifogás benyújtóját terheli. Annak érdekében, hogy a sommás, koncentrált választási eljárásban érdemben elbírálható kifogás álljon a választási szerv rendelkezésére, a Ve. szigorú tartalmi követelményeket támaszt a kifogással szemben. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges [18/2017. (VII. 18.) AB határozat]. A Ve. a 212. § (2) bekezdés a) - e) pontjaiban a kifogásra vonatkozóan kötelező („tartalmaznia kell”) követelményeket támaszt. A kifogásnak a b) pontban foglalt tartalmi elem: a jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell. Ez a követelmény nem azt jelenti, hogy a kifogásban elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem azt, hogy a kifogáshoz csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a kifogás benyújtójának a jogsértés tényére vonatkozó állítását bizonyítja. Ezen túlmenően a kifogásban azt is elő kell adni, azt is be kell mutatni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni az adott bizonyíték tartalmi minősítését és bizonyító erejét {Kvk.VI.39.061/2026/4., indokolás [26]-[28]}.
  8. Az állított jogszabálysértés jellegétől függ, hogy mennyi bizonyítékot kell csatolni a jogszabálysértés alátámasztására. Nyilvánvalóan van olyan jogszabálysértés, amelynek bizonyítására elegendő lehet például egy fotó, egy videó, ám van olyan jogszabálysértés, amelyet bizonyítékok rendszerével lehet bizonyítani. Minden választási ügyben egyedileg kell vizsgálni azt, hogy a kifogás megfelel-e a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában előírt tartalmi követelménynek. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvnek, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségnek a sérelme kifejezetten olyan jogsértés, amely – mivel különböző jelöltek, jelölő szervezetek helyzetével kapcsolatos összehasonlítást igényel – a bizonyítékok rendszerben való bemutatását kívánja meg {Kvk.VI.39.061/2026/4., indokolás [29]-[30]}.
  9. Amint arra a Kúria már fentebb utalt, a kifogástevő táblázatos formában, megjelenési időpont, cím és link feltüntetésével jelölt meg cikkeket, és azok általános értékelésére alapította a választási alapelvek megsértésére vonatkozó következtetéseit. Ugyanakkor a kifogásában egyáltalán nem munkálta ki, nem részletezte, hogy a táblázatban szereplő egyes elemeket a kérelmező hírfolyamából mi alapján választotta ki, más elemeket miért hagyott figyelmen kívül, a kiválasztott elemek közül melyek és miért minősülnek kampánytevékenységnek, azoknak mi a releváns rövid tartalma, és ezeket a releváns tartalmakat egyedileg nem értékelte, nem minősítette. Általános értékelése pedig hangsúlyosan arra vonatkozott, hogy a 2026. február 21-étől március 15-éig terjedő időszakban megjelent, a kifogásban megjelölt 48 cikk „rendszerszerű mintázata” sérti a választási eljárás alapelveit, kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy kifogása nem az egyes cikkek tartalmának, hanem „a kampányidőszak során megjelenő médiatartalmak összhatásának” vizsgálatára irányul. Ez az értékelés pedig – általánosságán túl – azért sem volt elfogadható, mert a megjelölt cikkek jelentős része (a 2026. február 21. és március 12. napja között megjelent cikkek) az NVB bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott döntése alapján, a kifogás elkésettsége miatt nem volt az értékelés körébe vonható. Így végül a 48 helyett mindössze 18 cikk alapján állapított meg jogsértést az NVB, ezzel lényegében teljesen el is szakadt az eredeti kifogásban előadottaktól. A kifogástevő előbbiek szerinti, 48 cikkre vonatkozó általános, statisztikai értékelése alkalmatlan volt arra, hogy az alapján az NVB a fennmaradó 18 cikk érdemi vizsgálatát elvégezze, különösen, hogy e körben az Alkotmánybíróság IV/964-12/2026. számú határozatában megjelenő vizsgálati szempontrendszert érvényre juttassa.
  10. A Kúria joggyakorlata szerint a jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy azt milyen tartalommal és bizonyítékkal nyújtja be (Kvk.III.39.172/2024/4.). A választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátására és a kifogás benyújtását követő kiegészítésre nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket (Kvk.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.I.38.024/2014/3., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.38.228/2019/2.).
  11. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási jogorvoslat sommás jellege alapján nem az NVB feladata, hogy a kifogás elbírálásakor az ömlesztett listákból, táblázatokból maga döntse el, illetve a kifogástevő helyett rendszerezze, hogy melyik híranyag, bejegyzés, videó alkalmas a jogsértés alátámasztására és melyik nem. Az NVB nem veheti át a kifogástevő szerepét, a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt, a jogszabálysértés bizonyítékait is „tartalmaznia kell” követelménynek megfelelő kifogás elkészítése a jogorvoslatért folyamodó jelölőszervezet feladata, e feladat akár részbeni elvégzése a „fair eljárás” követelményének megsértésével járna. Hivatalbóli bizonyításnak a Ve. alapján nincs helye. Az NVB a bizonyítékok értékelését jogszerűen akkor tudja elvégezni, ha a bizonyítékok a kifogás elbírálásakor rendelkezésre állnak és kellően konkrétak. Az eljárás során a kérelmezők is abban az esetben nyilatkozhatnak érdemben és gyakorolhatják jogorvoslati jogaikat, ha tudható, a kifogástevő konkrétan melyik magatartásukat és milyen bizonyíték alapján minősítette jogsértőnek {Kvk.VI.39.061/2026/4., indokolás [34]-[35]}.
  12. A Ve. előírásai alapján a kifogástevőnek kell a kifogásában megjelölnie az állított jogszabálysértést és megjelölnie annak bizonyítékait. E tekintetben pedig a Kúria Kvk.VI.39.061/2026/4. számú határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy a kifogásban nem elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a jogsértés tényére vonatkozó állítást bizonyítja, és azt is elő kell adni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni a bizonyíték tartalmi minősítését, és bizonyító erejét. A kifogás így felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pont szerinti követelménynek {Kvk.VI.39.061/2026/4., indokolás [40]}.
  13. Az Alkotmánybíróság a már említett IV/964-12/2026. számú határozatában pedig rámutatott: „ha valamely kifogás hiányos, mert példának okáért nem szerepelnek benne kellő bizonyítékok az esélyegyenlőség sérelmére, akkor ennek alapján kell levonnia a következtetést az NVB-nek és a Kúriának” {IV/964-12/2026., Indokolás [64]}.
  14. A Ve. 215. § c) pontja akként rendelkezik, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, hogy a konkrét ügyben a kifogás nem tartalmazta az állított jogsértés rendszerezett bizonyítékait, és a bizonyítékok tartalmi minősítését, amelynek hiányában – az Alkotmánybíróság idézett IV/964-12/2026. számú határozatára és a Kvk.VI.39.061/2026/4. számú kúriai határozat követendő jogértelmezésére figyelemmel – a kifogás érdemi elbírálásra nem volt alkalmas. A kifogás tartalmi hiányosságát az NVB-nek észlelnie kellett volna és a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Az NVB határozatának [20] bekezdésében szereplő megállapítás tehát nem jogszerű.
  15. Minderre figyelemmel a Kúria az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott – a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztasága megóvása alapelvének sérelmét állító részében elutasító, valamint a kifogást a hirado.hu internetes sajtótermékben 2026. február 21. és március 12. napja között megjelent cikkek vonatkozásában érdemi vizsgálat nélkül elutasító – részét nem érintette, támadott részében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Emiatt a bírósági felülvizsgálati kérelem érvelésének további, részletes ismertetését mellőzte, mert annak mentén az NVB határozatának érdemi vizsgálatára lehetőség nem volt.

A döntés elvi tartalma 

  1. A kifogásban nem elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a jogsértés tényére vonatkozó állítást bizonyítja, és azt is elő kell adni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni a bizonyíték tartalmi minősítését, és bizonyító erejét. A kifogás így felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pont szerinti követelménynek (Kvk.VI.39.061/2026/4.).

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárás illetékmentes.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. március 25. 

Dr. Remes Gábor s. k. a tanács elnöke 
Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró 
Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró 
Dr. Szilas Judit s. k. bíró        
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró