Kvk.VI.39.061/2026/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.061/2026/4.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Bernátné dr. Kádár Judit bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró

Az I. rendű kérelmező: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
                                    (cím1)

A II. rendű kérelmező: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
                                    (cím2)

Az I. rendű és II. rendű kérelmező képviselője: Mayer & Társai Ügyvédi Iroda
                                                                        eljáró ügyvéd: Dr. Mayer Erika 
                                                                        (cím3)

Az érintett: Tisztelet és Szabadság Párt
                   (cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 158/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 158/2026. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás 

A kifogás

1. Az érintett, mint jelölőszervezet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. § (1) bekezdés alapján 2026. március 14. napján 13 óra 00 perckor a kérelmezőkkel szemben elektronikus levélben kifogást nyújtott be, amelyben kérte a részéről megjelölt jogsértés tényének megállapítását (Ve. 218. § (2) bekezdés a) pont), a további jogszabálysértéstől a kérelmezők eltiltását (Ve. 218. § (2) bekezdés b) pont), és kötelezésüket a határozat rendelkező részének közzétételére (Ve. 152. § (1) bekezdés), bírság fizetésre (Ve. 152. § (2) bekezdés).
2. A kifogás 1. pontja szerint a sérelmezett magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és az e) pontban rögzített, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
3. A 2. pontban „A jogszabálysértés bizonyítékai” címmel előadta, hogy a közpénzből működtetett II. rendű kérelmező az M1 megnevezésű hírcsatornáján 2026. március 11. napján közzétett hírműsorai az országgyűlési választásokon induló jelölő szervezetek közül kizárólag a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre és a Kereszténydemokrata Néppártra (a továbbiakban: Fidesz-KDNP) vonatkozó témákat dolgoztak fel, a híranyagokban csak a Fideszhez köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg, és a hírek mindegyikének hangvétele a Fidesz, illetve az általa vezetett kormány tevékenységéről elismerő, pozitív volt, őt pedig negatív színben tüntették fel. A képviselői a hírekben nem kaptak megszólalási lehetőséget, a tevékenységéről csak a kormánypártok narratívájának megfelelő nem hiteles információkat folyamatosan ismétlő „híranyagokból” tájékozódhattak a nézők.
4. A 2.1. pontban az „M1 híradók 2026.03.11.” megnevezésű táblázatban – szöveges magyarázat nélkül – adás címe, sugárzási időpont, cím/téma, vendég/riportalany, politikai kötődés megjelölésű bontásban híradó részeket jelölt meg.
5. A 2.2. pontban kifejtette, hogy az esélyegyenlőség sérelme a hirado.hu internetes híroldal médiatartalom-szolgáltatásában is tapasztalható volt, amely oldalról a híradásokat, cikkeket és videókat időpont, cím és link feltüntetésével – szöveges magyarázat nélkül – listázta.
6. A 2.3. pontban előadta, hogy 2026. március 11-én a kérelmezők bejegyzéseket a hirado.hu Facebook-oldalán is az esélyegyenlőséget ugyanezzel a súlyosan sértő egyoldalúsággal jelentették meg. A bejegyzések Orbán Viktor és a Fidesz választási sikerének előmozdítását célozták, például Orbán Viktor vecsési kampánygyűlésén elhangzottakról négy posztot tettek közzé: mindegyik egy Orbán fotó, rajta feliratként egy Orbán-idézet. Azonban ő, mint jelölőszervezet és más jelölőszervezet sem jelent meg a posztokban, legfeljebb a fideszes politikusok, szakértők felszólalásaiban a kormányzati narratívának megfelelő keretezésben. E pontban az időpont, cím, link megjelölésével – szöveges kifejtés nélkül – listázta a bejegyzéseket.
7. A 3. pontban a kifogás benyújtásának határidejét igazolta, a 4. pontban „A jogszabálysértés indokolása” cím alatt kifejtette, hogy a közmédia minden platformján kizárólag a kormánypártok híreit, a választási kampányban számukra fontos témákat közvetítette, csak fideszes politikusokat és a kormánypártokhoz kötődő szakértőket szólaltatott meg, egyértelműen a kormánypártok választási győzelme érdekében folytatta média- és hírszolgáltatását, ugyanakkor a híradásaiban kifejezetten az érintett és elnöke ellen kampányolt folyamatosan negatív színben feltüntetve a Fidesz politikai ellenfeleit. Hangsúlyozta, hogy az adott napon tartott kampány eseményeiről nyilvánvalóan a közmédia is értesülhetett, akár a Tisza Párt (magyartisza.hu) Facebook oldalának március 11-én közzétett 12 bejegyzéséből, akár Magyar Péter Facebook oldalának (https://www.facebook.com/peter.magyar.102) 8 posztjából, amelyről más médiumok – szemben a közmédiummal – tájékoztatást adtak.

Az észrevétel

8. Az I. rendű és a II. rendű kérelmező közös észrevételükben elsődlegesen a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérték azért, mert az nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjának, nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait. Álláspontjuk szerint sem a lineáris médiaszolgáltatás, sem az internetes sajtótermék, sem pedig a Facebook-oldal vonatkozásában bizonyítéknak nem minősülnek a linkekhez kapcsolt önkényes felsorolások anélkül, hogy azokat az érintett értékelte volna bemutatva, a tartalma miért jogsértő. Bizonyítékoknak ugyancsak nem tekinthetők az érintett és az érintett elnöke Facebook-oldalának megjelölt internetes linkjei anélkül, hogy az érintett a konkrét tartalomra mutató linkeket csatolta volna azokról az eseményekről, amelyek megjelenítését a kifogásában hiányolta. Hangsúlyozták, a választási eljárásban nem bírálható el érdemben a kötelező tartalmi elemeket nélkülöző kifogás.  Másodlagosan – érveik részletes kifejtésével – a kifogás elutasítását kérték.

Az NVB határozata

9. Az NVB a 2026. március 16. napján kelt 158/2026. számú határozata (a továbbiakban: NVB határozat) 1. pontjában a lineáris médiaszolgáltatás vonatkozásában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy az I. rendű kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pont szerinti alapelveket azzal, hogy M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján 2026. március 11. napján a Híradó című adásokban kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg, így a hírek mindegyikében a kormányt és a Fidesz-KDNP-t kizárólag pozitív, az érintettet pedig negatív színben tüntette fel. A II. rendű kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta.
10. A 2. pontban a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pont alapján elrendelte az 1. pontban foglaltak három napon belüli közzétételét.
11. A 3. pontban a kifogásnak az internetes sajtótermék vonatkozásában helyt adott és megállapította, hogy az II. rendű kérelmező megsértette a Ve 2. § (1) bekezdés c) és e) pont szerinti alapelveket azzal, hogy a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban 2026. március 11. napján kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőktől származó tartalmakat vett át, így a hírek mindegyikében a Fidesz-KDNP-t és a kormányt kizárólag pozitív, az érintettet pedig negatív színben tüntette fel. A II. rendű kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta.
12. A 4. pontban a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pont alapján elrendelte a 3. pontban foglaltak három napon belüli közzétételét.
13. Az 5. pontban a kifogásnak a hirado.hu Facebook-oldal kiegyensúlyozatlanságát állító részében helyt adott, és megállapította, hogy az I. rendű és a II. rendű kérelmezők megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pont szerinti alapelveket azzal, hogy a hirado.hu facebook oldalán 2026. március 11. napján megjelenő tartalmakban túlnyomórészt a Fidesz-KDNP vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról. Az I. rendű és a II. rendű kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta.
14. A 6. pontban az I. rendű és a II. rendű kérelmezőt egyenként 322.800 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte.
15. Indokolása [22] bekezdésben megállapította, hogy a kifogás a formai feltételeknek megfelel, ahhoz az érintett bizonyítékokat csatolt, illetve megjelölte a lineáris médiaszolgáltatásban megjelenített tartalmak panaszolt részeit, ezért a kifogást érdemben bírálta el.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

16. Az I. rendű és a II. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmükben kérték az NVB határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Álláspontjuk szerint a kifogástevő a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania. Az ügy érdemét illetően érveik részletes kifejtésével előadták, hogy az NVB határozata – a IV/825/2026. számú AB határozatra is figyelemmel – nem felel meg a Ve.-nek az indokolás kötelező tartalmi elemeit szabályozó 46. § (1) bekezdés d) pontjának.

Az érintett nyilatkozata

17. A Kúria az érintett részére megküldte a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét, amelyre az érintettől nyilatkozat nem érkezett.

A Kúria döntése és jogi indokai

18. A felülvizsgálati kérelem alapos.
19. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bekezdésére, valamint 85. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kúria az NVB határozat jogszerűségét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
20. Jelen eljárás tárgyát képezi a kifogás érdemi elbírálhatósága, míg e kérdést a Kvk.V.39.043/2026/6. számú kúriai határozatban a legfelsőbb bírói fórum nem vizsgálta, amely különbözőség okán a Kúria rögzíti, a kettő ügy között ügyazonosság nem állapítható meg.
21. A Kúria figyelemmel volt az Alkotmánybíróság – kérelmezők részéről is megjelölt – IV/825/2026. számú határozatára, a [42] bekezdésében foglaltakra, és az abban felhívott 16/2019. (V. 14.) AB határozatra (Indokolás [38] bekezdés) is.
22. A Kúria a választási jogorvoslat során jogszerűségi vizsgálatot végez, amely nem lehet önkényes, annak a Ve. jogorvoslati rendszerének felépítéséből következő logikai sorrendje van. Először azt a kérdést kell eldönteni: a kifogás érdemi elbírálhatóságát az NVB határozatában jogszerűen állapította-e meg, amelyet követhet a döntés arról, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozat érdemben jogszerű-e.
23. A Kúria kiemeli, e választási ügyben a kifogás kötelező tartalmi elemeinek hiányára való hivatkozás nem a felülvizsgálati kérelemben jelenik meg először. A kérelmezők már a kifogásra benyújtott észrevételükben (észrevétel II. pontja) kérték a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, mert az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező tartalmi elemet: a jogsértés bizonyítékait.
24. Az NVB határozata [22] bekezdésében megállapította, hogy a kifogás a formai feltételeknek megfelel, ahhoz az érintett bizonyítékokat csatolt, illetve megjelölte a lineáris médiaszolgáltatásban megjelenített tartalmak panaszolt részeit, ezért a kifogást érdemben elbírálható.
25. A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának minden további kérdést megelőzően az NVB határozat [22] bekezdésében foglalt megállapítás jogszerűségét kellett vizsgálnia.
26. A Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A kifogás elbírálásához szükséges tények előadása és bizonyítása a kifogás benyújtóját terheli. Annak érdekében, hogy a sommás, koncentrált választási eljárásban érdemben elbírálható kifogás álljon a választási szerv rendelkezésére, a Ve. szigorú tartalmi követelményeket támaszt a kifogással szemben.
27. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvényben rögzített alapjog, amely törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges [18/2017. (VII. 18.) AB határozat]. A Ve. a 212. § (2) bekezdés a) - e) pontjaiban a kifogásra vonatkozóan kötelező („tartalmaznia kell”) követelményeket támaszt. A kifogásnak a c) pontban foglalt tartalmi elem: a jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell.
28. Ez a követelmény nem azt jelenti, hogy a kifogásban elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem azt, hogy a kifogáshoz csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a kifogás benyújtójának a jogsértés tényére vonatkozó állítását bizonyítja. Kiemeli a Kúria, ezen túlmenően a kifogásban azt is elő kell adni, azt is be kell mutatni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni az adott bizonyíték tartalmi minősítését, és bizonyító erejét.
29. Az állított jogszabálysértés jellegétől függ, hogy mennyi bizonyítékot kell csatolni a jogszabálysértés alátámasztására. Nyilvánvalóan van olyan jogszabálysértés, amelynek bizonyítására elegendő lehet például egy fotó, egy videó, ám van olyan jogszabálysértés, amelyet bizonyítékok rendszerével lehet bizonyítani. Minden választási ügyben egyedileg kell vizsgálni azt, hogy a kifogás megfelel-e a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában előírt tartalmi követelménynek.
30. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti alapelvnek, a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségnek a sérelme egy napra vonatkoztatva kifejezetten olyan jogsértés, amely – mivel a saját helyzetnek a más jelölőszervezetek helyzetével kapcsolatos összehasonlítását igényli – a bizonyítékok rendszerben való bemutatását kívánja meg.
31. A Kúria joggyakorlata szerint a jogorvoslatot előterjesztő fokozott felelőssége, hogy azt milyen tartalommal és bizonyítékkal nyújtja be (Kvk.III.39.172/2024/4.).
32. A Kúria rögzíti, hogy a kifogásban nagy mennyiségű adatot tartalmazó táblázat és ömlesztett linkek felsorolásával listák szerepelnek, az érintett azokat általánosságban értékelő következtetéseire alapította az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmével kapcsolatos tényállításait. Ugyanakkor a kifogásában egyáltalán nem munkálta ki, nem részletezte a táblázatban és a listákon szereplő egyes elemek tartalmi minősítését, különösen nem dolgozta ki, hogy a rendszer nélküli bizonyítékok közül mely konkrét elemek minősülnek kampánytevékenységnek, mi a releváns összehasonlítási alap, és az aránytalanság mihez mérten minősül. Nem jelölte meg konkrétan azokat az eseményeket, amelyekről szerinte a kérelmezőknek hírt kellett volna közölniük. További hiányosság, hogy a Facebook-oldalakra mutató linkekhez nem nyújtotta be azokat a posztokat, bejegyzéseket, amelyek megjelenítését hiányolta.
33. A választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátására és a kifogás benyújtását követő kiegészítésre nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.I.38.024/2014., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.38.228/2019/2.).
34. A Kúria hangsúlyozza, hogy a választási jogorvoslat sommás jellege alapján nem az NVB feladata, hogy a kifogás elbírálásakor az ömlesztett listákból, táblázatokból maga döntse el, illetve a kifogástevő helyett rendszerezze, hogy melyik híranyag, bejegyzés, videó alkalmas a jogsértés alátámasztására és melyik nem, továbbá napokkal korábbi Facebook-bejegyzések közül maga döntse el, hogy melyik bejegyzés közzétételének elmulasztásával sértették meg a kérelmezők az esélyegyenlőség alapelvét. 
35. Az NVB nem veheti át a kifogástevő szerepét, a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt, a jogszabálysértés bizonyítékait is „tartalmaznia kell” követelménynek megfelelő kifogás elkészítése a jogorvoslatért folyamodó jelölőszervezet feladata, e feladat akár részbeni elvégzése a „fair eljárás” követelményének megsértésével járna. Hivatalbóli bizonyításnak a Ve. alapján nincs helye. Az NVB a bizonyítékok értékelését jogszerűen akkor tudja elvégezni, ha a bizonyítékok a kifogás elbírálásakor rendelkezésre állnak és kellően konkrétak. Az eljárás során a kérelmezők is abban az esetben nyilatkozhatnak érdemben és gyakorolhatják jogorvoslati jogaikat, ha tudható, a kifogástevő konkrétan melyik magatartásukat és milyen bizonyíték alapján minősítette jogsértőnek. 
36. A Ve. 215. § c) pontja akként rendelkezik, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Kúria megállapította, a kifogás nem tartalmazza az állított jogsértés rendszerezett bizonyítékait, és a bizonyítékok tartalmi minősítését, amelynek hiányában a kifogás érdemi elbírálásra nem alkalmas. A kifogás 2. pontjának címe önmagában nem bizonyíték, a megnevezés e pont tartalmi hiányosságait nem pótolja.
37. A kifogás tartalmi hiányosságát az NVB-nek észlelnie kellett volna és a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Az NVB határozat [22] bekezdésében rögzített megállapítás tehát nem jogszerű.
38. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye hiánypótlásnak, hivatalbóli bizonyításnak, a kifogás tartalmi hiányossága a felülvizsgálati eljárásban már nem pótolható.
39. Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amely okán a felülvizsgálati kérelem és az NVB határozat érdemi vizsgálatára nincsen lehetősége.

A döntés elvi tartalma

40. A kifogásban nem elegendő formálisan csak a bizonyítékra utalni, hanem csatolni kell azt a bizonyítékot, amely a jogsértés tényére vonatkozó állítást bizonyítja, és azt is elő kell adni, hogy a bizonyíték miért alkalmas a jogsértés bizonyítására, azaz ki kell fejteni a bizonyíték tartalmi minősítését, és bizonyító erejét. A kifogás így felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pont szerinti követelménynek.

Záró rész

41. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
42. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
43. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 23.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró