Kvk.I.39.063/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.063/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró
Dr. Heinemann Csilla bíró
Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
                     (3300 Eger, Dobó István u. 16.)

A kérelmező jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda 
                                              eljáró ügyvéd: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám
                                              (Cím1.) 

Az I. rendű érintett: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
                               (Cím2.)

A II. rendű érintett: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
                               (Cím3.)

Az I-II. rendű érintett képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda
                                                      ügyintéző ügyvéd: dr. Mayer Erika
                                                      (Cím4.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 72/2026. (II.25.) számú határozata                                                             

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 72/2026. (II.25.) számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy megállapítja, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomórészt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról.

A Kúria eltiltja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, fent megjelölt jogsértéssel azonos magatartás jövőbeni tanúsításától.

Ezt meghaladóan a 72/2026. (II.25.) számú határozatot helybenhagyja. 

A nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező, mint jelölő szervezet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) 2026. február 23-án 15 óra 23 perckor, majd 2026. február 24-én pontosított tartalommal 15 óra 24 perckor elektronikus levélben kifogást terjesztett elő, melyben azt állította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA), másrészt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Duna MSZ Zrt.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket azáltal, hogy a hozzá tartozó „Kossuth Rádió facebook oldalon” 2026. február 21. napja óta a jelölő szervezetek közül túlnyomó részt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) vonatkozásában számoltak be eseményekről vagy megszólalásokról.
  2. A kérelmező kifogásában 32 bejegyzést – köztük 15 rövid videót és 17 fényképfelvételt – azonosított a közzététel időpontjával, a bejegyzés címével, internetes elérhetőségével, valamint a tartalom rövid bemutatásával és azok jelölő szervezetenkénti megjelenítésével együtt. 

A kifogás szerint 2026. február 21-én 6 óra 34 perc és 20 óra 31 perc között a bejegyzések egymás közötti arányában a Fidesz-KDNP és képviselői megnyilvánulása 88%, a Tisztelet és Szabadság Párt (a továbbiakban: TISZA Párt vagy kérelmező) negatív véleményéről adott bejegyzés 6%, a TISZA Párttal kapcsolatos közlés 3%, míg a Demokratikus Koalícióval kapcsolatos közlés 3%-ot tett ki. Mindez a kérelmező álláspontja szerint, mivel a bejegyzések kampányeszköznek minősülő tartalmak voltak, megsértette az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket. 

  1. Álláspontja alátámasztásaként utalt arra, hogy a bejegyzések közzétételének aránytalansága 2026. február 22-én is fennállt, amikor az előző napon már megjelent tartalmak lettek ismételten közzétéve, annak ellenére, hogy azoknak már nem volt relevanciája. 
  2. A kérelmező utalt az Alkotmánybíróság azon gyakorlatára, mely szerint az esélyegyenlőség a választójog egyenlőségéből és a jogállamiságból fakadó követelmény, melynek érvényesülése a választott testületek legitimitásának alapfeltétele [60/2023. (XI. 26.) AB határozat, 3096/2014. (IV.11.) AB határozat].
  3. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a kampányidőszak kezdete – 2026. február 21. – egybeesik az egyéni választókerületi jelöltek aláírásgyűjtésének kezdetével, ezért kiemelt figyelmet élvez a közvélemény szemében. A közmédia és a Kossuth Rádió facebook oldala szinte kizárólag a kormánypártok megnyilvánulásait és a miniszterelnök felszólalásait tartotta közlésre érdemesnek, ugyanakkor 2026. február 21-e óta a TISZA Párt és jelöltjei számtalan nyilvános megszólalást tettek, interjúkat adtak, a közmédia azonban az ezekről szóló információkat mellőzte. 
  4. A kérelmező rámutatott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldal szerkesztőinek minden perc esetében lehetősége van arra, hogy a választási eljárás aktuális, a választópolgárok közössége által leginkább követett eseményeiről számoljanak be.
  5. A fenti tényállásra alapítottan a kérelmező a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján kérte az NVB-t, hogy a jogsértés tényét állapítsa meg, az érintetteket a további jogsértéstől tiltsa el és velük szemben szabjon ki bírságot, figyelemmel a jogsértéssel szembesülő választópolgárok magas számára, a jogsértő tartalmak elérhetőségére, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját sértő magatartással való összefüggés miatt a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére. 
  6. Az MTVA és a Duna MSZ Zrt. a kifogásra közös beadványában akként nyilatkoztak, hogy a kifogás elutasítását kéri figyelemmel arra, hogy egyrészt a kifogás a kampányidőszak első napját érintette és olyan médiaszolgáltatásnak nem minősülő közösségi médiaoldal vonatkozásában került benyújtásra, amelyen hírszerkesztést nem végez, csak más weboldalakon, más médiaszolgáltatásban elhelyezett tartalmakhoz biztosít hozzáférést linkek megosztásával. Álláspontjuk szerint a Kúria gyakorlatában megjelenő (EBH2018.K.15.) – a lineáris médiaszolgáltatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során érvényesülő műsorfolyam elvre tekintettel – a promóciós célokat szolgáló közösségi médiaoldal esetében a kiegyensúlyozottság egynapos időtartam esetén nem értékelhető, annak alapja ugyanis legalább két hét hosszúságú periódus lehet. A közös álláspont szerint – az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV.1.) AB határozatából következően – miután a kifogásolt bejegyzések egy része a kormány tevékenységéről szóló híradásnak tekintendő, ezért a miniszterelnök, valamint a külügyminiszter tevékenységéről történő híradás politikai kampánytól függetlenül lehetséges az Alkotmánybíróság hivatkozott gyakorlata szerint.
  7. A közös álláspont szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg arányszámokra alapítva, az esélyegyenlőség alapelve megsértése ugyanis a megjelenések jellegét, tartalmi súlyát és összhatását vizsgálva értékelhető. Az álláspont hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalának azért sem lehet esélyegyenlőség torzítására alkalmas választói akaratot befolyásoló hatása, mert az pusztán egy, a sokezer facebook oldal közül, hasonló facebook oldallal a jelölő szervezetek is rendelkeznek. Hangsúlyozták, hogy a nyomtatott sajtótermékhez képest egy facebook oldal esetében eltérő vizsgálat indokolt. Általánosságban utaltak arra, hogy egy facebook oldal nem kizárólagos információforrás, és jellemzően egy facebook oldalt olyan felhasználók látogatnak, akiknek a preferenciájához az adott oldal illeszkedik. A vizsgált oldal pedig más médiatartalomra mutató linkekhez szerkesztett tartalmat nem kapcsol, azokat nem kommentálja, nem fogalmazza át, melyből következően egy linkgyűjteményt tartalmazó közösségi oldal nem lehet alkalmas a választói akarat befolyásolására. 
  8. Az álláspont utalt arra, hogy a kérelmező azt sem jelölte meg, hogy a két szervezet közül melyik és hogyan sértette meg a kifogásban szerepelt két választási alapelvet és melyik szervezettel melyik jogkövetkezményt kéri alkalmazni, ezért a kifogás érdemi elbírálásra is alkalmatlan. 
  9. Az állásfoglalás a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme körében azt állította, hogy a kérelmező érdemi előadást nem tett. 

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 72/2026. (II.25.) számú határozatával a kifogást elutasította, miután megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelme a kifogásban leírt cselekmény alapján nem állapítható meg.
  2. Az NVB elsőként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme kérdését vizsgálta és azt az alábbiak miatt nem tartotta megállapíthatónak. 
  3. Az NVB határozata indokolása megállapította, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakért az MTVA és a Duna MSZ Zrt. együttesen visel felelősséget a választási eljárásban, ugyanis a Kossuth Rádió a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 58. pontja szerinti rádiós médiaszolgáltatás, a közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatása. A Kossuth Rádió facebook oldala pedig e médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó olyan felület, melyen a médiaszolgáltatás népszerűsíthető, annak tartalmai vonatkozásában figyelemfelhívás közölhető. 

Utalt arra, hogy az Mttv. 84. § (1) bekezdése szerint a Duna MSZ Zrt. maga közszolgálati médiaszolgáltató, míg az MTVA az Mttv. 136. § (1) bekezdése szerint olyan elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, amelynek feladata többek között a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása. 

  1. Az NVB kiemelte, hogy választási kampányidőszakban az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése által védett szólásszabadság jelentőséggel bír, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az nem korlátlan. Utalt az Alkotmánybíróság gyakorlatára, mely szerint a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelménye a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátja lehet, továbbá a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-a, valamint az Mttv. 12. § (1) bekezdése alapján arra, hogy a médiaszolgáltatásokra vonatkozóan a kiegyensúlyozottság követelménye kerül megfogalmazásra. Az NVB álláspontja szerint a kifogással támadott tevékenység bár a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz kapcsolódik, ugyanakkor az nem az Mttv. szerinti médiaszolgáltatásban jelenik meg, erre tekintettel a kiegyensúlyozottság követelménye és az erre vonatkozó Mttv. szerinti joggyakorlat közvetlenül nem érvényesíthető. Ettől elkülöníthető azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőségi alapelv alkalmazása, melynek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség nem a médiaszolgáltatói státusz fennállásának függvénye. Az NVB a Duna MSZ Zrt. és az MTVA esetében megállapította, hogy mind státuszuk, mind az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel a választási kampány során, így az esélyegyenlőség alapelvét nem a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más tevékenység vonatkozásában is tiszteletben kell tartaniuk. 
  2. Az NVB határozat indokolása szerint – a Kúria gyakorlatát idézve (Kvk.37.375/2015/3., Kvk.37.376/2015/3.) – a Ve. alapelvi követelményeinek teljesülése kapcsán lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni, amely az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésével lehetséges. A vizsgálandó időszak hossza lehet rövidebb is, mert egy kéthetes időtartam a kampányidőszak átfogó része ugyan, de ekként a vizsgálatot lehetővé teszi, de a műsor megjelenési gyakoriságával fordítottan arányosan csökken a vizsgálandó műsorfolyam napokban mért hosszúsága is (Kvk.37.654/2019/2., Kvk.37.651/2019/4.).
  3. Az NVB értékelése szerint a kifogás helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenített tartalmak alkalmasak voltak a választói akarat befolyásolására, és önmagukban véve is lehetséges azokat információforrásként terjeszteni. Utalt arra, hogy az oldal tartalmai nem véletlenszerűen, hanem tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg abban a válogatásban és sorrendben, ahogy azok onnan észlelhetőek. Ebből következően alaptalannak találta a két érintett azon érvelését, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett képek csak internetes elérhetőségeket közölnek.
  4. Mindebből következően az NVB megállapította, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán is biztosítani kell az esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között, nem lehet valamely jelöltet vagy jelölő szervezetet a többihez képest előnybe, hátrányba hozni azáltal, hogy a róla szóló tartalom a többi jelölthöz, jelölő szervezethez kapcsolódó megjelenésekhez képest aránytalanul felül, illetve alul reprezentált. Ugyanakkor az indokolás hangsúlyozta, hogy a facebook oldalon megjelenő tartalmak általánosságban is más jellegűek, mint egy internetes sajtótermékben vagy médiaszolgáltatásban megjelenő tartalmak, ugyanis azok felhasználók általi elérését, megjelenését a felhasználók által használt alkalmazások beállításai, felhasználói szokások, továbbá keresési előzmények is befolyásolják. Ebből következően az NVB álláspontja szerint valamely konkrét facebook oldal tekintetében az esélyegyenlőség sérelmét esetről esetre lehet csak megállapítani. 
  5. Az NVB határozata indokolása [43] pontja utalt arra, hogy miután az NVB áttekintette a kifogásban szereplő 2026. február 21-ei napra vonatkozó tartalmakat, abból az volt megállapítható, hogy azok egy folyamatos, napi több tíz tartalom megjelenésből álló bejegyzésfolyamot alkottak a sajtóból és az egyéb felületekről érkező hírek, tartalmak, bejegyzések, megosztások megjelenésének dinamikája szerint. A vizsgált oldal tartalomváltozásának – folyamatos bővülésének – e hír, illetve tartalomkövető jellegénél fogva az NVB indokoltnak látta az esélyegyenlőség követelményének teljesülését is dinamikusan, a tartalmak megjelenésére kiható trendek fényében vizsgálni. E vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen napnak a kifogásban szereplő beidézett tartalmai nem alkalmasak az esélyegyenlőség követelménye megtartásának elbírálására, csupán a kifogásban említett cselekményre hivatkozással, miután választási kampányidőszak kezdetének napja volt a kifogásban, nem indokolható ilyen rövid időszakra – nevezetesen egyetlen napra – vonatkozó vizsgálat lefolytatása.
  6. A határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme azért sem igazolt, mert a kérelmező kifogásában csak általánosságban jelezte, hogy a TISZA Párt és jelöltjei számtalan nyilvános megszólalást tettek, ugyanakkor nem nevezett meg bizonyítékként olyan konkrét hírt, nyilatkozatot, tartalmat, amelynek közzététele indokolt lett volna.
  7. Az indokolás szerint miután a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme nem volt megállapítható, így az annak függvényében vizsgálandó 2. § (1) bekezdés e) pont szerinti jogsérelem megállapítása fel sem vetődhetett. 
  8. Végül az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy az adott ügy megítélésétől függetlenül fennáll a kiegyensúlyozottságra kötelezett médiaszolgáltatók által működtetett közösségi médiafelületek vonatkozásában is a Ve. alapelveinek betartására vonatkozó kötelezettség, így az esélyegyenlőség biztosításának követelménye is olyan előírás, amelynek betartása jogalkalmazói aktus nélkül is kötelező.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását kérte azzal, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján az érintettet tiltsa el a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a jogsértőt, hogy az NVB határozatának rendelkező részét tegye közzé a facebook oldalán, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírságot is szabjon ki, tekintettel a jogsértéssel szembesülő választópolgárok kifejezetten magas számára (több, mint 150.000 feliratkozó), a jogsértés országos jellegére, továbbá a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére.
  2. A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB a határozatában tévesen mérlegelt és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdését is megsértve jogszabálysértéseket követett el.
  3. A felülvizsgálati kérelem utalva a Ve. 225. §-ra és arra, hogy az NVB határozata a bizonyítottság hiányát két körülményre alapítottan állapította meg, a kifogásához képest további tényeket és bizonyítékokat adott elő. Ennek körében egyrészt felsorolta azokat a Fidesz-KDNP és a miniszterelnök Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett megszólalásaival összehasonlítható nyilatkozatokat, amelyek álláspontja szerint olyan megnyilvánulások voltak, amelyekről más országos médiumok, konkrétan internetes hírportálok (24.hu/belfold, www.atv.hu/belfold, euronews.com, 444.hu, telex.hu/belfold, hvg.hu/itthon) hírt adtak. Az összehasonlítható nyilatkozatok mindegyikének felülvizsgálati kérelemben megjelenített hírforrása Magyar Péter facebook oldalán érhető el. 
  4. A felülvizsgálati kérelem másrészt hivatkozott arra, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalának Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét igazoló szerkesztési gyakorlata 2026. február 21-ét követő napokban is fennállt, és táblázatba foglaltan szerepeltette, hogy 2026. február 22-én, 23-án és 24-én hogyan alakult a megjelenések arányszáma, melyre hivatkozással állította, hogy a tudatos szerkesztői gyakorlat a vizsgált napot követően is folytatódott és nem csupán egyetlen nap esetében érvényesült. Ehhez kapcsolódóan a felülvizsgálati kérelem felsorolásszerűen ismertette, hogy a www.facebook.com.peter.magyar közösségi platformon 23-án, 24-én, és 25-én milyen tartalmú videók közzétételére került sor. 
  5. A felülvizsgálati kérelem az NVB határozatának jogszabálysértő voltát abban látta, hogy bár elfogadta, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakért a Duna MSZ Zrt. és az MTVA együttesen visel felelősséget a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség alapelve megsértésével összefüggésben; a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség nem a médiaszolgáltatói státusz fennállásának függvénye; a Duna MSZ Zrt. és az MTVA esetében mind státuszuk, mind az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel a választási kampány során az esélyegyenlőség betartásával kapcsolatban; a facebook oldal tartalmai nem véletlenszerűen, hanem tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg, ennek ellenére téves jogértelmezéssel vonta le azt a következtetést, hogy egyetlen nap nem elegendő a Ve. alapelvi sérelmének megállapításához. 
  6. A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB helyesen rögzítette a határozatában, hogy a Kossuth Rádió facebook oldala nem médiaszolgáltatás, ugyanakkor nem tűnik ki az NVB határozatából, hogy ezen megállapításából miként következik, hogy az azon végzett tevékenységre mégis indokolt a médiaszolgáltatások esetében kimunkált választási bizottsági és bírósági gyakorlat előírásait alkalmazni.
  7. A kérelmező álláspontja szerint a Kossuth Rádió facebook oldalára kikerült tartalmak esetében választási kampányidőszakban is a szerkesztő önkényesen válogat a rendelkezésre álló kampányeszközök közül, eldöntve, hogy melyiknek biztosít megjelenést és melyiknek nem, ebből következően nem indokolható a médiaszolgáltatások esetében megkövetelt hosszabb távú időtartam a tartalom vizsgálatakor, hiszen a kampányesemények közötti válogatás során a szerkesztő folyamatában tudja kontrollálni a megjelenési arányokat, így fokozott felelőssége van a Ve. választási alapelvek érvényre juttatása terén. Utalt arra, hogy további napok szerkesztői gyakorlatát is bizonyítékként csatolta, amellyel az indokolatlanul aránytalan megjelenési eloszlások tényét kívánta bizonyítani. 
  8. Hivatkozott továbbá az Mttv. 83. § (1) bekezdés m) és n) pontjában szereplő, a közszolgálati médiaszolgáltatók feladataira, mely szerint kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást kell nyújtaniuk, továbbá az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás a magyar közszolgálati média feladata. Emellett idézett a Közszolgálati Kódexből. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatásra vonatkozó követelményt figyelmen kívül hagyva, a törvényben és a Közszolgálati Kódexben előírt közszolgálati feladataikat nem a törvényben előírtaknak megfelelő, sőt a közérdeket sértő módon látják el a médiaszolgáltatásnak nem minősülő felületeken is.
  9. A felülvizsgálati kérelem a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség elvével összefüggésben több alkotmánybírósági határozatra [60/2003 (XI.26.) AB határozat, 3096/2014. (IV.11.) AB határozat], továbbá a nyomtatott sajtómegjelenéshez kapcsolódóan a Kúria Kvk.37.236/2018/4. számú határozatára hivatkozott.

Hangsúlyozta, hogy az esélyegyenlőség azt jelenti a választási törvény szempontjából, hogy az állami, önkormányzati szervek a közszolgálati médián, valamint a közszolgáltatókon keresztül, azonos feltételeket kötelesek biztosítani azok számára, akik el kívánnak indulni a választásokon.

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban a Kúria több határozatára utalva hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5. §-a alapján kialakult gyakorlat választási eljárásban is irányadó, hiszen a joggal való visszaélés tilalma egy egész jogrendszerre hatást gyakorló alapelv. Utalt arra, hogy a közszolgálati média függetlenségének hiánya miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben, továbbá hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 113.K.703.092/2025/8. számú határozatára, amely állítása szerint a politikai véleményeket közvetítő médiaszolgáltatók és médiatartalom-szolgáltatók tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szervek felelősségét állapította meg. A kérelmező szerint választási kampányidőszakban a Ve. speciális szabályai alapján a választási bizottságok felelőssége és kötelessége hasonló a médiaszolgáltatók politikai tájékoztató tevékenysége kapcsán, ezért az NVB azon gyakorlata, amely a vizsgált hírszolgáltatási gyakorlatot megengedi, csorbítaná a közönség tájékoztatáshoz való jogát, ez pedig ellentétes a választási bizottságoknak a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt egyik elsődleges feladatával, a pártatlanság érvényesítésével. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint azáltal, hogy bár az NVB elfogadta a kérelmező kifogásában előadott jogi érvelést és abból logikailag nem követhető következtetést vont le, megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.

Az érintettek bírósági felülvizsgálat során tett nyilatkozata

  1. Az érintettek nyilatkozatukban az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozata helybenhagyását kérték, állítva, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
  2. Nyilatkozatukban hivatkoztak arra, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja ellenére a kérelmező kifogása a jogszabálysértés bizonyítékait nem tartalmazta, mert egyrészt nem adott számot arról, hogy a facebook oldal hírfolyama több nap vonatkozásában sértette volna meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, sem arra, hogy az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából milyen hírek hiányoztak a hírfolyamból, ezért jogszerűen járt el az NVB a kifogás elutasításakor. 
  3. Álláspontjuk szerint, bár a Ve. 225. §-a lehetővé teszi új tények és bizonyítékok felhozatalát, ez nem értelmezhető korlátlan hiánypótlási lehetőségként, a bírósági felülvizsgálat ugyanis nem arra szolgál, hogy a fél az első eljárásban elmulasztott bizonyítási kötelezettségét utólag, következmények nélkül teljesítse. Hangsúlyozták, hogy a kifogás időbeli kiterjesztésével olyan új tényállási elemet vont be a kérelmező az eljárásba, amelyről az NVB nem hozott döntést, így azokat a Kúria sem értékelheti. 

Állították, hogy a felülvizsgálat nem válhat az elsőfokú bizonyítási fórummá, mivel az ellentétes lenne az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével, és sérülne a Ve. XII. Fejezetben rögzített kétszintű választási jogorvoslati rendszer is.

  1. Kiemelték, hogy mivel az NVB két ok miatt utasította el a kifogást, felülvizsgálat szempontjából a Kúriának is azt kell vizsgálnia, hogy bizonyította-e a kifogástevő, hogy van olyan hír, nyilatkozat, sajtóesemény, amely megosztásának elmaradásával az adott facebook oldalon sérült az esélyegyenlőség elve, másrészt, hogy elegendő-e egy hírfolyam vizsgálata szempontjából egyetlen nap, a választási kampány első napjának vizsgálata. A nyilatkozat szerint az NVB határozata megalapozottan és jogszabályoknak megfelelően jutott mindkét kérdésben a „nem” válaszhoz.
  2. További észrevételként előadták, hogy nem lehet összemosni a kormány tevékenységével és a Fidesz-KDNP tevékenységével foglalkozó tartalmakat, mert a kormány tevékenységéről szóló híradás nem tévesztendő össze a Fidesz-KDNP kampánytevékenységével. E körben utaltak az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV.1.) AB határozatára, amely szerint a kormánynak nem tilos kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. 
  3. A nyilatkozatban kitértek arra is, hogy a választási eljárást megelőzően a kérelmező 300 körüli számú eljárást indított a Médiatanácsnál, melyek jelentős többsége a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt indult, és amely alaptalannak bizonyult.
  4. Utaltak arra, hogy a kérelmező által felsorolt facebook bejegyzésekkel kapcsolatban nem állapítható meg a felülvizsgálati eljárás keretein belül, hogy azok valóban mekkora hírértékkel bírnak az aznapi hírdömpingben, és mennyire lenne indokolt azokat hírként megosztani a Kossuth Rádió facebook oldalán. Álláspontjuk szerint e körben az sem mérvadó, hogy más médiumok milyen adatokat, információkat közöltek a kérelmezővel kapcsolatban, ugyanis mindez szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés. Érvelésük szerint a felülvizsgálati kérelemben felsorolt megjelenés elég csekély számú, amely szerintük arra enged következtetni, hogy hírérték szempontjából más médiumban sem minősült olyan súlyúnak a kérelmező által fontosnak tartott bejegyzés.
  5. A nyilatkozattevők álláspontja szerint az esélyegyenlőség biztosítása nem statisztikailag mérhető, hanem az eset összes körülménye alapján értékelendő, és nem értelmezhető az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség a szerkesztői szabadság teljes korlátozásaként sem. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták, hogy a kérelmező semmilyen kimutatást nem terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmak milyen témákat érintettek. Ebből következően az általa közölt lista önmagában nem alkalmas arra, hogy az esélyegyenlőség biztosítása megítélhető legyen.
  6. Vitatták az NVB határozat azon megállapítását, hogy a Duna MSZ Zrt. és az MTVA együttesen felelnének a Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett tartalomért [nyilatkozat 4.3. pont].
  7. Fenntartották azt a korábbi álláspontjukat is, hogy egy facebook oldalnak, annak sajátosságai folytán, nem lehet olyan választói akaratot befolyásoló hatása, amely az esélyegyenlőség torzítására alkalmas lenne. Hangsúlyozták, hogy az aránytalanság önmagában nem elég, és csak akkor állapítható meg jogsértés, ha az aránytalanság oly mérvű, amely a választói akarat befolyásolására objektíve alkalmas. Álláspontjuk szerint, mivel egy adott facebook oldal tartalma, az oldal konkrét megnyitása nélkül csak annak jelenik meg, aki abban a véleménybuborékban szerez információt, amelyet a facebook neki tulajdonít. Tehát, ha valaki a Fidesz-KDNP tartalmait részesíti előnyben, akkor a Kossuth Rádió facebook oldalán megosztott hírfolyamból is csak azok fognak a saját hírfolyamában megjelenni, amely az ő preferenciáihoz kapcsolódik. Ebből következően a Kossuth Rádió facebook oldala, mint olyan, nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
  8. Utaltak arra, hogy a kérelmező rendezvényein a közszolgálati médiaszolgáltató Duna MSZ Zrt. újságíróit rendszeresen érik fenyegetések.

A Kúria első határozata

  1. A Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. sorszámú végzésével az NVB 72/2026. (II.25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, hogy az indítványozók megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, és e körben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől.
  2. A Kúria végzése indokolása szerint – figyelemmel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmére – az NVB téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy egy nap tartalomközlései nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv sérelme vizsgálatára, másrészt megállapította, hogy a választási jogorvoslat során a Ve. 225. §-ára tekintettel a kérelmező bizonyíthatta, hogy melyek azok a tartalmak, amelyeknek közzététele a Kossuth Rádió facebook oldalán a kampányidőszak első napján indokolt lett volna. 
  3. A Kúria értelmezése szerint a Kossuth Rádió facebook oldala médiaszolgáltatónak nem minősíthető, ebből is következően a médiaszolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályokhoz kapcsolódó kúriai gyakorlatból eredő követelmények – a többnapos műsorfolyam figyelembevétele – nem volt alkalmazható, melyből következően megállapította, hogy a vizsgált facebook oldal esetében egyetlen nap folyamán megjelenő tartalmak vizsgálata is elegendő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv megsértése megállapításához. 

Az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozata, és a Kúria Kpk.IV.39.056/2026/3. számú végzése

  1. Az érintettek alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria végzése megsemmisítését. 
  2. Az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A határozata indokolásában elsőként ismertette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való joghoz kapcsolódó alkotmánybírósági határozatokból levonható alkotmányossági követelményeket, és kiemelte, hogy ezen általános szempontokat az Alkotmánybíróság a jelen ügy kapcsán is irányadónak tekintette.

A határozat indokolása szerint a Kúria amellett, hogy megállapította, hogy a Kossuth Rádió facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, mégis olyan követelményrendszert alkalmazott az indítványozóval szemben, amelynek tartalma lényegében (részben) megfelel a médiaszolgáltatókra vonatkozó Mttv.-beli kiegyensúlyozottsági szabályokból levezetett elvárásoknak. Az indokolás szerint a Kúria a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét tartalmilag lényegében azonosította az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményével, miközben a médiaszolgáltatásokra kidolgozott joggyakorlat egyes elemeitől – kielégítő indokolás nélkül – eltekintett.

A határozat indokolása szerint a Kúria olyan tartalmat tulajdonított a Ve.-nek, amely abban nem szerepel, ezen értelmezésével a törvényhozó akaratán túlterjeszkedve, lényegében a hiányzó szabályozást saját maga pótolta. Rögzítette, hogy mivel a Kúria szerint a vizsgált, Kossuth Rádió facebook oldalán történő tartalommegjelenés újszerű kérdésként merült fel, ez a Kúria oldalán egy fokozott indokolási kötelezettséget alapoz meg, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak nem minősített közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.

  1. Az alkotmánybírósági határozatot követően a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 123. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint eljárva a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a 2026. március 20-án kelt Kpk.IV.39.056/2026/3. számú végzésével. 
  2. Az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett határozatára figyelemmel tegyen eleget fokozott indokolási kötelezettségének, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak nem minősített közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.

A felek nyilatkozata az alkotmánybírósági határozat ismeretében

  1. A kérelmező és az érintettek az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban nyilatkozatot – felhívás ellenére – nem tettek.

A Kúria új eljárásban hozott döntése és jogi indokai

  1. Miután az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozatával a Kúria első eljárásban hozott végzése egészére mondta ki annak alaptörvény-ellenességét és döntött annak megsemmisítéséről, a Kúria ismételten megvizsgálta a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki, majd érdemi szempontból, és ez utóbbi körben figyelembe vette az Alkotmánybíróság határozatában, illetve a Kúria új eljárásra kötelező végzésében foglalt iránymutatást.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaki vizsgálata után megállapította a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján, hogy a kérelmező ügyben való érintettsége fennáll, hiszen az ügy alapjául szolgáló kifogást benyújtó fél, és egyben az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében rögzített határidőn belül terjesztették elő, annak tartalma a Ve. 224. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel.
  3. A Kúria az érdemi vizsgálathoz kapcsolódóan elsőként hangsúlyozza, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Kúriának a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján kell a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálnia. A Kúria ebből következően az NVB határozat azon részét, amely a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben vitatására nem került, nem vizsgálta (Kvk.39.114/2024/3., Indokolás [19], Kvk.39.374/2022/3., Indokolás [31]).
  4. Ezzel összefüggésben a Kúria nyomatékosan rámutat arra, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem vitatta az NVB határozat több megállapítását, így azt, hogy: 
  • a Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakért a Duna MSZ Zrt. és az MTVA együttesen viseli a felelősséget a választási eljárásban (NVB határozat, Indokolás [28])
  • a Kossuth Rádió facebook oldala működtetése médiaszolgáltatásnak nem tekinthető (NVB határozat, Indokolás [37])
  • a két érintett esetében igazolt, hogy mind státuszuk, mind az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel a választási kampány során, így az esélyegyenlőség alapelvét nem csak a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más tevékenységek vonatkozásában is tiszteletben kell tartaniuk (NVB határozat, Indokolás [36]).
  1. A Kúriának jelen választási jogvitában – a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre és az alkotmánybírósági határozatra figyelemmel – annak vizsgálatát kellett elvégeznie, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalán a kampányidőszak első napján kifogástevő részéről megjelölt tartalmak ismeretében megállapítható-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában szereplő alapelvek sérelme.
  2. Ezen alapelvi sérelmek megválaszolásához indokolt először arra a kérdésre választ adni és ezzel eleget tenni az Alkotmánybíróság elvárásának, hogy a közszolgálati, azaz állami hátterű médiaszolgáltatásért felelős szervezetek (továbbiakban: közmédia) által üzemeltetett facebook oldalon (Kossuth Rádió facebook oldalán) való tartalomközlés kapcsán érvényesíthető-e bármilyen korlátozás választási kampányidőszakban. 
  3. Köztudomású, hogy a facebook, mint közösségi médiafelület, számos célt szolgál (kapcsolatteremtés, kommunikáció, hirdetés, videók, képek megosztása stb.), és nem csak, mint magánkommunikációs csatorna jelenik meg, hanem jogi személyek is használják tevékenységük bemutatására, ügyfelekkel való kapcsolatteremtésre. Kampányidőszakban jelöltek, jelölő szervezetek is használják saját maguk, programjuk népszerűsítésére. Kommunikációs felületként társadalmat érintő, közéleti, aktuálpolitikai, gazdasági kérdések megvitatására is teret biztosít. Számos online sajtó rendelkezik facebook oldallal, emellett egyre elterjedtebbé vált a facebook oldalakon történő célzott kommunikáció. A társadalmi érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása mellett egyre nagyobb közönség választja a tájékozódás forrásául a facebook oldalakat. A Facebook egyre növekvő jelentőséggel bír, a nyilvános kommunikáció fontos színtere lett, és mint ilyen, nem vitatható módon képes közéleti kérdésekben a választópolgárok véleményét hatékonyan formálni. Több kúriai határozat állapította meg, hogy egy facebook oldalon közzétett tartalom alkalmas a választói akarat befolyásolására, azaz a közzétett tartalom kampányeszköznek minősíthető (Kvk.39.079/2024/3, Indokolás [33]; Kvk.39.503/2022/2.; Kvk.39.110/2024/5.).
  4. Éppen emiatt a jogi diskurzus részévé vált az is, hogy a facebook tartalom megfeleltethető-e a sajtótermékkel szemben támasztott követelményeknek, s ehhez kapcsolódóan az is, hogy megilleti-e a sajtószabadság a facebook oldal üzemeltetőjét, tartalomgyártóját.
  5. A fentiekkel összefüggésben számos további kérdés merül fel: elsődlegesen az, hogy mi a média fogalma (annak hagyományos vagy újszerű tartalommal való megtöltése fogadható-e el), a facebook oldalon való tartalomközlés beletartozik-e a médiaszolgáltatásba (összevetve mindezt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló  Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve – AVMS irányelv – audiovizuális médiaszolgáltatás definíciójával, vagy az Európai Tanács média fogalomra vonatkozó 2011-es ajánlása – CM/Rec(2011)2 ajánlás – megállapításaival), illetve, ha e kérdést a tagállami szabályozás (Mttv.) nem rendezi, akkor az hogyan értékelendő. Ezek a kérdések évek óta az elméleti és a gyakorlati szakemberek között is vitatottak, emiatt a teljeskörű áttekintés és vizsgálat a Kúria előtt folyamatban lévő választási ügy sommás jellege miatt nem folytatható le. 
  6. Lényeges az is jelen ügyben, hogy az érintettek a facebook oldal minősítésével kapcsolatban semmiféle megállapítást, jogi érvelést nem terjesztettek elő, ezért a Kúria eljáró tanácsa nem volt abban a helyzetben, sem most, sem a megelőző eljárásban, hogy ezzel a kérdéssel részleteiben, a kérelmező és az érintettek érvelése mentén foglalkozzon. 
  7. E bonyolult és a média szakemberek között is vitatott kérdésben a Kúria döntéshozatala során csak azt tudta figyelembe venni, hogy az Mttv. a facebook oldalon megjelenő tartalomközlést nem tekinti a médiaszolgáltatás részének, a megjelenő tartalmat nem tekinti sajtóterméknek. Ez a megállapítás egyebekben követi a Kúria joggyakorlatában már megjelenő minősítést, ugyanis a Kúria Kvk.38.019/2019/2. számú határozatában már megállapította a Facebook Ireland Limeted esetében, hogy nem médiaszolgáltató (Indokolás, [15]).  Ezt az NVB határozatában is megjelenő jogi minősítést a kérelmező és az érintettek sem vitatták. Tekintettel arra, hogy a facebook oldalon megjelenő tartalomgyártás nem médiaszolgáltatás, a Kúria az Mttv. kiegyensúlyozottsági követelményét, illetve a lineáris médiaszolgáltatásra vonatkozó elveket, szabályokat az előző döntésében és most sem érvényesítette/érvényesíti.
  8. A kifogásban szereplő tényállításra figyelemmel ugyanakkor (a kifogásban jelölt napon a Kossuth Rádió facebook oldala túlnyomó részben a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet népszerűsítő tartalmakat közölt) a Kúriának foglalkoznia kellett azzal, hogy a sajátos közjogi státuszban lévő érintettek magatartása jogszerű-e vagy sérti a választási alapelveket. 
  9. E körben értékelendő volt, hogy egy állami hátterű, közszolgálati médiaszolgáltatási feladattal rendelkező, központi költségvetésből finanszírozott, a Médiatanács által felügyelt, Országgyűlés által jóváhagyott költségvetéssel rendelkező (Mttv. 136. §) II. rendű érintett, illetve a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában álló I. rendű érintett (Mttv. 84. §) folytatta a kifogásolt tevékenységet. Az érintettek mind státuszuk, mind az általuk ellátott közfeladat okán azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel, ezért követelmény velük szemben, hogy a kampányban semleges szerepet töltsenek be. Az állami szervekkel azonos státuszra utaló megállapítást az NVB határozat is tartalmazza az indokolás [36] bekezdésében. A kötelező semlegességből eredően kampánytevékenységet a Kossuth Rádió facebook oldalán nem lehet folytatni.
  10. Vizsgálta a Kúria, hogy az érintettek médiaszolgáltatásnak nem minősülő más tevékenység keretében a Kossuth Rádió facebook oldalán jelölő szervezetekhez köthető tartalmakat megoszthatnak-e, s ha igen, milyen feltételekkel. Itt utal a Kúria arra, hogy egy olyan intézménynél, amelyet a jogrend a közösség tájékoztatására, a demokratikus közvélemény szolgálatára és a közszolgálatiság eszméjének megvalósítására hívott életre, különösen hangsúlyosan vizsgálandó a választási kampányban betöltött szerepe. Jól mutatja e közszolgálati médiaszolgáltatók szerepét, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi feladatai között a jogalkotó maga nevesíti a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást, az eltérő vélemények ütköztetését, valamint a sokszínű, többféle értékrendet bemutató műsorok közzétételét; a törvény azt is rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás az új digitális és internetes médiaszolgáltatások közérdeket szolgáló használatára is törekszik. E törvényi környezetből világosan következik, hogy a közmédia nem egyszerű médiapiaci szereplő, hanem az állampolgárok tájékoztatásával kapcsolatban sajátos közjogi felelősséget viselő intézmény. Ezért a Kúria szerint a közmédia által üzemeltetett facebook oldal esetében – még akkor is, ha az nem műsorszolgáltatás, hanem a társadalomra véleményformáló erővel bíró tartalomközlés – a közéleti, politikai tárgyú tartalmak közzététele során érvényesülnie kell valamiféle általános szabályozási elvnek, elvárásnak, hogy az ne tűnhessen tiltott kampánynak.
  11. A Kúria szerint a közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása. E felelősség nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi facebook-felületen történik. Ellenkezőleg: ha a törvény maga a közszolgálati médiaszolgáltatást kiegyensúlyozott, tárgyilagos és pluralista tájékoztatásra hivatott intézményként határozza meg, akkor e rendeltetésnek a tevékenység minden olyan formájában érvényesülnie kell, amely ténylegesen alkalmas az állampolgárok tájékoztatására és a választói akarat befolyásolására.
  12. Ebből a szempontból különösen jelentősnek véli a Kúria azt, hogy az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata maga is elismerte: a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében alkotmányosan igazolható a tájékoztatásra vonatkozó sajátos követelmények előírása. A 3096/2014. (IV. 11.) AB határozat a helyi önkormányzati lap kapcsán kifejezetten rámutatott arra, hogy választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek érvényesülését, ha az ilyen, közhatalmat megjelenítő fórum semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel; az AB ugyanezen határozatban azt is elfogadta, hogy a közhatalmi szervek által fenntartott kiadványok kivételt képezhetnek a szerkesztési szabadság általános szabálya alól, és kampányidőszakban kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatásra kötelesek, egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem támogathatják vagy diszkriminálhatják. 
  13. Mindezekre tekintettel a Kúria szerint – az érintettek sajátos közjogi státusza és szerepe folytán is – az a következtetés vonható le, hogy bár a közmédia által üzemeltetett facebook oldal nem minősül – erre vonatkozó jogi szabályozás hiányában – médiaszolgáltatásnak és arra a Mttv. szabályai semmilyen tekintetben nem érvényesíthetőek, a közmédia mindenfajta tájékoztató, véleményformáló tevékenységével szemben elvárás a pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása, így a közmédia facebook oldalán is, mert ez fakad az Alaptörvényből, a demokratikus közvélemény-védelemből és a választási esélyegyenlőség elvéből.
  14. Összegezve: az állam által a polgárok információval való ellátására alapított intézmény alkotmányos rendeltetése az, hogy a demokratikus közvélemény kialakulását szolgálja. A közszolgálatiság egy sajátos közjogi és alkotmányos felelősség: pártatlan, elfogulatlan, széles körű és kiegyensúlyozott tájékoztatás nyújtásának kötelezettsége a tevékenység minden olyan formájában, amely ténylegesen alkalmas a választópolgárok tájékozódásának alakítására. E felelősség a digitális térben sem gyengül. Ha a közmédia intézményi felületein valamiféle tudatos (akár szerkesztői) döntések eredményeként kirívó és egyoldalú politikai aránytalanság jön létre, az már nem a szerkesztői szabadság alkotmányosan védett gyakorlása, hanem a választási esélyegyenlőség sérelmére vezető intézményi működés. Ebből következően a Kúria követendőnek tartja a vizsgált facebook oldal tartalma vizsgálatához kapcsolódóan azt az alkotmánybírósági értelmezést, mely szerint alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számonkéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját (IV/579/2018.AB határozat, Indokolás [33]).
  15. Választási kampány idején – tételes jogi szabályozás hiányában – a fentiekben megfogalmazott követelmény a választási alapelveken keresztül érvényesíthető elvárás.
  16. Ehhez kapcsolódóan a Kúria utal arra, hogy a kialakult joggyakorlat szerint választási eljárási alapelvi sérelemre – mint jogszabálysértésre – akkor alapozható határozat, amennyiben nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Ha az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül (Kvk.37.799/2020/3.).

A választási eljárás legalapvetőbb követelményeit a Ve. alapelvi rendelkezései határozzák meg, azokat a jogalkalmazás során is figyelembe kell venni. A töretlen bírói gyakorlat szerint, ha egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezés szabályoz, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni, ugyanakkor, ha nincs tételes jogi rendelkezés, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen a Ve. 208. §-a a Ve. 2. §-ban felsorolt választási alapelvek megsértését jogszabálysértésnek minősíti. Ez okból a Kúria szerint akkor, amikor jelen ügyben – médiajogi szabályozás hiányában – a választási eljárás alapelveire visszavezetve végez vizsgálatot és tesz megállapítást, akkor nem a jogalkotó akaratán terjeszkedik túl, hanem a választási eljárás jogszerűsége felett őrködik.

  1. A Kúria ezek után röviden áttekintette, a kérelmező által hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatot. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy látszat, amikor az állami vagy helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ez azt is jelenti, hogy kampányidőszak alatt a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. A választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest (Kvk.37.359/2014/2., Kvk.39.112/2024/3., Kvk.37.236/2018/4).
  2. A Kúria egyik legutóbbi, Kvk.39.043/2026/6. számú határozatában megerősítette korábbi gyakorlatát a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan, és elvi tételként állapította meg, hogy az esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampány időszakában a tartalomszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan vagy túlnyomó részt csak az egyik jelölő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse.
  3. Az Alkotmánybíróság több határozatában is értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját. 

Az Alkotmánybíróság 3131/2018. (IV.19.) AB határozata szerint a jelöltek esetén az esélyegyenlőség garantálása az állami közhatalmi szervek általi semleges hozzáállást is magában foglalja (Indokolás [31]).

Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozata szerint minden jelöltnek azonos lehetőség kell, hogy rendelkezésre álljon a választási eljárási kampányban, és az „Államnak” elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban (Indokolás [46]).

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőségi alapelve kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatának ismeretében megállapítható, hogy miután a két érintett esetében igazolt, hogy mind státuszuk, mind pedig az ellátott közfeladat miatt azonos megítélés alá esnek az állami szervekkel, ezért a választási kampányban – ahhoz, hogy ne tűnjön úgy, hogy feladták kötelező semleges pozíciójukat – az esélyegyenlőség alapelvét be kell tartaniuk, amikor a Kossuth Rádió facebook oldalán olyan tartalmakat tesznek közzé, amelyek a választási kampányhoz, jelölő szervezet vagy jelölt népszerűsítéséhez kötődnek. 
  2. A Kúria szerint a Kossuth Rádió facebook oldala a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőség sérelmét megvalósítja, amennyiben a facebook oldalon csak egy jelölt, jelölő szervezet érdekében álló tartalmak szerepelnek, vagy az ilyen típusú tartalmaknak aránytalan megjelenést biztosít, mert az esélyegyenlőség követelménye választási kampányidőszakban azt az elvárást támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt ne csak az egyik jelelő szervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse. 
  3. A Kúria szerint miután a Kossuth Rádió facebook oldala nem médiaszolgáltatás, ezért a lineáris médiaszolgáltatókkal szemben az esélyegyenlőség, vagy kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye tekintetében kialakult és a műsorfolyammal kapcsolatos kúriai gyakorlatot nem lehet figyelembe venni, ezt az NVB határozata helytelenül állapította meg. Az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése szempontjából ezért nem lehet a hosszabb, akár kéthetes időtartamot elfogadni, az alapelvi sérelem vizsgálatát egyetlen nap alatt megjelenő tartalmak tekintetében kell elvégezni. Ezen álláspont kialakítása során a Kúria a felhasználói szokásokat, és azt is értékelte, hogy az aktuális bel- és külpolitikai hírek mindig napi eseményként jelennek meg, s bírnak jelentőséggel. A Kúria ebben a kérdésben követi a Kúria Kvk.39.043/2026/6. számú végzés értelmezését is (Indokolás [59]).
  4. A Kúria ezt követően vizsgálta az aránytalan tartalomközlés kapcsán NVB előtt előterjesztett bizonyítékokat, továbbá Ve. 225. §-a szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt új tényeket és bizonyítékokat. 
  5.  Jelen jogvitával összefüggésben a Kúria szerint a felülvizsgálati kérelemben megjelölt bizonyítás részben (2026. február 21. és 22. napja tekintetében) a kifogás keretei között maradt. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a 2026. február 23-i és 24-i eseményekre vonatkozó érvelés új jogsértésként is értelmezhető volt (nemcsak a folyamatos jogsértés igazolásaként), amelynek azonban nincs helye, miután a kifogás e napokra nem tartalmazott előadást.
  6. A Kúria gyakorlata a Ve. 225. § értelmezéséhez kapcsolódóan egységes, e szerint választási ügyben a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (lásd BH2014.377., Kvk.39.185/2024/6, Indokolás [29]).
  7. A felülvizsgálati eljárásban történő bizonyítás megengedhetősége körében jelentősége van annak, hogy a kérelmező csak az NVB határozatából értesülhetett arról, hogy a kifogásban szereplő érvei jelentős részét ugyan elfogadta az NVB, a bizonyítás hiányossága miatt azonban nem állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont sérelmét, továbbá az NVB határozata indokolásából derült ki az is, hogy mi az a bizonyítás, amit még a kérelmezőnek teljesíteni kellett volna. Mindebből következően a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében megjelölhette, hogy melyek azok a 2026. február 21-én megtörtént események, amelyek olyan jelentőséggel bírtak, hogy azok a Kossuth Rádió facebook oldalán megjeleníthetőek lettek volna, figyelemmel arra a körülményre is, hogy azokról más hírportál hírt adott.
  8. A Kúria szerint az érintettek nyilatkozatukban arra helytállóan hivatkoztak, hogy a Ve. 225. §-a nem értelmezhető korlátlan hiánypótlás lehetőségeként, és nem szolgálhat a választási eljárásban teljeskörűen elmulasztott előadás és bizonyítás pótlására. 
    Jelen jogvitában ennek a megállapításnak azért van jelentősége, mert addig, amíg a 2026. február 21-i, a kérelmező szerint esélyegyenlőtlenséget megvalósító tartalmak részletesen listázott felsorolása a kifogásban már szerepelt, a 2026. február 22-éhez kapcsolódó, kifogásban szereplő jogsérelemállítás mindössze annyit tartalmazott, hogy február 22-én is „hasonló szerkesztési szempontok szerint folytatódott”. Ezzel a kérelmező megsértette azt a bizonyítási szabályt, hogy a kifogást előterjesztőnek kell az állítását bizonyítania. Emiatt a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy ha a kifogástevő az NVB előtti eljárásban minden konkrét tényelőadást és bizonyítást nélkülözve hivatkozik (s nemcsak hiányos előadást és bizonyítást tesz) egy adott napra eső jogsértésre, akkor ez a hiányosság a bírósági felülvizsgálat során már nem pótolható. Emiatt a 2026. február 22-i napra vonatkozóan a jogsértés megállapítására nem kerülhetett sor.
  9. Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmében közölt tartalmak alkalmasak-e arra, hogy összehasonlítási alapot képezzenek a kifogásban felsorolt, 2026. február 21-én, Kossuth Rádió facebook oldalán megjelenő tartalmakkal. 
    E vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy volt olyan kérelmezőhöz köthető tartalom, amelynek megjelenítése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében indokolt lett volna. E körben a felülvizsgálati kérelem 5.2.a. pontjában foglaltak kellő igazolásul szolgáltak.
  10. A Kúria szerint helytálló az az érvelés, hogy a kormányzati munkáról szóló beszámolónak helye lehet kampányidőszakban is, és az az esélyegyenlőségi követelmény kapcsán nem vethető össze a kampányeseményekkel. A megismételt eljárásban a Kúria tényként tud hivatkozni arra, hogy az esélyegyenlőségi követelmény szempontjából értékelhetőek a kampányeseményeknek minősülő háborúellenes gyűlések, azon való miniszterelnöki vagy miniszteri felszólalás, mert a Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy e kérdésekről az NVB 73/2026. számú határozatban döntött, e határozatot időközben a Kúria Kvk.III.39.022/2026/5. számú végzésével helybenhagyta.
  11. A háborúellenes gyűlések mellett a kifogásban felsorolt, és tisztán a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének nevezhető és megjelenített tartalom alapján összességében megállapítható a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet javára fennálló kirívó aránytalanság, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv megsértését jelen ügyben eredményezi.
  12. Az NVB határozatában utalt arra, hogy a közösségi médiaplatform felhasználói – a facebook algoritmusából következően – nem minden bejegyzést látnak, miután a rendszer figyelembe veszi a felhasználók korábbi interakcióit, azt, hogy mennyire népszerű egy adott facebook bejegyzés mások körében, de amennyiben valaki az adott facebook oldalt követi, nagyobb eséllyel jelenik meg nála a kérdéses tartalom. Hasonlóan érveltek az érintettek nyilatkozatukban is. A Kúria szerint az a kérdés, hogy a Kossuth Rádió facebook oldalát miként lehet elérni, az azon megjelenő tartalmakat az algoritmus mikor és kinek jeleníti meg, a jogsértés fennállása körében nem releváns, mert a jogsértés tekintetében annak van döntő jelentősége, hogy az érintettek milyen minőségben felelősek ezen oldal működéséért, azon milyen tartalom jelenik meg és az megfelel-e a választási eljárási alapelveknek. A facebook oldal elérése, közösségi véleményt formáló ereje csak a jogsértés súlya, és a bírság kiszabás körében értékelhető.
  13. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és Ve. 14. § (1) bekezdése sérelmét állító részét megalapozatlannak találta az alábbiak miatt.
  14. A kérelmező a kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértése során csak a jóhiszeműség elvének a sérelmét állította azzal összefüggésben, hogy a Duna MSZ Zrt. vezérigazgatója tudatta a közvéleménnyel rendkívüli elkötelezettségét a kiegyensúlyozott médiaszolgáltatás és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása terén, mely állítással szemben áll a saját gyakorlata.                                                                                                                  
    Ehhez képest a kérelmező felülvizsgálati kérelme már nem csak a jóhiszeműség elve sérelmét állítja, hanem a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértését is, amely olyan új elem a felülvizsgálati kérelemben, amely a Ve. 225. § kereteit túllépi, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben állított rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megsértése a kifogásban még nem szerepelt. Ezzel összefüggésben a Kúria megjegyzi, hogy jelen jogvitával semmilyen összefüggést nem mutat a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott kötelezettségszegési eljárás ténye, és utal arra, hogy az országgyűlési választások kampányidőszakához kapcsolódó jogorvoslat kérdése az Európai Unió jogával semmilyen összefüggésben nem áll.
  15. A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalanul állította, hogy az NVB megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét, amely a választások tisztaságának, a pártatlanság érvényesítésének feladatát hárítja az NVB-re, ugyanis a kérelmező kifogásának NVB általi elutasítására részben azért került sor, mert a kérelmező nem tett eleget az NVB előtti eljárásban megfelelően bizonyítási kötelezettségének.
  16. A fentiek alapján a Kúria a rendelkezésre álló adatok, tények, és újonnan becsatolt bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmező kifogásában hivatkozott, a Kossuth Rádió facebook oldalán 2026. február 21-én megjelenő tartalmak esetében kirívó aránytalanság állapítható meg, mely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét eredményezi, ezért a NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja sérelmét, és e körben a 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az érintetteket eltiltotta a további jogsértéstől. A további jogsértés alatt a Kúria a Kossuth Rádió facebook oldalán a jelöltekre és/vagy jelelő szervezetekre vonatkozó azon esélyegyenlőséget sértő tartalomközlési gyakorlatot érti, miszerint csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölt és/vagy jelölő szervezet kampányüzenetét közvetíti. 
  17. Miután nem látta megállapíthatónak a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont megsértését, továbbá 2026. február 22-i jogsértés fennállását, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján ebben a részben az NVB határozatának helybenhagyásáról rendelkezett.
  18. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel szemben nem tartotta indokoltnak bírság kiszabását, figyelemmel arra, hogy a Ve. 152. § (2) bekezdése a bírság kiszabását a Ve. 218. § (2) bekezdése ac) pontban foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett egyébként is mérlegelési jogkörbe utalja, a Kúria pedig úgy értékelte, hogy a jelen jogvitában vizsgált, közszolgálati médiaszolgáltató facebook oldalára feltett tartalom esélyegyenlőség követelményeinek való megfelelése vizsgálata olyan újszerű kérdésnek minősült a kifogás és a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor, amely a joggyakorlat hiányában nem indokolja a bírság kiszabását, csupán figyelemfelhívást szolgál a helyes jogértelmezés érdekében.
  19. A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalanul kezdeményezte a Ve. 152. § (1) bekezdésére hivatkozással az NVB határozata rendelkező része közzétételét, ugyanis a Kossuth Rádió facebook oldala sem a Ve. 152. § (1) bekezdés felsorolásában megjelölt napilapnak és internetes sajtóterméknek, sem más időszaki lapnak, sem lineáris médiaszolgáltatás nem tekinthető, ebből következően a közszolgálati médiaszolgáltató facebook oldalára kihelyezett tartalommal összefüggésben megállapított választási jogsértés esetén sincs helye közzétételnek.

A döntés elvi tartalma

  1. A közpénzből fenntartott, a polgárok tájékoztatására rendelt közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze.
  2. A Ve. esélyegyenlőségi követelményének a Kossuth Rádió facebook oldalán közzétett tartalom tekintetében is érvényesülnie kell.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmező részben és érdemben pernyertes lett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdés zárja ki.

Budapest, 2026. március 23.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke
dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
dr. Kalas Tibor s.k. bíró