Kvk.I.39.059/2026/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.059/2026/2.

A tanács tagjai:

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke;
Dr. Figula Ildikó előadó bíró;
Dr. Heinemann Csilla bíró;
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: (kérelmező) (cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Kócsó Sándor ügyvéd (cím2)                                                             

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező 

Felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 129/2026.számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 129/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket.

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A Tisztelet és Szabadság Párt jelölő szervezetnek az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán a Bács-Kiskun Vármegye 02. számú egyéni választókerületben induló jelöltje – (név) – kampánytevékenységet folytatott a jelölő szervezet két aktivistájával 2026. február 27-én reggel 9 óra magasságában a (cím3) szám alatt található Kecskeméti Piac bejáratánál. A kampánytevékenység során a jelölő szervezet pultjánál szórólapokat osztottak, és a választópolgárokkal beszélgettek.
  2. A kampánytevékenység közben érkezett a helyszínre a kérelmező, aki helyi önkormányzati képviselő, és mikrofonnal a kezében többek között az ukrán háborúról és az ukrán olajról kérdezte a kampánytevékenységet folytató jelöltet.
    A kampánytevékenységet folytató jelölt kifejezetten jelezte, hogy nem kíván a kérdésekre válaszolni, mely kérést a kérelmező figyelmen kívül hagyva a kérdésfeltevést folytatta. A helyszínen a kérelmező két munkatársával jelent meg, akik a történéseket 2 külön készülékkel videofelvételen rögzítették. 
  3. A jelölő szervezet (a továbbiakban: kifogástevő) a kérelmező által tanúsított magatartás kapcsán 2026. március 02-án kifogást terjesztett elő a Bács-Kiskun Vármegyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választó Kerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: OEVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjában foglalt alapelveket azáltal, hogy a jelenlévő választópolgárok nyugalmát súlyosan zavaró módon akadályozta a jelölő szervezet jelöltjének és aktivistáinak kampánytevékenységét, valamint a választópolgárokkal való nyugodt kommunikációt. Kérte továbbá, hogy a választási alapelvek megsértése miatt állapítsák meg a kérelmező felelősségét és tiltsák el a további jogsértéstől, és szabjanak ki vele szemben pénzbírságot. Kifogásához csatolta 2 aktivitájának az események leírására vonatkozó nyilatkozatát.
  4. Az OEVB 4/2026. (III.05) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban nevesített, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A határozat a kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta, és terhére 30.000 Ft bírságot szabott ki. A határozat a kifogást a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelme tekintetében elutasította.
  5. Az OEVB határozatával szemben kérelmező részéről előterjesztett fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) bírálta el, és 2026. március 10-én meghozott 129/2026. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelv sérelmének megállapítását, és a bírság szankció alkalmazását mellőzte.
  6. Az NVB határozat indokolása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv nem sérült, mivel a rendelkezésre álló adatokból az volt megállapítható, hogy a cselekmény inkább a jelöltet akadályozta közvetve és időlegesen, továbbá a választópolgárok megtévesztése nem merült fel. A bírság mellőzése indokaként arra hivatkozott, hogy a kérelmező részéről egy egyszeri cselekmény folytán merült fel az egyik választási alapelv sérelme.
  7. Az NVB határozata szerint az ügy összes körülményét és a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértését az OEVB határozata jogszerűen állapította meg.
  8. Az NVB szerint az OEVB helyesen minősítette kampánytevékenységnek a jelölt tevékenységét (Indokolás, [48]), s a kérelmező fellebbezéséhez mellékelt videofelvétel csak megerősítette, hogy a kérelmező akadályozta a jelöltet kampánytevékenysége folytatásában (Indokolás, [49]). A videofelvétel az OEVB által megállapított tényálláshoz képest érdemi változást nem igazol (Indokolás, [56]). Az NVB határozat indokolása kiemelte, hogy a jelölt már a kérelmező első kérdésénél jelezte, hogy be szeretné fejezni a beszélgetést, és ezt a szándékát több, mint 10 alkalommal megismételte a kérelmező felé (Indokolás, [43]).
    Az NVB határozat indokolása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme körében utalt a bírósági gyakorlatra is (Kvk.VII.39.334/2022/4.).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. A kérelmező 2026. március 13-án – jogi képviselője útján – az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben az NVB határozatának megváltoztatását, és a vizsgált cselekménnyel összefüggésben előterjesztett kifogás elutasítását kérte. 
  2. Érvelése szerint az NVB határozata jogszabálysértéssel állapította meg, hogy a vizsgált tevékenység a kampánytevékenység akadályozására alkalmas volt, a kérelmező álláspontja szerint ugyanis az NVB határozat a jogsértést hipotetikus következtetésre alapította, a döntés nem tartalmaz teljeskörűen, okszerűen és megalapozott bizonyítékokon nyugvó és felépített tényállást, a bizonyítási teher szabályait felcserélte, a megállapított tényállás nem felel meg a Kúria joggyakorlatának a kampány akadályozása tekintetében, és nem ad választ a kölcsönös kampánytevékenységek kollíziója körében felmerült kérdésre sem. 
  3. Felülvizsgálati kérelmében részletesen, másodpercre lebontva rögzítette, hogy az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezéshez csatolt videofelvételen – mely bizonyítékra a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében is hivatkozott – milyen párbeszéd zajlott a Kecskeméti Piac előtt elhelyezett, a kifogástevő jelölő szervezet kampánystandja előtt.
    Álláspontja szerint a kérelmező és a jelölt között politikai és közéleti vita volt, fenyegetés nem hangzott el, ugyanakkor a jelölt is ellentétesen viselkedett és nyilatkozott, mivel egyrészt jelezte, hogy nem kíván beszélgetni, ugyanakkor a kérelmezőnek válaszolt is, sőt kapacitálta arra, hogy írja alá az aláírásgyűjtő ívet. 
  4. Álláspontja szerint az a háttérből elhangzó kérdés, hogy „mikor írhatunk alá?” igazolja, hogy a kampány tovább működött, a választók pedig továbbra is érdeklődtek.
    Utalt arra, hogy a jelölt a videofelvétel szerint a felvétel 2 perc 51 másodpercétől telefonálásba kezdett, amely 4 perc 42 másodpercig folyamatosan tartott, azaz a kampánytevékenység folytatása a telefonálás időtartama alatt a jelölt részéről szünetelt.
    A kérelmező szerint az összességében 4 perc 42 másodperc időtartam teljes egészében zavaróként történő minősítése az NVB határozatban nem megalapozott, hiszen a kampánytevékenység tényleges megzavarásának időszaka legfeljebb 10 másodpercre tehető, amely kampányhelyzetben a törvény céljain túlmenő korlátozásnak minősül. A határozat ebből következően jogsértő módon tekintette a teljes időtartamot egységesen a kampány akadályozásaként, nem téve különbséget a kampány és a telefonbeszélgetés időtartama között. 
  5. Sérelmezte az NVB határozat indokolása [54] pontjában rögzített azon megállapítást, hogy önkormányzati képviselői tisztségére hivatkozva követelte volna a kérdésekre való válaszadást, szerinte a videofelvétel megtekintése után ilyen megállapítás nem tehető. 
  6. Érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem következik, hogy a kampánypult működése megszűnt volna, vagy a választópolgárok ne tudtak volna kapcsolatba lépni a jelölttel, azaz, hogy a kampánytevékenység megszakadt volna. Kiemelte, hogy a videofelvételen kifejezetten hallatszik a „mikor írhatunk már alá?” kérdés, ami a kampány beszélgetés ideje alatti tovább folytatása tényét igazolja.
  7. Jogsértőnek állította az NVB határozatát azért is, mert az NVB nem vizsgálta annak kérdését, hogy a közéleti kérdésfeltevés, a választópolgárok tájékoztatása, a politikai álláspont megvitatása önmagában kampánytevékenységnek minősül-e. Ugyanakkor a kérelmező álláspontja szerint akkor, amikor részéről a jelölt felé kérdésfeltevés történt, az egyértelműen és tényszerűen kampánytevékenység volt, azaz két kampánytevékenység ütközött.
    Utalt arra a kérelmező, hogy Kecskeméten és a választókerületben közismertnek tekinthető, hogy maga is politikai kérdésekben rendszeresen megnyilvánul és videókat készít, többek között facebook.com weboldalon is, nyilvánvaló politikai céllal.
    Álláspontja szerint, amennyiben a kérelmező tevékenysége kampánytevékenységnek tekintendő, úgy a jogi helyzet nem a jelölt kampányának akadályozása, hanem két kampánytevékenység kollíziója, amelynek feloldására a támadott határozat nem tartalmaz jogi indokolást.
    Érvelése szerint a választási kampány természetéből következik, hogy ilyen helyzetben a politikai vita és a jelöltek közötti közvetlen konfrontáció a demokratikus verseny természetes része, és önmagában nem minősíthető jogellenesnek.
    Utalt arra, hogy a beszélgetés tárgya egy közéleti kérdés volt, amely a választópolgárok széles körét érintette, ezzel összefüggésben utalt az Alkotmánybíróság közügyek vitatásához kapcsolódó gyakorlatára (Alkotmánybíróság 30/1992. (IV.26) AB határozat).
  8. A bírósági felülvizsgálati kérelem szerint az NVB figyelmen kívül hagyta a Kúria Kvk.39.334/2022/4. számú határozatban megjelenő gyakorlatát, amely szerint a kampány akadályozása csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt magatartás ténylegesen alkalmas a kampánytevékenység érdemi ellehetetlenítésére. Érvelése szerint a hivatkozott kúriai döntésben értékelt, a választási plakátok fizikai áthelyezésével megvalósuló, a jelölt kampányüzenetének láthatósága csökkentése tényállással szemben jelen ügyben objektív és tényleges hátrány nem állapítható meg.
  9. A kérelmező szerint az NVB határozata megsértette a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontját, mert a támadott határozat a jogsértést nem a kifogástevő által bizonyított tényekre, hanem következtetésekre és a kérelmező által készített felvétel értelmezésére alapította, - ami a választási eljárásban a bizonyítási teher törvényellenes felcserélését eredményezte, melynek következménye, hogy a kérelmező kényszerült vétlenségének bizonyítására. 
  10. A kérelmező érvelése szerint az a körülmény, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az elsőfokon kiszabott bírságot megszüntette, arra enged következtetni, hogy az NVB maga sem tekintette a kifogásolt magatartást olyan súlyúnak, amely ténylegesen érintette volna a kampánytevékenységet – mely körülmény tovább erősíti azt a következtetést, hogy a kampány tényleges akadályozása a kérelmező oldaláról nem bizonyított. 

A Kúria Kvk.I.39.048/2026/3. számú végzése, és a kérelmező igazolási kérelme

  1. A Kúria 2026. március 17-én meghozott Kvk.I.39.048/2026/3. számú végzésében a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, miután a hozzá eljuttatott iratokból elsőként az volt megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet és a meghatalmazást a kérelmező jogi képviselője nem látta el minősített elektronikus aláírással. 
  2. A kérelmező részéről ezt követően előterjesztett igazolási kérelemnek a Kúria Kvk.I.39.048/2026/5. számú végzésével helyt adott, és a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemben vizsgálta.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan az alábbiak miatt.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet először alaki szempontból vizsgálta, és a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a kérelmező ügyben való érintettsége fennáll, hiszen a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező NVB határozat – az OEVB elsőfokú határozata helybenhagyásával – a kérelmező vonatkozásában állapította meg a választási eljárás egyik alapelvének megsértését. 
  3. A Kúria megállapította továbbá, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, és utóbb az igazolási kérelem ismeretében megállapította, hogy az elektronikus dokumentumként benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmen a Ve. 223. § (1) bekezdésének megfelelően minősített elektronikus aláírás van. 
  4. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.  Figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem támadta az NVB 129/2026. számú határozatának a bírság kiszabása mellőzésével, illetve a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapelv megsértése megállapítása mellőzésével kapcsolatosan kifogást elutasító rendelkezését, ezt a Kúria sem vizsgálhatta (Kvk.39.114/2024/3., Indokolás [19], Kvk.39.374/2022/3., Indokolás [31]).
  5. A Kúriának jelen bírósági felülvizsgálati eljárásban a fentiekre tekintettel abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok figyelembevétele mellett, jogszerűen állapította-e meg az NVB határozata, hogy a kérelmező részéről 2026. február 27-én a reggeli órákban a Kecskeméti Piac bejáratánál tanúsított magatartás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértette.
  6. A Kúria elsőként rámutat arra, hogy a kialakult joggyakorlat alapján választási eljárási alapelvi sérelemre – mint jogszabálysértésre – akkor alapozható határozat, amennyiben nincs olyan tételes rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Ha az adott tényállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés nincs, akkor önmagában az alapelvekre alapítottan is lehet döntést hozni, hiszen az alapelvek önállóan is normatartalommal bírnak, a törvényi alapelvek megsértése jogszabálysértésnek minősül (Kvk.37.799/2020/3.).
  7. Figyelemmel arra, hogy a választási eljárási alapelvek tartalma jogszabályi rendelkezéssel nincs körülírva, ebből következően egy adott jogvitához kapcsolódóan esetről esetre, a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével kell vizsgálni, hogy a kifogásban szereplő magatartás megsértette-e a kifogásban állított választási alapelvet.
    Ez jelen jogvitában azt jelenti, hogy a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a 2026. február 27-én a Kecskeméti Piac előtt a kérelmező részéről megvalósított magatartás a csatolt bizonyítékok, konkrétan két tanúnyilatkozat, és a kérelmező fellebbezéséhez, valamint bírósági felülvizsgálat iránti kérelméhez csatolt videofelvétel alapján megállapítható-e a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme. 
  8. Ennek a vizsgálatnak az elvégzése érdekében a Kúria is megtekintette a fellebbezéshez és a bírósági felülvizsgálati kérelemhez mellékelt videofelvételt, és a rendelkezésre álló további bizonyítékok vizsgálata eredményeként azt állapította meg, hogy az NVB helyesen végezte el a bizonyítékok értékelését, és helyesen mérlegelt, megfelelő indokolás mellett. Határozata jogszabálysértés nélkül állapította meg a vizsgált kérelmezői magatartással összefüggésben a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértését az alábbiak miatt.
  9. Az NVB határozata jogszerűen rögzítette, hogy a kifogástevő jelöltje a Kecskeméti Piac bejáratánál a vizsgált időben kampánytevékenységet folytatott – ezt a bírósági felülvizsgálati kérelem sem vonta kétségbe. A Ve. 141. §-a definiálja a kampánytevékenység fogalmát, mely szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 143/B. § (2) bekezdése kifejezetten kampánytevékenységnek minősíti a közterületen megvalósuló választópolgárokkal való kapcsolatfelvételt, közügyekről folytatott személyes beszélgetést, szórólaposztást. 
  10. A kifogástevő jelöltje a Kecskeméti Piac bejáratánál azért volt jelen, hogy a választópolgárokkal személyesen találkozzon, nyugodt közegben beszélgessen, amely a Ve. 143/B. § (2) bekezdése alapján kifejezetten kampánytevékenységnek minősül. 
  11. A fellebbezéshez és a bírósági felülvizsgálati kérelemhez mellékelt 4 perc 42 másodperces videó megtekintése után egyértelműen megállapítható, hogy a kifogástevő képviselőjelöltjének azon szándékát, hogy a választópolgárokkal nyugodt környezetben és légkörben beszélgessen, a kérelmező fellépése megzavarta. Az a körülmény, hogy a jelölt már az első kérdés feltételét követően kérte a kérelmezőt, hogy fejezzék be a beszélgetést, a kérelmező pedig ennek ellenére folyamatosan igyekezett őt válaszra bírni – gyakorlatilag a videofelvétel teljes időtartama alatt -, úgy, hogy ezalatt az időtartam alatt a jelölt nem tudott a választópolgárokkal kapcsolatba kerülni – kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jelöltet jelentősen akadályozta kampánytevékenysége végzésében. A kérelmező hangneme nem volt higgadt, kérdései tolakodó jellegűek voltak, és a jelölt több, mint 10 alkalommal jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni. A Kúria megjegyzi, hogy egyebekben a videofelvételen nem látható térben nem lehet megítélni, hogy hány ember volt az, a láthatón kívül, akiket a kérelmező nem higgadt, követelőző kérdésfeltevése távol tartott attól, hogy a jelölttel személyesen tudjanak találkozni. 
  12. A Kúria álláspontja szerint a kampánytevékenység zavarása időtartamának a jogsérelem megállapíthatósága szempontjából jelentősége nem volt, a jogsérelem időtartama az esetlegesen alkalmazott szankció, jogkövetkezmény szempontjából bírt volna relevanciával – miután azonban az NVB határozata a kérelmezővel szembeni bírság mellőzéséről döntött –, ezért az időtartam értékelésére nem került sor. Az a körülmény, hogy a megtekintett videofelvételen látható, hogy a jelölt egy rövid ideig telefonált is, ugyancsak nem befolyásolja a jogsérelem megállapíthatóságát, hiszen a kérelmező ezen időtartam alatt sem hagyott fel tolakodó kérdéseivel. 
  13. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy vizsgálni kellett volna a kölcsönös kampánytevékenységek kollíziójának kérdését az NVB részéről. A Kúria rámutat arra, hogy a kérelmező vizsgált fellépése nem minősíthető kampánytevékenységnek, ugyanis a kampánytevékenységnek a Ve. 141. §-ból következő lényege, hogy a választói akarat befolyásolására valamely jelölt, jelölő szervezet érdekében kerüljön sor. A kérelmező ugyanakkor nem mint jelölt vagy valamely jelölő szervezet képviselője lépett fel. A rendelkezésre álló videofelvételen három alkalommal is utalt arra (videófelvétel 0 perc 50 másodperc; 2 perc 1 másodperc; 4 perc 3 másodperc), hogy önkormányzati képviselő. Felülvizsgálati kérelmében rögzítettekkel szemben tehát a kérelmező nem folytatott kampánytevékenységet. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy a kampánytevékenység során az úgynevezett közterületi kitelepülés esetén sem tiltott a jelölthöz a választópolgár részéről a kérdések feltétele, ez a kérdésfeltevés azonban nem akadályozhatja a kampánytevékenységet végzőt a kampánytevékenysége gyakorlásában.
    A jelen választási jogvitában ugyanakkor a vizsgált kérelmező általi fellépés, a kérdésfeltevések higgadtságot nem tükröző módja a Kúria álláspontja szerint is megzavarta a jelölő szervezet jelöltjét és aktivistáit a kampánytevékenységükben. 
  14. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalanul hivatkozott a kúriai gyakorlat figyelmen kívül hagyására is. Az általa hivatkozott Kvk.39.344/2022/4. számú határozat – melyet az NVB helyesen figyelembe vett döntése meghozatala során (lásd NVB határozat, Indokolás [54]) – kifejezetten azt az elvi megállapítást tette, hogy a kampánytevékenység akadályoztatása megállapításához nincs szükség tettlegességre (Kvk.39.344/2022/4., Indokolás [38]). A hivatkozott döntés egyebekben olyan megállapítást, amelyre a felülvizsgálati kérelem hivatkozik, - mely szerint „ténylegesen alkalmas a kampánytevékenység érdemi ellehetetlenítésére” - nem tartalmaz, a Kvk.39.344/2022/4. számú kúriai döntés jogi indokait megadó indokolás [19]-[46] bekezdésében ilyen állítás nem szerepel.
  15. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul állította a bizonyítási teher szabályainak jogellenes megsértését is. Kétségtelen, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja a kifogás kötelező tartalmi elemévé teszi a jogszabálysértés bizonyítékai előterjesztését is. A rövid eljárási határidő miatt a kifogástevő terhére esik, amennyiben úgy hivatkozik egy választási eljárási rendelkezés megsértésére, hogy nem csatolja a rendelkezésre álló bizonyítékait. Az egységes kúriai gyakorlat szerint a bizonyítékok értékelése körében a választási bizottságoknak széles mérlegelési lehetőségük van, elvárás azonban, hogy a bizonyítékok legyenek alkalmasak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak és a bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldania (Kvk.37.470/2018/2., Kvk.37.495/2018/2.). Ennek az elvárásnak az NVB határozata megfelelt.
  16. A választási jogorvoslat egyik lényeges eleme, hogy a kifogásról rendelkező elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezésben a Ve. 225. §-a megengedi az új tény, bizonyíték előterjesztésének lehetőségét. A kérelmező tehát az OEVB határozatával szemben előterjesztett fellebbezésében minden olyan bizonyítékát csatolhatta, amely az elsőfokú határozatban megállapított tényállás cáfolatára alkalmas. Ez a bizonyítás a fellebbező fél érdekében álló volt, hiszen neki is igazolnia kell állításait.
  17. Végül a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a határozat belső ellentmondására is. Az a körülmény ugyanis, hogy az NVB határozata az OEVB által kiszabott bírság mellőzése mellett döntött, nem arra enged következtetni, hogy a kampány tényleges akadályozása a kifogástevő részéről nem volt bizonyított, hanem – ahogy ezt az NVB határozat indokolás [60] pontja tartalmazza, - hogy a következetes joggyakorlat szerint egyszeri jogsértés esetén a bírság szankció alkalmazása nem volt indokolt. 
  18. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva.  

A döntés elvi tartalma

  1. Egy jelölő szervezet kampánytevékenységének akadályozása megvalósíthatja a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét.

Záró rész

  1. A Kúria felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntött.
  2. Miután a kérelmezőt személyes illetékmentesség nem illeti meg, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű, nemperes eljárási illetéket köteles megfizetni. 
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria nevét, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét. 
  4. A határozattal szemben a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki. 

Budapest, 2026. március 20.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró