Kpk.39.056/2026/3. számú határozat

Dátum

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.39.056/2026/3.

A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Tánczos Rita bíró

A kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozat által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Az Alkotmánybíróság határozatának száma: IV/825/2026. számú határozat

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozata alapján a Kúriát - mint választási ügyekben eljáró bíróságot - új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás 

  1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a Tisztelet és Szabadság Párt mint jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: indítványozók) megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelveket azáltal, hogy a hozzájuk tartozó „Kossuth Rádió Facebook-oldalon” 2026. február 21. napja óta a jelölő szervezetek közül túlnyomó részt a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be eseményekről vagy megszólalásokról. Az NVB a kifogást a 72/2026. (II.25.) számú határozatával elutasította. 
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésében az NVB 72/2026. (II. 25.) számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy megállapította: az indítványozók megsértették a Ve.  2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy a Kossuth Rádió Facebook oldalán 2026. február 21. napján megjelenő tartalmakban az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomórészt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról és e körben a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványozókat eltiltotta a további jogsértésektől. A Kúria álláspontja szerint az NVB téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy egy nap bejegyzései nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja esélyegyenlőségi alapelv sérelme vizsgálatára. Értelmezhetetlen ugyanis egy Facebook oldal esetében a műsorfolyam fogalma, a műsor megjelenési gyakorisága, a műsorrend előzetes bejelentése, meghatározása, amely jellemzők a lineáris médiaszolgáltatás esetében a hosszabb időtáv elfogadására indokot adott. Érvelése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja – az esélyegyenlőség alapelve – sérelmét a Kossuth Rádió Facebook oldala egyetlen nap alatt megjelenő tartalmai vizsgálata során kell értékelni. Ezen álláspont kialakítása során figyelemmel volt a Facebook felhasználók használati szokásaira, ezen keresztül arra, hogy az aktuális bel- és külpolitikai hírek mindig napi eseményként bírnak jelentőséggel. A Kúria rögzítette, hogy a Kossuth Rádió Facebook oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, így a médiaszolgáltatásokra vonatkozó törvényi szabályokhoz kapcsolódó joggyakorlatból eredő követelményeket sem tartotta analógiaként az adott ügyre vonatkoztathatónak.
  3. Az indítványozók alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésének megsemmisítését.  A Kúria végzésével összefüggésben – többek között – hivatkoztak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való jog sérelmére.

Az Alkotmánybíróság határozata

  1. Az Alkotmánybíróság a IV/825/2026. számú határozatában áttekintette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolási kötelezettség alkotmányos tartalmát. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból levezetett indokolt bírói döntéshez való jog az eljáró bírósággal szemben a döntés érdeme szempontjából lényeges körülmények megfelelő indokokkal történő alátámasztását követeli meg. Az indokolt bírói döntéshez való jogra irányadó szempontokat az Alkotmánybíróság a Ve. kapcsán is irányadónak tekintette.  {3210/2024. (VI. 13.) AB határozat, Indokolás [35] és [37]; 3131/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [27]–[29], [35]; 3256/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [31]–[32]}
  2. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria nem adta indokát annak, hogy egy olyan platform (a Facebook) esetében, amelyet maga is kifejezetten kizárt a médiaszolgáltatás fogalmából, miért érvényesíti mégis – részlegesen és szelektíven – a médiaszolgáltatásokra vonatkozó tartalmi követelményrendszer logikáját. A Kúria indokolása nem ad alkotmányosan kielégítő magyarázatot arra, hogy miért tartja alkalmazhatónak a Ve. esélyegyenlőségi alapelvének olyan értelmezését, mely lényegében a tartalmi kiegyensúlyozottsággal egyezik meg, miközben a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszer más elmeinek alkalmazásától – így például a hosszabb folyamatos műsorfolyamon alapuló értékelési időtávtól – kielégítő indokolás nélkül tekintett el. A Kúria végzése lényegében egyszerre hivatkozott a hatályos szabályozás alkalmazhatatlanságára és alkalmaz mégis abból eredő egyes tartalmi mércéket, anélkül, hogy e látszólagos ellentmondást feloldaná.
  3. A fentiekkel összhangban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: amennyiben a választási kampány során „a tartalom esélyegyenlőség követelményeinek való megfelelése” vizsgálata a Kúria által is megerősítetten „újszerű” kérdésként merül fel a Kúria előtti eljárásban, abban az esetben ez a Kúria oldalán egyfajta fokozott indoklási kötelezettséget alapoz meg, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak „nem minősített” közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra.
  4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7.  számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. 

A döntés indokolása

  1. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. 
  2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alkalmazásával a Kúria soron kívül jár el.
  4. A fentiekből következően – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Kúria előtt elbírálatlan választási felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria jelen eljárásban a Kúriát, mint választási ügyekben eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria – az Alkotmánybíróság IV/825/2026. számú határozatára tekintettel – azt az iránymutatást adja, hogy tegyen eleget fokozott indokolási kötelezettségének, figyelemmel a Kúria által médiaszolgáltatásnak „nem minősített” közösségi médiaoldal korlátozását érintő alapjogi összefüggésekre, valamint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra. 

Záró rész

  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2026. március 20.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró