Kgyk.VI.39.053/2026/6. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.053/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr.  Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes: felperes (cím1)

A felperes képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (cím2)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész 

A Kúria a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 120.000 (azaz százhúszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (azaz harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes 2026. március 9. napján 18 óra 07 perckor bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2026. március 29-én 16.00 óra és 19.00 óra között Budapesten, az V. kerület Nádor utca 22. szám előtt gyűlést kíván szervezni körülbelül 400 fő részvételével, 30 fő rendező biztosítása mellett. Bejelentése szerint gyűlése célja, hogy a transzneműek láthatósági világnapja (március 31.) alkalmával felhívják a figyelmet a transznemű embereket érő erőszakra, diszkriminációra és megbélyegzésre, kiállni amellett, hogy a méltóság, a jogegyenlőség és a szabadság mindenkit megillet függetlenül nemi identitásától vagy szexuális irányultságtól. A gyűlés célja továbbá, hogy előmozdítsa az LMBTQI emberek jogainak elismerését és védelmét, a diszkriminatív jogszabályok eltörlését, a gyűlölet-bűncselekmények megelőzését. A gyűlés mindenki számára nyitott, ahhoz egyénileg bárki csatlakozhat, aki a rendezvény céljával egyetért, azonosul. 
  2. A bejelentés alapján az alperes 2026. március 10. napján 11.00 órától egyeztetést tartott, melyen felperes a bejelentését annyiban módosította, hogy a gyűlést 2026. március 29-én 16.00 órától 18.00 óráig kívánják megtartani Budapesten, az V. kerületben a Szabadság téren, az Igazságügyi Minisztériummal szemben lévő járdaszigeten. 
  3. Az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy Magyarország Alaptörvényének 2025. április 15. napjától hatályos tizenötödik módosítása, valamint a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A.§-a szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés a Gytv. 13. § (1) bekezdésében tilalmazott gyűlés megtartására irányul. 
  4. Az alperesnek a bejelentett gyűlés lebonyolítására, a gyűlésen használt eszközök, különösen a képi megjelenítési formák bemutatására vonatkozó kérdésére a felperes azt válaszolta, hogy az előkészületek keretében a minisztériummal szemben a járdaszigetre egy 2x1 méteres dobogót, valamint egy kisebb hangtechnikát helyeznének el. A nyitóbeszédet követően a jelenlegi jogszabályokat és korlátozásokat ismertetik, majd jogi és egészségügyi témában lesznek felszólalások, ideértve a hormonterápiához való hozzáférést is. Arra a kérdésre, hogy a gyűlésen a transznemű embereket érintő erőszakot, diszkriminációt milyen módon, eszközökkel kívánják bemutatni, azt válaszolta, hogy a beszédeken keresztül. A születési nem megváltoztatásának népszerűsítésére, megjelenítésére vonatkozó kérdésre pedig úgy nyilatkozott, hogy maguk a beszédet tartó személyek is a transz közösség tagjai lesznek, „ezért nyilvánvalóan az az egyik nagy probléma, hogy nem tudunk a valós identitásuknak megfelelően élni, létezni.” Azon kérdésre, hogy a Gytv. 6/A. §-ban foglaltakra figyelemmel megjelenik-e a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a bejelentő azt felelte, hogy „igen, erre már a fentiekben megadtuk a választ.” Nyilatkozott továbbá arról, hogy a gyűlést a Facebookon a saját közösségi oldalán közzéteszi, illetve különböző szervezeteket keres meg az esemény hirdetése érdekében. A gyűléshez való csatlakozást a rendezőkkel fogják koordinálni, törvénybe ütköző megjelenés esetén a csatlakozást meg fogják tagadni.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2026 március 11. napján kelt, 01000-160/492-2/2026. rendb. ügyszámú határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  2. Indokolása szerint a 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően az Alaptörvény XVI. cikkében definiált alapjogi hierarchia miatt a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez fűződő alapjoga megelőzi a felperes, mint bejelentő békés gyülekezéshez való jogát. Megállapította, hogy a bejelentésben meghatározott cél, a bejelentett gyűlés programelemei, a lebonyolításával kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk a Gytv. 13/A. §-ában meghatározott tiltási ok alkalmazását szükségszerűvé tették. A bejelentő által előadottak alapján, kiemelten a gyűlés lényegi elemeként a tilalomba ütköző megjelenítési módra, nem volt lehetőség előíró-korlátozó határozattal elősegíteni a békés gyülekezéshez való jog olyan formában való érvényesülését, amely nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével. 
  3. Felhívta a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározottakat is, mellyel kapcsolatban rögzítette, a szervező a bejelentésében akként nyilatkozott, hogy a gyűlés mindenki számára nyitott, ahhoz egyénileg bárki csatlakozhat, aki a rendezvény céljával egyetért, ezzel a 18 év alatti gyermekek csatlakozásának lehetőségét is előre vetítette. A bejelentő a személyes egyeztetés során sem szűkítette a gyűlésre várt személyek körét, kifejezetten nem zárta ki a 18 éven aluliak csatlakozásának lehetőségét. Ez alapján megállapította, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglalt tilalom nem érvényesülhet a gyűlés megtartása esetén, egyrészt a gyűléshez életkortól független csatlakozás lehetősége okán, másrészt a részt venni nem kívánó, de a gyűléssel találkozó 18 éven aluliak miatt.
  4. Hangsúlyozta, hogy a határozata meghozatalakor figyelemmel volt a Kúria Kgyk.IV.39.057/2025/8. számú ítéletének [33], [43] bekezdéseiben foglaltakra, a Kgyk.VII.39.073/2025/6., Kgyk.VI.39.087/2025/8. és a Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú döntéseire. Álláspontja szerint ez utóbbi ítélet a jelen gyűlésre vonatkoztatva teljes mértékben analóg, melyet a döntés [73]-[78] bekezdéseinek ismertetésével mutatott be.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az uniós jogi érintettség miatt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 34. § a) pont és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke alapján azt kérte, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB). Egyúttal azt is indítványozta, hogy a Kúria függessze fel eljárását az előzetes döntéshozatali eljárás tartamára. Perköltséget számított fel.
  2. Jogi álláspontja szerint az alperes határozata sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésén, az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikkén és a Gytv. 1. § (1) bekezdésén alapuló gyülekezési jogát, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés, valamint az EJEE 10. cikk szerinti véleménynyilvánítási jogát és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdés, az EJEE 14. cikk alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Emellett ellentétes az Európai Unióról szóló Szerződéssel (EUSz), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) is. Az alperes a Gytv. szerinti tiltó ok helytelen, okszerűtlen, jogellenes és előítéletes alkalmazásával megsértette a békés gyülekezéshez való alapjogát. 
  3. Kifejtette, hogy tévesek a Kúria azon ítéletei, amelyekben a Gytv. 13/A. § alapján megtiltott gyűlésekkel szembeni kereseteket elutasította. Jogellenes továbbá a Kúria azon következetes álláspontja, hogy nem fordul az Alkotmánybírósághoz, sem az EUB-hez a saját eljárásának felfüggesztése mellett. Hivatkozott arra, hogy a Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú ítéletet követően két bíró is – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult, mert megítélésük szerint a Gytv. 13/A. §-a ellentétes az Alaptörvénnyel, az uniós joggal és a nemzetközi joggal. A Pécsi Járásbíróság 6.Bpk.168/2026/6. számú határozatát részletesen bemutatta, melyben kifejezésre jutatott állásponttal teljes mértékben egyetért.
  4. Az alperes tévesen vont párhuzamot a Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítélettel érintett gyűléssel. A jelen gyűlés célja egy másik, az Amnesty International Magyarország részéről 2025. május 17-re bejelentett és a gyülekezési hatóság által tudomásul vett gyűlés céljával egyezik meg. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének [74] bekezdésére figyelemmel rámutatott arra, hogy az alperes a Kúria egyértelmű gyakorlatával ellentétesen tiltott meg egy olyan gyűlést, amelyet korábban már tudomásul vett., és mindezt anélkül, hogy kellő alapossággal, meggyőzően megindokolta volna az eltérő jogkövetkezmény alkalmazását.
  5. Nem értett egyet azon alperesi érveléssel, hogy a gyűlésen elhangzó beszédek „meg kívánják jeleníteni a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést”, és ez sérti a gyerekeknek az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésben foglalt jogait. Az Alkotmánybíróság e cikket még nem értelmezte, ezért indokolt, hogy a Kúria az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz, indítványozva a Gytv. 13/A. § megsemmisítését.
  6. A bejelentéssel érintett gyűlés célja a transzközösséget érintő jogfosztás és rendszerszintű kirekesztés elleni fellépés. Az alperes a határozatában nem indokolta meg, hogy ezek a célok megalapozottan feltehető módon felvetik az Alaptörvény XVI. cikkében foglalt gyermeki jogok szükségtelen és aránytalan sérelmének a veszélyét. Rámutatott arra, hogy semmilyen konkrét tény vagy adat nem merült fel sem az analóg, illetve előzményinek tekinthető gyűlések során az elmúlt években a gyermekek jogainak sérelme kapcsán. 
  7. Kifogásolta azt is, hogy alperes a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjoga és a gyülekezési jog közötti kollíziót állapított meg, a határozatában azonban nem adta kielégítő indokát a kollízió fennállásának.
  8. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága körében felhívott több alkotmánybírósági határozatot, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogát, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának álláspontját, továbbá a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös állásfoglalását. Kifejtette, hogy mindezek alapján a gyülekezési jog gyakorlása nem áll kollízióban a gyermekek jogaival, hanem éppen azok kiteljesedését szolgálja. Erre figyelemmel az alperes az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével össze nem egyeztethető módon tiltotta meg a gyűlés megtartását.
  9. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatára hivatkozással kiemelte azt is, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés második mondata nem azt jelenti, hogy a gyermeki jogok védelme abszolút korlátozási indokként szolgál az élethez való alapjog kivételével minden más alapjoggal szemben. Az alapjogok még a gyermeki jogokkal szemben sem korlátozhatók szükségtelenül és aránytalanul, azaz az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt akkor is alkalmazandó, ha az alapjogi kollízió egyik oldalán a gyermeki jogok állnak.
  10. Hivatkozott továbbá a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20. napján kelt Egyezmény (Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikkét értelmező 14. számú általános iránymutatásra, amelyet az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága tett közzé. A Gyermekjogi Bizottság rámutatott arra, hogy a „mindenek felett álló érdek elsődlegessége” nem azt jelenti, hogy a gyermekek jogaival szemben minden más jognak engednie kell, csupán azt, hogy a gyermekek jogait a többi, érintett joghoz képest kiemelten kell kezelni. E kiemelt védelem meghagyja a teret a szükségesség és arányosság tesztje alkalmazásának. Az alperes a korlátozás szükségességét és arányosságát a döntése meghozatala során nem mérlegelte, ezért tiltó határozata megalapozatlan.
  11. Az alapjogi kollízió fennállásának vizsgálata körében hivatkozott továbbá a Kúria Kgyk.VII.39.046/2025/5. számú határozatára, és kifejtette, hogy a gyűlés megtiltása csak akkor felel meg az Alaptörvénynek, ha a tiltás a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésével kapcsolatos védelemhez és gondoskodáshoz való jogának érvényesülése érdekében elengedhetetlenül szükséges, e cél elérésére alkalmas, és arányban áll. Az alperes ezt a mérlegelést nem végezte el, a korlátozás szükségességét és arányosságát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése nyomán nem vizsgálta, tiltó határozata ezért megalapozatlan.
  12. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az EUMSZ 267. cikkének (3) bekezdése szerint a Kúria, mint végső fokon ítélkező bíróság köteles az előzetes döntéshozatali indítvánnyal az EUB-hoz fordulni az uniós jog értelmezése érdekében. 
  13. Az alperes a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt.
  14. Előadta, hogy határozata tartalmazza rendelkezésének jogi indokait, ütköztette a tényállást a Gytv. 13/A. §-ával és abból megfelelő következtetéssel jutott a gyűlés szükségszerű megtiltásáig. A Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú kúriai ítélettel kapcsolatos felperesi érvelést érintően hangsúlyozta, hogy ismertette a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása tárgyában a Kúria részéről kialakított joggyakorlatot. A kereset „transz beszédek, mint tilalmi ok jogellenessége” részében megfogalmazott okfejtéssel kapcsolatban kifejtette, felperes a személyes egyeztetésen kiemelte, hogy a gyűlésen meg kívánják jeleníteni a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, mely a jelenleg hatályos jogi környezetben tilos. 
  15. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése nem indokolt, az alkalmazott jogszabályok nem transzponálnak uniós kötelezettséget, nem értelmeznek uniós fogalmat, és nem tartoznak uniós hatáskörbe sorolt tárgykörbe. Az ügyben tehát nem állapítható meg az uniós jog alkalmazhatósága, ennélfogva az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
  16. A Kúria a védiratot megküldte a felperesnek, aki észrevételében továbbra is az alperesi határozatban alkalmazott analógia vonatkozásában hivatkozott kúriai döntés relevanciáját vitatta. A keresetében megjelölt perköltségét a védirat áttanulmányozására és az észrevétel elkészítésére számított további 3 órával együtt kérte megállapítani.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset nem alapos.
  2. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúria a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései szerint a kereseti kérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A közigazgatási per tárgya az alperes határozatának jogszerűsége, ezért a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gyűlés bejelentésben megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozat a felperes által hivatkozott okokból jogsértő-e. Ebből következően a Kúria más közigazgatási tevékenységgel, vagy más – akár gyülekezési jogi, akár egyéb tárgyú – bírósági eljárással összefüggésben megállapítást nem tehet, azokat semmilyen szempontból nem értékelheti.
  4. A felperes keresete szerint az alperes határozata azért jogsértő, mert a Gytv.-ben szabályozott tiltó ok helytelen, okszerűtlen, jogellenes és előítéletes alkalmazásával sérti a békés gyülekezéshez való alapjogát, véleménynyilvánítási szabadságát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Közölte, hogy a Kúria Gytv. 13/A. §-ához kapcsolódó joggyakorlatát ismeri, és azt tévesnek értékeli. 
  5. A Kúria rögzíti, a határozatban megállapított tényállással összefüggésben a felperes keresetében jogsértést nem állított, a tényállás megalapozottságát nem vitatta, ezzel kapcsolatos előadást a perben nem tett. A Kúria ezért ítélkezése során az alperes által megállapított, a felperes részéről nem vitatott tényállást ütköztette az irányadó jogszabályokkal.   
  6. Az Alaptörvény 2025. április 15. napjától hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, a Gytv. ugyanaznap hatályba lépett 13/A. §-át, valamint ezekkel összefüggésben a Gyvt. 2021. július 8. napjától hatályos 6/A. §-át - amint arra a felperes is hivatkozott – a Kúria először a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában alkalmazta. Az abban kifejtetteket pedig a Kgyk.IV.39.061/2025/7., Kgyk.IV.39.065/2025/6., Kgyk.VI.39.069/2025/6., Kgyk.VI.39.071/2025/5., Kgyk.VII.39.073/2025/6., valamint legutóbb a Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozatával meg is erősítette, vagyis a Gyvt. 6/A. §-a alapján a gyűlés megtartását megtiltó határozatok elleni keresetek elbírálása során figyelembe veendő alaptörvényi és jogszabályi kereteket meghatározta, és következetesen alkalmazza.
  7. A Kúria joggyakorlata szerint Magyarországon az alapvető jogok forrása az Alaptörvény. A nemzetközi vagy európai jogon alapuló alapvető jogok az Alaptörvény közvetítésével érvényesülnek. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint a békés gyülekezés alapjog, amelynek korlátozására és gyakorlására általában vonatkoznak az I. cikk (3) bekezdésének szabályai (általános alapjogi teszt), azonban a XVI. cikk (1) bekezdésének hatályos szövege szerint – amely az általános alapjogi teszthez képest különös rendelkezést tételez – minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország továbbá védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést (a továbbiakban: a gyermek alapvető joga). E rendelkezéssel az Alaptörvény maga határozza meg a jogalkotó és a jogalkalmazó számára egyaránt, a gyermek alapvető jogával versengő más alapjogok korlátozhatóságának – a kifejtettek szerint az általánostól eltérő – tesztjét, amely értelmében a gyermek alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Ebből pedig az következik, hogy a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható. 
  8. Az Országgyűlés a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés korlátozását érvényesítette. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ilyenkor a jogkövetkezmény alkalmazása nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kizárja a versengő alapjogok összemérését. A Gyvt. 6/A. §-a szerint a Gyvt.-ben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul. Az alapjogokat – így a gyülekezési jogot – korlátozó törvényeket kellett az alperesnek értelmezni, és határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik. Kizárólag ebben az esetben tiltható meg a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése nélkül.
  9. Jelen perben sem az alkalmazandó jogszabályok, sem azok értelmezése nem tér el a korábbi kúriai határozatokkal elbírált ügyekben kifejtettektől. A Kúria Gytv. 13/A. §-ához kapcsolódó határozataiban az eldöntendő kérdés a gyűlés megtartását megtiltó határozatok ténybeli megalapozottsága volt, azt azonban e perben a felperes keresetében nem vitatta. A megelőző eljárás során a Gytv. 11. §-a alapján megtartott egyeztetésen az alperes kérdéseire önmaga nyilatkozott úgy, hogy a gyűlésen lesz a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét megjelenítő elem (Jegyzőkönyv 4-5. oldal), továbbá az egyeztetés során sem zárta ki kifejezetten a 18 éven aluli személyek csatlakozásának lehetőségét. Az alperes határozatában e körülményeket értékelte.
  10. A Kúria legutóbb a Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozatával megerősítette, a Gytv. hatályos, a bíróságok, mint jogalkalmazók által is kötelezően alkalmazandó rendelkezései alapján nem vizsgálhatók a felperes nemzetközi jogforrásokra való hivatkozásai. A Kúria már a Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozatával megerősített Kgyk.IV.39.061/2025/7., Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozataiban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, azokhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést {Kgyk.VI.39.087/2025/8. Indokolás [29], Kgyk.IV.39.061/2025/7. Indokolás [69] és Kgyk.VII.39.073/2025/6. Indokolás [28]}. Az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz {Kgyk.IV.39.065/2025/6. Indokolás [83], megerősítőleg Kgyk.VII.39.073/2025/6. Indokolás [28], legutóbb Kgyk.VI.39.087/2025/8. [29]}.
  11. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az alperes a tényállást – a felperes által sem vitatottan – a szükséges mértékben tisztázta, a bejelentés tartalma és a felperes egyeztetés során tett kifejezett nyilatkozatából okszerűen következtetett arra, hogy a bejelentés a Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerint tiltott gyűlés megtartására irányul. A tényállás miatt az alperes nem mérlegelhetett, a Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyűlés megtartását meg kellett tiltania.
  12. A felperes szerint az alperes határozatával jogellenes alapjog-korlátozást valósított meg, a gyűlés megtartását az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdésében sértő módon korlátozta. E körben hivatkozott a Kgyk.VII.39.046/2025/5. számú kúriai döntésre, amely szerint: „A gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik egyrészt az, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak – akár alapjogainak – szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek.”. Az előzőekben összefoglalt jogértelmezés megismétlése nélkül a Kúria kiemeli, hogy a felperes által felhívott határozat nem a Gytv. 13/A. §-a, hanem a 13. §-a alkalmazásával meghozott. Kiemelendő továbbá, hogy a Gytv. 13. §-a a korlátozás szempontjaként meghatározza a szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmet, vagyis maga rendeli alkalmazni az általános alapjogi tesztet. Ezzel szemben a Gytv. 13/A. § kategorikus tilalmat tartalmaz, amellyel összefüggésben a gyülekezési hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs. A felperes ezzel kapcsolatos előadásai nem a konkrét közigazgatási cselekményre, hanem az általános alapjogi teszt, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés és a Gytv. 13/A. § egymáshoz való viszonyára vonatkoztak.
  13. A felperes vitatta, hogy – az alperes határozatában hivatkozott – Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú kúriai ítélettel érintett gyűlés a perbeli gyűléssel analóg lett volna, álláspontja szerint egy civil szervezet 2025. május 17. napjára bejelentett, a gyülekezési hatóság által tudomásul vett gyűlés bejelentése és a felperes bejelentése mutat nagyfokú hasonlóságot. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítélete [71] bekezdésének idézését követően kifejtette, abból csak az következhet, hogy alperesnek az általa korábban tudomásul vett gyűlést és azzal mind céljának megjelölésében, mind pedig konkrét megtartási formájában közel teljes azonosságot mutató gyűlést fokozott tényállás-feltárási és indokolási kötelezettséggel terhelten kell elválasztania, amennyiben utóbbi megtartását meg akarja tiltani.
  14. A Kúria megállapította, a felperes által felhívott ügy és jelen per tényállása lényegi elemekben különbözik. A Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú kúriai ügyben nem hasonló, hanem ugyanazon szervező, azonos tartalmú bejelentésének elintézése volt a jogvita tárgya, és a tudomásulvétel a Kúriának a gyülekezési hatóság határozatát hatályon kívül helyező ítélete után történt, amelyet követően a szervező azt ismét és új időpontra jelentette be. Ezen túlmenően a felperes által hivatkozott bejelentés és a perbeli megelőző eljárás összevetését kizárja, hogy nem ismert, a gyülekezési hatóság 2025. májusában a tényállást miként és mennyiben tisztázta.
  15. A felperes „a transz beszédek[et], mint tilalmi ok[ot]” tartotta jogellenesnek. Indokolt rámutatni, hogy az alperes – a korábban bemutatottak szerint – nem a beszédek tartalma, hanem felperesnek a gyűlés bejelentésben megjelölt célja, valamint az egyeztetés során megtett nyilatkozata alapján állapította meg a Gytv. 13/A. § szerinti megtiltási ok fennálltát, és hozta meg a gyűlés bejelentett helyen és időben való megtartását megtiltó határozatát.
  16. A felperesnek az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét a Kúria az 5. sorszámú végzésével a Kp. 34. § a) pontja folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (2) bekezdése alapján elutasította, amelyet a Pp. 130. § (3) bekezdésére figyelemmel a következőkben indokol. A Kúria következetes, a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozata óta töretlen, legutóbb a Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozatával megerősített joggyakorlata szerint az uniós jog általános elvei és az uniós alapjogok csak az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetekben érvényesülnek, vagyis olyan esetekben, amikor a tagállam hatóságai vagy bíróságai uniós jogot hajtanak végre. „Azokban az esetekben azonban nem, amikor az alapul szolgáló tényállás nincs kapcsolatban az uniós joggal (tisztán belső helyzet). Az EUMSz 6. cikk (1) bekezdése és a Charta 51. cikkének (2) bekezdése szerint a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Európai Uniónak a szerződésekben meghatározott hatásköreit. Amennyiben valamely jogi tényállás nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, az EUB annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg ezt a hatáskört.” {Kgyk.VII.39.057/2025/8. Indokolás [46]}. A felperes az EUB C-769/22. számú ügyre, és az abban előterjesztett főtanácsnoki véleményre hivatkozva állította az uniós jog alkalmazásának szükségeségét és az EUB hatáskörének fennálltát. Az abban kifejtetteknek jelen ügyben azért nincs relevanciája, mert az Európai Bizottság 2022. december 19-én benyújtott keresetében nem önmagában, hanem az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv, az EUMSz megsértésével összefüggésben állította a Charta megsértését. A Kúria a korábbi joggyakorlatát megerősítve arra a meggyőződésre jutott, hogy a jelen ügy tényállása nincs kapcsolatban sem a fenti, sem más uniós normával, ezért a Kúriának nem is volna lehetősége az EUB-hoz fordulni {Kgyk.VI.39.087/2025/8. Indokolás [34]}.
  17. A felperes arra is hivatkozott, hogy a Kp. 2. § (1) bekezdése szerint a Kúria elsődleges feladata a hatékony jogvédelem, amely fogalmilag nem lehet hatékony akkor, ha a nyilvánvalóan jogellenes belső jogi szabályozás mechanikus alkalmazásán alapul. Hatékony jogvédelmi igénye pedig álláspontja szerint felülmúlja a jogvita három napon belül elbírálásának igényét. Ezzel összefüggésben kettő szempontot emel ki a Kúria.
  18. Először, a Kp. 2. § (1) bekezdése szerint: „A bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.”. Az alapelv: a hatékony jogvédelem a közigazgatási perjogi rendszer egészét áthatja. Ez a kötelezettség azonban kizárólag az idézett rendelkezés egészével együtt értelmezhető, vagyis a közigazgatási tevékenységgel megvalósult jogsértéssel szemben, erre irányuló megalapozott kérelem esetén áll fenn. Jelen ügyben a felperes nem támasztotta alá, hogy a közigazgatási tevékenység okozott volna jogsérelmet. Érvelése sem erre, hanem – a közigazgatási tevékenységnek nem minősülő – alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre vonatkozott. A hatékony jogvédelem, a Kp.-hez fűzött előterjesztői indokolás szerint, egyrészt a jogvédelem hézagmentességének biztosítását, másrészt a fegyveregyenlőséget és összefüggésben a bíróság szerepét, a polgári perjogtól eltérő meghatározását, harmadrészt az időben is hatékony jogvédelmet jelenti. 
  19. Másodszor az eljárás felfüggesztése – szemben a felperes álláspontjával – nem csak az időben hatékony jogvédelemmel, hanem a gyülekezési jog Magyarországon 1989. januárja óta meglévő, jelenleg a Gytv. 15. § (4) bekezdésében meghatározott három napos határidő rendeltetésével ellentétes volna. Amint arra az Alkotmánybíróság 3538/2021. (XII. 22.) AB határozatában rámutatott: „a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeknek tehát magától értetődő sajátossága, hogy azok valamilyen aktuális közéleti eseményre reagálnak (amely azonban nem feltétlenül politikai jellegű), és amelyek ezért sok esetben (sőt az esetek többségében) időben közel esnek ezen eseményhez. Ezért is indokolt pl. az állam gyülekezési joggal összefüggő intézményvédelmi kötelezettségével együtt is, egy gyűlés legkésőbbi bejelentési határidejét legfeljebb 48 órában meghatározni. Ugyancsak ezért indokolt külön is szabályozni a spontán és a sürgős gyűlések eseteit, és azok bejelentési vagy épp be nem jelentési kötelezettségét [lásd többek között: 3307/2020. (VII. 24.) AB határozat]. Ezzel összhangban a gyülekezési jog körében a jogorvoslati határidőket is rövid időtartamban indokolt meghatározni (mind a kereset benyújtását, mind annak elbírálási idejét), ugyanis ennek hiányában az eljárás elhúzódása a gyűlés megtartását is ellehetetlenítheti, ami végső soron a gyülekezéshez való jog sérelmét fogja eredményezni.” Ebből következően a szervező rövid határidejű döntéshez való joga e körben a gyülekezési jog egyik garanciája. 
  20. Erre figyelemmel a Kúria a Kgyk.IV.39.065/2025/6., Kgyk.VII.39.073/2025/6. és azokat megerősítő Kgyk.VI.39.087/2025/8. számú határozataiban kifejtettekkel egyezően megállapította, hogy a gyülekezési hatóság határozatával szemben indult perben eljárása felfüggesztésének nincs helye. 
  21. Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben foglaltak alapján nem jogszabálysértő, ezért a felperes keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan elutasította.

A döntés elvi tartalma 

  1. Ha a gyülekezési hatóság által a szervező nyilatkozatára figyelemmel megállapított, a felperes által a perben nem vitatott tényállás szerint a bejelentett gyűlés során a Gyvt. 6/A. §-ban írt tartalmakat jelenítenek meg, továbbá nem zárható ki, hogy mindez 18. éven aluli személyek jelenlétében is történik, a gyülekezési hatóságnak a Gytv. 13/A. §-át alkalmaznia kell.

Záró rész 

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdés, a Kp. 4. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, 5. § (1) bekezdés és 124. § (2) bekezdés d) pont alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Az alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdés alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az alperes által felszámítottal azonos mértékben állapította meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kereseti illeték viselésére a felperes – a költségmentesség iránti kérelme elutasítására is figyelemmel – a Pp. 101. § (1) bekezdés, valamint 102. § (1) bekezdés alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. március 19.

Dr. Kurucz Krisztina s.k. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit s.k. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina s.k. bíró