Kvk.IV.39.054/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.054/2026/6.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke 
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró 
Dr. Dobó Viola bíró 
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró 
Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt (1071 Budapest, Damjanich utca 26/B. 3/1.)

A kérelmező képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd (Cím1)

Az érintett: Érintett (Cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 5/2026. (III.13.) számú határozata

 Rendelkező rész

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 5/2026. (III.13.) számú határozatát helybenhagyja. 

A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. Az érintett, a kérelmező jelöltjeként az ajánlóívek leadásával kérte jelöltként történő nyilvántartásba vételét. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) a 11/2026. (III.9.) számú határozatával az érintett mint a kérelmező jelöltjének az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jelöltként történő nyilvántartásba vételét visszautasította, arra hivatkozva, hogy ötszáz választópolgárnál kevesebb választópolgár ajánlotta érvényesen, ezért az országgyűlési képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vétele a törvényes feltételeknek nem felel meg.
  2. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) az 5/2026. (III.13.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. 
  3. Határozatának indokolásában hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 43. § (1) bekezdésére, Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikk (1) bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:10. § (1) bekezdésére, a Ve. 122. § (1) és (6) bekezdéseire, a 125–126. §-aira, és megállapította, hogy az OEVB a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlást érvénytelenné nyilvánította, arra figyelemmel, hogy az ajánlás megadásának időpontjában az ajánló nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Az ajánlást tevő személyi azonosítójából egyértelműen megállapítható, hogy csak 2026. március 29. napján tölti be a tizennyolcadik életévét.
  4. Rögzítette, hogy bár az ajánlást adó személy a Ve. 102. § (1) bekezdése szerint szerepelni fog a szavazóköri névjegyzéken és jogosulttá válik szavazat leadására, az ajánlás megadásának időpontjában még nem volt nagykorú személy, így az adott időállapotban választójoggal sem rendelkezett, vagyis nem teljesülnek a Ve. 122. § vonatkozó rendelkezései, így az ajánlás nem minősül érvényesnek. Emellett megállapította, hogy az ajánlást adó kiskorú állampolgár nem rendelkezik a 2. országgyűlési egyéni választókerület területén lakóhellyel.
  5. Megállapította továbbá, hogy az OEVB a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven szereplő hat ajánlást érvénytelennek nyilvánította, arra figyelemmel, hogy azon az ajánlást gyűjtő állampolgár személyi azonosítójaként feltüntetett adat nem egyezett meg az aláírást gyűjtő személy nevével, mert az ajánlóíven rögzített személyi azonosító nem kapcsolódik a gyűjtést végző személy nevéhez. Kiemelte, hogy az ellenőrzést végző választási iroda számára a Ve. 126. § (2) bekezdése taxatíve határozza meg, hogy mely esetek nem tekinthetők érvényességi (helyesen: érvénytelenségi) oknak, ez a felsorolás nem tartalmazza a személyi azonosító téves feltüntetésének esetét. Megjegyezte, hogy megvizsgálta az adatokat gyűjtő polgár által aláírt másik ajánlóívet is, ahol a személyi azonosítója helyesen szerepel, és megállapította, a személyi azonosító 8. karaktere helyesen 9, míg a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven ugyanitt az 1 szám szerepel.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján akként változtassa meg, hogy az érintettet, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjét az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegye 02. országgyűlési egyéni választókerületében vegye nyilvántartásba.
  2. Azt állította, hogy hét, álláspontja szerint érvényes ajánlást a választási bizottságok érvénytelennek minősítettek, amivel együtt a jelölt 503 érvényes ajánlással rendelkezik, ami az ötszáz érvényes ajánlást meghaladja, ezért a jelöltet nyilvántartásba kellett volna venni. A nyilvántartásba vétel elmaradása sérti a Ve. 132. §-át, a nyilvántartásba vétel visszautasítása pedig a Ve. 133. § (2) bekezdését.
  3. A 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlás érvénytelenné nyilvánítása körében előadta, hogy a Ve. nyelvtani, illetve rendszertani értelmezése szerint az a polgár, aki az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásának napjáig a tizennyolcadik életévét betölti, érvényesen adhat ajánlást ezen választási eljárásban. Hivatkozott e körben a Ve. 122. § (1) bekezdésére, és hangsúlyozta, hogy az (a határozott névelővel megjelölt) „a” választáson fennálló választójoghoz köti az ajánlás jogát. A határozott névelő fejezi ki nyelvtanilag, hogy nem általában kell a választójog fennállását vizsgálni, hanem az ajánlással érintett, konkrét, kitűzött választás vonatkozásában. Vagyis az a polgár, aki 2026. április 12-ig betölti a tizennyolcadik életévét, az erre a napra kitűzött konkrét választáson („a választáson”) választójoggal rendelkezik, ezért a Ve. 122. § (1) bekezdése szerint jogosult jelöltet ajánlani. A rendszertani értelmezés körében a Ve. 102. § (2) bekezdésére hivatkozott és kiemelte, e rendelkezés maga is úgy tekinti, hogy a szavazás napjáig a tizennyolcadik életévét betöltő polgár már a választás kitűzésétől kezdve az adott választáson („a választáson”) választójoggal rendelkezik, ellenkező esetben nem írná elő a szavazóköri névjegyzéken való szerepeltetését – különös figyelemmel arra, hogy a szavazóköri névjegyzéken a Ve. szerint nem a tizennyolcadik életévének betöltésétől, hanem kifejezetten a választás kitűzését követő naptól kezdve kell szerepeltetni az érintett polgárt.
  4. A 66742E00141 sorszámú ajánlóíven szereplő hat ajánlás körében azt állította, hogy a Ve. nyelvtani, rendszertani, illetve az Alaptörvény 28. cikkébe foglalt cél szerinti értelmezése alapján az ajánlást gyűjtő választópolgár esetében nem törvényi elvárás a teljes körű adategyezés a névjegyzéki adatokkal.  
  5. A nyelvtani értelmezés körében kifejtette, hogy a Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontja a névjegyzéki adatokkal való teljes körű adategyezést csak az ajánlást adó választópolgár vonatkozásában írja elő, az ajánlást gyűjtő választópolgár esetében ilyen tételes előírást a Ve. 122. § (6) bekezdése nem tartalmaz. Kiemelte, ha a jogalkotó az ajánlást gyűjtő választópolgár esetében is elvárta volna az érvényességhez a teljes körű adategyezést a névjegyzéki adatokkal, ezt az előírást ugyanúgy tételes rendelkezésként fogalmazta volna meg, mint tette azt az ajánlást adó választópolgár vonatkozásában.
  6. Érvelése szerint ezt erősíti a Ve. rendelkezéseinek rendszertani értelmezése is, ugyanis az ajánlást adó választópolgár esetében a Ve. 126. § (1) bekezdés b) pontja teljes körű adategyezést ír elő, ami alól a kis mértékű eltérések vonatkozásában a Ve. 126. § (2) bekezdésében kivételeket tesz. Az ajánlást gyűjtő választópolgár adataira vonatkozóan a kis mértékű eltérésekre vonatkozóan ilyen szabályt a Ve. nem tartalmaz, a Ve. 126. § (2) bekezdését nem rendeli alkalmazni az ajánlást gyűjtő választópolgárra, álláspontja szerint azért, mert az ajánlást gyűjtő választópolgár esetében a teljeskörű adategyezés nem törvényi elvárás. Ha az ajánlást gyűjtő választópolgár esetében a teljes körű adategyezés elvárás lenne, akkor a jogalkotó a Ve. 126. § (2) bekezdése szerinti, kis mértékű eltérésekről szabályt alkotott volna az ajánlást gyűjtő választópolgár vonatkozásában is.
  7. Kifejtette, hogy az ajánlást adó választópolgárnál a névjegyzéki adatokkal való teljes körű egyezés előírásának célja az ajánlás hitelességének biztosítása: mivel ténylegesen az ajánlást adó választópolgár aláírásának ellenőrzésére a választási eljárásban nincs mód, az adatok teljes körű egyezőségének előírása ad garanciát arra, hogy az ajánlást valóban az adott választópolgár adta. Ezzel szemben az ajánlást gyűjtő választópolgár adatai feltüntetésnek célja pusztán annyi, hogy a későbbi jogorvoslati vagy más eljárásokban az ajánlást gyűjtő polgár azonosítható legyen annyira, hogy ezen eljárásokba bevonható legyen; ehhez azonban az adatok teljeskörű egyezőségének megkövetelésére nincs szükség.
  8. Arra is hivatkozott, hogy az ajánlást adó választópolgár és az ajánlást gyűjtő választópolgár adatai egyezőségének szintjében a különbségtételt az is indokolja, hogy az ajánlás során a polgár az Alaptörvényben biztosított választójogát gyakorolja. Ha az ajánlást adó polgár a saját adatait nem pontosan tünteti fel az ajánlóíven, az az ő terhére eső mulasztás, így az alapvető jogának szükségtelen vagy aránytalan korlátozása nem merül fel. Ezzel szemben, ha az egyébként érvényes ajánlást adó választópolgár ajánlásának érvénytelenítésére az ajánlást gyűjtő polgár adatainak nem megfelelő feltüntetése miatt kerül sor, az az ajánlást adó választópolgár választójogának részét képező ajánlási jog korlátozását jelenti, amelynek meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében szabályozott jogkorlátozási tesztnek.
  9. E tekintetben előadta, hogy egyfelől a Ve. teljes körű adategyezést az ajánlást gyűjtő polgár vonatkozásában nem ír elő, így a jogkorlátozásra nem törvény alapján kerülne sor. A jogkorlátozás szükségességét a kérelmező nem vitatja, mivel az ajánlást gyűjtő választópolgár azonosíthatósága olyan alkotmányos érdek, ami legitim célnak minősül. Ugyanakkor aránytalan jogkorlátozás lenne, ha az ajánlást adó választópolgár ajánlása érvénytelen lenne az ajánlást gyűjtő polgár kis mértékű adateltérése esetén, mivel a kívánt cél eléréséhez ez a jogkorlátozás nem elengedhetetlenül szükséges. Minderre figyelemmel érvelése szerint a Ve. 122. § (6) bekezdésének alkalmazása során nem elvárás az, hogy az ajánlást gyűjtő polgár feltüntetett adatai teljeskörűen egyezzenek a névjegyzéki adatokkal; elegendő az, ha a feltüntetett adatok alapján az ajánlást gyűjtő választópolgár egyértelműen azonosítható.
  10. Azzal is érvelt, hogy mivel a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven a személyi azonosítóban csak kismértékű elírás tapasztalható, ez pedig önmagában is azonosíthatóvá teszi az ajánlást gyűjtő választópolgárt; más ajánlóíveken pedig az érintett ajánlást gyűjtő választópolgár személyi azonosítója karakterpontosan szerepel, ami az azonosíthatóságot tovább erősíti. Így a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven szereplő hat ajánlás a kérelmező álláspontja szerint nem volt érvénytelen a támadott határozatban szereplő okból, ezért azokat a Ve. 126. § (1) bekezdésének megsértésével minősítette érvénytelennek.
  11. Az érintett a részére biztosított határidőn belül nem tett nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint érdemben nem alapos. 
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatát a 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlás és a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven szereplő hat ajánlás érvénytelenné nyilvánítása körében vitatta.
  4. A 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlás körében a Kúria kiemeli, a Ve. 122. § (1) bekezdése meghatározza, hogy ki ajánlhat jelöltet. Eszerint, az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. A Ve. 102. § (2) bekezdése értelmében pedig az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti a tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken. E jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy az a polgár, aki az adott választáson, vagyis a tárgyi esetben 2026. április 12-én választójoggal rendelkezik, ajánlhat jelöltet. Helytállóan érvelt azzal a kérelmező, hogy a Ve. 122. § (1) bekezdését az adott ajánlással érintett, konkrét, kitűzött választás vonatkozásában kell értelmezni. Mivel a 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlás körében az volt megállapítható, hogy az adott ajánlást adó személy 2026. április 12. napjáig a tizennyolcadik életévét betölti, jogosult volt – a TVB álláspontjával szemben – jelöltet ajánlani. Helytállóan hivatkozott e körben a kérelmező a Ve. 102. § (2) bekezdésére is, mert az szintén azt támasztja alá, hogy az a személy, aki az adott szavazás napjáig a tizennyolcadik életévét betölti, már a választás kitűzésétől kezdve az adott választáson választójoggal rendelkezik, ellenkező esetben e jogszabályi rendelkezés nem írná elő a szavazóköri névjegyzéken való szerepeltetését. A Kúria tehát megállapította, hogy az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti a tizennyolcadik életévét és szerepel a szavazóköri névjegyzékben, élhet a Ve. 122. § (1) bekezdése szerinti ajánlás jogával akkor is, ha az ajánlás leadásakor még nem töltötte be a tizennyolcadik életévet.
  5. Mindemellett a Kúria rámutat, hogy a 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlás körében a TVB határozata az életkori kifogáson túl arra is hivatkozott, hogy „az ajánlást adó kiskorú állampolgár nem rendelkezik a 2. országgyűlési egyéni választókerület területén lakóhellyel”, amely megállapítást a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem támadta, e körben jogszabálysértésre nem hivatkozott. Ezért annak ellenére, hogy a Kúria a kérelmező Ve. 122. § (1) bekezdése szerinti érvelését osztotta, és megállapította, hogy e körben a TVB határozat indokolása jogszabálysértő volt, a 66742E00202 sorszámú ajánlóív 3. sorában szereplő ajánlást továbbra is érvénytelennek kell tekinteni, mert a lakóhely körében tett TVB megállapítás jogszerűségét a kérelmező nem vitatta. Erre tekintettel a megállapított jogszabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki.
  6. A 66742E00141 sorszámú ajánlóíven szereplő hat ajánlás érvénytelenné nyilvánítása vonatkozásában a Kúria mindenekelőtt rögzíti: a kérelmező maga sem vitatta, hogy ezen az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy személyi azonosítója helytelenül szerepelt. A Ve. 122. § (6) bekezdése értelmében az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását. E rendelkezés eltérést nem engedő, kógens előírás, amely alól a Ve. egyéb rendelkezése nem enged kivételt. Minderre tekintettel az a kérelmező által sem vitatott tény, hogy a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven az ajánlást gyűjtő állampolgár személyi azonosítója helytelenül szerepel, mert az nem egyezik meg az aláírást gyűjtő személy nevével, azt eredményezi, hogy az ezen az ajánlóíven szereplő hat ajánlást érvénytelennek kell tekinteni.
  7. A Kúria nem osztotta a kérelmező azon érvelését, amely szerint az ajánlást gyűjtő polgár esetében nem törvényi elvárás a teljes körű adategyezés a névjegyzéki adatokkal, mert a Ve. 122. § (6) bekezdésének azon előírása, amely szerint az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti - egyebek mellett - a személyi azonosítóját, azt jelenti, hogy az ajánlást gyűjtő személyek esetében a helyes személyi azonosító feltüntetése a törvényi követelmény, mert a személyi azonosító helytelen feltüntetése nem tekinthető személyi azonosítónak, hanem csupán egy számsornak (amely adott esetben másik személy személyi azonosítója lehet). Ezért a Ve. 122. § (6) bekezdésének az ajánlást gyűjtő polgár csak akkor tesz eleget, ha – egyebek mellett – a helyes személyi azonosítóját tünteti fel.
  8. Az, hogy az ajánlást gyűjtő választópolgár adatai feltüntetésének a kérelmező álláspontja szerint mi a célja, illetve, hogy mi indokolja az ajánlást adó választópolgár és az ajánlást gyűjtő választópolgár adatai egyezőségének szintjében való különbségtételt, a Ve. kivételt nem engedő rendelkezésére tekintettel nem bír relevanciával.
  9. A Kúria egyetért a kérelmezővel, hogy az aláírást gyűjtő személy ajánlóíven feltüntetett téves adatai az ajánlást adó választópolgár jogának korlátozását eredményezi, hiszen ebben az esetben érvényes ajánlás esetén is elvész a választópolgár ajánlása önhibáján kívül. Azonban ez a helyzet a Ve. tételes rendelkezéseiből – s nem téves jogértelmezésből – következik, hiszen a Ve. 126. § (1) bekezdés c) pontja az ajánlás érvényessége feltétételéül szabja – többek között – hogy az feleljen meg a Ve. 122. §-ban foglalt követelményeknek. A Ve. 122. §-ban foglalt követelmény része a 122. § (6) bekezdése is, amely kimondja, hogy az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását. Megállapítható tehát, hogy az ajánlást adó választópolgár választójogának részét képező ajánlási jog korlátozását – a kérelmező által is hivatkozott, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésben szereplő szükségességi/arányossági próbát – maga a jogalkotó végezte el a Ve.-ben, amikor magának az ajánlásnak az érvényességéhez fűzte azt is, hogy az ajánlást gyűjtő polgár adatai pontosan szerepeljenek az aláírásgyűjtő íveken. Ezt a jogszabályi feltételt jogalkalmazói mérlegeléssel nem lehet felülírni, a Ve. 122. § (6) bekezdése pedig – mint ahogy a fentiekből is kiderül – nem ad lehetőséget a Ve. 126. § (2) bekezdéséhez hasonlóan, a kisebb elírások figyelmen kívül hagyására. A Kúria végül utal arra, hogy a személyi azonosítóban lévő szám (akár csak egy szám) helytelen volta a személyi azonosítás szempontjából nem elírás, hanem az más személy azonosítója lehet, nem véletlen, hogy a jogi szabályozás e körben kivételt semmilyen vonatkozásban nem enged. Mindebből következik, hogy ha a 66742E00141 sorszámú ajánlóíven a személyi azonosítóban csak kismértékű elírás is tapasztalható, az nem vehető figyelembe, mert a Ve. 122. § (6) bekezdése a (helyes) személyi azonosító feltüntetésére vonatkozó kötelezettség alól kivételt nem engedett.
  10. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1.  Az, aki legkésőbb a szavazás napján betölti a tizennyolcadik életévét és szerepel a szavazóköri névjegyzékben, élhet a Ve. 122. § (1) bekezdés szerinti ajánlás jogával.
  2. Érvénytelennek minősül az az ajánlás, amely olyan ajánlóíven szerepel, amely az ajánlást gyűjtő személy személyi azonosítóját helytelenül tartalmazza. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad, a kérelmezőt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján megillető illetékmentesség folytán.
  3. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 19. 

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos  s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró