Kvk.VII.39.047/2026/5. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.047/2026/5.

A tanács tagjai:

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Remes Gábor bíró
Dr. Szilas Judit bíró

A kérelmező: Dr. Salacz László
                     (Cím1)

A kérelmező képviselője: Dr. Dobos Lívia Kinga ügyvéd
                                       (Cím2)

Az érintett:  Tisztelet és Szabadság Párt
                   (Cím3)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 127/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
 

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 127/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2026. február 27-én a Déli ASzC Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző Iskola (a továbbiakban: Intézmény) konferenciatermében – iskolaidőn túl – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közös politikai gyűlést tartott. A rendezvény helyszíne miatt az érintett 2026. március 1-jén kifogást nyújtott be Bács-Kiskun Vármegye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB). Sérelmezte, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) és az ahhoz kapcsolódó ágazati jogszabályok szigorúan korlátozzák az oktatási intézményekben folytatható politikai tevékenységet. Mind a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdése, mind pedig a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-a tiltja a politikai tevékenység folytatását oktatási intézményben. Hivatkozva a Kúria Kvk.III.39.100/2024/5. és Kvk.II.37.395/2014/2. számú határozataira kifejtette, hogy a kérelmező megsértette az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában megjelölt alapelveket, továbbá az Nkt. 24. § (3) bekezdését és a Szaktv. 31. §-át azzal, hogy az Intézményben választási kampányhoz kötődő politikai rendezvényt tartott. A kifogásban előadottak alátámasztásául többek között Hajdú-Bihar Vármegye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 5/2026. (II. 27.) számú határozatát, a kérelmező Facebook oldalának elérhetőségét és a rendezvényről készült fotókat csatolt.
  2. Az OEVB a 4/2026. (III. 4.) BKVM 01. OEVB számú határozatával a kifogást elutasította. Megállapította ugyan, hogy a kifogás tárgyát képező fórum kampánytevékenység keretében megvalósult választási gyűlés, azonban a cselekmény egyszeri volt, ezért nem lehet szó tevékenység folytatásáról. A Ve. rendelkezései speciálisak az Nkt. és a Szaktv. szabályaihoz képest, így a Ve. előírásait kell előnyben részesíteni a jogértelmezés során. 
  3. Az érintett fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát kérve annak megváltoztatását és a kifogásnak történő helytadást.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. március 10-én kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta: megállapította, hogy a kérelmező mint a FIDESZ-KDNP jelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint az Nkt. 24. § (3) bekezdését és a Szaktv. 31. §-át. A kérelmezőt a további jogsértéstől eltiltotta. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme tekintetében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  2. Mindenekelőtt felhívta az OEVB figyelmét az indokolási kötelezettség megfelelő teljesítésére. Ha a határozat nem tartalmaz megfelelő indokolást, akkor a fellebbezőnek nincs mivel ütköztetni az érveit, ezáltal a jogorvoslathoz való joga csorbát szenved. Azzal, hogy az OEVB hiányos indokolással hoz határozatot, illetve bizonyos kérelmi elemeket nem bírál el, az NVB-t arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.
  3. Az ügy érdemét annak eldöntése képezte, hogy az Intézményben tartott politikai rendezvény a Ve. alapelveibe és azon keresztül a joggyakorlatban a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabályként értelmezett Nkt. 24. § (3) bekezdésébe, illetve a Szaktv. 31. §-ába ütközik-e.
  4. A politikai rendezvény helyszíne – elnevezéséből és az alapító okiratából is fakadóan – a Szaktv. hatálya alá tartozó szakképzési feladatokat ellátó intézmény. Az arról szóló tudósítások, cikkek, a csatolt bizonyítékok között fellelhető Youtube videó alapján megállapította az NVB, hogy a rendezvényen a kérelmező, valamint a vendégként megjelent miniszter kampánytevékenységet folytattak. 
  5. A híradás folyamatossága körében felhívta a Kúria Kvk.III.39.146/2024/5. számú határozatát kiemelve, hogy ami a videón látható, valamint az, ami a rendezvényen történik, elválik egymástól. A videófelvétel alkalmas egy folyamatosan fennálló jogsértés bizonyítására, azonban a rendezvényen kifejtett magatartás egy befejezett, egyszeri tevékenység, amellyel szemben érvényesül a Ve.-ben rögzített három napos határidő. 
  6. Az NVB a határozata érdemi érvét arra alapította, hogy Szaktv. 31. §-a szerinti tilalom szigorúbb az Nkt. 24. § (3) bekezdésében előírtnál. A Szaktv. alapulvételével a politikai tevékenység tilalma tanítási időtől függetlenül fennáll. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme a Kúria joggyakorlata alapján közvetlenül hivatkozható [Kvk.I.37.281/2018/2., Kvk.IV.37.368/2018/2.]. Ezért a Szaktv. 31. §-át, mint azonos tartalmú és funkciójú rendelkezést, a választásra irányadó jogszabályi rendelkezésnek kell tekinteni. 
  7. A kérelmező által felhozott érvek nem mentesítik a Szaktv. 31. §-ában foglalt előírás betartása alól, tekintettel arra, hogy mint ágazati jogszabály egyértelmű tilalmat fogalmaz meg. Következésképpen az Nkt. 24. § (3) bekezdése és a Szaktv. 31. §-ának sérelme okán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja vonatkozásában megalapozottnak találta a fellebbezést.
  8. Végezetül a bírság körében arra hivatkozott, hogy miután első alkalommal történt jogszabálysértés, ezért annak kiszabása nem indokolt a kérelmezővel szemben.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Bírósági felülvizsgálati kérelmében a kérelmező az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Kifejtette, a határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint jogsértő, mert a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában megfogalmazott alapelvekbe ütközik. 
  2. Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán nyilvántartásba vett képviselőjelölt, továbbá az NVB határozata a személyével szemben állapított meg jogsértést, így az jogaira és kötelezettségeire közvetlenül hatást gyakorol.
  3. Hangsúlyozta, hogy a Ve. a választási jogorvoslatok jogalapjának körét leszűkíti: csak olyan jogszabályok sérelmére vonatkozó állítások esetén teszi lehetővé azok igénybevételét, amelyeket a választásra irányadónak kell tekinteni. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében rögzített tilalom a Ve. alapelvein keresztül érvényesül a választási eljárásban, azaz a köznevelési törvény e rendelkezésének sérelme egyben választási eljárási alapelveket is sért. 
  4. Nem vitatta az Nkt. és a Ve. alapelvei körében kialakult következetes gyakorlatot, azonban arra kívánt rávilágítani, hogy az NVB jogértelmezése annak eredeti funkciójától alapvetően elszakadt és olyan új tilalmat állapított meg, amely nem egyeztethető össze sem a Ve. alapelveivel, sem pedig az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó jogértelmezési követelményekkel. A Szaktv. 31. §-a ugyanis tartalmilag valóban eltér az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglaltaktól azzal, hogy időbeli korlátozást nem tartalmaz. Ebből pedig következik, hogy amíg az Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézményekben csak akkor tiltott a politikai célú tevékenység, amíg ellátják a gyermekek, tanulók felügyeletét, addig a szakképzési intézményekben e tilalom folyamatos, függetlenül attól, hogy a tanulók felügyelete zajlik-e. Az Nkt.-ben megfogalmazott tilalomra épülő joggyakorlat azon az elven alapul, hogy az oktatási intézményekben felügyelt gyermekek ne válhassanak a politikai tevékenység eszközeivé, a gyermekek eszközként történő felhasználása ne segíthesse jogosulatlan előnyhöz egyik jelöltet sem. A tilalom középpontjában tehát nem a köznevelési, illetve szakképzési intézménynek otthont adó épület, hanem a gyermekek védelme áll. Ahogy azt az Nkt.-re alapított joggyakorlat is kimunkálta, nem az Nkt. és főleg nem a Szaktv. szabályainak közvetlen megsértését, hanem a Ve. alapelveinek sérelmét kell vizsgálni. 
  5. Az Intézmény a Szaktv. hatálya alá tartozó szakképzési és nem az Nkt. hatálya alá tartozó köznevelési intézmény, ezért arra az Nkt. nem vonatkozik, még a Szaktv. mögöttes jogszabályaként sem. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése sérelme ezért ab ovo kizárt. 
  6. Nem vitatta azt sem, hogy az Intézményben tanuló diákok politikai eszközzé válástól való védelme helyes és legitim cél. Az azonban az ügyben nem nyert bizonyítást, hogy az Intézmény tanulói bármilyen mértékben sérelmet szenvedtek volna, politikai tevékenységnek lettek volna kitéve, kampánycélból felhasználták volna őket. Miután a kifogást tevő sem mutatott be ilyen bizonyítékot, azt az NVB sem állapíthatta meg a tényállás tisztázása körében. A hibás jogértelmezés ugyanis azzal a következménnyel járt, hogy az eredetileg a tanulók védelmét szolgáló joggyakorlat irányt tévesztett, eredeti céljától elszakadt és jogvédelmi funkcióját elvesztve egy mechanikusan alkalmazott életszerűtlen tilalommá vált. Annak tehát nincs jelentősége, hogy a Szaktv. nem tartalmaz időbeli tilalmat a korlátozó rendelkezés tekintetében, mert nem a Szaktv., hanem a Ve. alapelveinek sérelme képezi a jogvita tárgyát. 
  7. Álláspontja szerint a helyes jogértelmezés az lett volna, ha az NVB a Szaktv. 31. §-ának pusztán pragmatikai értelmezése helyett a Ve. alapelveinek célját szem előtt tartva jár el. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek célja a gyermekek védelme és nem az intézménynek otthont adó épület kampányrendezvény céljából történő felhasználásának a tilalma. Akár a köznevelési, akár a szakképzési intézmények vonatkozásában is egy generális tiltás irányába elmozduló joggyakorlat ellentétes lenne a Ve. alapelveinek céljával, mert odavezetne, hogy kisebb városokban vagy falvakban, ahol nincs kellő kapacitással rendelkező alternatív rendezvényhelyszín, ellehetetlenülne a választási gyűlések megtartása. Ezáltal viszont valóban felmerülhetne a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelme és kiüresednének a Ve. 145. §-a szerinti választási gyűlésre vonatkozó rendelkezések is. A Szaktv. hatálya alá tartozó intézmények nem tudnák tanítási időn kívül hasznosítani (bérbe adni) az arra alkalmas helyiségeiket politikai rendezvények céljából, ami az Nkt. hatálya alá tartozó intézményekhez képest hátrányosan érintené őket. 
  8. Végezetül utalt arra, hogy az NVB határozatában hivatkozott két kúriai döntésből nem következik csupán az, hogy az Nkt. megsértése a Ve. alapelveinek sérelmét vetheti fel. Az Nkt. tiltó szabálya közvetett módon, a Ve. alapelvek sérelme esetén tud érvényre jutni egy választási eljárásban. Ugyanakkor az Nkt. a szakképzési intézményekre eleve nem is vonatkozik. 
  9. Az érintett felhívásra nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező kérelme – az alábbiak szerint – nem alapos. 
  2. A kérelmező – mint a támadott határozattal marasztalt, az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán nyilvántartásba vett képviselőjelölt – érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria azt érdemben bírálta el. 
  3. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó, közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdéséből következően a Kúriának csak a bírósági felülvizsgálati kérelemben vitatott kérdéseket kell vizsgálat tárgyává tennie. Ebből következően a Kúriának az NVB határozata nem támadott megállapításait elfogadottnak kell tekintenie, így azt, hogy a kérelmező 2026. február 27-én egy, a Szaktv. hatálya alá tartozó szakképzési intézményben, iskolaidőn túl, a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység keretében megvalósult politikai gyűlést tartott. 
  4. A Kúria döntésének a kereteit a kérelmező által megjelölt jogszabálysértések [Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja] képezték. Ennek mentén azt kellett vizsgálnia a legfőbb bírói szervnek, hogy a kérelmező által kifejtett kampánytevékenység miatt a Szaktv. 31. §-a megsértésére alapítottan lehet-e a Ve. hivatkozott alapelvi sérelmeire következtetni.
  5. A Ve. 2. § (1) bekezdése szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – egyebek mellett az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont], valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont] alapelvi követelményét.
  6. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 
  7. A Kúria 2014. évre visszavezethető és azóta is töretlen gyakorlata szerint a kampánytevékenység folytatásának megítélése tekintetében a választási eljárási törvényen kívül, az ágazati szabályban – nevezetesen az Nkt. 24. § (3) bekezdésében – foglalt, kifejezett törvényi tilalmat nem lehet figyelmen kívül hagyni [Kvk.II.37.395/2014/2.] Az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütköző magatartás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt alapelv megsértésére alkalmas és sérti a c) pont szerinti esélyegyenlőség alapelvét is [Kvk.IV.37.368/2018/2., Kvk.I.37.281/2018/2.].
  8. Perbeli esetben azonban nem vitatottan nem közoktatási, hanem szakképzési intézmény szolgált a kampánytevékenység helyszínéül. 
  9. A Szaktv. 8. § (1) bekezdése szerint a szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés, amely a 9. § (1) alapján szakképző intézményben szervezhető. A szakképzés 2019. évi reformja eredményeként a szakképzési intézmények kikerültek az Nkt. hatálya alól és a Szaktv. hatálya alá kerültek azzal, hogy meghatározott rendelkezései a szakképzésre is alkalmazandóak. Az Nkt. tehát a köznevelésre és oktatásra, míg a Szaktv. kifejezetten a szakképzésre vonatkozik. 
  10. A Kúria a Szaktv. 31. §-ának nyelvtani értelmezéséből indult ki, hangsúlyozva, hogy a jogszabályt elsődlegesen saját szöveg-kontextusán belül kell értelmezni. A bíróságnak mindig az adott jogviszony elbírálására irányadó anyagi jogszabály szövegéből kiindulva kell a jogvitát eldönteni, ezeket az anyagi jogszabályokat kell az Alaptörvény 28. cikke fényében értelmezni (Kfv.35.599/2012/3.). Ha nem egyértelmű egy jogi szabályozás a nyelvtani értelmezés alapján, vagy több lehetséges értelmezés van, további jogértelmezési módszerekhez kell fordulni azért, hogy végül egy egyirányba mutató, koherens következtetésre jussunk. 
  11. Mindezeket figyelembe véve a Kúria megállapította, hogy a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó jogszabályi tilalom [Nkt. 24. § (3) bekezdés] rendelkezéseihez viszonyítva a Szaktv. szigorúbb szabályokat tartalmaz azáltal, hogy 31. §-ában előírja, hogy a szakképző intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A jogalkotó rendelkezése szerint az Nkt. előírásaihoz mérten, a Szaktv. időbeli korlát nélkül, minden politikai célú tevékenységet tilt szakképző intézményben. 
  12. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt tilalom a választási eljárásban a választási alapelvek sérelmén keresztül nyilvánul meg, azonban a Kúria következetesen az Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütközésre alapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjába foglalt alapelvek megsértését [Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2., Kvk.IV.37.368/2018/2. Kvk.III.39.100/2024/5., Kvk.III.39.043/2024/8.]. A Kúria határozataiban a Ve. alapelvi rendelkezései megsértését nem közvetetten a gyermekek védelmére, hanem közvetlenül, egy konkrét jogszabályi tilalomra alapította. Ezt a tilalmat pedig a szakképzési intézmények vonatkozásában nem az NVB érvelése, hanem maga a jogalkotó állította fel, ezért az attól eltérő tartalmú – kizárólag a jogszabály feltételezett céljából levezetett – jogértelmezés olyan mértékben szűkítené a tilalmat, ami a jogszabály szövegével ellentétes lenne. Ha ugyanis a jogalkotó a politikai tevékenység folytatására irányuló tilalmat csak az iskolai időre kívánta volna szűkíteni, akkor az Nkt. megfogalmazásával tartalmilag azonosan szabályozta volna. Rámutat arra is a Kúria, hogy az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményével összefüggésben leszögezte, hogy egy szabályozás felülírása, kitágítása a bíróságok részéről már nem jogértelmezési, hanem contra legem jogalkalmazási – tulajdonképpen jogalkotási – tevékenységet jelent, ami felveti a bíróságok törvényeknek való alávetettsége elvének a sérelmét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogállamiság elvéből, követelményéből az is következik, hogy a jogértelmezés nem válhat a jogalkalmazó szerv önkényes, szubjektív döntésének eszközévé. Ellenkező esetben sérülne a jogbiztonság követelménye, a jogalkalmazó szervek döntéseire vonatkozó kiszámíthatósági és előre láthatósági elvárás{3026/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [27]}.
  13. Ez a jogértelmezés pedig nem szakad el a jogintézmény gyermekvédelmi funkciójától, nem áll ellentétben a gyermekek védelmének elsődlegességével, hanem fokozottabban érvényre juttatja azt. 
  14. Irányadónak tekintve tehát a Kúria Nkt. 24. § (3) bekezdése körében kialakult gyakorlatát megállapítható, hogy jelen esetben nem az Nkt. 24. § (3) bekezdése, hanem a Szaktv. 31. §-a sérült azáltal, hogy a kérelmező egy szakképző intézmény helyiségében folytatott politikai célú tevékenységet. Az Szaktv. egyértelmű megfogalmazása szerint pedig e körben nincs annak relevanciája, hogy iskolaidőn túl történt-e a jogsértés. Miután a kérelmező Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenysége a Szaktv. 31. §-ába ütközik, ezért sértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja], valamint ellentétes volt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] alapelvi követelményével is.
  15. Minderre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A nevelési-oktatási intézményeket érintő jogszabályi tilalom [Nkt. 24. § (3) bekezdés] rendelkezéseihez viszonyítva a szakképző intézményekre vonatkozó Szaktv. szigorúbb szabályokat tartalmaz azáltal, hogy előírja, hogy annak helyiségeiben, területén párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az Nkt. előírásaihoz mérten, a Szaktv. 31. §-a időbeli korlát nélkül, minden politikai célú tevékenységet tilt szakképző intézményben. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. március 17.

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke    
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró
Az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor s. k. bíró
Dr. Szilas Judit s. k. bíró