Kvk.VII.39.046/2026/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.046/2026/7.

A tanács tagjai:

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
                     …

A kérelmező képviselője: Dr. Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda,
                                       ügyintéző: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd
                                        …
Az érintett: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 
                   Somogy Vármegyei Szervezete
                    …

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 126/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész 

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1. A kérelmező jelölő szervezet 2026. március 2-án 15 óra 57 perckor kifogást nyújtott be a Somogy Vármegye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) amelyben előadta, hogy az érintett 2026. február 26-án a Facebook oldalán közzétett posztjában (a továbbiakban: Poszt1) a „Petíció a magyar gazdák és az élelmiszer-biztonság védelmében” (a továbbiakban: Petíció) aláírására buzdított. Feltüntette a www.agrarpeticio.hu/megvedjuk-a-magyar-gazdakat internetes elérési útvonalat. Kiemelte, hogy a Petíció a Kormány nézeteit hirdeti azzal, hogy „Egyes ellenzéki politikai erők ezeket a kezdeményezéseket támogatják és a gazdák érdekeivel szembemennek.” Előadta továbbá, hogy az érintett 2026. február 27-én ugyancsak a Facebook oldalán közzétett posztjában (a továbbiakban: Poszt2) „BREAKING: Brüsszel átlép a gazdák akaratán!” kezdetű felhívást tett közzé, melyben szintén a FIDESZ-KDNP eszméit hirdette, és kiemelte, hogy „… (név), a Magyar Péternek is otthont adó Európai Néppárt részéről már üdvözölte is a döntést, ami célzott támadás a magyar gazdák ellen is!” Kifejtette, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősülő cselekménnyel az érintett az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásához kapcsolódó kampányban jogszerűtlenül járt el, ezzel sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt – a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvei. Álláspontja szerint a posztok alkalmasak a választópolgárok befolyásolására, sértik a kampánysemlegességet, valamint valótlan tényeket valónak tüntetnek fel, azt állítva, hogy a gazdákat nem támogatják az ellenzéki pártok. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, az érintett további jogsértéstől való eltiltását és bírság kiszabását.
2. Az OEVB a kifogást a 6/2026. (III. 4.) számú határozatával elutasította. A határozat indokolásában megállapította, hogy a Poszt1 internetes tartalomra vonatkozó kifogás elkésett, ezért azt érdemben nem bírálta el. A Poszt2-vel kapcsolatban megállapította, hogy a kifogásolt internetes tartalom egyetlen magyarországi párt, jelölő szervezet megnevezését sem tartalmazza, továbbá nem tartalmaz semmilyen felhívást, iránymutatást, a szövegében nem szerepel az országgyűlési választásra való bármilyen utalás. A Poszt2 tartalma tényállítás és ahhoz kapcsolt véleménynyilvánítás. Az érintett véleménye a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll, a gazdák érdekvédelmi szerveként jogosult erre. Ennek megfogalmazása nem minősül kampánytevékenységnek, akkor sem, ha adott esetben ezzel egy adott párt, jelölő szervezet egyetért, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott alapelvek sérelme nem volt megállapítható. 
3. A kérelmező fellebbezéssel élt, amelyben az OEVB határozatának megváltoztatását, a kifogásának való helyt adást kérte. Hangsúlyozta, hogy a Poszt1-gyel kapcsolatban benyújtott kifogása nem késett el. A posztok alkalmasak voltak a választópolgárok befolyásolására és megtévesztésére, azok közzétételével az érintett a kormányzó párt mellett kampánytevékenységet folytat. 

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

4. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. március 10-én kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és a teljes kifogás érdemi elbírálását követően a kifogást elutasította.
5. A Ve. 209. § (2) bekezdésére utalva kifejtette, hogy a Poszt1 folyamatosan elérhető a közösségi oldalon, a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. 
6. A Poszt1 a Petíció aláírására buzdít, és tartalmazza annak internetes elérési útvonalát is. A Petíció szövege szerint a magyar gazdák, élelmiszer-előállítók és a vidék jövőjéért felelősséget érző polgárok tiltakozásukat fejezik ki az „agráriumot, az abban dolgozók megélhetését, valamint az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető brüsszeli tervek és döntések ellen”. A Petíció emellett tiltakozását fejezi ki az európai uniós agrártámogatások csökkentése, valamint az ellen, hogy az Európai Bizottság az Unión kívüli országokból érdemi korlátozások és ellenőrzések nélkül engedjen behozni árukat. A Petíció ezt követően utal arra, hogy „egyes ellenzéki politikai erők” támogatják ezeket a kezdeményezéseket, és a gazdák érdekeivel szembe mennek. 
7. Az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában foglaltak nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a Petícióban szereplő „ellenzék” kifejezés egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre nem vonatkoztatható. A Petíció tartalma nem kifejezetten és kizárólag a magyar politikai helyzetre utal, sokkal inkább uniós kontextusú, abból nem lehet egyenes következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy az érintett a magyar politikai helyzetre, berendezkedésre vonatkoztatja a vizsgált kifejezést. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az érintett az OEVB határozatával érdemben elbírált Poszt2-ben is uniós viszonylatban nyilvánít véleményt, uniós politikus nevét emeli ki. 
8. Figyelemmel az uniós relációra, továbbá arra, hogy nem eldönthető, hogy az érintett általánosságban, a Kormány álláspontjához képest határozta-e meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként, nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a vizsgált petícióban az érintett azzal, hogy magyar gazdákat, élelmiszer-előállítókat és a vidék jövőjéért felelősséget érző polgárokat megszólítva tolmácsolta a véleményüket, kampánytevékenységet folytatott volna. Mindezek alapján a Poszt1 és az abból elérhető Petíció közzétételével az érintett nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelveket, valamint a Ve. 141. §-át. 
9. Megállapította, hogy a Poszt2-vel kapcsolatos OEVB megállapítások érdemben teljes egészében megalapozottak. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

10. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatásával a kifogásnak történő helyt adást kérte. 
11. Állította, hogy az NVB támadott határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, valamint 14. § (1) bekezdését sérti. 
12. Az érintettsége körében arra hivatkozott, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amelynek kérelmét az NVB elutasította.
13. Előadta, hogy az NVB nem értékelte azt a tényt, hogy a Poszt2-ben Magyar Péter neve is szerepel, aki köztudomású, hogy a kérelmező elnöke és országgyűlési képviselőjelöltje. Az NVB a hibás ténymegállapításból vonta le azt a következtetését, hogy nem állítható teljes bizonyossággal a kampánytevékenység folytatása. Emiatt nem jutott el annak vizsgálatáig, hogy összességében a Poszt1-et a Poszt2-vel együtt, a „magyar ellenzék, és/vagy Magyar Péter, mint a Tisza Párt elnökének, országgyűlési képviselőjelöltjének rossz színben feltüntetését értékelje, és érdemben arról döntsön”. Az NVB vizsgálata a Poszt1-re korlátozódott, a Poszt2-t érdemben nem vizsgálta meg, illetve elmulasztotta azt a határozatában megjeleníteni. Érveit kizárólag amellett sorakoztatta fel, hogy az érintett véleménynyilvánítása miért nem jogellenes, de arra nem reagált, hogy a más pártokra tett megjegyzések jogellenesek-e. Nem cáfolta meg minden kétséget kizáróan, hogy az érintett kifogásolt tevékenysége miért nem alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére. Nem tért ki arra a kérdésre, hogy az érintett közhatalmat gyakorló szerv, amelynek mindenféle egyoldalú tájékoztatástól el kellene határolódnia. Nem foglalt állást arról sem, hogy a közhatalmat gyakorló szerv a kampánysemlegesség érdekében hogyan lett volna köteles eljárni.
14. Az érintett a Kúria felhívása ellenére, az abban kitűzött határidő alatt nem tett nyilatkozatot. Határidőn túl az érintett központi szerve perbelépés iránti kérelmet és az NVB határozatának helybenhagyására irányuló kérelmet tartalmazó érdemi nyilatkozatot terjesztett elő, ezeket azonban a Kúria – elkésettségük miatt – figyelembe venni nem tudta.

A Kúria döntése és jogi indokai

15. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
16. A Ve. 222. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
17. A Ve. a bírósági felülvizsgálatra jogosultak körét a kifogás előterjesztésére jogosultakhoz képest lényegesen szűkebb körben határozza meg. Bírósági felülvizsgálat iránt csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, hogy a Ve. az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezért azt mindig a konkrét ügyben esetről esetre, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el {3081/2014. (IV. 1.) AB, 3082/2014. (IV. 1.) AB határozatok, 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés}.
18. A Kúria az érintettséget már számos határozatában vizsgálta (pl. Kvk.I.37.440/2014/3., Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.I.38.318/2019/2., Kvk.V.39.180/2022/3., Kvk.VII.39.063/2024/4., Kvk.VII.39.089/2024/4.). A Kúria legutóbb a Kvk.VII.39.015/2026/3. számú végzésében rámutatott arra, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben kizárólag akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége; az érintettség megállapításához az szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. 
19. Jelen esetben a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező az érintettségét arra alapította, hogy az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amelynek kérelmét az NVB elutasította. Ezzel összefüggésben a Kúria hangsúlyozza, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdéséből következően – szemben a Ve. 208. §-ában foglaltakkal – a jelölő szervezeti minőségre történő hivatkozás a bírósági felülvizsgálat során már nem elegendő, az erre alapított érvelés a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával. A Kúria éppen ezért a jelölő szervezetek esetén is vizsgálja és megköveteli a közvetlen érintettség fennállását (pl. Kvk.V.37.506/2018/2., Kvk.V.37.507/2018/2., Kvk.IV.37.286/2018/2.). A kifogás, fellebbezés benyújtása, illetve annak választási bizottságok általi elbírálása ugyancsak nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére. Amint az Alkotmánybíróság is rámutatott: a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogással él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget {3296/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]}.
20. A Kúria az NVB-vel egyezően megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett Poszt1 a Petíció aláírására buzdít az „agráriumot, az abban dolgozók megélhetését, valamint az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető brüsszeli tervek és döntések ellen”; abban az „egyes ellenzéki politikai erők” megfogalmazáson túli, meghatározott politikai pártra, jelölő szervezetre – így a konkrétan a kérelmezőre – vonatkozó utalás nincs. Ilyet a kérelmező sem jelölt meg, bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának indokolásában az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatára hivatkozással kifejtetteket pedig nem cáfolta.
21. A Poszt2 … (név) a Mercosur-megállapodás végrehajtására vonatkozó bejelentésére hívja fel a figyelmet azzal, hogy azt a … (név) vezette Európai Néppárt is üdvözölte. A bejegyzés szerint ez célzott támadás a magyar gazdák ellen is. A Kúria – az OEVB NVB által megalapozottnak tekintett megállapításával egyezően – arra jutott, hogy a Poszt2 ugyancsak nem tartalmazza egyetlen magyarországi politikai párt, jelölő szervezet megnevezését, a szövegben nem szerepel az országgyűlési képviselők 2026. évi választására vonatkozó utalás. Ennek ellenkezőjét a kérelmező sem állította. 
22. Az kétségtelen, hogy a Poszt2 szövege megemlíti Magyar Péter nevét, de egyrészt nem mint a kérelmező elnökét vagy országgyűlési képviselőjelöltjét, hanem mint az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagját, másrészt ennek a mondatnak nem ő, és különösen nem a kérelmező az alanya, az abban megfogalmazott állítás nem róla szól, hanem … (név), európai uniós agrárpolitikai kérdésekkel összefüggésben. A kérelmező kifogásának tárgya ez a szöveg volt, ezért mindenekelőtt ennek elemzéséből – és nem az általános, köztudomásúként hivatkozott tényekből – kellett kiindulni; magára a szövegre vonatkozóan pedig a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében sem jelölt meg további, a közvetlen érintettsége kapcsán figyelembe vehető szempontot. A posztok szövegében a kérelmező, mint az országgyűlési képviselők 2026. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett párt, illetve annak elnöke vagy képviselőjelöltje – ebben a minőségében – nem jelenik meg. 
23. A Kvk.III.39.360/2022/2. számú kúriai határozat elvi tartalma szerint a Ve 222. § (1) bekezdésben előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. A Kúria a fentiekre figyelemmel azt állapította meg, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében – az OEVB és az NVB határozatában írt megállapítások tükrében – a kifogásolt posztokkal összefüggésben nem igazolta, hogy az állított jogsérelem a saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihatna. Ennek hiányában azonban a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor.
24. Miután a kérelmező nem igazolta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 222. § (1) bekezdésben meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be, ezért azt a Kúriának a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.

A döntés elvi tartalma 

25. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége. Az országgyűlési képviselők választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet érintettségét önmagában nem alapozza meg, ha a kifogásolt internetes tartalom „egyes ellenzéki politikai erőkre” utal, illetve a jelölő szervezet elnökét és országgyűlési képviselőjelöltjét – nem e minőségében és csupán közbevetőleg – megemlíti.

Záró rész

26. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
27. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárás illetékmentes.
28. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. március 17.