Kvk.V.39.043/2026/6. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.043/2026/6.

A tanács tagjai:

dr. Márton Gizella tanácselnök
dr. Demjén Péter előadó bíró
dr. Darák Péter bíró
Ságiné dr. Márkus Anett bíró
dr. Stefancsik Márta bíró                                    

A kérelmező1: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 
                      (cím)   

A kérelmező2: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 
                        cím) 

A kérelmezők jogi képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda 
                                               (dr. Mayer Erika ügyvéd; 
                                                cím)

Az érintett: Tisztelet és Szabadság Párt
                   (cím)

Az érintett jogi képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda
                                          (dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd; 
                                           cím)

A per tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálattal támadott határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2026. március 10-én meghozott 131/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 131/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében helybenhagyja.

A le nem rótt 20.000 (húszezer) forint nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. Az Érintett, mint jelölőszervezet 2026. március 8. napján 15 óra 48 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). 
  2. A kifogás szerint a Kérelmezők megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket azzal, hogy a Kérelmező2 az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján, a hirado.hu internetes sajtótermékben és a hozzátartozó ’hirado.hu’ Facebook oldalon 2026. március 5. napján a jelölőszervezetek közül túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) témáit dolgozták fel híranyagokban, kizárólag a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltattak meg, valamint a hírek mindegyikének a hangvétele a FIDESZ-KDNP, illetve a kormány tevékenységéről elismerő, pozitív volt, az Érintettet pedig negatív színben tüntette fel. 
  3. Az Érintett az M1 csatorna vonatkozásában a 6 órai adásból öt, a déli híradóból kettő, a 15 órai adásból négy, a 16 órai híradóból kettő, a 18 órai adásból négy, a fél nyolcas híradóból tíz, a 22 órai adásból pedig három részletet jelölt meg, megadva azok időpontját, témáját és az Érintett személyeket, akikkel összefüggésben hangzott el a sérelmes közlés.
  4. A Kérelmezők által közösen működtetett hirado.hu oldal tekintetében 2026. március 5. napján 5 óra 47 perc és 21 óra 57 perc között megjelent összesen huszonkilenc hírt jelölt meg. A kifogás szerint ezek közül huszonöt a FIDESZ-szel, kilenc Orbán Viktorral, öt Szijjártó Péterrel, három-három Gulyás Gergellyel, illetve Orbán Balázzsal állt összefüggésben, továbbá Szentkirályi Alexandra, Lázár János, Hidvéghi Balázs, Czepek Gábor és Bakondi György is szerepelt egy-egy hírben. Az Érintett előadta, hogy mindössze két olyan hír volt olvasható, amely az Érintetthez, illetve annak elnökéhez volt köthető, kifejezett negatív él vagy utalás nélkül. 
  5. A ’hirado.hu’ Facebook oldal vonatkozásában az Érintett huszonnyolc bejegyzést, ezen belül tíz rövid videót és tizennyolc fényképfelvételt jelölt meg, feltüntetve a közzététel időpontját, a bejegyzés címét vagy szövegét, internetes elérhetőségét, valamint a tartalom rövid bemutatását. A kifogás szerint 2026. március 5. napján 4 óra 44 perc és 23 óra 16 perc között huszonhét bejegyzés tartalmazta a FIDESZ-KDNP és képviselőinek megnyilvánulását, míg az Érintett-tel kapcsolatos tartalom egy bejegyzés volt. Az Érintett szerint Orbán Viktor tíz, Szijjártó Péter hat, Gulyás Gergely négy, Orbán Balázs pedig kettő alkalommal jelent meg. 
  6. Az Érintett arra is hivatkozott, hogy a közmédia minden platformján kizárólag a kormánypártok híreit, a választási kampányban számukra fontos témákat közvetítette, csak FIDESZ-es politikusokat és a kormánypártokhoz köthető szakértőket szólaltatott meg, miközben híreiben az Érintett és annak elnöke ellen folyamatosan negatív tartalmú közlések jelentek meg. 
  7. Az Érintett álláspontja szerint a sérelmezett gyakorlat sértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. E körben arra is utalt, hogy az M1 hírműsorait átlagosan mintegy 200.000 ember nézi, a ’hirado.hu’ Facebook oldalának pedig 537.000 ezer követője van, ezért a sérelmezett gyakorlat tényleges hatása és súlya jelentős. 
  8. Az Érintett azt is előadta, hogy a választási kampány ideje alatt naponta több kampányeseményt tartott, így 2026. március 5. napján is, amelyekről a közmédia álláspontja szerint értesülhetett volna, azonban azok a kifogás szerint nem jelentek meg a médiatartalmakban. 
  9. Mindezek alapján az Érintett kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogsértés tényét és tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a jogsértőt arra, hogy az NVB határozatának rendelkező részét a kifogással érintett platformokon tegye közzé, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot, tekintettel a jogsértés ismétlődő jellegére, a jogsértéssel befolyásolhatott választópolgárok kifejezetten magas számára, a jogsértés teljes országra kiterjedő elérhetőségére, továbbá a jogsértés nyilvánvalóan szándékos jellegére.
  10. A Kérelmező1 és Kérelmező2 a kifogásra közös beadványában akként nyilatkozott, hogy a kifogás elutasítását kérik, figyelemmel arra, hogy a kifogásban állított alapelvi sérelem nem valósult meg. Hiányolták a jogszabálysértés bizonyítékainak és a kifogásban felsorolt adások elérhetőségét tartalmazó listák tartalmi minősítését. Rögzítették, hogy a televíziós hírműsorok és az internetes sajtótermék tekintetében a szerkesztési tevékenységet a Kérelmező2 látja el, továbbá vitatták, hogy a ’hirado.hu’ Facebook oldal működtetésével kapcsolatban a Kérelmező1 és a Kérelmező2 közös felelőssége fennállna. 
  11. Álláspontjuk szerint a lineáris médiaszolgáltatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata nem egyetlen nap, hanem kéthetes időtartam alapján végezhető el. Előadták továbbá, hogy a kifogás nem ad teljes képet a 2026. március 5-i híradások tartalmáról, mivel azok több műsor blokkjában az Érintett és jelöltjei tevékenységével is foglalkoztak, továbbá a kifogásban felsorolt témák egy része kormányzati tevékenységekhez, más szervezetekhez vagy független szakértők megszólalásaihoz kapcsolódott. 
  12. A hirado.hu internetes sajtótermék tekintetében előadták, hogy számos kifogásolt hír kormányzati vagy külpolitikai témához kapcsolódott, továbbá szakértői elemzések és egy tüntetéssel kapcsolatos tudósítás is szerepelt a tartalmak között. Állításuk szerint hét olyan híranyag is volt, amely az Érintett elnökének nyilatkozatát tartalmazta, ezért szerintük aránytalanság nem állapítható meg, továbbá az internetes sajtótermék működését nem lehet a nyomtatott sajtótermékekkel azonos mérce szerint megítélni. 
  13. A ’hirado.hu’ Facebook oldal vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy a jogsérelem megállapításának feltétele tartós, folytonos és súlyos jogsérelem fennállása, amely szerintük nem igazolt. Álláspontjuk szerint a kifogás nem bizonyítja, hogy a kifogásolt bejegyzések kirívó aránytalanságot eredményeznének. Az Érintett három bejegyzésre hivatkozott, amelyekben az Érintett március 5. napján megjelent, azonban több bejegyzés kormányzati tevékenységgel kapcsolatos hírt tartalmazott. Hivatkoztak arra is, hogy az Érintett a bizonyítás körében nem jelölte meg az általa hiányolt, a kimaradt tartalmakat. 
  14. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme körében előadták, hogy a kampány kezdetéig az Érintett mintegy háromszáz eljárást indított a Médiatanács előtt, túlnyomórészt a Kérelmező2 ellen, amelyek álláspontjuk szerint alaptalannak bizonyultak, továbbá az érintetti nyilatkozat hivatkozza az Érintett hivatalos programját is.

Az NVB határozata

  1. Az NVB a 131/2026. számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott. Megállapította a határozata 1. pontjában, hogy Kérelmező2 megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 megnevezésű tájékoztató hírcsatornáján a Híradó című adásban nagyrészt a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusokat és szakértőket szólaltatott meg. Az NVB a Kérelmező2-t eltiltotta a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a határozat 2. pontjában – elrendelte, hogy a határozat rendelkező részének 1. pontját a közlésétől számított három napon belül a Kérelmező2 a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. 
  2. A kifogásnak az internetes sajtótermék kiegyensúlyozatlanságát állító része tekintetében részlegesen helyt adva az NVB a határozata 3. pontjában megállapította, hogy Kérelmező2 a hirado.hu médiatartalom-szolgáltatásban azzal sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelvet, hogy nagyrészt a FIDESZ-KDNP-hez köthető politikusoktól származó tartalmakat vett át. Az NVB a Kérelmező2-t e körben is eltiltotta a további jogsértéstől, és a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a határozat 4. pontjában – elrendelte, hogy a határozat rendelkező részének 3. pontját a Kérelmező2 a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé. 
  3. A kifogásnak a ’hirado.hu’ Facebook oldal kiegyensúlyozatlanságát állító része tekintetében részlegesen helyt adva az NVB a határozata 5. pontjában megállapította, hogy Kérelmező1 és Kérelmező2 a hirado.hu Facebook oldalán 2026. március 5. napján megjelenő tartalmakban azzal sértették meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, hogy az esélyegyenlőségi követelményt megsértve túlnyomó részt a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt vonatkozásában számoltak be az eseményekről vagy megszólalásokról, ezért az NVB Kérelmező1-et és Kérelmező2-t az e jogsértéssel azonos magatartás jövőbeni tanúsításától eltiltotta. 
  4. Az NVB a határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogás nagyobb részt alapos. Rögzítette, hogy a választási eljárás rendeltetésszerű működéséhez szükséges a választási eljárás alapelveinek tiszteletben tartása. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 84. § (1) bekezdése szerint a Kérelmező2 közszolgálati médiaszolgáltató, az Mttv. 136. § (1) bekezdése alapján a Kérelmező1 a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez kapcsolódó vagyonkezelő és pénzalap. Az M1 médiaszolgáltatás az Mttv. 203. § 36. pontja szerinti lineáris médiaszolgáltatásnak minősül, a hirado.hu, mint az Mttv. 203. § 60. pontja szerinti internetes sajtótermék kiadója a Kérelmező2, a ’hirado.hu’ Facebook oldal pedig e médiatartalom szolgáltatáshoz kapcsolódó felület. 
  5. Az NVB elsőként azt vizsgálta, hogy megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme. Rögzítette, hogy a választási kampány időszakában a közszolgálati médiaszolgáltatásban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét be kell tartani, ezért az Mttv. 12. § (2) bekezdése szerinti kiegyensúlyozottsági követelmény és annak joggyakorlata [22/2021. (VII. 13.) AB határozat] nem hivatkozható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban foglalt alapelvnek való megfelelési kötelezettséggel szemben. A közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében fennálló kiegyensúlyozottsági követelményre vonatkozó joggyakorlatot az NVB a 252/2024. (V. 3.) számú határozatában foglalta össze, és azt jelen ügyben is irányadónak tekintette. 
  6. Az M1 híradásai vonatkozásában az NVB megállapította, hogy a kifogásolt műsorok ugyanazon napon kerültek adásba, azonban a műsorfolyam elvére tekintettel a vizsgálat egyetlen napra is lefolytatható, mert az érintett műsorszám egy napon belül különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de többször jelentkezik, így akár egy napon belül is lehetőség van a vélemények kiegyensúlyozására. Ennek megfelelően a kifogásolt nap hét műsorszámát műsorfolyamnak tekintette. Utalt a Kúria Kvk.II.37.561/2019/4. számú végzésére. Megállapította azt is, hogy az Érintett kellő egyértelműséggel jelölte meg a kifogásolt műsorszámokat és azok kifogásoltságának okát, ugyanakkor a kifogásolt tartalmak közül kirekesztette a 6 órai adás nemzeti petícióval kapcsolatos részét, a déli és 15 órai adás háborúkkal kapcsolatos szakértői elemzését, a 15 órai adásból a „Békegazdaság vagy hadigazdaság?” című részt és Zsigmond Barna Pál államtitkár nyilatkozatát, továbbá a 18 órai Híradóból az adórendszerről szóló nyilatkozatokat, a fél nyolcas adásban a magyar diplomácia sikerének elemzését és a magyar miniszterelnök ukrán elnök általi megfenyegetéséről szóló hírt. Az NVB szerint azonban e nyolc műsorrész figyelmen kívül hagyása a kifogásolt harminc műsorrészhez képest érdemi csökkenést nem okozott. 
  7. A hirado.hu internetes sajtótermék vonatkozásában az NVB rögzítette, hogy a tartalmi vizsgálat nem a médiatartalom jellegétől függően végezhető el. Utalt a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja a pártok esélyegyenlőségének követelményét rögzíti, és a ténylegesen kialakult versenyhelyzet állami befolyásolása nem megengedett. Mivel a hirado.hu kiadója a közszolgálati médiaszolgáltató, az NVB értékelése szerint annak szerkesztése során is meg kell felelni a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvnek. Az NVB a cikkek átvizsgálása alapján megállapította, hogy azok jelentős része mindössze egy-egy rövid, politikus által közzétett videó bemutatása, ami ugyanazon téma vonatkozásában többszöri megjelenési lehetőséget biztosít, e nyilatkozatok pedig jellemzően reflexió nélkül jelennek meg, és az ellentétes álláspontra a cikkek rendszerint nem hívják fel a figyelmet. Az NVB szerint az Érintett vagy elnöke által tett közlések más jelölőszervezet nyilatkozatainak érvrendszerébe beillesztve jelennek meg, az ellentétes álláspontoknak a sajtótermék nem biztosít teret, legfeljebb megemlíti azokat. Az NVB azt is megállapította, hogy a látszólag külpolitikai tárgyú nyilatkozatok, különösen a vizsgált időszak második felében, csak keretet biztosítottak az Érintettel szemben megfogalmazott közlésekre. Miközben az Érintett álláspontja ilyenkor is elhallgatva maradt. Az ilyen fordulatokat tartalmazó közléseket („régen összebeszéltek”, „ő a Tisza legfőbb szövetségese”, „hagyja abba a színjátékot”, „tudják, hogy ukrán és brüsszeli érdekeket képvisel”) tartalmazó közléseket nem kormányzati tevékenységként, hanem kampánybeszédként kell értékelni. 
  8. A ’hirado.hu’ Facebook oldal tekintetében az NVB a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésére is hivatkozott, míg az érintetti nyilatkozat e döntéssel szemben alkotmányjogi panasz benyújtására utalt. Az NVB rámutatott, hogy a Ve. 232. § (5) bekezdése alapján a bíróság határozata ellen további rendes jogorvoslatnak nincs helye, továbbá az érintetti nyilatkozat nem állította, hogy a bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló indítványt tett volna, ezért a Kúria legújabb gyakorlatát nem hagyhatta figyelmen kívül. E körben azt is rögzítette, hogy Kérelmező1 és Kérelmező2 a választási kampány során az állami szervekkel azonos megítélés alá esnek, ezért az esélyegyenlőség alapelvét a médiaszolgáltatáson kívüli tevékenységük vonatkozásában is tiszteletben kell tartani. A ’hirado.hu’ Facebook oldalt nem tekintette magánszemély Facebook oldalával azonosíthatónak, mivel annak működtetése és szerkesztése központi költségvetésből valósul meg, ezért vele szemben a választási eljárási törvény rendelkezéseinek való megfelelés elvárható. A kifogásban felsorolt bejegyzések áttekintését követően az NVB megállapította, hogy bár a huszonnyolc kifogásolt tartalom közül kilenc kormányzati tartalomnak tekinthető, a további közlések túlnyomó részt az Érintettel szemben fogalmazódtak meg, és külpolitikai, illetve kormányzati kérdésekhez csak érintőlegesen kapcsolódtak. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az egy napon belül közzétett bejegyzések közül csupán egy vonatkozott az Érintettre, a többi a FIDESZ-KDNP üzenetét és álláspontját tartalmazta, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme e körben is megvalósult. 
  9. Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét nem találta megállapíthatónak. Indokolása szerint e sérelem csak az esélyegyenlőség tartós megsértése esetén állapítható meg, ilyen körülmény pedig a jelen ügyben nem volt megállapítható. 
  10. Az NVB hangsúlyozta, hogy a jogkövetkezmények megállapítását hivatalból végzi, és a jelen ügyben a jogsértés megállapítását, valamint a további jogsértéstől való eltiltást tartotta indokoltnak, figyelemmel a kialakulóban lévő új kúriai gyakorlatra, a vizsgált időszak hosszára és a vizsgált tartalmak mennyiségére. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a Kérelmező1 és Kérelmező2 terjesztett elő – közös beadványban – bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amelyben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak helyt adó részében történő megváltoztatását kérték azzal, hogy a Kúria az Érintett kifogását teljes egészében utasítsa el. 
  2. A Kérelmezők álláspontja szerint az NVB – a határozat támadott részében – a kifogásnak tévesen adott helyt, mivel a kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában előírt bizonyítási kötelezettségnek nem felelt meg. Előadták, hogy a jogsértés bizonyítása a kifogástevőt terheli, azonban az Érintett által benyújtott - a Kérelmezők szerint szelektív - lista önmagában nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének igazolására. Állításuk szerint a bemutatott tartalom egyik vizsgált felület tekintetében sem tartalmazza az adott napon megjelent valamennyi tartalmat, nem mutatta be a más jelölőszervezetekkel kapcsolatos megjelenéseket, továbbá az Érintetthez kapcsolódó valamennyi tartalmat sem mutatta be. 
  3. A Kérelmezők azt is kifogásolták, hogy az Érintett nem jelölte meg konkrétan, mely kampányesemények vagy nyilatkozatok bírtak olyan hírértékkel, amely indokolttá tette volna azok közzétételét 2026. március 5. napján. E körben hivatkoztak az NVB 72/2026. számú határozatára is, amely szerint az esélyegyenlőség sérelmének megállapításához az Érintettnek konkrét, közzétételre alkalmas tartalmakat kell megjelölnie. 
  4. Előadták, hogy az Érintett bizonyítékként két közösségi médiafelületre – saját, valamint elnöke Facebook oldalára – hivatkozott, amelyek szerintük nem alkalmasak a kifogás megalapozására, mivel azokon a bejegyzések időrendben, rendszerezés nélkül jelennek meg. Álláspontjuk szerint a választási bizottságnak nem feladata ezen felületek több napra visszamenő áttekintése és annak vizsgálata, hogy volt-e olyan esemény vagy nyilatkozat, amelynek közzététele indokolt lett volna. 
  5. A Kérelmezők hangsúlyozták azt is, hogy bár a választási kampányidőszakban a szerkesztői szabadságot korlátozzák a választási alapelvek, ez nem jelenti azt, hogy a médiaszolgáltatónak minden kampányeseményről vagy nyilatkozatról kötelessége tudósítani. Ezzel összefüggésben hivatkoztak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjához kapcsolódó kommentári álláspontra, valamint a választási bizottságok és bíróságok gyakorlatára, amely szerint az esélyegyenlőség érvényesülése csak a műsorfolyam egészének, vagy legalább átfogó részének vizsgálata alapján állapítható meg. 
  6. A Kérelmezők mindezek alapján azt állították, hogy az Érintett nem jelölte meg azokat a konkrét kampányeseményeket vagy híreket, amelyek közzétételének elmaradása az esélyegyenlőség sérelmét megalapozhatná, ezért álláspontjuk szerint az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania.
  7. A Kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben az NVB döntésének időbeli vizsgálati keretét is vitatták. Előadták, hogy az M1 csatornán sugárzott Híradó műsor egy napon belül többször kerül adásba, azonban az egyes adások lényegében azonos vagy hasonló híranyagok és műsorszegmensek eltérő terjedelmű ismétléséből állnak. Álláspontjuk szerint az Érintett által összeállított lista is azt mutatja, hogy ugyanazon témák ismétlődnek a különböző adásokban. Ebből következően szerintük téves az NVB azon megállapítása, hogy az esélyegyenlőség vizsgálata szempontjából elegendő a Híradó egyetlen napi adásainak áttekintése.
  8. A Kérelmezők hivatkoztak a Kúria gyakorlatára, amely szerint a Ve. alapelveinek érvényesülését lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorszámok, hanem a műsorfolyam vizsgálata alapján kell megítélni. Utaltak arra, hogy a Kúria korábbi döntéseiben – így különösen a Kvk.I.37.353/2018/2. és a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzésekben – a kiegyensúlyozottság vizsgálata több napos időtartam alapján történt, és bár a kéthetes időtartam nem általánosítható, a vizsgálat időtartamát az adott műsor jellegére figyelemmel kell meghatározni. Álláspontjuk szerint az NVB ezzel ellentétesen járt el, amikor az M1 Híradó tekintetében a vizsgálatot egyetlen napra, 2026. március 5. napjára korlátozta. Ezzel összefüggésben hivatkoztak arra is, hogy a Kúria a Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzésben három napos, a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzésben pedig öt napos vizsgálati időszakot fogadott el. 
  9. A Kérelmezők szerint az egy napra korlátozott vizsgálat az internetes sajtótermékek esetében sem indokolt, mivel az online hírfogyasztás sajátosságai – különösen a híraggregátorok és keresőfelületek működése – miatt a tartalmak több napos időtávban jutnak el a felhasználókhoz. Álláspontjuk szerint ezért az egy napra szűkített vizsgálat az online felületek esetében is aránytalanul korlátozza a szerkesztői szabadságot. 
  10. A Facebook oldal tekintetében a Kérelmezők arra is hivatkoztak, hogy az NVB a 72/2026. számú határozatában korábban maga is úgy foglalt állást, hogy az ilyen felületen megjelenő tartalmak folyamatosan bővülő bejegyzésfolyamot alkotnak, ezért az esélyegyenlőség követelményének vizsgálata nem korlátozható egyetlen nap tartalmaira. Ezzel szemben a Kúria a Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésében az egy napra korlátozott vizsgálatot is alkalmasnak tekintette az esélyegyenlőség sérelmének megállapítására. A Kérelmezők előadták, hogy e döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, és álláspontjuk szerint az NVB tévesen állapította meg, hogy az érintetti nyilatkozatukban nem hivatkoztak ilyen eljárás megindítására. 
  11. A Kérelmezők végül a Kúria Kvk.V.37.683/2019/6. számú határozatára is hivatkoztak, amely szerint a szerkesztői szabadság a sajtószabadság részét képező alapjog, és annak korlátozása csak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt szükségességi és arányossági követelményeknek megfelelően lehetséges. Ezzel összefüggésben azt állították, hogy önmagában az, hogy a kampányidőszak egy részében valamely jelölőszervezet nem jelenik meg egy adott médiaszolgáltató tartalmaiban, nem alapozza meg az esélyegyenlőség sérelmének megállapítását. 
  12. Az Kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben vitatták az NVB által levont következtetéseket a kifogásolt médiatartalmak tartalmi arányosságával kapcsolatban. Előadták, hogy az NVB előtt tett észrevételükben részletesen bemutatták, hogy az Érintett által felsorolt tartalmak közül melyek kapcsolódnak kormányzati tevékenységhez vagy kormányzati szereplők megszólalásaihoz. Álláspontjuk szerint a Kérelmező2 médiaszolgáltatóként törvényi kötelezettsége keretében tájékoztat a kormány és a kormányzati szereplők tevékenységéről, ezért szerintük az Érintett tévesen tekintette e tartalmakat a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet kampánytevékenységéhez kapcsolódónak.
  13. A Kérelmezők azt is előadták, hogy észrevételükben megjelölték azokat a tartalmakat, amelyek szerintük nem a FIDESZ-KDNP-hez, hanem más szervezetekhez vagy szakértőkhöz köthetők. Ezzel összefüggésben vitatták az NVB azon megállapítását, amely szerint a kifogásban szereplő műsorrészek közül nyolc műsorrész figyelmen kívül hagyása a kifogásolt harminc műsorrészhez képest nem okoz érdemi csökkenést. Álláspontjuk szerint az Érintett által felsorolt műsorszegmensek közül további műsorrészek – összesen tizenkét – nem kampánytevékenységről, hanem kormányzati tevékenységről szóló tudósításnak minősülnek. 
  14. A Kérelmezők azt is sérelmezték, hogy az NVB nem vizsgálta azokat a műsorszegmenseket, amelyek az Érintett által készített táblázatban nem szerepeltek, ugyanakkor a kifogással érintett napon sugárzott Híradó adásaiban megjelentek, és amelyek állításuk szerint az Érintett vagy más jelölőszervezet tevékenységével kapcsolatos megszólalásokat tartalmaztak. A Kérelmezők előadták továbbá, hogy az Érintett által összeállított lista a Híradó adásainak teljes műsoridejéhez képest csak részleges tartalmakat tartalmaz. Állításuk szerint a 2026. március 5-én sugárzott Híradó adásainak összesen száznyolcvanhárom perc műsoridejéből az Érintett negyvenhét percnyi tartalmat jelölt meg, amelyből az NVB huszonegy percet kizárt, a Kérelmezők álláspontja szerint pedig további műsorrészek is kizárhatók lennének. Ebből a Kérelmezők arra következtettek, hogy az NVB a teljes műsoridőnek csupán kisebb részét vizsgálta, miközben a fennmaradó tartalmak értékelésére nem került sor. 
  15. A Kérelmezők hivatkoztak arra is, hogy a Ve. 151. § (3) bekezdése alapján a választási bizottság köteles a kifogásolt médiatartalom beszerzésére, amelyet az NVB felhívására rendelkezésre is bocsátottak. 
  16. A hirado.hu internetes sajtótermék vonatkozásában a Kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az NVB határozata maga is rögzítette: az Érintett vagy annak elnöke által tett közlések más jelölőszervezetek nyilatkozataival összefüggésben jelentek meg a felületen. Álláspontjuk szerint ez azt mutatja, hogy az Érintett megjelenési lehetőséget kapott az internetes sajtótermékben, ezért az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg pusztán amiatt, hogy az Érintettre vonatkozó tartalmak nem önálló cikkekben jelentek meg. 
  17. A Kérelmezők azt is előadták, hogy észrevételükben olyan további tartalmakat is megjelöltek, amelyek szerintük kormányzati tájékoztatásnak minősülnek, ezek vizsgálatát azonban az NVB mellőzte. Fenntartották továbbá azt az álláspontjukat is, hogy az internetes sajtótermék, valamint a Facebook oldal esetében sem indokolt az esélyegyenlőség vizsgálatát egyetlen napra korlátozni. Ezzel összefüggésben vitatták a Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésének több megállapítását is, és előadták, hogy e döntéssel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, annak tárgyában az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napján, 2026. március 13-án dönt. Állításuk szerint ezt az Alkotmánybíróság honlapján közzétett napirend is alátámasztja. A Kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az Alkotmánybíróság döntését a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határidejére tekintettel nem tudták csatolni, ezért kérték, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során vegye figyelembe az alkotmányjogi panasz elbírálása során tett alkotmánybírósági megállapításokat. 
  18. A Kérelmezők összegzésként előadták, hogy álláspontjuk szerint az Érintettnek nem csak a sérelmezett műsorszámokat kellett volna pontosan megjelölnie, hanem azt is bizonyítania kellett volna, hogy mely hozzá köthető események vagy megszólalások maradtak el a Kérelmezők médiatartalmaiban. Hivatkoztak a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú döntésére, amely szerint az esélyegyenlőség sérelme akkor állapítható meg, ha a jelölőszervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos helyzetű jelölőszervezetekhez képest. 
  19. A Kérelmezők szerint az Érintett bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezért az NVB-nek a kifogást el kellett volna utasítania. Álláspontjuk szerint a lineáris médiaszolgáltatás tekintetében az NVB által alkalmazott, egyetlen napra korlátozott vizsgálati időszak ellentétes a korábbi joggyakorlattal, míg az internetes sajtótermékek esetében az online tartalomfogyasztás sajátosságai miatt szintén indokolatlan az esélyegyenlőség vizsgálatát egyetlen napra szűkíteni. 
  20. A Kérelmezők azt is állították, hogy az NVB még az általa vizsgált időtartam vonatkozásában sem elemezte megfelelően a kormányzati tájékoztatás és a kampánytevékenység közötti különbséget, valamint nem vizsgálta azt sem, hogy a FIDESZ-KDNP kampánytevékenységével kapcsolatos tartalmak aránya miként viszonyul az Érintett megjelenéséhez a teljes médiatartalomhoz képest. Álláspontjuk szerint az esélyegyenlőség sérelme ilyen összehasonlító vizsgálat hiányában nem állapítható meg. 
  21. A Kérelmezők álláspontja szerint az NVB 131/2026. számú határozata sérti az Alaptörvény IX. cikk (1)-(2) bekezdéseiben biztosított véleménynyilvánítási és sajtószabadságot, mivel az esélyegyenlőség vizsgálatát indokolatlanul egyetlen nap tartalmára korlátozta. Álláspontjuk szerint ez a megközelítés a kialakult joggyakorlattal ellentétes, és aránytalanul korlátozza a szerkesztői szabadságot, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését az NVB jogellenesen állapította meg. 

Az Érintett bírósági felülvizsgálat során tett nyilatkozata

  1. Az Érintett a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében fenntartotta, hogy az NVB határozata tartalmilag helyes és a Kérelmezők által felhozott formai vagy eljárásjogi kifogások nem alkalmasak annak megváltoztatására. 
  2. Az Érintett vitatta a Kérelmezők azon álláspontját, amely szerint a kifogás bizonyítottsága hiányos lenne. Előadta, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak a jogszabálysértés bizonyítékait kell tartalmaznia, amely követelménynek álláspontja szerint a kifogás eleget tett, mivel az a kifogásolt tartalmakat tételes felsorolásban, részletes indokolással ismertette. Álláspontja szerint a bizonyítás a kifogásolt tartalmak és a hiányzó megszólalások szembeállításával valósult meg. 
  3. Az Érintett a Ve. 140. §-ára és 141. §-ára hivatkozva kifejtette, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, a kampánytevékenység pedig minden, a kampányidőszakban a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység. Ebből következően álláspontja szerint nem fogadható el a Kérelmezők azon érvelése, hogy a kifogásolt műsorrészek egy része kormányzati tevékenységhez vagy szakértői megszólalásokhoz kapcsolódott, és ezért nem tekinthető a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet kampánytevékenységéhez tartozónak. Az Érintett szerint, mivel a FIDESZ-KDNP alkotja a kormányt, a kormányzati kommunikáció és a kormánypárti kampánytevékenység a választási verseny szempontjából nem választható el egymástól. 
  4. Az Érintett hangsúlyozta azt is, hogy a szerkesztői szabadság nem szolgálhat alapul arra, hogy az állami tulajdonú média kizárólag a kormánypárti szereplők tevékenységét mutassa be. Álláspontja szerint különösen a kampányidőszakban a választási alapelvek korlátot jelentenek a szerkesztői szabadság gyakorlására, és e korlátok megkerülését jelentené, ha a jelentős politikai támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok tevékenységét alacsony hírértékűnek minősítve mellőznék a médiatartalmakból. 
  5. Az Érintett előadta továbbá, hogy a közszolgálati média kormánypárti elfogultsága álláspontja szerint közismert tény, amely az esélyegyenlőség tartós hiányát eredményezi. A vizsgálati időszak tekintetében kifejtette, hogy bár az egy napra korlátozott vizsgálat precedens nélküli lehet, az nem ellentétes a hatályos szabályozással, és a felgyorsult információs környezetben akár rövidebb időszak vizsgálata is alkalmas lehet az esélyegyenlőség sérelmének megállapítására. 
  6. Az Érintett szerint az esélyegyenlőség vizsgálata során nem az összműsoridőhöz viszonyított arányok a meghatározók, hanem az, hogy a kormánypárti szereplőkkel szemben a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja milyen mértékben jelenik meg a médiatartalmakban. Álláspontja szerint bár nincs olyan jogszabályi előírás, amely az ellenzéki vélemények önálló cikkben történő megjelenítését írná elő, az ellenzéki álláspontok kizárólag a kormánypárti szereplők értelmezésén keresztül történő bemutatása önmagában is egyoldalúsághoz vezethet. 
  7. Az Érintett összegzésként azt hangsúlyozta, hogy az NVB határozata helyesen állapította meg az esélyegyenlőség sérelmét, és a Kérelmezők legfeljebb általános jelleggel vitatták annak megállapításait. Az esetleges formai vagy eljárási hiányosságok sem érintenék a döntés érdemi helyességét. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. 
  2. A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a Kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmükben az NVB 131/2026. számú határozatát kizárólag a kifogásnak helyt adó rendelkezései tekintetében támadták. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdésére figyelemmel a Kúria a határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, ezért a határozat felülvizsgálati kérelemmel nem érintett megállapításai a jelen eljárásban nem képezhették felülvizsgálat tárgyát.
  3. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a Kérelmezők érintettsége körében kétség nem merült fel. A Kérelmezők a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtották be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelelt a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A jelen ügyben a Kúria feladata – a Ve. 231. § (5) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – annak vizsgálata volt, hogy az NVB az általa megállapítottan megalapozottnak tekintett kifogással érintett tartalmak tekintetében jogszerűen alkalmazta-e a választási eljárás esélyegyenlőségi alapelvét. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az Alkotmánybíróság 2026. március 13-án hozott IV/825/2026. számú határozata ismeretében bírálta el.
  5. A Kúria hangsúlyozza, hogy az esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölőszervezet vagy jelölt kampányüzentét közvetítse.
  6. A Kúria eddigi gyakorlatában az esélyegyenlőség biztosításának megtartása a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségéből fakadóan a lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam egészében történő vizsgálatával történt [Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.I.37.353/2018/2., Kvk.II.37.651/2019/4.  számú végzések]. Ez azonban nem jelenti azt – ahogy arra a Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzés [22] bekezdése rámutatott –, hogy a műsorfolyam vizsgálatát minden esetben azonos időtartamra kell elvégezni. A Kúria e döntésében hangsúlyozta, hogy „azt, hogy a vizsgálatot milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni”. (…) „A jelen eljárásban érintett (…) műsor különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezik, így akár napon belül is lehetőség van a vélemények kiegyensúlyozására”.   „A (..) műsor, és annak különböző változatait jelentő műsorszámok megjelenésének gyakorisága nem hasonlítható össze Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzéssel érintett műsorszáméval. A műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása tehát nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni”.
  7. A Kúria ezért - megerősítve a Kvk.II.37.651/2019/4. számú ügyben kifejtett álláspontját - rögzíti, hogy egy műsorfolyam vizsgálata adott esetben egyetlen napra is kiterjedhet, a vélemények egy napon belül kiegyensúlyozhatók, különösen, ha az adott napon a műsorfolyam az adott műsor hét különböző időpontban sugárzott adását, műsorszámát érinti. 
  8. Az NVB helytállóan állapította meg, hogy az egy napon belül közzétett és kifogásolt műsorszámok darabszámára (30 db) tekintettel a figyelembe nem vehető, nem a kampánnyal kapcsolatos műsorrészekre figyelemmel is jelentős számú (22 db) alappal kifogásolt műsorrész marad, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmét eredményezi. 
  9. A Kérelmezők ezzel kapcsolatban a választási eljárás során tett észrevételükben állították, hogy az Érintett kifogástevő és a hozzá köthető jelöltek tevékenységével foglalkoztak, amelyet példálódzva – négy példával élve – mutattak be, de annak konkrét sugárzási idejét nem jelölték meg, esetleges gyakoriságát nem részletezték. Ha ezek a műsorrészek figyelembe vehetők is lennének, nem teremtik meg a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő követelmények teljesülését.
  10. Hangsúlyozza a Kúria a Kérelmezők felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontjával szemben, hogy az esélyegyenlőség megsértése megállapításának nem feltétele minden esetben, hogy az Érintett kifogástevő megjelölje, hogy milyen tartalmak közzététele maradt el. A kiegyensúlyozott, az esélyegyenlőséget biztosító közzététel azt is jelenti, hogy a vizsgálandó műsorfolyam vagy közzétett tartalmak a kampány szempontjából túlnyomórészt vagy kizárólagosan nem csak egy jelölőszervezet vagy jelölt álláspontját közölhetik.
  11. Az NVB a határozata [30]-[32] bekezdésében kifejtette, hogy „[31] A hirado.hu felületén latható cikkeket átvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy az egyes cikkek jelentős része mindössze egy-egy rövid, politikus által közzétett video bemutatása, ez pedig ugyanazon téma vonatkozásában akár többször is lehetőséget biztosít a megjelenésre. Ezek a politikusi nyilatkozatok jellemzően reflexió nélkül állnak, ha ellentétes álláspont létezik is, azt a cikk jellemzően nem hívja fel. [32] Az érintetti nyilatkozatban foglaltakkal szemben megállapítható, hogy a Beadványozó (itt: Érintett) vagy elnöke által tett közlések más jelölőszervezet nyilatkozatainak érvrendszerébe kerülnek beillesztésre, A hirado.hu internetes sajtótermék a kifogásolt közlésekkel ellentétes álláspontoknak nem biztosít teret, azokat legfeljebb megemlíti, ugyanakkor a Bizottság emlékeztet arra, hogy a választási kampányidőszakban nem az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerinti mérce alapján vizsgálandó a kiegyensúlyozottság. [33] A Bizottság megítélése szerint nem foghat helyt az érintetti (itt: kérelmezői) nyilatkozat azért sem, mert a látszólag külpolitikai témájú nyilatkozatok, különösen a vizsgált időszak második felében a lineáris médiaszolgáltatásban tapasztaltakkal megegyezően csak keretet biztosítanak a Beadványozóval szemben megfogalmazott közlésekre, ugyanakkor a Beadványozó álláspontja ilyenkor is elhallgatva marad. A ,,régen összebeszéltek", ,,ő a Tisza legfőbb szövetségese", ,,hagyja abba a színjátékot", ,,tudják, hogy ukrán ás brüsszeli érdekeket képvisel" fordulatokat tartalmazó közléseket nem kormányzati tevékenységként, hanem kampánybeszédként kell értelmezni”.
  12. A Kúria ezekkel a megállapításokkal egyetért. A sajtótermék tekintetében is irányadóak a választási eljárás alapelveinek – különösen az esélyegyenlőség követelményének – a lineáris médiaszolgáltatás vonatkozásában fentebb kifejtett szempontjai. A Kérelmezők a választási eljárásban tett észrevételükben hét híranyagra hivatkoztak, ezek azonban öt esetben a kapuvári eseményen elhangzottakat ismételték, két esetben tartalmaztak az Érintett kifogástevővel kapcsolatos új tudósítást, hírt. Ezek a hirado.hu-n közzétett nagyszámú híradáshoz, cikkhez és videóhoz viszonyítva nem voltak alkalmasak arra, hogy a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményének érvényesülését biztosítsák.
  13. A Kúria osztja a Kvk.I.39.021/2026/7. számú végzésben – egy másik médiaszolgáltató Facebook-oldala kapcsán – tett azon, az ottani kérelmező és az érintettek, valamint a jelen ügyben azzal megegyező szereplők által sem vitatott megállapítást, hogy a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak. Egyetért továbbá azzal a megállapítással is, hogy a jelen ügy Kérelmezőit – státuszukra és az általuk ellátott közfeladatokra tekintettel – a választási kampány során a Ve. alapelveinek érvényesülése szempontjából az állami szervekhez hasonló alkotmányos kötöttség terheli, ezért tevékenységük során nem csupán a médiaszolgáltatással összefüggésben, hanem más kommunikációs tevékenységeik során is kötelesek tiszteletben tartani a választási eljárás alapelveit, így különösen a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét.
  14. Ebből következően a választási eljárás során a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó Facebook-oldal működtetése során is meg kell felelni a választási eljárási törvény rendelkezéseinek és alapelvi követelményeinek. Kiemelt jelentősége van annak a jelen ügyben sem vitatott körülménynek is, hogy a Facebook-oldalon megjelenő tartalom nem véletlenszerű, hanem tudatos szerkesztői döntések eredménye: a közösségi médiafelületet kezelő szerkesztők választják ki a közzétenni kívánt tartalmakat, és döntik el azok megjelenítésének módját.
  15. A Facebook-oldal sajátossága – eltérően a lineáris médiaszolgáltatás keretében sugárzott műsorszámoktól –, hogy az ott közzétett tartalmak nem kapcsolódnak meghatározott műsorszámhoz, és azokat nem kötik a műsoridőhöz kapcsolódó időbeli vagy terjedelmi korlátok. A platform lehetővé teszi a tartalmak azonnali és mennyiségi korlátozás nélküli közzétételét, valamint azok széles körű terjesztését.
  16. Mivel az ilyen felületen megjelenő tartalmak rövid időn belül jelentős számú választópolgárhoz juthatnak el, és alkalmasak lehetnek a választói akarat befolyásolására, a kampányidőszakban kiemelt jelentősége van annak, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó Facebook-oldalon közzétett tartalmak megfeleljenek a választási eljárás alapelveinek, így különösen a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményének. E platform működési sajátosságaira tekintettel az esélyegyenlőség követelményének vizsgálata rövidebb időtartam – így akár az egy napon közzétett tartalmak – alapján is elvégezhető.
  17. A Kúria e körben rámutat arra is, hogy a jelen ügyben alkalmazott értelmezés nem a médiaszabályozás kiegyensúlyozottsági követelményének a közösségi médiafelületekre történő kiterjesztését jelenti. A vizsgálat alapját ugyanis nem az Mttv. kiegyensúlyozottsági szabályai, hanem a választási eljárásról szóló törvény alapelvei képezik, mivel a választási eljárás alapelvei a demokratikus választások alkotmányos garanciáit jelentik, amelyek a választási verseny tisztességes feltételeinek biztosítását szolgálják. 
  18. A jelen ügy sajátossága azonban abban áll, hogy a vizsgált kommunikáció nem magánszemély vagy jelölőszervezet által folytatott kampánytevékenység, hanem közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó szervezet kommunikációs tevékenysége. A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus közvélemény működésének intézményes garanciája, amelynek feladata a közéleti tájékozódás feltételeinek biztosítása és a demokratikus nyilvánosság működésének elősegítése. E sajátos alkotmányos szerepből következően a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége a választási kampány időszakában egy közösségi médiaplatformon nem tekinthető pusztán piaci kommunikációnak.
  19. A jelölőszervezetekkel szemben az állami és közszolgálati szereplők a választási versenyben eltérő alkotmányos mérce szerint ítélendők meg. A közszolgálati médiaszolgáltató kommunikációs tevékenysége – a sajtószabadság és a szerkesztői autonómia tiszteletben tartása mellett – nem azonosítható a magánmédiumok szerkesztői tevékenységével. A közszolgálati médiaszolgáltatás ugyanis alkotmányos funkciójánál fogva a demokratikus nyilvánosság működésének intézményi feltételeit biztosító közfeladat ellátását jelenti.
  20. E sajátos alkotmányos szerepből következik, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató kommunikációs tevékenysége a választási kampány időszakában nem választható el a választási eljárás alapelveinek érvényesülésétől. A szerkesztői szabadság gyakorlása e körben nem szüntethető meg, nem szűnik meg, azonban annak gyakorlása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a demokratikus közvélemény kialakulásának egyik intézményi garanciája, ezért tevékenysége nem eredményezheti a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség indokolatlan sérelmét. A Kúria ezért megállapította, hogy a kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltatóhoz kapcsolódó, szerkesztett Facebook-felületen közzétett tartalmak – amennyiben alkalmasak a választói akarat befolyásolására – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség követelménye alapján értékelhetők.
  21. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az NVB helyesen vizsgálta a kifogásban megjelölt – összesen 27 – bejegyzést, és azok tartalmát értékelve okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy azok közül mindössze egy tartalmazott az Érintett kifogástevőhöz kapcsolódó kampányüzenetet. Az a körülmény, hogy a Kérelmezők a választási eljárás során tett észrevételükben további három, az Érintett kifogástevőre utaló bejegyzés közzétételére hivatkoztak, az esélyegyenlőség követelményének megsértésén nem változtat.
  22. A Kúria ezért arra a következtetésre jutott, hogy a NVB a kifogásolt Facebook-tartalmak vizsgálata során a választási eljárás vizsgált alapelvét helyesen alkalmazta. 
  23. Mindezek alapján a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség biztosítását célzó választási alapelv a választási kampányidőszakban a médiaszolgáltatókkal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ne csak egyoldalúan, vagy túlnyomórészt csak az egyik jelölőszervezet vagy jelölt kampányüzenetét közvetítse. 

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálta el.
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű, a két Kérelmező következtében személyenként 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 157. § (13) bekezdés a) pontja és 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad, a Kérelmező1-t és a Kérelmező2-t az Itv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján megillető illetékmentesség folytán.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 16.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke 
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró
Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró
dr. Stefancsik Márta s.k. bíró