Kvk.V.39.042/2026/4. számú határozat

A KÚRIA 
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.042/2026/4.

A tanács tagjai:  

dr. Darák Péter a tanács elnöke 
dr. Stefancsik Márta előadó bíró 
dr. Márton Gizella bíró 
dr. Demjén Péter bíró 
Ságiné dr. Márkus Anett bíró

A kérelmező: Demián Péterné 
                       (cím)

A kérelmező jogi képviselője: dr. Varga Istvánné ügyvéd 
                                                 (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálni kért határozat: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság 2/2026. (III.10.) számú határozata 

Rendelkező rész

A Kúria a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság 2/2026.(III.10.) számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számla” elnevezésű eljárási illeték beszedési számlájára.

A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező az országgyűlési képviselők 2026. április 12. napjára kitűzött választásán független jelöltként kívánt indulni Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye 4. országgyűlési egyéni választókerületében, ezért 2026. február 21. és március 5. napja között összesen 110 db ajánlóívet vett fel a választókerület választási irodáján (a továbbiakban: OEVI), amelyeket több időpontban és részletben szolgáltatott vissza: 2026. március 2. napján 29 db-ot, március 3. napján 14 db-ot, március 4. napján 13 db-ot, március 5. napján 10 db-ot, március 6. napján 44 db-ot. Az utóbbiak átadásáról 2026. március 6. 15:24:29 órakor felvett jegyzőkönyv szerint a leadott 44 db ajánlóívből 27 db tartalmazott (sorszám: 66057B00053, 66057B00059, 66057B00064, 66057B00066, 66057B00068, 66057B00071 - 66057B00077, 66057B00079 - 66057B00093), 17 db pedig nem tartalmazott (sorszám: 66057B00094 – 66057B00110) ajánlást (üres).
  2. Az ajánlóívek leadását követően azok adattartalmának fizikai ellenőrzése és a nyilvántartásokkal való összevetése, majd az ellenőrzés eredményének a Választási Informatikai Rendszerben (a továbbiakban: VIR) történő számítógépes rögzítése folyamatosan zajlott, az ajánlásgyűjtés állására vonatkozó adatok az ajánlóívek ellenőrzése alapján folyamatosan frissültek, a VIR ajánlásellenőrző rendszere az ellenőrzött ajánlóív adatát ez egyes kimentések időpontjában göngyölítve tartalmazta. Az ellenőrzés egyes szakaszaiban a VIR-ből letöltött adatmentések az alábbiak. Zárójelben a nyilvántartásból való lekérdezés időpontja (óra:perc:másodperc) szerepel.
  3. 2026. március 2. (14:12:51) Feldolgozott ajánlóívek száma: 29; ebből érvényes: 28; rögzített ajánlások száma: 222; ebből érvényes: 158; érvényes ajánlások száma: 158 <500; érvénytelen ajánlások száma: 64; ebből formai hibás ajánlás: 37; többszörös ajánlás: 3; egyéb okból érvénytelen: 24.
  4. 2026. március 3. (11:35:21) Feldolgozott ajánlóívek száma: 43; ebből érvényes: 41; rögzített ajánlások száma: 326; ebből érvényes: 227; érvényes ajánlások száma: 227<500; érvénytelen ajánlások száma: 99; ebből formai hibás ajánlás: 56; többszörös ajánlás: 3; egyéb okból érvénytelen: 40.
  5. 2026. március 4. (14:39:25) Feldolgozott ajánlóívek száma: 56; ebből érvényes: 54; rögzített ajánlások száma: 429; ebből érvényes: 297; érvényes ajánlások száma: 297<500; érvénytelen ajánlások száma: 132; ebből formai hibás ajánlás: 80; többszörös ajánlás: 6; egyéb okból érvénytelen: 46.
  6. 2026. március 6. (15:00:29) Feldolgozott ajánlóívek száma: 66; ebből érvényes: 64; rögzített ajánlások száma: 509; ebből érvényes: 351; érvényes ajánlások száma: 351<500; érvénytelen ajánlások száma: 158; ebből formai hibás ajánlás: 99; többszörös ajánlás: 7; egyéb okból érvénytelen: 52.
  7. 2026. március 6. (16:09:06) Feldolgozott ajánlóívek száma: 96 (utóbb korrigált adat: 93); ebből érvényes: 90; rögzített ajánlások száma: 714; ebből érvényes: 466; érvényes ajánlások száma: 466<500; érvénytelen ajánlások száma: 248; ebből formai hibás ajánlás: 141; többszörös ajánlás: 17; egyéb okból érvénytelen: 90.
  8. Az ajánlásellenőrző rendszer ajánlóívek ellenőrzésének eredmény-statisztikája elnevezésű dokumentum (2026. március 6. 16:09:06) szerint a feldolgozott ajánlóívek száma: 93; ebből érvényes; 90; a rögzített ajánlások száma: 714; ebből érvényes: 466<500; érvénytelen ajánlások száma: 248; ebből formai hibás ajánlás: 141; többszörös ajánlás: 17; egyéb okból érvénytelen: 90. 
  9. A statisztikához rendelkezésre áll az ajánlások tételes listája, amelyen a sorszámozott ajánlóívek érvényességét vagy érvénytelenségét jelzi, és az érvényes ajánlóívenként szereplő 8 sor tekintetében feltüntetésre került a hiba kódja, amely egy adott ajánlás érvénytelenségének okát jelzi. Emellett a tételes lista tartalmazza az ajánlóívek érvénytelenítésére utaló megjegyzést is (jogosulatlan ajánlásgyűjtő, formai hibás ív) is.
  10. Az OEVI az ajánlások ellenőrzésének eredményét átadta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei 4. számú Egyéni Országgyűlési Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) részére, amely a 9/2026.(III.6.) számú határozatával a kérelmező jelöltként való nyilvántartásba vételét elutasította. 
  11. Indokolása szerint a kérelmező által leadott ajánlások ellenőrzését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125 – 127. §-a alapján elvégezte, és megállapította, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. CCIII. törvény 6. §-ában meghatározott 500 érvényes választópolgári ajánlás nem áll rendelkezésre, az érvényes ajánlások száma 466, ezért a nyilvántartásba vételt elutasította.
  12. A kérelmező az OEVB határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását és a nyilvántartásba vételét kérte. Hivatkozott a Ve. 127. § (3) bekezdésére, és állította, hogy az elutasított ajánlásokon a név és a személyi azonosító pontosan szerepel, amelyek alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható volt. Vitatta, hogy az OEVI elvégezte azon ajánlások „manuális” ellenőrzését, ahol a „szoftver” hibát jelzett. Álláspontja szerint a „favor voti” elve, valamint az Alaptörvény XXIII., XXIV. és XXVIII. cikke alapján a választási szerveknek kétség esetén „az érvényesség irányába” kell dönteniük. „Az utolsó napon leadott több, mint 700 ajánlás valós társadalmi támogatottságot tükröz, amelyet egy informatikai algoritmus merevsége nem söpörhet le az asztalról.” Vitatta az ajánlások ellenőrzésének törvényességét annak „az irreálisan rövid” időtartama miatt.  Előadta, hogy 2026. március 6-án 16 óra körül távozott az OEVI-ből, és 16:15-kor már telefonon közölték a több, mint 200 ajánlás elutasítását. A 15 perces ellenőrzés hiteltelen, matematikai és informatikai képtelenség, és mivel a telefonhívás 16:15-kor történt, addigra a határozatnak is meg kellett lennie, ami azt jelzi, hogy azt már az ajánlások leadását megelőzően meghozták. A korábbi lassú adatfeldolgozással szemben a 15 perces elutasítás sérti a kiszámítható tisztességes ügyintézéshez való jogot, alkalmas a választás tisztaságába vetett közbizalom megingatására.
  13. A kérelmező fellebbezésében indítványozta a határozaton szereplő elektronikus időbélyegző vizsgálatát, a VIR naplózási adatainak beszerzését, az érvénytelen ajánlások tételes, manuális és jóhiszemű újraszámlálását, az ajánlóívek megőrzését a bírósági eljárás jogerős befejezéséig, valamint előadta, hogy támogatói személyesen is igazolják választói szándékukat.
  14. A fellebbezés alapján eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottság a 2/2026.(III.10.) számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.
  15. Határozatát a Ve. 125. §-ára, 126. § (2) bekezdésére alapította.
  16. Indokolása szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni. A kérelmező a fellebbezésében egyetlen konkrét példát (bizonyítékot) sem jelölt meg arra, hogy bármely esetben az OEVI nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően értékelt egy ajánlást. Megállapította, hogy az OEVI 93 ajánlóívet dolgozott fel, 90 volt érvényes, 17 ajánlóív üresen került visszaadásra. A 90 érvényes ajánlóíven 714 ajánlás volt, amelyből 466 bizonyult érvényesnek. A 248 érvénytelen ajánlásból formai hibás volt 141, többszörös ajánlás miatt 17, míg további 90 egyéb okból volt érvénytelen (pl. nem szerepel az adott személy a választói névjegyzékben, hibás vagy a nyilvántartásban nem található a személyi azonosítója). A kérelmező által felajánlott személyes igazolás tartalmilag és formailag nem felel meg az érvényes ajánlásokkal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, azokat időben sem pótolhatja, mert az érvényes ajánlásokat 2026. március 6-án 16:00 óráig lehetett gyűjteni és leadni. Az ajánlóívek átvételének, visszavételének és ellenőrzésének bizonylatai, valamint az OEVI vezetőjének és tagjának nyilatkozata alapján sem merülhet fel az ellenőrzés során olyan körülmény, amely annak megkérdőjelezését eredményezhetné. 2026. március 06-án 15.00 órakor 509 volt a rögzített ellenőrzött ajánlások száma, amelyet követően 15:24 perckor történt meg a maradék ívek átvétele, az ezután végzett ellenőrzés 205 ajánlás ellenőrzését jelentette, amelyet 4 személy végzett párhuzamosan. Az ellenőrzés eredménye 16:09 perckor lett kinyomtatva.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását és a Ve. 132. §-a alapján a jelöltként való nyilvántartásba vételét kérte.
  2. Előadta, hogy a 2026. március 6-án leadott 27 ajánlóív ellenőrzése fizikailag és informatikailag nem történhetett meg a leadásuk és az ellenőrzésük vele történő közlése között eltelt időtartam alatt. Ezáltal sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja. Az ajánlóíveket 15:30 és 16:00 között adta le, ezalatt kizárólag a 27 ajánlóív adminisztratív regisztrációja, sorszámozása és az átvételi elismervény aláírása zajlott. Ebben a 30 perces időszakban az ívek érdemi ellenőrzése nem kezdődhetett meg, mivel az ívek fizikailag még az átadás-átvételi folyamat részét képezték. Az választási irodát 16:00 órakor hagyta el, a Választási Informatikai Rendszer (VIR) hivatalos adatai szerint az ellenőrzés 16:09 órakor lezárult. A több, mint 200 ajánlás ellenőrzése 9 perc alatt nem történhetett meg, a Ve. 127. § (1) bekezdése szerinti tételes ellenőrzés, adategyeztetés (név, anyja neve, személyi azonosító, lakcím) és rögzítés ezalatt objektíve kivitelezhetetlen. Ezáltal az OEVB megsértette a Ve. 43. § (1) bekezdésében meghatározott tényállástisztázási kötelezettségét.
  3. Állítása szerint az OEVI nem tett eleget az ellenőrzési kötelezettségének, és nem vizsgálta a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint, hogy az ajánlóíven szereplő választópolgár egyértelműen beazonosítható-e, hanem ehelyett az ajánlást adminisztratív jellegű „formai hiba” miatt érvénytelennek minősítette. Ezáltal megsértette a „favor voti” elvét és az Alaptörvény XXXIII. cikkében szereplő választói jog védelmének kötelezettségét.
  4. Előadta, hogy a választási iroda megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a Ve. 46. § (1) bekezdésének a határozatok indokolására vonatkozó előírásait. Az ,,egyéb hiba” nem jogi kategória, a választási szerv köteles lett volna pontosan megjelölni, hogy az adott ajánlás miért nem felel meg a törvénynek (pl. nem választópolgár az illető, vagy már korábban ajánlotta ugyanazt a jelöltet). Kérte, hogy a Kúria a Ve. 231. § (4) bekezdésének alkalmazásával maga állapítsa meg a tényállást, és ennek keretében a VIR 2026. március 6. 16:00 – 16:09 közötti adatait vizsgálja meg. Amennyiben a napló azt mutatja, hogy az adatok rögzítése között nem telt el a manuális ellenőrzéshez és a Ve. 126. § (2) szerinti javításhoz szükséges minimális idő, úgy a határozat megalapozatlansága bizonyítottá válik. A Ve. 126. § (2) bekezdése tiltja az érvénytelenné nyilvánítást elírás vagy hiányos lakcím miatt, ha az azonosítás egyébként lehetséges. A 90 darab ,,egyéb hiba" indokolás nélküli elutasítása sérti a Ve. 46. § (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettséget. A TVB határozata csupán statisztikai adatokai közöl (141 formai, 90 egyéb hiba), de nem tartalmazza azt a tételes listát, amelyből kiderülne, hogy melyik választópolgár melyik adata miatt lett elutasítva.
  5. Végül előadta, hogy az OEVK határozattal szembeni fellebbezését 2026. március 9-én adták le a választási irodán, ahol a szűk helyiségben már ott tartózkodott több, azonosító jelzés nélküli, kék egyenruhás, kigyúrt és erőteljes fizikumú férfi. Kérdésükre megerősítették, hogy közterület-felügyelők, és közvetlenül a polgármester alkalmazásában és megbízásából vannak jelen. A polgármesteri hatalomra hivatkozó személyek várakozó, figyelő jelenléte olyan elemi erejű pánikérzetet váltott ki belőle és társából, amely fizikailag is ellehetetlenítette a higgadt ügyintézést. A fojtogató légkörben azt sem tudták, milyen jogi lehetőségeik lennének az adatok ellenőrzésére; a „hatóság” erről nem is tájékoztatta őket. Sem akkor, sem most nincs tisztában a lehetőségeivel, a pánikhelyzet miatt csak a menekülésre tudott koncentrálni. A menekülési kényszert bizonyítja, hogy a fellebbezés átnyújtása után a benyújtást igazoló pecsételésről is elfeledkeztek, és már az ajtó felé tartottak, amikor a választási iroda munkatársa gúnyos, lekezelő hangnemben utánuk szólt: „Pecsételni nem kell?” Ez igazolja, hogy a „hatóság” észlelte zaklatott állapotukat, de segítség helyett a megfélemlítést erősítette.
  6. A bírósági felülvizsgálati kérelméhez az abban előadottak alátámasztására bizonyítékot nem csatolt, indítványozta a VIR összesített ellenőrzési lista (hiba-lista) és az ajánlóívek bekérését, a 141 darab „formai hiba” miatt és 90 darab ,,egyéb okból" érvénytelenített ajánlás bírósági kontroll melletti, tételes vizsgálatát, a VIR 2026. március 6. 15:30 és 16:30 közötti időszakra vonatkozó tranzakciós naplójának beszerzését. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.
  2. A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. § (3) bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. § (3) bekezdés b) pont]. 
  3. A kérelmezőnek, mint az adott választókerületben jelölti nyilvántartásba vételét kérő személynek az érintettsége – az Alaptörvény XXIII. cikkére hivatkozás kivételével - a bírósági felülvizsgálattal támadott választási határozat kapcsán fennáll, a jogorvoslati kérelmét a törvényes határidőben, a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, jogi képviselő közreműködésével terjesztette elő, ezért a felülvizsgálati kérelem megfelel a Ve. 222. § (1) bekezdésében, 223. § (3) bekezdésében, 224. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) pontjában, 224. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek.
  4. Az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése szerinti passzív választójog egy eleme az ajánlástétel lehetősége, amely jog azonban a (4) bekezdés értelmében a Ve., mint sarkalatos törvény szerinti feltételekkel gyakorolható. A kérelmező az őt ajánlani szándékozó választópolgárok alapjogának sérelmére való hivatkozását illetően a Ve. 222. § (1) bekezdése által ezen jogsértés tekintetében is megkövetelt érintettségét nem igazolta, ezért a Kúria ezen alapjogi sérelem érdemi vizsgálatát a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében nem végezhette el. 
  5. A kérelmező előadása szerint a TVB jogszabálysértően utasította el a jelöltként történő nyilvántartásba való vételét, ugyanis a 2026. március 6-án, az utolsó, ajánlásokat tartalmazó 27 ajánlóív leadásától azok kiértékeléséig eltelt idő - álláspontja szerint - az ajánlások ellenőrzésére nem volt elegendő. 
  6. Rögzíti a Kúria, hogy a bírósági felülvizsgálat során – egyebek mellett - rendelkezésére álltak az ajánlóívek leadásáról felvett, a leadott ajánlóívek darabszámát és sorszámát is tartalmazó jegyzőkönyvek, a kérelmező által leadott, ajánlást tartalmazó valamennyi ajánlóív, valamint kinyomtatott formában a VIR ajánlásellenőrző rendszeréből történt dátumozott (év, hónap, nap, perc, másodperc) lekérdezések, amelyek  a feldolgozott, és ebből az érvényes ajánlóívek számát, a rögzített ajánlások, és ebből az érvényes és érvénytelen ajánlások számát, utóbbiakon belül pedig a formai hibás, a többszörös és az egyéb okból érvénytelen ajánlások számát tartalmazza.
  7. Ezen okirati bizonyítékok egyértelműen cáfolják a kérelmező azon állítását, mely szerint a 2026. március 6-án 16:00 órától 16:09 óráig tartott az aznap leadott, 27 db (nem üres) ajánlóíven szereplő ajánlások ellenőrzése. 2026. március 6-án az ajánlóívek leadása előtti lekérdezés (15:00:29) szerint a korábban leadott ajánlások ellenőrzése már megtörtént (Feldolgozott ajánlóívek száma: 66; ebből érvényes: 64; rögzített ajánlások száma: 509; ebből érvényes: 351; érvénytelen ajánlások száma: 158; ebből formai hibás ajánlás: 99; többszörös ajánlás: 7; egyéb okból érvénytelen: 52). 2026. március 6-án a kérelmező az általa felvett 110 ajánlóívből ekkor az utolsó 44 db-ot adta le, amely közül 17 nem tartalmazott ajánlást (üres volt). Az ajánlóívek leadásáról szóló, a kérelmező által is aláírt jegyzőkönyv 15:24:29 órakor kelt. Ezt követően tehát az ajánlások ellenőrzése megkezdődhetett, és 16:09:06 órakor történt lekérdezés szerint annak eredménye már rögzítésre került. A kérelmezőt saját előadása szerint 16:15-kor telefonon tájékoztatta az OEVI az ellenőrzés eredményéről. 
  8. Kiemeli a Kúria, hogy a TVB – az üléséről felvett jegyzőkönyv szerint – a határozathozatal előtt meghallgatta az OEVI vezetőjét és egy tagját, akik előadták, hogy 205 ajánlást kellett ellenőrizniük, 4 személy végezte az ellenőrzést, amely eredménye 16:09 órakor lett kinyomtatva. Személyenként mintegy 50 ajánlást ellenőriztek, az a szokásos időt vette igénybe, csak a személyi azonosítószámot kell begépelniük, és azt követően a nyilvántartásban szereplő adatokat kell összevetniük az ajánlóíven szereplő adatokkal. 
  9. A Kúria az ajánlóívek és az érvénytelen ajánlásokat tartalmazó nyilvántartás adatainak összevetése alapján azt is megállapította, hogy a nagy számú formai hibás ajánlás érvénytelenségének jellemző oka a személyi azonosító feltüntetésének hiánya volt (és az ajánlóíven a választópolgár személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa száma sem szerepelt), amely az ellenőrzés időtartamára is kihatással volt. Valótlan tehát a kérelmező előadása, mely szerint 9 perc alatt történt az ajánlások ellenőrzése. Ebből következően az az állítás sem megalapozott, hogy az ellenőrzés ténylegesen nem történhetett meg.
  10.  A Ve. 122. § (1) bekezdése szerint „Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.” A (2) bekezdés értelmében „Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.” 
  11. A Ve. 126. § (1) bekezdése alapján „Az ajánlás érvényes, ha a) az ajánló választópolgár az ajánlóív kiadásának és benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai – az aláírás kivételével – a szavazóköri névjegyzék adataival megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.”
  12. A kérelmező által hivatkozott Ve. 126. § (2) bekezdése értelmében „Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár  
    a) adatai az alábbi okból nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás vagy a vezetőiengedély-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható: aa) ékezethiba, ab) írásmódbeli eltérés, ac) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése, ad) adat más nyelven történő megadása, ae) több utóneve egyikének elhagyása, „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése, 
    b) lakcímében a település nevét, a közterület elnevezését vagy jellegét a szavazóköri névjegyzékben szereplő formától eltérően adta meg, de a lakcím az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható, 
    c) lakcímében a lépcsőház, emelet, ajtó megjelölését nem tüntette fel, vagy az eltér a szavazóköri névjegyzékben szereplő adattól.”
  13. Ezen rendelkezések alapján tehát a választópolgár személyi azonosítójának (vagy a választópolgár személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számának), lakcímének és aláírásának hiányában az ajánlás érvénytelen, az ajánlás a Ve. 126. § (2) bekezdése alapján sem minősíthető érvényesnek.
  14. „A Kúria joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt bizonyítékok alapján hozza meg döntését. (…) A választási eljárásban nem követelmény a kétséget kizáró bizonyítás, de az igen, hogy a tényállás ne pusztán spekuláción és feltételezéseken, hanem ellentmondásmentes bizonyítékokon alapuljon, amelyek alapján a jogsértés tényére megalapozott következtetést lehessen levonni.” {Kúria Kvk.III.39.095/2024/6. [25], [60] bekezdések, hasonlóan: Kvk.VI.39.231/2022/2.}
  15. A kérelmező egyetlen érvénytelenített ajánlás tekintetében sem jelölt meg a fellebbezésében vagy a bírósági felülvizsgálati kérelmében olyan tényt vagy bizonyítékot, amely az OEVI által végzett ellenőrzés eredményét kérdésessé tenné. Ennek hiányában az ajánlóívek tételes vizsgálatának a Kúria előtti eljárásban a Ve. 223. § (3) bekezdés értelmében nem volt helye. „A jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozatot általánosságban vitató bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria - hivatalból - nem vizsgálhatja az egyes ajánlások érvénytelenné nyilvánításának jogszerűségét. [Kúria Kvk.VI.39.271/2022/2.] Önmagában az, hogy a kérelmező azt vélelmezi, hogy nem megfelelően történt az ajánlások értékelése, az érdemi felülvizsgálathoz nem elegendő érv, szükséges e vélelme konkrét tényekkel, bizonyítékokkal való alátámasztása. 
  16. A választási jogorvoslatot előterjesztő fél kötelezettsége, hogy kérelmét megfelelően megalapozza. Az ehhez szükséges tájékozódási kötelezettség különösen igaz a jelöltként indulni szándékozó választópolgár számára, őket a Nemzeti Választási Bizottság a hivatalos weboldalán elérhető „Választási Füzetek 229. Tájékoztató a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2026. évi választásának fontosabb szabályairól” kiadvánnyal segíti. A kiadvány 2.2.1.5. pontjában a 16. oldalon szerepel, hogy: „(…) Az ellenőrzés eredményét tartalmazó kimutatást a jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a jelöltet indítani/listát állítani kívánó jelölő szervezet képviselője akár az OEVB/NVB döntését megelőzően is jogosult megtekinteni, továbbá tájékoztatást kérhet az érvénytelennek tekintett ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, azokkal összefüggésben észrevételekkel élhet. Másolat az ajánlóívekről ebben az esetben sem kérhető.” A kérelmező e lehetőséggel nem élt, a bírósági felülvizsgálati kérelmét tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztani nem tudta, ezért az eredményre nem vezethetett.
  17. A kérelmező alaptalanul állította emellett a Ve. 43. § (1) bekezdése szerinti tényállástisztázási és a Ve. 46. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt indokolási kötelezettség megszegését. Az ajánlások ellenőrzését a Ve. 125. § (1) bekezdése értelmében az OEVI végzi, amely annak eredményéről a Ve. 127. § (4) bekezdése szerint tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és – kérelmére – a jelöltet. Az OEVB és a TVB a határozatát az OEVI adatai alapján hozza meg, ezen adatok a határozatokban szerepeltek. Mivel a kérelmező az OEVB határozathozatala előtt vagy fellebbezésében nem jelölt meg egyetlen ténybeli kifogást sem, további tényállástisztázási és indokolási kötelezettség a választási bizottságokat a határozathozataluk előtt nem terhelte.
  18. A Kúria mindemellett megállapította, hogy a kérelmező a választási irodán tapasztaltakkal kapcsolatban előadott sérelme tekintetében nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet és bizonyítékait, amelyek hiányában a sérelme vizsgálatára a Kúria előtti eljárásban a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében nem kerülhetett sor.
  19. Végül a Kúria rögzíti, hogy a kérelmező előadásával az általa felhívott Ve. 127. § (1) és (3) bekezdésének tartalma nem hozható közvetlen összefüggésbe, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban szereplő választási eljárási alapelv sérelmét pedig kizárólag az ellenőrzés általa elégtelennek vélt időtartamával kapcsolatban, de további érvei kifejtése nélkül állította. A Kúria ezért ezen jogszabályi rendelkezések tekintetében a további érdemi vizsgálatot mellőzte. 
  20. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott választási határozat nem sérti a kérelmező által hivatkozott jogszabályokat, a kérelmező nem szerezte meg a jelöltként történő nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlást, ezért a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. A Kúria az egyes ajánlások érvénytelenítésének jogszerűségét az egyes ajánlásokkal kapcsolatos konkrét tények és bizonyítékok megjelölése esetén vizsgálhatja.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt bíróból álló tanácsban határozott.
  2. A Kúria a kérelmezőt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti nemperes eljárási illeték viselésére a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 35. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. 
  3. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
  4. A Kúria végzése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 16. 

dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke  
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró 
dr. Márton Gizella s.k. bíró 
dr. Demjén Péter s.k. bíró 
Ságiné dr. Márkus Anett s.k.bíró