Kvk.IV.39.040/2026/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.IV.39.040/2026/3.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt (Cím1)

A kérelmező képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd (Cím2)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 114/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

  • a Nemzeti Választási Bizottság 114/2026. számú határozatát helybenhagyja; 
  • kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező meghatalmazottjai 2026. február 28. napján személyesen felkeresték a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Miskolc székhelyű Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodát (a továbbiakban: OEVI), és kérték, hogy valamennyi jelölő szervezet által leadott ajánlóívekbe a jogorvoslati jog gyakorlása érdekében korlátozott módon betekinthessenek. A kérelmet az OEVI elutasította, hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda az ajánlóívek megtekintése tárgyában kiadott két utasítására.
  2. A kérelmező kifogást nyújtott be az OEVI ajánlóívekbe történő megtekintést korlátozó joggyakorlata miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben kérte az OEVB-t, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg és b) pontja szerint a jogsértő OEVI-t tiltsa el a betekintés megakadályozásától. Azt állította, hogy OEVI megsértette a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti fellebbezéshez való jogát, a Ve. 225. § szerinti – a Ve. 43. § (1) bekezdéssel együtt értelmezendő – bizonyíték benyújtásához való jogát és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti alapelveket.
  3. Kifogásában kifejtette, hogy a jogorvoslati jogot kiüresíti, ha a jelölő szervezet nem tekinthet be más jelölő szervezet ajánlóíveibe. Előadta, hogy a választási eljárásban a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli és a jogorvoslati eljárásban konkrét tény állítása nélkül, általánosságban nem kérhető az ajánlások szabályszerűségének ismételt vizsgálata. Kérte, hogy az ajánlóíven szereplő adatok közül egyedül az aláírásképet tekinthesse meg akként, hogy az OEVI munkatársai az ajánlást adó választópolgár személyes adatait - ide nem értve az aláírását - átlátszatlan papírlappal takarják ki.
  4. Az OEVB a 5/2026. (III.03.) 02. számú határozatával a kifogást elutasította. Annak indokolásában kiemelte, hogy a választási eljárás során alkalmazandó a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.).
  5. Hivatkozott a Ve. 125. § (1) bekezdésére, a 124. § (1) bekezdésére, a 127. § (3) bekezdésére, a 132. §-ára, a 230. számú Választási Füzetre, és kifejtette, az ajánlóívekbe történő betekintés Ve. által biztosított lehetősége a jogorvoslathoz való jog gyakorlását hivatott elősegíteni. Ezen jogosultság gyakorlását a törvény viszont csak meghatározott személyeknek biztosítja, a jelölt vagy jelölő szervezet képviselője (vagy az általuk meghatalmazott személy) ugyanis még az OEVB-t megelőzően megismerheti az ajánlásai ellenőrzésének eredményét. Ez a jogosultság kizárólag a saját, vagyis az adott jelölt, illetve jelölő szervezet tekintetében leadott ajánlóívek tekintetében áll fenn, nem terjed ki más jelölt vagy jelölő szervezet javára leadott ajánlásokra. A Ve. és az irányadó bírósági és szakmai gyakorlat nem teszi lehetővé, hogy egy jelölt vagy jelölő szervezet minden más jelölt vagy jelölő szervezet által leadott ajánlóívekbe betekintsen. Ennek az az oka, hogy a választási eljárás során kiemelten alkalmazandók a GDPR rendelkezései, különösen a jogszerűség, a tisztességes eljárás és átláthatóság, valamint a célhoz kötöttség elve.
  6. Rámutatott, nem felel meg a tisztességes és jogszerű adatkezelés követelményének az olyan tevékenység, amelynek során a személyes adatok kezelése (ahol az adatkezelés kapcsán a GDPR 4. cikk 2. pontja szerinti fogalommeghatározás irányadó) a jogszabályokban foglaltaktól eltérően történik. A Ve. pedig csak kérelem esetén és csak az adott ajánlóíveket leadó jelölt, illetve jelölő szervezet részére biztosít lehetőséget az ajánlóívek megtekintésére. A célhoz kötöttség elvének sem felel meg az adatkezelés abban az esetben, ha a Ve.-ben meghatározott céloktól eltérően kerül sor az adatok kezelésére. Végül kiemelte, az is aggályos, hogy a kérelmező tevékenységével, az aláírásképek leválogatásával és azonosításával tudomást szerezhet az egyes állampolgárok politikai véleményéről, ezzel pedig különleges (szenzitív) személyes adatok kezelése is megvalósulhat, ami viszont tilos a GDPR 9. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételekkel.
  7. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 114/2026. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.
  8. Határozatának indokolásában a kérelmező érvelésével szemben kiemelte, hogy az OEVB részletesen kifejtette a Ve. szabályain alapuló álláspontját a jogorvoslati jog tekintetében. Nem fogadta el azt a kérelmezői hivatkozást sem, amely szerint az OEVB határozatában „nem vizsgálta a jogvita lényegét, vagyis azt, hogy a jelen ügyben egyrészt a személyes adatok védelméhez fűződő jog, másrészt a jogorvoslati jog által elősegített, a választás tisztaságának alapelve ütközik egymással”. Rámutatott, a kérelmező valójában a Ve. szabályozásából eredő jogszabályon belüli kollízió, illetve alapjogi kollízió fennállását rögzítette, amelynek megállapítására – nevezetesen, hogy a Ve. szabályai összhangban vannak-e egymással, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való joggal – az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel.
  9. Utalt a Ve. rendelkezései mellett az 1/2014. NVB iránymutatásra és kifejtette, hogy a választási irodák Ve.-n alapuló következetes joggyakorlata szerint a jelölt és meghatalmazottja betekinthet az általa leadott és a választási iroda által leellenőrzött ajánlóívekbe annak érdekében, hogy – az ellenőrzés eredményéről szóló kimutatásra figyelemmel – az érvénytelennek nyilvánított ajánlóívek és ajánlások megalapozottságáról meggyőződjenek, továbbá adott esetben jogorvoslati jogát használva érvényes ajánlásainak számát növeljék. E joggyakorlatot egyrészt az igazolja, hogy a jelölt törvényi felhatalmazás alapján gyűjtötte és kezelte a választópolgárok ajánlóíven megadott adatait, ekként azokat korábban már legálisan megismerhette, másrészt pedig, hogy a nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben jogorvoslati jogával élhessen. Eredményesen ugyanis csak akkor vitathatja az ajánlóívek, ajánlások érvényességét, ha konkrétan megnevezi melyik ajánlóívet, ajánlást és miért minősített álláspontja szerint helytelenül a választási iroda, illetve a választási bizottság érvénytelennek.
  10. Ellenkező esetben a választási bizottságok és a Kúria által következetesen követett gyakorlat szerint a jogorvoslati fórum érdemben nem vizsgálja a beadványt (lásd: Kvk.II.37.271/2014/2. számú kúriai végzés, Kvk.III.39.265/2022/2. számú kúriai végzés). Az ajánlóíveken a választópolgárok, illetve az ajánlást gyűjtő személy személyes adatai szerepelnek, azok közül csak a saját személyére vonatkozó személyes adatot ismerheti meg az érintett választópolgár, illetve az ajánlást gyűjtő, az ajánlóív más választópolgárra vonatkozó adatát nem. A jelölt, illetve jelölő szervezet mint adatkezelő, illetve az adatok feldolgozásában résztvevő ajánlásgyűjtők megismerhetik a választópolgárok adatait az ajánlóívek kitöltésével összefüggésben, de az ívekről másolatot, fényképet, egyéb felvételt nem készíthetnek, az íveken szereplő adatokat semmilyen formában nem rögzíthetik. Az ajánlóíveknek a választási iroda számára történt leadását követően az azon szereplő adatokat az ellenőrzést végző választási iroda munkatársai, valamint a választási bizottság ismerheti meg.
  11. Hangsúlyozta, arra vonatkozóan, hogy a jelölt, vagy a jelölő szervezet más jelöltre leadott választópolgárok adatait megismerhetné, nincs törvényi felhatalmazás. A kérelmező érvelésével szemben rámutatott, az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján személyes adat kezeléséhez kifejezett törvényi előírásra van szükség.
  12. A kérelmező által hivatkozott GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontját, a közérdekű célból történő adatkezelést nem fogadta el, mert a kérelmező nem nevezte meg, hogy a tárgyi ügyben mit tekint közérdekű célnak és azt hogyan szolgálja a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a különleges adatoknak a részéről történő kezelése. A hivatkozott rendelkezésnek a közhatalmi jogosítvány gyakorlására vonatkozó része pedig egy jelölő szervezetre nyilvánvalóan nem értelmezhető. 
  13. A GDPR 9. cikk (2) bekezdés f) pontja körében előadta, hogy az ebben a cikkben szabályozott különleges adatok kezelésére vonatkozó főszabály, hogy azokat, - közte a politikai véleményre vonatkozó különleges adatot - kezelni tilos. E tiltás alóli kivételeket tartalmaz a cikk (2) bekezdése. Az f) pont szerinti kivétel a tilalom alól, ha az adatkezelés „jogi igények megállapításához, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges vagy amikor a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben járnak el;”. A különleges adatok vonatkozásában érzékenységükre tekintettel a kivétel szabályokat szűken kell értelmezni, esetleges kollízió esetén érdekmérlegelési tesztet kell lefolytatni. E teszt lefolytatása azonban alapvetően a jogalkotó feladata. Ha ennek során – feltéve, de meg nem engedve – a jelölő szervezet jogorvoslati jogának kíván elsőbbséget biztosítani több százezer választópolgár szenzitív személyes adatának védelmével szemben, akkor ezt a Ve. rendelkezései között is egyértelművé kell tennie. Tekintettel arra, hogy a Ve. rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy a jelölt, vagy a jelölő szervezet más jelöltre leadott választópolgárok adatait – ideértve az aláírását is – megismerhesse, a választási irodák ilyen kéréseket nem teljesíthetnek.
  14. Mivel pedig az OEVI tevékenysége során a Ve. szabályai szerint járt el, az nem sértette a kérelmezőnek sem a Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti fellebbezéshez, sem a Ve. 225. §-a szerinti bizonyíték benyújtásához való jogát, azokat ugyanis csak a Ve. által biztosított keretek között gyakorolhatja. Erre tekintettel a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjainak sérelme sem volt megállapítható.
  15. Megjegyezte, hogy egy olyan jogértelmezés, amely a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog korlátozását jelentené a személyes adatoknak a választókerületben induló más jelölt, jelölő szervezet számára történő megismerhetőség formájában, a szabályozás egészét tekintve „valószínűleg nem állja ki a szükséges és arányos korlátozás alkotmányos követelményét [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés].
  16. Kiemelte továbbá, hogy a kérelmező értelmezése sértené továbbá a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját is, az ajánlást adó választópolgár ugyanis azzal a céllal adta meg adatait, hogy azt kizárólag a Ve. alapján adatkezelésre jogosult jelölt, jelölő szervezet (illetve megbízottjaik), valamint az ajánlások elbírálására jogosult hatósági szervek ismerhetik meg. Ha más, versengő jelöltek, jelölő szervezetek is megismerhetik adataikat, anélkül, hogy ennek lehetőségét előre tudhatták volna, súlyosan sérülnek a jogszerűségen kívül a tisztességes, valamint az átlátható adatkezelés követelményei is. Helyesen hivatkozott az OEVB továbbá az 5. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti célhoz kötöttség lehetséges sérelmére is.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján történő megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, valamint a b) pont szerint tiltsa el az OEVI-t a más jelölő szervezetek ajánlóíveibe a jogorvoslati jog gyakorlása céljából az ajánlóíven szereplő személyes adatok (név, személyi azonosító, lakcím) lefedése mellett történő betekintés megtagadásától.
  2. Bírósági felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjait, a Ve. 43. § (1) bekezdését és a Ve. 225. §-át.
  3. Előadta, hogy az NVB határozata – az OEVB határozatához hasonlóan – nem vizsgálta kellő mélységben azt a szempontot, hogy a korlátozott személyi körre kiterjedő, szigorú felügyelet melletti, csak az aláírásképekre kiterjedő betekintés megtagadása teljes mértékben ellehetetleníti a kérelmező más jelölő szervezet jelöltjének nyilvántartásba vételével szembeni jogorvoslati jogát (3210/2024. (VI. 13.) AB határozat). Az ajánlóívekbe való betekintés nélkül ugyanis a jogorvoslati jog gyakorlása lehetetlen, mert enélkül a kérelmező nem tudja a rá háruló bizonyítási terhet teljesíteni, az ajánlóívek teljes körű utóellenőrzését pedig a bírósági gyakorlat alapján nem kérheti. Kifejtette, hogy a Ve. rendszere arra épül, hogy a jelölő szervezetek egymást és a választási szervek tevékenységét is ellenőrzik. Ez az elv súlyosan sérül, ha az ajánlásokat leggyorsabban összegyűjteni képes jelölő szervezetek jelöltjeinek nyilvántartásba vétele ellen lehetetlen jogorvoslatot kezdeményezni, mert az ajánlóívekbe a jogorvoslat kezdeményezésére érintettséggel rendelkező jelölő szervezet nem tekinthet be. Ez sérti a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.
  4. Rámutatott, a jelen ügyben a személyes adatok védelméhez fűződő jog, másrészt a jogorvoslati jog által elősegített választás tisztaságának alapelve ütközik egymással. Míg azonban a személyes adatok védelmének korlátozása merül fel, addig a betekintés megtagadása a jogorvoslati jogot teljes mértékben ellehetetleníti. 
  5. Kiemelte, a betekintés megtagadása alkotmányosan nem igazolható, mert a jogorvoslati jog teljes kiüresítése az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogot üresíti ki. A kért betekintés feltételei – kitakarás, rögzítés tilalma, folyamatos felügyelet – az arányosság alkotmányos biztosítékaiként funkcionálnak. A teljes megtagadás ezzel szemben aránytalan korlátozás, mert a jogorvoslati jogot nem csupán korlátozza, hanem teljes mértékben megszünteti.
  6. Azt is állította, hogy az általa kért betekintés a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelel. E körben kiemelte, hogy az ajánlóíveket szigorú korlátozásokkal kérte megtekinteni, amelynek során azt kívánta rögzíteni, hogy az aláírásképek nyilvánvalóan azonos kéztől származnak-e, vagy azokat vélhetően különböző személyek vezették fel az ajánlásgyűjtő ívekre. Kifejtette, hogy a jogorvoslati jog gyakorlása a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közérdekű cél és a 9. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti igényérvényesítés célját szolgálja, tehát célhoz kötött. Ez összhangban van a Ve. 221. § (1) bekezdés által a kérelmező számára biztosított fellebbezési joggal és a kérelmezőt a Ve. 43. § (1) bekezdése alapján terhelő bizonyítási teherrel.
  7. Arra is utalt, hogy az adatkezelés közérdekű célja a kérelmező jogorvoslati jogán keresztül a Ve. 2. § a), c) és f) pontja szerinti közérdekű célok megvalósítása. Az érintettségre vonatkozó követelmények miatt lényegében kizárólag jelölő szervezetek kezdeményezhetnek jogorvoslatot jelöltek nyilvántartásba vételével szemben, ami kiemelt fontosságú szereplővé emeli ezen jelölő szervezeteket a választás tisztaságának megőrzése szempontjából. 
  8. Kiemelte, az NVB határozata az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt állítja, hogy személyes adat kezeléséhez kifejezett törvényi felhatalmazás szükséges, és a Ve. hallgatása tilalommal egyenértékű. Ez az érvelés azonban álláspontja szerint figyelmen kívül hagyja az uniós jog primátusát. A GDPR közvetlenül alkalmazandó, amelynek hivatkozott szakaszai önálló felhatalmazó normaként biztosítanak jogalapot az adatkezelésre, ennek törvényi megismétlése nem szükséges. A Ve. hallgatása ezért – tekintettel az általános cselekvési szabadságra is – nem azonos a tilalommal. Az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja az uniós jog által lefedett területen nem zárja ki a GDPR önálló jogalapjainak alkalmazhatóságát. 
  9. Rögzítette, hogy a kérelmező az aláírások összehasonlítása révén nem kívánt az ajánlást adó választópolgárok kilétéről megbizonyosodni és rögzítés vagy másolat készítésének hiányában erre nem is lett volna képes. A kérelmező kizárólag azt vizsgálta volna, hogy azonos vagy eltérő kéztől származnak-e az aláírások. Ez önmagában nem jelent azonosítást, különösen, ha az ajánlóív egyéb adatai ki vannak takarva. A GDPR 4. cikk 1. pontja alapján ugyanis csak azon aláírásképek minősülnek személyes adatnak, amelyek alapján a választópolgár potenciálisan azonosítható, tehát csak azok, amelyek a teljes nevet olvashatóan tartalmazzák.
  10. Végül előadta, hogy nem a nyilvántartásba vételi határozat megváltoztatását kéri, hanem a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényének megállapítását, és b) pontja szerint az OEVI eltiltását a hasonló gyakorlattól. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. 
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A tárgyi ügyben mindenekelőtt szükséges volt annak tisztázása, hogy az ajánlóívek más jelölő szervezet általi megtekintése a GDPR, az Infotv., avagy mindkettő hatálya alá tartozik-e. 
  4. A GDPR 1. cikk (1) bekezdése értelmében ez a rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A GDPR tárgyi hatályát a 2. cikk (1) bekezdése határozza meg, amely szerint e rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. A (2) bekezdés a) pontja meghatározza, hogy a GDPR nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt – egyebek mellett - az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik. Figyelemmel e rendelkezésekre, továbbá az Európai Unió Bíróságának C‑306/21. számú ügyben kifejtett érvelésére, amely szerint a GDPR 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a személyes adatoknak a tagállami választások megszervezésével összefüggésben történő kezelése nincs kizárva e rendelet hatálya alól (HL C 329., 2021.8.16., 42. bekezdés), az a következtetés vonható le, hogy az ajánlóívekbe történő betekintés kérdése a GDPR hatálya alá tartozik.
  5. Emellett a Kúria vizsgálta, hogy az Infotv. hatálya kiterjed-e a tárgyi ügyre. Az Infotv. 2. §-a határozza meg a törvény hatályát, annak (1) bekezdése értelmében az – a személyes adatok tekintetében a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint – minden olyan adatkezelésre kiterjed, amely személyes adatra, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. ​A 2. § (2) bekezdése szerinti kiegészítő szabály meghatározza, hogy a személyes adatoknak a GDPR hatálya alá tartozó kezelésére a GDPR-t mely Infotv.-beli kiegészítésekkel kell alkalmazni. Mivel e kiegészítés nem utal az Infotv. 5. § (1) bekezdésére, ezért – szemben a kérelmező és az NVB álláspontjával – az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja a tárgyi ügyben nem volt alkalmazandó.
  6. A felek között nem volt vitatott, hogy az ajánlóíveken szereplő adatok személyes adatok, azon belül is – mivel politikai véleményt tartalmaznak – a személyes adatok különleges kategóriájába tartoznak, figyelemmel a GDPR 4. cikk 1. pontjára, és a 9. cikk (1) bekezdésére. 
  7. Különleges adatok tekintetében a GDPR 9. cikk (1) bekezdése értelmében a főszabály az adatkezelés tilalma, amely akkor oldható fel, ha a GDPR 6. cikk (1) bekezdésében rögzített valamely jogalap érvényesülésén túl a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyik további feltétel is fennáll. Ezért az ezen adatokat érintő adatkezelésnek meg kell felelnie mind a GDPR 6. cikkében foglaltaknak, mind a 9. cikkében írtaknak. 
  8. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a)-f) pontig tartalmazza (taxatíve) azokat a jogalapokat, amelyek alapján a személyes adatok kezelése jogszerű. A tárgyi esetre a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontjának első fordulata vonatkozik, amely szerint a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben az adatkezelés közérdekű. 
  9. E körben az NVB határozatában foglaltakkal szemben a kérelmező helytállóan hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása, és az ahhoz szükséges bizonyítékok beszerzése megalapozza az adatkezelés közérdekűségét. E körben a Kúria figyelemmel volt a GDPR (56) preambulumbekezdésére is, amely szerint, ha választással kapcsolatos tevékenységek során valamely tagállamban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok személyes adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, akkor az ilyen adatok kezelése közérdekből megengedhető, feltéve, hogy megfelelő garanciák vannak érvényben. 
  10. A GDPR 6. cikk (2) és (3) bekezdései további feltételeket határoznak meg a 6. cikk (1) bekezdés e) pontja körében. A GDPR 6. cikk (3) bekezdés kimondja, hogy az (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját a következőknek kell megállapítania: a) az uniós jog, vagy b) azon tagállami jog, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik. Az adatkezelés célját e jogalapra hivatkozással kell meghatározni, illetve az (1) bekezdés e) pontjában említett adatkezelés tekintetében annak szükségesnek kell lennie valamely közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához. Ez a jogalap tartalmazhat az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását kiigazító rendelkezéseket, ideértve az adatkezelő általi adatkezelés jogszerűségére irányadó általános feltételeket, az adatkezelés tárgyát képező adatok típusát, az érintetteket, azokat a jogalanyokat, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, illetve az ilyen adatközlés céljait, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát és az adatkezelési műveleteket, valamint egyéb adatkezelési eljárásokat, így a törvényes és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is, ideértve a IX. fejezetben meghatározott egyéb konkrét adatkezelési helyzetekre vonatkozóan. Az uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal.
  11. A Kúria a GDPR 6. cikk (3) bekezdése alapján, az adatkezelés jogalapja vonatkozásában megállapította, hogy az ajánlóívek körében az adatkezelés jogalapját uniós jog nem szabályozza (ilyenre a felek maguk sem hivatkoztak), ezért az volt vizsgálandó, hogy olyan tagállami jog meghatározza-e az adatkezelés jogalapját, amelynek hatálya alá a kérelmező tartozik. A tárgyi esetben ez a tagállami jog a választási eljárásról szóló hatályos törvény, vagyis a Ve., amely meghatározza a személyes adatok kezelésének jogalapját.
  12. A Ve. a tárgyi esetre, vagyis az ajánlóívek megtekintésére vonatkozóan a 120. §-ában, a 124. §-127. §-aiban és a 2. § (4) bekezdésében tartalmaz rendelkezéseket, amelyek azonban nem biztosítanak jogalapot az ajánlóívek megtekintésére másik, versengő jelölt, jelölő szervezet részére. A jelölt, jelölő szervezet ugyanis ezen rendelkezések értelmében kizárólag a saját maga által gyűjtött aláírásokkal kapcsolatos személyes adatok kezelésére rendelkezik jogalappal. Mindebből pedig az következik, hogy a GPDR fenti rendelkezései alapján, tételes jogalap hiányában, a jelölt, jelölő szervezet nem tekinthet be a másik jelölt, jelölő szervezet által gyűjtött személyes adatokba, így az ajánlóívekbe sem.
  13. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy adott esetben alapjogi kollízió állhat fenn a személyes adatok védelme és a jogorvoslati jog gyakorlása között, míg ugyanis a jelölő szervezet nem tekinthet be a másik jelölő szervezet ajánlóívébe, addig a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A jogorvoslati jog azonban formálissá válik azáltal, hogy az adott ügyben érintettnek minősülő jelölő szervezet – mivel a másik jelölő szervezet ajánlóívébe nem tekinthet be – az érdemi jogorvoslat lefolytatásához szükséges bizonyítékot nem tudja szolgáltatni.
  14. Ez az alapjogi kollízió, vagyis a Ve. rendelkezéseiből következő vélt vagy valós ellentmondás azonban nem oldható fel bírói jogértelmezéssel, csak tételes jogi rendelkezéssel, azaz jogalkotással, figyelemmel a GDPR 6. cikk (3) bekezdésére, amely szerint tételes jogi rendelkezés szükséges a személyes adat kezeléséhez. 
  15. Alaptalanul érvelt ezért e körben azzal a kérelmező, hogy mivel a GDPR közvetlenül alkalmazandó, annak önálló felhatalmazó normája miatt a Ve. „hallgatása” nem azonos a tilalommal, mert ezzel szemben a GDPR 6. cikk (3) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a személyes adatkezelés jogalapját uniós vagy tagállami jognak kell biztosítania. Ilyen tételes tagállami jog pedig a Ve.-ben nincs.  
  16. A Kúria a fentieken túl a következőkre mutat rá: a kezdeményező által hivatkozott jogorvoslathoz való joggal nem csak a személyes adatok védelme áll szemben, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog is. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme alappal merül fel akkor, ha az ajánlást adó választópolgár abban a tudatban adta meg személyes adatait az ajánlóív aláírásakor, hogy azt kizárólag az adott jelölt, jelölő szervezet (illetve megbízottjaik), valamint az ajánlások elbírálására jogosult hatósági szervek ismerhetik meg. Ha azonban utóbb válik számára ismertté, hogy személyes adatait más, versengő jelöltek, jelölő szervezetek is megismerhetik, sérül a tisztességes eljáráshoz való joga.
  17. Nem fogadható el e körben a kérelmező azon hivatkozása, amely szerint a kérelmező korlátozott személyi körre, szigorú feltételek mellett az ajánlóívekből kizárólag az aláírásképet kívánja megtekinteni. Ugyanis ez az eljárás nem alapulhat a kezdeményező jogszabállyal alá nem támasztott előadásán és a választási szervek belátásán, hanem ennek határozott törvényi szabályokon kell nyugodnia, úgy ahogy például a Ve. 2. § (4) bekezdése az érintett tekintetében ezt megfogalmazza. Azonban sem a Ve.-ből, sem az ügyben alkalmazandó más szabályokból jogértelmezéssel nem vezethető le, hogy a már meghatározott körön kívül más személyek, szervek tájékoztatást kérhetnének az aláírásgyűjtő íveken szereplő személyes adatokat érintően, s azt milyen eljárás keretében tekinthetnék meg.
  18. A kérelmező által kifogásolt jogorvoslati jog hiányával szemben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ajánlóíveken szereplő választópolgár neve (aláírásképe) önmagában is személyes adat, mégpedig különleges védelmet igénylő szenzitív adat, amely az adott személy politikai véleményével szoros összefüggésben állhat. 
  19. A fentiekben kifejtettek szerint az ajánlóívek megtekintéséhez egyértelmű törvényi felhatalmazás és törvényi garanciák szükségesek, amelyeket azonban a Ve. nem tartalmaz. A kérelmező olyan többletjogosítványokra tart igényt, amelyekre a Ve. alapján, tételes jogi rendelkezés hiányában nincs felhatalmazása. A Kúria hangsúlyozza, hogy az OEVB által hivatkozott 230. számú Választási Füzet és az NVB által megjelölt 1/2014. NVB iránymutatás a Kúriát nem köti.
  20. A Kúria a fentieken túlmenően megállapította, hogy az NVB határozata nem sérti a Ve. kérelmező által felhívott alapjogi rendelkezéseit [2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjait], mert ezek a személyes adatok kezelése körében a GDPR által előírt konkrét jogalapot nem pótolják. A fentiekben kifejtettek szerint pedig a Ve. 43. § (1) bekezdésének és a Ve. 225. §-ának megsértése sem volt megállapítható. 
  21.  A Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. A jelölő szervezet részére a hatályos adatkezelési szabályok nem teremtenek jogalapot a másik jelölő szervezet ajánlóívén szereplő személyes adatok kezelésére, így a másik jelölő szervezet ajánlóívének megtekintésére.

Záró rész

  1. A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, ezért a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni.
  3. A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 14.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Dobó Viola bíró helyett
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró