Kvk.I.39.036/2026/7. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.036/2026/7.

A tanács tagjai:

Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; 
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró;
Dr. Figula Ildikó bíró;
Dr. Tóth Kincső bíró   

Az I. rendű kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutyapárt   
                                    (1071 Budapest, Damjanich utca 26/b. III. emelet 1.)

A II. rendű kérelmező: (Kérelmező)
                                    (Cím1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda
                                       (ügyintéző: Dr. Kollarics Flóra ügyvéd)
                                       (Cím2.)

Az érintett: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
                  (1062 Budapest, Lendvay u. 28.)

Az érintett képviselője: Giró Szász és Társai Ügyvédi Iroda
                                    (Cím3.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata 

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: kérelmezők 2. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozatszáma: Nemzeti Választási Bizottság 101/2026. (III.5.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 101/2026. (III.05.) számú határozatát az indokolás módosításával helyben hagyja. 

A Kúria a II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi az I. rendű kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett, nemperes eljárási illetéket. 

A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kifogástevő 2026. március 04. napján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben azt állította, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (továbbiakban: Fidesz) jelölő szervezet elnöke (a továbbiakban: Elnök) 2026. március 02. napján 18 óra 01perckor közzétett Facebook videójában gyermeket használt fel kampány célra, ezzel megsértve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.
  2. A videóban az Elnök egy egyéni választókerületben induló jelölttel együtt családot látogatott meg, melyben a családpolitikáról beszélgetett a szülőkkel, és ahol a család három gyermekének csokoládét adott át. A videó címében „két új aláírás bezsebelve” kifejezés jelenik meg. Szerinte a videó azért minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, mert annak célja a választói akarat befolyásolása. Kiemelte az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében írtakat, és hangsúlyozta, hogy a szülői hozzájárulás sem teszi jogszerűvé a gyerekek szerepeltetését a videóban, mert a szülő döntése a családi autonómia körébe tartozik, míg a politikus cselekményét a Ve. alapelvei korlátozzák.
  3. Álláspontja szerint az Elnök nem hivatkozhat miniszterelnöki minőségére, mert a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V.24) Kormányrendelet 1. és 4. §-a semmilyen olyan feladat- és hatáskört nem ruház rá, amely kapcsolatba hozható lenne a videón látható eseményekkel. Mindezekre tekintettel a kifogástevő kérte az NVB-t, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, és szabjon ki bírságot. 

Az NVB határozata 

  1. Az NVB a 101/2026. (III.05.) határozatával a kifogást elutasította.
  2. Elsőként vizsgálta, hogy a videóban lezajló eseménysor alapján kampánytevékenység megvalósult-e. Ezzel összefüggésben azt állapította meg, hogy az Elnök a kifogás benyújtásának időpontjában jelöltként nem volt nyilvántartva, és a Bizottság sem vette nyilvántartásba a Fidesz listáját, így a kifogástevő által előadott, a jelölti státusz szimbolikus természetének fennállására alapított érvelést nem fogadta el. Vizsgálta azt a feltevést is, hogy az Elnökre abból az okból hárulna a kifogástevő által tételezett kötelezettség, hogy valamely jelölő szervezet elnökeként lép fel, és ezzel összefüggésben azt elemezte, hogy a videó a kampánytevékenység legfőbb jegyeit magán hordozza-e. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria kialakult gyakorlatára, miszerint azt olyan szempontok mentén lehet megállapítani, hogy látható-e kampányfelirat, pártlogó a videóban, a megszólalások mivel foglalkoznak, elhangzott-e kampányszlogen, vagy a jövőre nézve bármilyen ígéret. Miután ezek egyike sem jelent meg a videóban, csupán az Elnök közismert politikai kötődéséből és a mellette jelenlévő jelölt személyéből vonható le következtetés arra, hogy valamely jelölő szervezet, nevezetesen a Fidesz részére gyűjtöttek– a nem Ve. szerint minősülő – támogató aláírásokat. Arra is utalt, hogy az Elnök jelölő szervezethez kapcsolódó státusza igazolható.
  3. A határozat ezt követően elemezte, hogy a tényállásban leírt tevékenységgel megvalósult-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelme. A kifogástevő által hivatkozott Kvk.III.39.043/2024/8. és Kvk.II.37.606/2019/4. számú végzés alkalmazását azért vetette el, mert szerinte a végzésekből kiragadott részek nem az ügy szorosan vett érdeméhez tartoznak, hanem azon bizonyos fokig túlterjeszkedve, a konkrét tényállás értékelésének igazolására felállított, attól eltérő, képzelt tényállás kapcsán kerültek kifejtésre, azaz azok mögött érdemi, precedensnek minősíthető döntés nincs. Álláspontja szerint a Kvk.II.37.606/2019/4. számú kúriai végzés (a továbbiakban: kúriai végzés) [16] bekezdését kifejezetten torzítva idézte a kifogástevő. Nem alapozza meg jogsértés megállapítását a kifogástevő által hivatkozott NVB 605/2018. számú határozatban kifejtettek sem, mert ott az NVB kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésében írt tilalom okán állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértését.
  4. Nem alapozzák meg a kúriai végzés [20] bekezdésében foglaltak sem a kifogás teljesítését, azon túlmenően, hogy a kúriai végzés ezen „kinyilatkoztatásai” az ügy érdeméhez nem kötődnek semmiféle konkrét, a választási eljárásban alkalmazandó normatív alapra nem hivatkoznak, illetve a választási eljárásban való alkalmazhatóságra vonatkozó alapjogi okfejtést nem tartalmaznak.
  5. A tilalom szerinte csak az Nkt. 24. § (3) bekezdésével összefüggésben, illetve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 31. §-ban rögzítettek alapján áll fenn, ezen túlmenően jogszabályban tilalmi rendelkezés nem szerepel. Ezt az értelmezést erősítette a Bizottság és a Kúria 2018-ban hozott, úgynevezett „húsvéti csokitojás gyűjtés” kapcsán született döntése. Ennek és a 45/2020., valamint 696/2019. NVB határozatok tartalmára történő utalással rögzítette, hogy a Bizottság és a Kúria folytatott gyakorlata szerint egy gyermekek részvételével, szüleik kísérete és beleegyezése mellett megtartott kampányesemény és az arról való tájékoztatás nem feltétlenül jár a Ve. alapelvi sérelmével.
  6. Hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság sem tekinti eleve jogsértőnek gyermek jelenlétét valamilyen politikushoz kapcsolódó eseményen, és idézte a 3257/2019. (X.30.) és 3131/2022. (IV.01.) AB határozatban foglaltakat. E döntések álláspontja szerint sokkal inkább azt alapozzák meg, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet kampánytevékenysége során, amely nem az Nkt. 24. § (3) bekezdése, illetve a hasonló tilalmat tartalmazó Szakképzési tv. 31. §-a szerinti tilalomba ütközik, a gyermek részvétele önmagában nem sért választási alapelvet. Ezek előre bocsátása után elemezve az Elnöki látogatást, úgy foglalt állást, hogy a család gyermekei a szülők mellett, azok egyetértésével szerepelnek a videón, ők politikai üzenetet nem tolmácsolnak. Utalt arra, hogy a kifogástevő álláspontjának elfogadása azzal járna, hogy a választási kampányidőszakban sérülne az Alaptörvény IX. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadsága. 

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

  1. Az NVB határozatával szemben a kérelmezők terjesztettek elő bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a határozat megváltoztatását kérték akként, hogy a Kúria a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés tényét, b) pontja alapján az érintettet tiltsa el a további jogsértéstől, valamint a d) pont alapján a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot. A bírság összegének meghatározása során kérték figyelembe venni, hogy a videóban több gyermek szerepel, saját otthonukban, a felvételt már több, mint 2,3 millióan tekintették meg, illetve az Elnököt korábbi országgyűlési választási kampányidőszakban is már marasztalták el és sújtották bírsággal hasonló tényállás mellett megvalósult jogsértés miatt. Álláspontjuk szerint az NVB jogellenesen értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, az Alaptörvény II., XVI. cikk (1) bekezdését és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt médiatartalom nem jogellenes.
  2. Rögzítették, hogy az NVB egyetértett a kifogástevővel abban, hogy kampánytevékenység valósult meg. A vitatott esetben azonban a gyermekek kampány célú felhasználása is bekövetkezett, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Ezzel összefüggésben hivatkoztak a kúriai végzésre, és az abban megjelenő, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Alapvető jogok biztosa és helyettesei által kiadott közleményre, amely nem szorítkozik a köznevelési intézményben tanúsított magatartásokra, hanem általánosabban a gyermekek képmásának politikai, illetve kampány célú felhasználásával foglalkozott, és a kúriai végzésben vizsgált ügy tényállása sem köznevelési intézményben történt cselekményt érintett. Ez a kúriai végzés megerősítette, hogy szülői hozzájárulás megadásától sem válik a gyermek politikai célú felhasználása legitimmé.
  3. A választási kampány során tehát a gyermekek emberi méltóságához való jogából fakadó alkotmányos elvárás, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a gyermekek politikai célú szerepeltetésétől tartózkodjanak. Előadták, hogy a kúriai végzés irányadó kellett volna, hogy legyen az NVB jogértelmezésére is. Nincs olyan körülmény, amely szükségtelenné tenné, vagy kizárná a kúriai végzésben foglalt megállapítások jelen ügyre történő figyelembevételét, különös tekintettel arra, hogy mindkét ügyben egy köznevelési intézményen kívüli cselekményről van szó. A kúriai végzés csak azért nem állapított meg jogsértést, mert nem látta megalapozottnak a kampánytevékenységet. Ez a vitatott esetről nem mondható el. Arra is rámutatott, hogy a kúriai végzés nem a gyermek puszta jelenlétére, vagy szereplésére vonatkozott, hanem arra a helyzetre, amikor a gyermek a politikai kommunikáció eszközévé vált. A támadott határozat ugyanakkor több ponton a gyermek szereplésének megengedhetőségére koncentrál, és nem vizsgálja azt a kérdést, hogy a gyermekek kampány célú felhasználása összeegyeztethető-e a Ve. alapelveivel. Hivatkoztak arra, hogy a köznevelési intézményen kívüli jogsértés megvalósulását támasztja alá az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X.30.) döntése is.
  4. Ezen túlmenően az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének módosításából (Alaptörvény 15. módosítása) az következik, hogy alapjogi kollúzió esetén a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának különös súlyt kell tulajdonítani. Ezt a szempontot a határozat teljes egészében figyelmen kívül hagyta, helyette az Alkotmánybíróság véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó gyakorlatát idézte, de nem vizsgálta, hogy az Alaptörvény 15. módosítása miként befolyásolja az alapjogok közötti mérlegelés szempontjait.
  5. Szerintük téves az az érvelés is, hogy a szülő hozzájárulása okán a gyermekek szerepeltetése nem kifogásolható. Jelen ügy nem a szülő nevelési szabadságának alkotmányos kereteit, hanem egy politikus választási kampányban tanúsított magatartását és annak a gyermek emberi méltóságára gyakorolt hatását érinti. Nem vitatta, hogy a szülő nevelési szabadsága körében dönthet arról, hogy gyermekét a nyilvánosság előtt szerepelteti-e és elsődlegesen ő jogosult kontrollt gyakorolni a gyermek megjelenése felett. Azonban itt nem ez a kérdés, hanem az, hogy egy jelölt a kampánytevékenysége során felhasználhatja-e a gyermeket politikai kommunikációs eszközként. Rámutattak arra is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának kampány időszakban történő kiszélesedése a gyermekek fokozottabb jogi védelmének szükségességét erősíti. Elemezték a videóban megjelenő gyermekeket közvetlen közelről mutató képeket, és hangsúlyozták, hogy a politikus élhetett volna a véleménynyilvánításhoz való jogával oly módon is, hogy közben a gyermekek jogait tiszteletben tartja. A felülvizsgálati kérelmük további részeiben a Ve. alapelveinek konkrét sérelmét, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban foglalt választási alapelvek konkrét sérelmének megvalósulását mutatták be.
  6. Nem helytálló a határozatnak az alkotmánybírósági gyakorlatra történő hivatkozása sem, mert e döntésekből legfeljebb az következik, hogy amennyiben egy esemény nem minősül kampánytevékenységnek, a gyermek jelenléte önmagában nem alapoz meg választási jogsértést. Nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy valamely jelölt, vagy jelölő szervezet kampánytevékenysége során a gyermek részvétele önmagában nem sérti a választási alapelveket. Nem alapozza meg a határozat jogszerűségét a határozat által idézett Kvk.IV.37.445/2018/2. számú döntés sem, ez sem tartalmaz általánosabb elvi megállapításokat, pusztán amellett érvel, hogy a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás sérelmének megállapítására szűk körben van lehetőség, addig az általa hivatkozott kúriai végzés kifejezetten általános normatív tartalmat állapít meg a gyermekek kampányban való részvételével kapcsolatban.  

Az érintett nyilatkozata

  1. Az érintett nyilatkozatában kérte a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását, az NVB határozatának helybenhagyását. Nyilatkozatában részletesen indokolta, hogy álláspontja szerint miért nem valósult meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában írt alapelvek sérelme.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. Az I. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan, míg II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
  2. A Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. Az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.37.608/2020/3., Kvk.39.042/2024/6., Kvk.39.062/2024/2.], valamint a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét [Kvk.37.657/2019/3., Kvk.39.095/2024/6., Kvk.39.099/2024/4.]. A Kúria rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a II. rendű kérelmező személyi azonosítóját, amely adat hiánya a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.
  3. A Kúria az I. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Ennek során a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy az I. rendű kérelmező érintettsége fennáll, mivel a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a perbeli választókerületben önálló jelöltet állító pártként terjesztette elő, így az érintettséghez megkövetelt közvetlen kapcsolat fennáll. Az I. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az I. rendű kérelmezőt ügyvéd képviseli, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  4. A Kúria álláspontja szerint helytállóan járt el az NVB mikor elsőként azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a sérelmezett videó valóban kampánytevékenységet ábrázolt vagy sem. Az I. rendű kérelmező álláspontja szerint ezt a tényt kétséget kizáróan megállapította az NVB. A Kúria ugyanakkor az NVB határozati megállapításaiból, így különösen a [10]-[13] bekezdésekben foglaltak egymásnak ellentmondó következtetéseiből arra jutott, hogy a kampánytevékenység megvalósulását egyértelműen az NVB nem állapította meg, e körben az I. rendű kérelmező a határozat tartalmából téves következtetésre jutott.
  5. Az NVB határozatának [10] bekezdése azt tartalmazza, hogy a kifogástevő „által előadott, a jelölti státusz szimbolikus természetének fennállására alapított érvelés nem alapos.” A [11] bekezdéseben azzal érvel az NVB, hogy a jelölő szervezet elnökeként történő fellépés a „[…]  a választásokat megelőzően a kampánytevékenységnek a Ve. 141. § szerinti fogalmával átfedést mutató tevékenységként értelmezhető a Bizottság szerint, így azt kellett áttekinteni, hogy a kampánytevékenység legfőbb jegyeit magán hordozza-e a Videó.” A [12] bekezdés megemlíti a Kúria ezzel kapcsolatos gyakorlatát és azt fejti ki, hogy „A Videót megtekintve rögzíthető, hogy kampányfelirat vagy pártlogó nem jelenik meg, kampányszlogen, vagy jövőre vonatkozó ígéret nem hangzik el, ugyanakkor az Elnök közismert politikai kötődéséből és a mellette jelen lévő Jelölt személyéből következtetés vonható le arra vonatkozóan, hogy valamely jelölő szervezet, nevezetesen a Fidesz részére gyűjtöttek – a nem Ve. szerint minősülő – támogató aláírásokat.”  A [13] bekezdés minden összefüggés megállapítása nélkül azt tartalmazza, hogy „A fentiekből a Bizottság arra következtet, hogy az Elnök jelölő szervezethez kapcsolódó státusza igazolható.” A határozat nem részletezi, hogy ennek mi a jelentősége, van-e egyáltalán jelentősége a kampánytevékenység megvalósulásával összefüggésben.
  6. Mindezek olyan ellentmondásokat keletkeztetnek, melynek okán az NVB határozatából a Kúria megítélése szerint nem következik egyértelműen az, hogy az NVB a panaszolt magatartást kampánytevékenységnek minősítette az Elnök részéről. Ugyanis oly mértékben ellentmondásos az indokolás, hogy abból az NVB világos és követhető álláspontja nem ismerhető meg. Nem válaszolt egyértelműen az NVB arra sem, hogy a kifogásolt videóban az Elnök miniszterelnöki vagy pártelnöki tevékenysége miatt volt jelen, milyen minőségben szerepel. Ez oda vezetett, hogy a felülvizsgálattal élő I. rendű kérelmező úgy látta, hogy nem kell jogorvoslattal támadnia a kampánytevékenység megállapításának hiányát, mert azt feltételezte, hogy az megállapítást nyert.
  7. Emlékeztet a Kúria arra, hogy választási ügyben az eljárásának kereteit a Ve. 231.§ (4) bekezdése határozza meg. A Kúria e rendelkezés szerint érdemben vizsgálta felül az NVB határozatát. Miután I. rendű kérelmezőnek semmilyen előadása és bizonyíték megjelölése az NVB határozata kampánytevékenységet érintő – az előzőek szerint ellentmondó és hiányos -részével kapcsolatban nem volt, a Kúria az NVB határozott állásfoglalásának hiányában nem is vizsgálhatta e körben az indokolás szükségességét és a mulasztás tényét, valamint nem vonhatta le annak jogi következményeit. Mindezekből következik, hogy a felülvizsgálati kérelem további, az esetleges kampánytevékenységhez tapadó, a Ve. alapelveinek sérelmét állító hivatkozásainak elbírálására sem kerülhetett sor, az azok alapját képező, a kampánytevékenység megállapítására irányuló I.r. kérelmezői előadás teljes hiányában.
  8. Ugyanakkor a Kúria szükségesnek tartja rögzíteni, hogy az I. rendű kérelmező által hivatkozott kúriai végzésben a gyermek politikai célú felhasználása kapcsán kialakított gyakorlatot jelen ügy keretei között is megerősíti. Emellett hangsúlyozandó, hogy az Alkotmánybíróság is a gyermeki jogok megerősítését támogatta több döntésében. Az Alkotmánybíróság I. rendű kérelmező által hivatkozott 3256/2019. (X.30.) AB határozat [29] bekezdése is azt az értelmezési tartományt támasztja alá, hogy „választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen az ügy körülményeitől függően, így különösen, ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek.” Ezt erősíti Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása 2025. április 15-i hatállyal a XVI. cikk (1) bekezdésében egy új, második fordulatot helyezett el: „Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.” E módosítás értelmezése során az Alkotmánybíróság a 14/2025. (XII.08.) AB. határozatában - ugyan más aspektusból vizsgálva, de mégis a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyermeki jogok elsőbbségét értékelve - arra mutatott rá, hogy „Ebből következően egy olyan esetben, amikor a foglalkoztatottnak a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga, ennek gyakorlása a gyermek jogával ütközik, az utóbbi elsőbbséget élvez.”
  9. A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az indokolás módosításával helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

  1. Mindaddig nem vizsgálható a gyermek politikai célú felhasználása, amíg a vitatott tevékenység kampánytevékenység jellegét nem állapítják meg.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
  2. Az I. rendű kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése, és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles, tekintettel arra, hogy az Itv. 5. § (2)-(4) bekezdései szerinti nyilatkozatot nem csatolt. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. 
  3. A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 12.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró
Dr. Figula Ildikó s.k. bíró
Dr. Tóth Kincső s.k. bíró