Kvk.VI.39.032/2026/12. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.39.032/2026/12.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Hajas Barnabás bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

I. rendű kérelmező: Kifogásttevő1 (cím1)

I. rendű kérelmező képviselője: Dr. Koós László egyéni ügyvéd (cím2)

II. rendű kérelmező: Kérelmező (cím3)

II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Balogh Enikő Zsófia ügyvéd (cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű kérelmezők

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2026. március 5. napján kelt 97/2026. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az I. rendű és a II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás, kifogások

  1. Az I. rendű kérelmező (Kifogástevő1.) 2026. február 25. napján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ában, 212. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott kifogást terjesztett elő. Választópolgárként sérelmezte, hogy Papp Zsolt György a Hajdú-Bihar Vármegye 06. számú egyéni választókerületében a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje (a továbbiakban: Jelölt) 2026. február 23-án a köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési intézmény) rendezvénytermében (cím5) választási kampánytevékenységet folytatott, „Lázárinfó” elnevezésű politikai kampányeseményt (a továbbiakban: rendezvény) tartott.
  2. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség, az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveknek, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.tv.) 24. § (3) bekezdésében rögzített, a nevelési-oktatási intézményben politikai célú tevékenység folytatása tilalmának megsértése miatt - a Ve. 218. § (2) bekezdés a, b), d) pontok, 219. § alkalmazásával - a jogsértés tényének megállapítását, a Jelölt további jogsértésről eltiltását és bírság kiszabását kérte. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 651/2018., 220/2022., az Alkotmánybíróság 3131/2022. (IV. 1.) AB, a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.IV.37.368/2018/2., Kvk.I.39.245/2022/3. számú határozataira hivatkozott és a Jelölt Facebook bejegyzéseiről képernyőfotókat, a rendezvényről plakátot, képeket csatolt.
  3. A II. rendű kérelmező, mint választópolgár 2026. február 25-én kifogást terjesztett elő a köznevelési intézményben 2026. február 23-án tartott rendezvény, a Jelölt kampánytevékenységének helyszínével összefüggésben. Álláspontja szerint a helyszínválasztás a Ve. 145. § (3) bekezdésében szabályozott, a köznevelési intézmény semlegességének biztosítását célzó tilalomba ütközik, megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti, a választás tisztaságának megóvása, továbbá a c), e) pontokban foglalt alapelvek sérelmét. Szintén hivatkozott a Köznev.tv. 24. § (3) bekezdésére, továbbá arra, hogy a tanítási időszak 2025. szeptember 1-től 2026. június 15-ig tart, lényegében reggeltől estig, a kollégista gyerekek felügyeletét a rendezvény ideje alatt is ellátták. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-a is sérült, amely kifejezetten tiltja szakképző intézményben a pártpolitikai célú tevékenységet. 
  4. A Ve. 218. § (2) bekezdés a, b), d) pontok alkalmazásával a jogsértés megállapítását, etikátlan kampánytevékenységéért a Jelölt elmarasztalását és a további jogsértéstől eltiltását, a Jelölttel szemben 500.000 Ft, a pártszervezettel szemben 1.500.000 Ft bírság kiszabását, a határozat nyilvános közzétételét kérte. A kifogáshoz mellékelte a rendezvény meghívóját, plakátját, a köznevelési intézmény fenntartójával folytatott levelezést, sajtócikket, a köznevelési intézmény honlapján található elérhetőséget, a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz a Hajdúböszörményi Helyi Választási Bizottság 6/2025. (IX. 05.) számú határozatával szemben benyújtott, 2025. szeptember 7-én kelt fellebbezést, a polgármester Facebook bejegyzését.
  5. A rendezvénnyel összefüggésben az I. rendű és II. rendű kérelmező mellett további három kifogástevő is kifogást terjesztett elő hasonló tartalommal.

Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság határozata

  1. A Hajdú-Bihar Vármegye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) a benyújtott összesen öt kifogást egyesített eljárásban bírálta el. 
  2. Az OEVB 5/2026. (II. 27.) számú határozatával (a továbbiakban: OEVB határozat) a kifogásoknak helyt adott és megállapította, hogy a Jelölt a köznevelési intézmény rendezvénytermében megtartott „Lázárinfó 42” megnevezésű rendezvényen megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a, c), e) pontokban foglalt alapelveket, a Köznev.tv. 24. § (3) bekezdését és a Szaktv. 31. §-át. Jogkövetkezményként a Jelöltet eltiltotta a további jogszabálysértéstől és 900.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. 
  3. Indokolása szerint döntését a kifogástevők által benyújtott bizonyítékokra, a hivatalosan ismert és köztudomású tényekre, az NVB és a Kúria joggyakorlatára, a megjelölt jogszabályi rendelkezésekre alapította. Megállapította, hogy a rendezvény kampányidőszakban megvalósult kampánytevékenységnek minősül. A Jelöltnek tisztában kellett lennie azzal, hogy azt köznevelési intézményben tartják, ahol a gyermekek, tanulók felügyelete 0-24 óráig tart és párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai tevékenység nem folytatható. A jogszabálysértés tényének megállapítása mellett a jogsértés súlyára és szándékosságára figyelemmel rendelkezett a bírság kiszabásáról. 

Fellebbezés

  1. A Jelölt fellebbezésében - vitatva a döntés jogalapját, és a bírság kiszabását, összegét - az OEVB határozatának megváltoztatását, a kifogások elutasítását kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjait, 14. § (1) bekezdését, 43. § (1) bekezdését, 46. § (1) bekezdés d) pontját és 219. § (1) bekezdését, téves a tényállás megállapítása, a hivatkozott jogszabályok értelmezése, a joggyakorlat alkalmazása.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. Az NVB 2026. március 5. napján kelt 97/2026. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) az OEVB határozatát részben megváltoztatva a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja - a választás tisztaságának megóvása - alapelv sérelmének megállapítását, illetve a bírság szankció alkalmazását mellőzte, egyebekben a fellebbezést elutasította. 
  2. Indokolása szerint a politikai célú rendezvényt a Jelölt aktív közreműködésével tartották meg a köznevelési intézmény területén, a kampánytevékenységre a Köznev.tv. 24. § (3) bekezdése, a Szaktv. 31. §-a szerinti tilalom alkalmazandó. A Jelölt fellebbezése a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a választásra irányadó ágazati jogszabályok sérelmével összefüggésben nem alapos. 
  3. Az OEVB határozatában jogszerűen állapította meg, hogy a Köznev.tv. 24. § (3) bekezdésének sérelme a joggyakorlat alapján közvetlenül is hivatkozható, az ezzel azonos tartalmú és funkciójú Szaktv. 31. §-át is a választásra irányadó jogszabályi rendelkezésnek kell tekinteni. Az OEVB határozat az esélyegyenlőségi alapelv megsértése, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja okán is megalapozott.
  4. A választás tisztaságának megóvása, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmével kapcsolatosan utalt a Kúria Kvk.II.39.415/2022/2. számú döntésére. A Köznev.tv 24. § (3) bekezdése szerinti tilalommal összefüggésben más lényeges szempont érvényesülése hiányában a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértésének megállapítását mellőzte, az OEVB határozatot a választás tisztaságának megóvása alapelv sérelme tekintetében megváltoztatta.
  5. Az NVB az alkalmazott bírság szankció és annak mértéke körében különös hangsúlyt helyezett arra, hogy első alkalommal történt jogszabálysértés esetén bírság kiszabása főszabály szerint nem indokolt. Megállapította, az OEVB sommásan indokolta a bírság szankció alkalmazását és annak összegét, annak ellenére, hogy a Ve. 219. § (1) bekezdése több szempont vizsgálatát is előírja. A Kúria Kvk.III.39.043/2024/8. számú végzése alapján figyelemmel volt arra, hogy az egyszeri és egyetlen intézményt érintő jogsértés esetén a bírságszankció alkalmazása nem indokolt, amely okán az OEVB határozat bírság kiszabására vonatkozó rendelkezését mellőzte. 

A bírósági felülvizsgálati kérelmek 

  1. Az I. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NBV határozatának megváltoztatását, az OEVB határozat helybenhagyását, a Jelölttel szemben az elsőfokú határozatban megállapított 900.000 Ft összegű bírság ismételt megállapítását kérte. 
  2. Az ügyben érintettségeként a Hajdú-Bihar Vármegye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületi névjegyzékben szereplő választópolgári minőségére hivatkozott. Megjelölte a Kúria Kvk.I.37.526/2014. számú végzését, állítva, hogy az abban foglaltak szerint a helyi választópolgári státusz megalapozza az érintettséget a választókerületben történt, a választás tisztaságát sértő kampánytevékenységek esetén. Garantált választójogát csorbítja, a lakóhelye szerinti választókerületben a demokratikus akaratképzés folyamatát deformálja e kampánytevékenység. 
  3. Jogi álláspontja szerint az NVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont sérelmének elvetése, a bírságszankció mellőzése miatt jogszabálysértő. 
  4. A II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozat megváltoztatását, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti alapelv megsértésének megállapítását, a Jelölttel szemben az OEVB határozatában kiszabott birságszankció visszaállítását kérte. Az érintettségére vonatkozóan előadást nem tett. Felülvizsgálati kérelméhez benyújtotta a kifogása mellékleteként becsatolt iratokat, kiegészítve az NVB 2026. március 5-én tartott ülésének jegyzőkönyvével. 
  5. A Kúria felhívására a Jelölt, Kifogástevő2. és a II. rendű kérelmező nyújtott be nyilatkozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria az NVB határozatával szemben az I. rendű és a II. rendű kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelmek alapján indult, a támadott határozat azonossága okán összefüggésben álló eljárásokat - együttes elbírálás érdekében - egyesítette. 
  2. A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.
  3. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a b) pont szerint a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
  4. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
  5. A Ve. a bírósági felülvizsgálatra jogosultak körét a kifogás előterjesztésére jogosultakhoz képest lényegesen szűkebb körben határozza meg. Bírósági felülvizsgálat iránt csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett.
  6. Az Alkotmánybíróság több döntésében rámutatott arra, hogy a Ve. az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, azt mindig a konkrét ügyben esetről esetre, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el [3081/2014. (IV. 1.) AB, 3082/2014. (IV. 1.) AB határozatok, 3097/2014. (IV. 11.) AB végzés]. Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint önmagában az a körülmény, hogy a választópolgár kifogását a választási szervek elbírálták, sem alapozza meg ugyanannak a választópolgárnak az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Ez ugyanis kiüresítené a Ve. jogorvoslati rendszerében a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozást {3296/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]}. 
  7. A Kúria joggyakorlata alapján az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében kell vizsgálni (Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.VI.39.088/2024/4.). Érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat (Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.V.39.513/2022/2). Ehhez nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.). Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg igazolnia (Kvk.V.37.985/2019/6., Kvk.III.39.360/2022/2., Kvk.39.061/2024/4.). 
  8. A felülvizsgálati eljárásban az I. rendű kérelmező érintettségét választópolgári minőségére alapította, amelynek alátámasztására nem beazonosítható kúriai döntést jelölt meg. A Ve. ismertetett jogorvoslati szabályai, az Alkotmánybíróság, a Kúria joggyakorlata alapján az érintettséget önmagában az nem alapozza meg, hogy az I. rendű kérelmező választópolgár. Az a hivatkozása pedig, hogy a tiltott kampánytevékenység csorbítja választójogát, deformálja a demokratikus akaratképzést, általános tartalmú hivatkozás, így konkrét és egyedi érdekeltség, illetve annak igazoltsága hiányában az érintettség nem állapítható meg.
  9. A II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmében az érintettsége alátámasztására előadást nem tett, arra nem is hivatkozott. A választópolgári, illetve kifogástevői minősége az érintettsége megállapításához nem elegendő. 
  10. A Kúria megállapította, az I. rendű és a II. rendű kérelmező nem igazolta, hogy bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 222. § (1) bekezdésben meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
  11. Mindezek folytán a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria Ve. 222. § (1) bekezdése alapján érdemben akkor vizsgálhatja, ha a kérelmező az ügyben fennálló konkrét, egyedi érintettségét alátámasztja. 

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött.
  2. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, így az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2026. március 11.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró
Dr. Hajas Barnabás sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró