A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.III.39.038/2026/2.
A tanács tagjai:
Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke
Dr. Bérces Nóra előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Dr. Varga Eszter bíró
A kérelmező: Tea Párt Közösség (...)
A kérelmező képviselője: … (...)
Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 109/2026. (III.7.) NVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
- A kérelmező – mint jelölő szervezet – 2026. március 6-án 62 fő jelölttel bejelentette az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán állított pártlistáját.
Az NVB határozata
- A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a nyilvántartás törvényi követelményeinek való megfelelést vizsgálva megállapította, hogy a kérelmező jelölő szervezet a pártlistáját a törvényi határidőn belül bejelentette, azonban a listaállítás során az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeket nem teljesítette, mivel nem állított egyéni választókerületi jelöltet egyetlen vármegyében és a fővárosban sem.
- Az NVB megállapította továbbá, hogy a pártlista 15. és 59. helyén szereplő jelöltek nem szerepelnek a központi névjegyzékben, ezért az országgyűlési képviselők választásán aktív és passzív választójoggal nem rendelkeznek, így az ő jelölésük nem felel meg a törvényes feltételeknek. Rögzítette, hogy a bejelentett pártlista 22. helyén szereplő jelölt nem adta meg a személyazonosító jelét, amely alapján nem volt elvégezhető az egyértelmű és kétséget kizáró beazonosítása.
- A fentiekre tekintettel az NVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (2) bekezdése alkalmazásával a lista nyilvántartásba vételét visszautasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
- A kérelmező nevében a párt elnöke 2026. március 10-én e-mail útján „fellebbezést” terjesztett elő az NVB határozata megváltoztatása iránt, és kérte az országos pártlistájának nyilvántartásba vételét.
- Álláspontja szerint azért jogszabálysértő a határozat, mert annak indokolása „nem valós”, az téves jogértelmezésen alapul. Kifogásolta az NVB határozatának egyszerű e-mailben történő kézbesítését, mert jogi személyként az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
A Kúria döntése és jogi indokai
- A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
- A Ve. 223. § (1) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.
- A Ve. 223. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont].
- A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek – egyebek mellett – tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
- A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
- A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a kérelmező fellebbezés elnevezésű, de bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmú beadványa megfelelt-e a Ve. fenti rendelkezéseinek.
- A kötelező ügyvédi képviselet vonatkozásában az volt megállapítható, hogy a kérelmezőt képviselő elnök a Ve. 224. § (5) bekezdése ellenére a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatát nem csatolta a felülvizsgálati kérelemhez, ezen felül a nevének „dr.” előtagja a civil szervezetek névjegyzékének közhiteles nyilvántartásában a kérelmező adatlapján nincs is feltüntetve. Ebből következően a kérelmező – az elnöke útján – jogi képviselő nélkül terjesztette elő a beadványát. Ezen felül a beadványt a benyújtója nem látta el minősített elektronikus aláírással, a bírósági felülvizsgálati kérelmet egy e-mailben, annak törzsszövegeként terjesztette elő az NVB-nél; az email minősített elektronikus aláírással ellátott csatolmányt nem tartalmazott, emiatt nem felelt meg a Ve. 223. § (1) bekezdésének sem. Továbbá a bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a megsértett jogszabályhely megjelölését sem. A kérelemben a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében – a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján – konkrétan meg kellett volna határozni, hogy a megtámadott határozat mely jogszabály melyik rendelkezését és milyen okból sérti.
- A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárásban a rövid, néhány napos eljárási határidőkre figyelemmel hiánypótlási felhívás kibocsátására, és ennek keretén belül a kötelező jogi képviselet pótlására nincs törvényes lehetőség [Kvk.IV.39.111/2024/3.; Kvk.V.39.150/2024/2.; Kvk.V.39.031/2026/2.,]. Erre figyelemmel a kérelmező által előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a fenti hiányosságok mellett kellett a Kúriának elbírálnia.
- A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
- Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
- A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a Ve. 231. § (2) bekezdésében előírt szabály alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre [Kvk.I.37.608/2020/3., Kvk.II.39.414/2022/2., Kvk.III.39.042/2024/6., Kvk. IV.39.029/2026/5.]. Mindez irányadó a Ve. 231. § (1) bekezdésének alkalmazására is.
- Tekintettel arra, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet ügyvédi képviselet – illetve a képviselő jogi szakvizsgájának bizonyítása – nélkül, ezen felül nem a Ve. 223. § (1) bekezdésében előírt formában, és a jogszabálysértés megjelölését elmulasztva terjesztette elő, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította {Kvk.I.39.037/2024/4., Kvk.VI.39.103/2024/5., Kvk.VII.39.118/2024/2., Kvk.IV.39.029/2026/5.}. Rámutat a Kúria arra is – utalva a Kvk.V.39.031/2026. számú döntésére –, hogy ezen hiányosságok közül akár egynek a fennállása is megalapozta volna a kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítását.
A döntés elvi tartalma
- A választási ügyben hozott határozat ellen ügyvédi képviselet nélkül benyújtott – és emellett hiányos tartalmú – bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
Záró rész
- A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott.
- Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt.
- A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2026. március 11.
Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró,
Dr. Varga Eszter s.k. bíró