Kvk.VII.39.034/2026/8. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.VII.39.034/2026/8. 

A tanács tagjai: 

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Sperka Kálmán bíró
Dr. Szilas Judit bíró  

A kérelmező: Tisztelet és Szabadság Párt
                       …
A kérelmező képviselője: Dr. Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda, 
                                         ügyintéző: Dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd 
                                          …
Az I. rendű érintett: Feldman László 
                                  … 
A II. rendű érintett: Dabas Város Önkormányzata 
                                  …
Az ügy tárgya:    a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 
                            99/2026. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész 

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 99/2026. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező 2026. február 26-án 15 óra 44 perckor kifogást nyújtott be a Pest Vármegye 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy 2026. február 25-én az I. rendű érintett, Dabas alpolgármestere, a FIDESZ-KDNP Pest Vármegye 13. számú egyéni választókerületi jelöltje plakátjait több személy a II. rendű érintett helyi önkormányzat tulajdonában álló „üzemi” minősítésű gépjármű igénybevételével helyezte ki. A kifogás szerint a gépjármű Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010/2025. (IX.25.) számú ÖK határozatával jóváhagyott, Dabas Város Önkormányzata és Dabasi Polgármesteri Hivatal Gépjárművek Igénybevételének és Használatának Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) értelmében önkormányzati erőforrásnak minősül, és ekként annak „mindennemű magáncélú (személyes) használata tilos”. A Szabályzat szerint a Dabason belüli gépkocsi használatot igényelni kell, ezért a II. rendű érintett tudomással bírt arról, hogy a jelzett napon a megjelölt személyek használták a gépkocsit, és ezt jóvá is hagyta. Kifejtette, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősülő cselekménnyel az érintettek az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásához kapcsolódó kampányban jogszerűtlen módon jártak el, sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, nevezetesen a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztaságának alapelve.
  2. Az OEVB a kifogást 4/2026. (III. 01.) számú határozatával elutasította. A határozat indokolásában megállapította, hogy a sérelmezett tevékenység választási jogszabálysértést nem valósított meg. A II. rendű érintett munkavállalója a gépjárművet 2026. február 23–27. között, munkaidőn túl, személyes használat céljából, térítési díjfizetési kötelezettség mellett vette bérbe. Az I. rendű érintett érvényes polgári jogi szerződéssel használta az önkormányzati tulajdonú gépjárművet hivatali időn túl, amit a csatolt bérleti szerződéssel igazolt. 
  3. A kérelmező fellebbezéssel élt, amelyben hangsúlyozta, hogy a gépjármű a II. rendű érintett tulajdonában álló hivatali gépjármű, a Szabályzat értelmében annak magáncélú igénybevétele nem engedélyezett, ezért a II. rendű érintett ilyen szerződést meg sem köthetett volna. Ebből pedig következik, hogy a bérleti szerződést a felek a jogszabály megkerülésével kötötték, így az semmis. A bérlet lehetőségével az I. rendű érintett a II. rendű érintettől olyan segítséget kapott a kampánytevékenységéhez, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálta más jelöltekhez képest. A II. rendű érintett a plakátok elhelyezéséhez – a politikai verseny más szereplőinek versenyhátrányt okozva – önkormányzati erőforrást biztosított, az I. rendű érintett pedig ezt igénybe vette.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2026. március 5-én kelt, bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával az OEVB határozatát az indokolás kiegészítésével helybenhagyta.
  2. A Ve. 208. §-ára utalva kifejtette, hogy a II. rendű érintett, mint bérbeadó és a munkavállalója, mint bérlő között létrejött bérleti szerződés Szabályzatnak való megfelelése nem minősül választási ügynek. Az alapelvi sérelem nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy azt a választási eljárás során a választás szereplője által elkövetett bármilyen jogszabálysértés megalapozza. Tekintettel arra, hogy a kérelmező kifogását részben a Szabályzatnak való meg nem felelésre alapította, a kifogás és az abban sérelmezett tevékenység elbírálása kívül esik a választási bizottságok hatáskörén, ezért azt nem vizsgálhatta érdemben. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérelmező a Szabályzatot sem a kifogásához, sem a fellebbezéséhez nem csatolta. 
  3. Az NVB az OEVB határozata indokolását kiegészítette azzal, hogy az általa vizsgált háromoldalú bérleti szerződést bérlőként nem az I. rendű érintett írta alá. A gépjármű szerződéses kötelemből kifolyólag kikerült a II. rendű érintett birtoka és rendelkezése alól, a gépjármű feletti rendelkezési joga ideiglenesen megszűnt. A gépjármű bérlő általi rendeltetésszerű és szerződésszerű használata, az azzal ellentétes esetleges tevékenység a bérleti szerződés feleire, mint magánjogi jogviszony alanyaira tartozik. Miután a kifogásolt jogsértés időpontjában a II. rendű érintett nem volt a gépjármű birtokában, így a jogsértés elkövetője sem lehetett. Mindezek alapján az NVB arra a megállapításra jutott, hogy nem áll fenn a II. rendű érintett Ve. szerinti lehetséges jogkövetkezményekkel járó felelőssége abban a tekintetben, hogy a bérlő 2026. február 23-27. között milyen célra használta a gépjárművet. 
  4. Egyidejűleg utalt a Kúria esélyegyenlőséget érintő következetes gyakorlatára is, miszerint a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz (Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.V.39.112/2024/3.). Miután a bérleti szerződés alanya nem az I. rendű érintett, hanem a II. rendű érintett egy munkavállalója, így a kérelmező által kifogásolt tevékenység tekintetében nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja. A II. rendű érintett a gépjármű időleges használatának átengedésével nem nyújtott olyan támogatást sem az I. rendű érintettnek, sem bármely más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálta más jelöltekkel szemben.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. Bírósági felülvizsgálati kérelmében a kérelmező az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatásával a kifogásnak történő helyt adást: a jogsértés tényének megállapítását, az érintettek további jogsértéstől való eltiltását és velük szemben a jogszabálysértéssel arányban álló bírság kiszabását kérte. 
  2. Kifejtette, az NVB támadott határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, 43. § (1) és (4) bekezdéseit és 218. § (1) bekezdését sérti. 
  3. Előadta, hogy a II. rendű érintett a saját Szabályzatába ütköző módon biztosította a gépjárműbérlés lehetőségét, ezáltal egy önkormányzati gépjármű kampányidőszakban, kampánytevékenység céljára történő felhasználását. Ez pedig önmagában a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választások tisztaságának elvét sérti. Mindemellett valamennyi önkormányzati munkavállalót, így az I. rendű érintettet is privilegizált helyzetbe hozta. Az NVB határozata által felhívott, az esélyegyenlőség követelményéhez kapcsolódó kúriai döntések körében hangsúlyozta, azt kell vizsgálni, hogy azonosok-e bizonyos objektív, külső feltételek. Ilyen feltétel pedig a bérlés lehetősége, vagy annak hiánya. A többi jelölt kizárólag abból tudott kiindulni, hogy a II. rendű érintett betartja saját Szabályzatát és nem adja bérbe magáncélra egyetlen gépjárművét sem. A többi jelölt nem tudhatta, hogy a II. rendű érintett lehetőséget ad arra, hogy bármely harmadik személy bérbe vegye a gépjárműveit. A jelen esetben tehát nem voltak azonosak a bérlés lehetőségei, azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett a jelöltek képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Rámutatott: az I. rendű érintett tudomással bírt a bérlés lehetőségéről és azzal élt is, amit az OEVB a határozatában meg is állapított. Az NVB megsértette a Ve. 43. § (1) és (4) bekezdéseit, továbbá 218. § (1) bekezdését azzal, hogy az általa hivatalosan ismert tényeket nem vette figyelembe, a bizonyítékokat nem megfelelően mérlegelte és nem a rendelkezésére álló adatok alapján döntött. Arra is hivatkozott, hogy a bérlethez sem menetlevelet, sem pénzügyi bizonylatot nem állítottak ki, emiatt megkérdőjelezte a piaci alapú bérlet megtörténtét is. 
  4. Végezetül kiemelte, miután a választási versengésbeli egyenlőség megbomlott, a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. A II. rendű érintett a saját Szabályzatába ütköző bérlési lehetőség biztosításával olyan támogatást, segítséget adott, amely észszerű indok nélkül privilegizált más szervetekhez és jelöltekhez képest. Bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Szabályzatot.

Az érintettek nyilatkozatai

  1. Az I. rendű érintett ügyvédi képviselet nélkül eljárva tett nyilatkozatában kérte a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását. Kiemelte, hogy bérleti szerződést nem kötött önkormányzati jármű politikai célú felhasználására, a plakátokat aktivistái helyezték ki, arról azonban nem volt tudomása, milyen módon, milyen eszközzel.
  2. A II. rendű érintett szintén ügyvédi képviselet nélkül eljárva tett nyilatkozatában előadta, hogy egy munkavállalója bérelte a gépjárművet, segítséget egyik jelölt részére sem nyújtott, választási alapelveket nem sértett. Nyilatkozatához menetlevelet csatolt, és nyilatkozott arról, hogy a bérleti díj megfizetéséről számlát állított ki.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a kérelmező kérelme – az alábbiak szerint – nem alapos.
  2. A kérelmező érintettsége körében kétség nem merült fel, azt a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta. A kérelmező a Ve. 224. § (2) bekezdésében biztosított törvényi határidőben, ügyvéd útján nyújtotta be a bírósági felülvizsgálati kérelmet, annak tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében rögzített követelményeknek, ezért a Kúria a kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Tekintettel arra, hogy az I. és a II. rendű érintettek ügyvédi képviselet nélkül jártak el, nyilatkozataikat a Kúria nem tudta figyelembe venni.
  4. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó, közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdéséből következően a Kúriának csak a bírósági felülvizsgálati kérelemben vitatott kérdéseket kell vizsgálat tárgyává tennie. Ebből következően a Kúriának az NVB határozata nem támadott megállapításait elfogadottnak kell tekintenie, s döntése során azokból kell kiindulnia {Kvk.I.39.021/2026/7., indokolás [46]}.
  5. A jelen esetben az NVB rámutatott a határozatában, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E jogszabályhelyre utalással fejtette ki, hogy az adott gépjármű bérleti szerződés Szabályzatnak való megfelelése nem minősül választási ügynek, elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében ezt a jogi érvelést nem támadta, ugyanakkor érdemben vitatta a II. rendű érintett gépjárművei bérlési lehetőségének a Szabályzatba ütközését. Figyelemmel a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének kereteire, ebben az eljárásban már az NVB határozatával eldőlt, hogy ez nem választási ügyre tartozó kérdés. Következésképpen e kérdést érdemben a Kúria sem vizsgálhatta. 
  6. A Kúria megállapította, hogy ezt meghaladóan a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak megsértésére csak általánosságban hivatkozott, érvelése tartalmában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmére vonatkozott az önkormányzati tulajdonú gépjármű bérlésének – eltérő – lehetősége kapcsán. Ezt az érvelést értékelte a Kúria, elfogadva, hogy a kérelmező által a jogorvoslat során felhozott új tények oksági kapcsolatban állnak a kifogás eredeti tárgyával, az abban sérelmezett magatartással.
  7. A Kúria hangsúlyozza: az, hogy egy önkormányzat lehetőséget biztosít a tulajdonában álló gépjármű bérlésére, önmagában nem sérti a választási alapelveket még akkor sem, ha a bérlő azt kampánytevékenységgel összefüggésben használja fel. Az esélyegyenlőség kúriai gyakorlatához kapcsolódóan a kérelmező lényegében arra hivatkozott, hogy a gépjármű bérlésének lehetősége a többi jelölt számára nem volt ismert és nem is volt adott. Ezeket az állításait azonban semmivel sem bizonyította, így azokat a Kúria elfogadni nem tudta (ld. e tekintetben: Kvk.IV.37.157/2006/6.). Ugyancsak bizonyítatlan állítások maradtak a menetlevél és a pénzügyi bizonylat hiányával kapcsolatos előadások, amelyek kapcsán a kérelmező azt is elmulasztotta megjelölni, hogy azok – igazolásuk esetén – miként támaszthatták volna alá a megjelölt alapelvi kifogását. 
  8. A kérelmező állította a Ve. 43. § (1) és (4) bekezdésének, továbbá 218. § (1) bekezdésének sérelmét amiatt, hogy az NVB a hivatalosan ismert tényeket nem vette figyelembe, a bizonyítékokat nem megfelelően mérlegelte és nem a rendelkezésre álló adatok alapján döntött. Ezen állításait azonban nem fejtette ki: nem részletezte, milyen tényeket, adatokat nem vett figyelembe az NVB, mely bizonyítékot mérlegelt tévesen. Mindösszesen arra utalt, hogy az I. rendű érintett tudomással bírt a bérlet lehetőségéről és azzal élt is. Ugyanakkor a kérelmező állításával szemben az NVB a határozatában a rendelkezésére álló iratok alapján jutott arra a megállapításra, hogy a vizsgált időszakra vonatkozó bérleti szerződést nem az I. rendű érintett, mint bérlő írta alá, így képviselőjelölt a szerződésnek nem is volt alanya. A kérelmező ezzel ellentétes állítása iratellenes. 
  9. A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme mentén megállapította, hogy az NVB a határozatában jogszabálysértés nélkül vonta le azt a következtetést, hogy a kérelmező által kifogásolt magatartás a megjelölt alapelvek sérelmét nem okozta.
  10. Minderre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma 

  1. Az, hogy egy önkormányzat lehetőséget biztosít a tulajdonában álló gépjármű bérlésére, önmagában nem sérti a választási alapelveket még akkor sem, ha a bérlő azt kampánytevékenységgel összefüggésben használja fel.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű közigazgatási nemperes eljárási illeték viselésére a kérelmező a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles, tekintettel arra, hogy az Itv. 5. § (2)-(4) bekezdései szerinti nyilatkozatot nem csatolt. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  3. A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2026. március 10.  

Dr. Remes Gábor s.k. a tanács elnöke 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró 
Dr. Cséffán József s.k.bíró 
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró 
Dr. Szilas Judit s.k.bíró