Kvk.I.39.017/2026/5. számú határozat

A Kúria 
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.017/2026/5.

A tanács tagjai: 

dr. Kalas Tibor a tanács elnöke 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró 
dr. Figula Ildikó bíró 
dr. Heinemann Csilla bíró 
dr. Tóth Kincső bíró

A kérelmező: Közösen Balmazújvárosért Egyesület  
                      (székhely: Cím2, elnöke: név, cím6) 

A kérelmező jogi képviselője: Dr. Rab Ferenc Ügyvédi Iroda 
                                                  eljár: dr. Rab Ferenc ügyvéd 
                                                  (Cím5)

Az érintett:  Nagy Zoltán 
                     (Cím3)

Az érintett jogi képviselője: dr. Papp Flóra Mária egyéni ügyvéd 
                                              (Cím4)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:  a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 9/2026. (II. 19.) számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottság 9/2026. (II. 19.) számú határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, a támadott részében részben és akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy Nagy Zoltán jelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 143. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezését, ezt meghaladóan helybenhagyja. 

A nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. 

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

  1. A kérelmező a 2026 február 10. napján kelt, jogi képviselő útján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Balmazújváros Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) benyújtott választási kifogásában vitatta a Balmazújváros 07. számú egyéni választókerületében 2026. február 8. napján megtartott időközi önkormányzati képviselő-választás eredményét. Kifogásában a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kérte jogszabálysértés megállapítását Nagy Zoltán jelölt (a továbbiakban: érintett), továbbá a jelen nemperes eljárásban részt nem vevő név1 szavazatszámláló bizottság delegált, valamint a cég1 kiadója vonatkozásában. Kérte a jogsértők eltiltását a további jogsértésektől, bírság kiszabását a választási kampány szabályainak súlyos megsértése miatt, továbbá a választás eredményének megsemmisítését és megismételt szavazás elrendelését. Az állított jogsértéseket egy összehangolt, a választói akaratot alapjaiban torzító folyamat részeiként tekintette.
  2. A kérelmező az érintett vonatkozásában annak megállapítását kérte, hogy az érintett és kísérete megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában, valamint 143. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket, amikor a szavazás napján a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben és annak bejáratánál (150 méteres védőövezeten belül) a választói akarat befolyásolására alkalmas, demonstratív tevékenységet folytatott. Előadta, hogy a csatolt tanúnyilatkozatok (tanúk) egybehangzóan rögzítik, hogy az érintett a szavazás napján több időpontban (pl. 08:00, 09:15, 14:40, 15:45, 16:00 órakor) tartósan a szavazóhelyiségnek helyt adó Kalmár Zoltán Tagintézmény aulájában és főbejáratánál tartózkodott. Álláspontja szerint név2  tanúnyilatkozata kiemelten bizonyítja, hogy az érintett az épületben nem szavazási céllal tartózkodott, hanem „koordinációs tevékenységet” végzett és a beékezett választókkal interakcióba lépett, s ez kimeríti a tiltott kampánytevékenység fogalmát. A kifogás lényege, hogy az érintett órákon át tartó jelenléte folyamatos kontroll alatt tartotta a választókat, a személyes jelenléte és az interakció biztosította a mozgósított szavazók leszállítását a helyszínre és a helyszíni pszichikai nyomásgyakorlást. Hivatkozott arra, hogy a szavazatkülönbség mindössze 28 szavazat, amelyet a jogsértés potenciális hatása számszakilag meghaladja. 
  3. A kérelmező a kifogás mellékleteként tanúnyilatkozatokat, fényképfelvételeket és videofelvételeket csatolt. 
  4. A HVB a 2026. február 13. napján megtartott ülésén meghozott 14/2026. (II. 13.) számú határozatában (a továbbiakban: 14/2026. határozat) megállapította, hogy az érintett megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 143. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket, az érintettet eltiltotta a további jogsértéstől, valamint 25.000 forint mértékű bírságot szabott ki vele szemben. A HVB a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy értékelte, hogy egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az érintett tanúsított magatartása kampánytevékenységnek minősül, amely a szavazás napján történt, miközben a szavazás folyamatban volt. A kampánytevékenység közterületen, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, valamint az iskola épületében, az aulában történt. A bírság kiszabása során figyelembe vette a jogsértés súlyát és időtartamát, mert az érintett a kampánytevékenység területi korlátait sértette meg és a megjelölt épület bejáratától számított 150 méteres távolságban azt úgy fejtette ki, hogy az épület a videófelvételeken és a fényképfelvételeken egyértelműen felismerhető, továbbá a 8 tanú nyilatkozata is egyértelműen alátámasztja. 
  5. A HVB a 14/2026. határozatában név1 tekintetében megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés megsértését és eltiltotta a további jogszabálysértéstől, míg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és d) pontjára nézve a kifogást elutasította. A cég1 tekintetében benyújtott kifogás hatáskör hiánya miatt áttételre került a Hajdú-Bihar Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). 
  6. A HVB a 14/2026. határozatában a választási eredmény megsemmisítésére és megismételt szavazás elrendelésére irányulóan a kifogást elutasította. Ennek indokaként rögzítette, miszerint nem látta bizonyítottnak, hogy a kifejtett kampánytevékenységgel olyan mértékű jogsértés valósult volna meg, amely érdemben befolyásolta volna a választáson született eredményt. 
  7. A HVB 14/2026. határozata ellen a kérelmező, az érintett és név1 külön-külön fellebbezést nyújtottak be. 

A TVB 9/2026. (II. 19.) számú határozata

  1. A TVB a 2026. február 19. napján meghozott 9/2026. (II. 19.) számú határozatában (a továbbiakban: 9/2026. határozat) - a benyújtott fellebbezések alapján, azokat a Ve. 230/A. §-ában foglaltak szerint egy eljárásban elbírálva - a HVB 14/2026. határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította. A határozat meghozatala során - egyebek mellett - a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában; a 141. §-ában, a 143. § (1) bekezdésének  a) és b) pontjában; a 218. §-ában, 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében, 230/A. §-ában, a 231. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazta. 
  2. A TVB a 9/2026. határozat indokolásában rögzítette, hogy az érintett - saját maga által sem vitatottan - a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint ezen épületnek a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen jelen volt. A TVB úgy értékelte, hogy a jelölt a szavazata leadásához feltétlenül szükséges időnél hosszabb időtartamban tartózkodott a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben és ott még telefonált is, azonban azzal kapcsolatban nem lehetett érdemi következtetést levonni, hogy az a magatartása olyan jellegű volt, amely a választói akarat befolyásolását célozta volna. A telefonbeszélgetés tartalmára vonatkozóan adat sem merült fel, így a kifogás és a kérelmező fellebbezésének azon hivatkozása, hogy az érintett az aulából irányította és szervezte volna a szavazók helyszínre szállítását, vagy ott aktív tevékenységével torzította volna a szavazók választói akaratát, teljes mértékben feltételezésen alapul, csupán az állítás szintjén maradt. A TVB a 9/2026. határozat indokolásában rámutatott, hogy a kérelmező fellebbezése iratellenesen rögzíti tényként, hogy az újonnan benyújtott nyilatkozatot tevő tanúk egybehangzóan állítják, hogy az érintett a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének aulájából, mint operatív központból, telefonon koordinálta a választók szervezett szállítását, holott ilyen állítás egyáltalán nem olvasható a tanúnyilatkozatokban. 
  3. A TVB a 9/2026. határozat indokolásában rögzítette, hogy nem bizonyított, hogy volt-e és pontosan milyen tartalmú interakció az érintett és a választópolgárok között az iskola bejáratánál, már csak azért sem,  mert a videófelvételeken is az látható, hogy az ott elhaladó polgárokkal a hivatkozott csoport tagjai, köztük az érintett, semmilyen interakcióba nem lép, legfeljebb egy üdvözlés vehető ki. A TVB úgy értékelte, hogy a szervezett formában, csoportosan végzett politikai nyomásgyakorlás és kampánytevékenység az állítás szintjén maradt. 
  4. A TVB megállapítása szerint tényként kezelhető az érintett huzamosabb jelenléte a Ve. 143. §-a által tiltott területen, hiszen általa sem vitatottan legalább 20 percet tartózkodott az iskola közterületre nyíló kapujánál, valamint a szavazáshoz feltétlenül szükséges mértéknél tovább tartózkodott az aulában, amíg a párjának megmutatta iskolai gyerekkori fényképét.
  5. A TVB a bizonyítékok értékelése, a feltárt tények és körülmények alapján - figyelembe véve  a Kúria kialakult joggyakorlatát is (Kvk.IV.39.185/2024/., Kvk.IV.37.819/2020/4., Kvk.I.37.703/2019/2., Kvk.IV.39.198/2024/4.) - arra a következtetésre jutott, hogy önmagában az érintettnek a szavazáshoz szükségesnél valamivel hosszabb ideig történő puszta jelenléte a tilalmazott területen, mindenféle aktív, agitatív tevékenység, cselekvés nélkül, nem alapozza meg a Ve. 143. §-a szerinti szabályozás sérelmének megállapítását. Rögzítette, hogy a puszta jelenlét értékelésénél jelentősége van a tilalmas területen való tartózkodás időtartamának, amelyre nézve jelen esetben ellentmondó bizonyítékok állnak rendelkezésre. A jelen esetben bizonyítható, legfeljebb kb. 20 perc időtartamú jelenlét a közterületen, egyértelmű aktív magatartás hiányában, önmagában nem tartotta elégségesnek a jelenlét kampánytevékenységként történő minősítéséhez. Bármiféle aktív, agitáló magatartásra a választópolgárok irányába nem talált egyértelmű bizonyítékot, a képfelvételek inkább azt támasztják alá, hogy ilyen nem történt. Ilyen magatartás pedig feltétele lenne a kampánytevékenység megállapításának, amely kampánytevékenység a Ve.-ben meghatározott területen tiltott. 
  6. A TVB nem tartotta megállapíthatónak a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének a sérelmét. Kifejtette, hogy a joggyakorlat a választás tisztaságának megóvása alapelvét azzal hozza összefüggésbe, miszerint azt az sérti meg, aki úgy gyakorolja jogát, teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti és ezáltal politikai ellenfelei választási esélyeit csökkenti. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a TVB nem tapasztalt ilyen helyzetet. 
  7. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve körében kifejtette, hogy a jogrendszer egészét átható követelmény szerint a jogintézményekkel annak címzettjei célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek. Rámutatott, hogy a Kúria már számos eseti döntésében (pl. Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.II.37.394/2015/2.) kifejtette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Jóhiszeműen gyakorolja a jogát az, aki - az elvárható gondosság tanúsítása mellett - a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róluk. A TVB ennek kapcsán rögzítette, hogy a jelöltnek, mint állampolgárnak is joga van a közterületen való tartózkodásra, csakúgy, mint bármely más természetes személynek. Jelölti minőségétől nem tekinthet el, a választás mikéntjével tisztában kell lennie, elvárható, hogy felismerje, hogy magatartása sértheti a választási eljárás egyes előírásait, illetve alapot adhat számára is hátrányos feltételezéseknek, jogorvoslati kezdeményezéseknek. Ugyanakkor a TVB arra a következtetésre jutott, hogy az érintett jelen esetben nem tanúsított olyan magatartást, amely arra engedne következtetni, hogy akár ezt az alapelvet is megsértette volna, sőt a csatolt videók éppen ennek ellenkezőjét támasztják alá, így a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában rögzített alapelv megsértése megállapításának sincs helye.
  8. A TVB megváltoztatta a HVB 14/2026. határozat szankcióra vonatkozó részét is, mivel az érintett általi jogsértés hiányában vele szemben szankció sem volt alkalmazható. A szavazás megismétlésével kapcsolatos kérelemmel összefüggésben rögzítette, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható, de amennyiben a kérelemmel érintett bármely jogszabálysértés megállapítható is lett volna, e szankció akkor sem lett volna alkalmazható. 

A bírósági felülvizsgálati kérelem

  1. A kérelmező, mint a Közösen Balmazújvárosért Egyesület elnöke és törvényes képviselője, jogi képviselővel eljárva - a TVB-hez 2026. február 21. napján 14 óra 34 perckor e-mail útján - bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a TVB által hozott 9/2026. számú határozattal szemben, a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) pontja alapján, azaz jogszabálysértésre hivatkozással. Kérte a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a TVB 9/2026. határozatának megváltoztatását és annak megállapítását, hogy az érintett elkövette a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontjába, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjába ütköző jogsértést. A jogsértés súlyára és a választás eredményére gyakorolt érdemi kihatásra figyelemmel, a határozat megváltoztatásával egyidejűleg kérte a Ve. 218. § (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés alapján az érintettel szemben 500.000 forint összegű választási bírság kiszabását, valamint a jogsértésnek a választási eredményt érdemben befolyásoló voltára figyelemmel kérte az adott szavazókörben a szavazás eredményét megállapító választási bizottsági határozat - a 8/2026. (II. 8.) HVB határozat - megsemmisítését a Ve. 218. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alapján és a szavazás megismétlésének az elrendelését.
  2.  Kifejtette, hogy a kérelmező jelölőszervezet érintettsége a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése alapján expressis verbis fennáll, e körben hivatkozott a Kúria joggyakorlatára (Kvk.I.37.513/2019/2.), amely szerint az érintettséghez közvetlen jogi vagy ténybeli kapcsolat szükséges. Ez esetében fennáll, mivel az adott választókerületben önálló jelöltet állító szervezet, a kialakult szavazatkülönbség 28 szavazat, így a támadott kampánysértés és a választási szervek döntése közvetlenül és okszerűen kihatott az általa állított jelölt mandátumszerzési esélyére, a szervezet jogi érintettsége vitathatatlan. Előadta, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (1) bekezdésében meghatározott háromnapos jogvesztő határidőn belül nyújtotta be. 
  3. Álláspontja szerint a TVB 9/2026. határozata súlyosan sérti a Ve. 141. §-át, a 143. § (1) bekezdésének b) pontját, a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontját, 43. §-ának (1) és (5) bekezdését, valamint az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdését és XXVIII. cikkének (7) bekezdését. Hivatkozott a kampánytevékenység objektív fogalma tekintetében téves jogalkalmazásra, mivel a TVB azáltal, hogy a jogsértés megállapítását az aktív agitáció szubjektív célzatához kötötte, fennáll a Ve. 141. §-ában foglalt rendelkezés megsértése. Hivatkozott a Ve. dogmatikai rendszer szerinti kampánytevékenységre, amely minden olyan cselekményt magában foglal, amely objektíve alkalmas a választó akarat befolyásolására. Utalt arra, hogy a Kúria töretlen gyakorlata (Kvk.I.39.245/2022/3.) is megerősíti a kampánytevékenység objektív jellegét. Előadta, hogy az érintett (jelölt) ismertségére tekintettel a szavazóhelyiség közvetlen környezetében történő demonstratív jelenléte „élő plakátként” funkcionált, amely önmagában kimeríti a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző tiltott kampánytevékenységet. 
  4. Sérelmezte a bizonyítékok iratellenes és okszerűtlen mérlegelését, valamint a tartalom szerinti elbírálás hiányát. Álláspontja szerint a TVB a Ve. 43. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon, a szabad bizonyítás elvét megsértve rekesztett ki a bizonyítékok köréből egybehangzó tanúvallomásokat, kizárólag azok formai (szerkezeti) hasonlósága okán. Utalt a Kúria Kvk.I.39.181/2024/6. számú határozatára, amely egyértelműen rögzíti, hogy az azonos szerkezet önmagában nem erodálja a vallomások bizonyító erejét. Hangsúlyozta, hogy az eljáró választási szervek nem bújhatnak formai kifogások (a tanúvallomások sablonossága) mögé az érdemi vizsgálat elkerülése végett. Hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 6. §-ának rendelkezésére, miszerint a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt a Kp. kifejezetten előírja, s azokat a Kp. rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Kiemelte a Kp. 2. §-ának (4) bekezdéséből következő, a nyilatkozatok tartalom szerinti elbírálásának kötelezettségét, ami összhangban áll a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 110. § (3) bekezdésében foglaltakkal. Álláspontja szerint ezen garanciális szabály megsértése a TVB eljárását alapjaiban teszi jogsértővé. 
  5. Kifejtette továbbá, hogy a TVB a józan ész szabályaival kollidáló módon fogadta el az érintett életszerűtlen védekezését, és iratellenesen állapította meg a jogsértés időtartamát, mivel a tanúnyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy az érintett nem csupán 20 percet tartózkodott a helyszínen, hanem visszatérően és hosszan tartó időblokkokban folytatott befolyásoló tevékenységet. E körben utalt az egyes tanúnyilatkozatokon feltüntetett időpontokra, illetve időtartamokra, amely bizonyítékok álláspontja szerint megcáfolhatatlanul igazolják, hogy az érintett a nap folyamán többször is, 13 órától kezdve a késő délutáni időszakig (többek között legalább 15:45  és 16:15 között egybefüggően) a védőövezeten belül tartózkodott. A TVB által elfogadott „fényképnézegetős” védekezést kirívóan életszerűtlennek tartja.   
  6. Hivatkozott a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére, mivel az érintett magatartása súlyosan kollidál a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt követelménnyel, a közterületen való tartózkodás általános jogának visszaélésszerű, a kampánytilalom kijátszására irányuló alkalmazása nem részesülhet jogi védelemben.
  7. Állítása szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok tételes, időrendi analízise alapján egzakt matematikai bizonyossággal megállapítható, hogy a tiltott kampánytevékenységgel érintett választópolgárok száma a 28 szavazatból álló szavazatkülönbséget többszörösen meghaladta. A tanúk egymástól elkülönülő időpontokban és idősávokban észlelték a jogsértést és az érintett választópolgárok számát. Az bírósági felülvizsgálati kérelem e részében hivatkozott három tanúvallomás alapján, az idősávok jogi és logikai szintéziséből következően az érintett a 14:40, a 15:45 és a 16:15 közötti intenzív periódusokban kumuláltan mintegy 60-120 választópolgárral lépett kontaktusba a védőövezeten belül. Már egyetlen, önmagában vizsgált 30 fős halmaz is matematikailag meghaladja a mandátum sorsát eldöntő 28 szavazatot, a jogsértések együttes halmaza kétséget kizáróan bizonyítja az objektív és érdemi kihatást a választás végeredményére. 

Az érintett Kúria felhívására tett nyilatkozata

  1. Az érintett írásbeli nyilatkozatában kérte a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását és a TVB 9/2026. határozatának a helybenhagyását a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) [helyesen: a)] pontja alapján, annak helyes indokaira tekintettel. Hangsúlyozta, hogy jelen eljárás tárgyát nem az időközi választás eredményét megállapító 8/2026. (II. 8.) HVB határozat, hanem a kérelmező kifogását elbíráló TVB 9/2026. határozat jogszerűségének vizsgálata képezte, s a Kúria Kvk.IV.39.198/2024/4. számú végzésének indokolására utalva előadta, hogy álláspontja szerint a Kúriának a bírósági felülvizsgálati kérelemhez kötöttség elve miatt „a választás eredményét megállapító választási bizottsági határozat” megsemmisítésére még kivételesen sincs hatásköre. Erre figyelemmel az esetleges jogsértés megállapítása sem eredményezheti a választás eredményének megsemmisítését és új szavazás elrendelését. 
  2. A Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontja szerinti jogsértések megállapítása és 500.000 forint összegű bírság kiszabása iránti kérelem tekintetében rámutatott, hogy önmagában a jelöltek közötti szavazatkülönbség semmilyen formában nem befolyásolja az állítólagos jogsértés súlyát, továbbá az Alaptörvény rendelkezéseinek megsértésére önmagában bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapítható. Álláspontja szerint a jelölt ismertsége nem tekinthető kampánytevékenységnek, és különösen nem élő plakátnak. Utalt a Kúria Kvk.III.39.183/2024/5. számú határozatára, amely szerint kampánytevékenység akkor valósul meg, ha a képviselőjelölt aktív, agitáló tevékenységet folytat, vagy a jelölt mellett aktív, agitáló tevékenység zajlik. Jelen esetben ilyen tevékenységre utalás nincs. Álláspontja szerint a Kúria további határozataiból {Kvk.37.819/2020/4., Kvk.IV.39.198/2024/4.} az a következtetés vonható le, hogy aktív, agitáló tevékenység hiányában kampánytevékenység nem valósul meg. Álláspontja szerint a Facebook posztok sem értékelhetőek kampánytevékenységnek, ez a Kúria Kvk.I.37.703/2019/2. számú határozatában foglaltakból is következik. Kampánytevékenység hiányában pedig nincs jelentősége annak, hogy a bizonyítékok tekintetében a TVB milyen formai kifogásokat fogalmazott meg. Emellett utalt arra, hogy a TVB tartalmi értékelést is végzett a hivatkozott tanúvallomások kapcsán.
  3. Előadta, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben foglaltak nem bizonyítják, hogy a választás eredményére érdemi kihatás valósulhatott meg, továbbá állította, hogy kampánytevékenységet nem folytatott, így annak nem is lehetett érdemi kihatása.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogsértés megállapításának hiányát vitató részében megalapozott, ezt meghaladóan alaptalan, a következők szerint.
  2. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet először alaki szempontból vizsgálta. Ennek során a Ve. 222. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján megállapította, hogy a kérelmező érintettsége fennáll, mivel a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a perbeli választókerületben önálló jelöltet állító egyesületként terjesztette elő, így az érintettséghez megkövetelt közvetlen kapcsolat fennáll. A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, a kérelmezőt ügyvéd képviseli, a benyújtott felülvizsgálati kérelmen a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően minősített elektronikus aláírás szerepel, ezért a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemben bírálta el.
  3. A Kúria kiemeli, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben a TVB 9/2026. határozat jogszerűségét az érintettre vonatkozó részében vitatta, így jelen eljárásban a TVB 9/2026. határozat jogszerűsége kizárólag a vitatott részben volt vizsgálható. A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező az adott szavazókörben a szavazás eredményét megállapító választási bizottsági határozat - a 8/2026. (II. 8.) HVB határozat - megsemmisítését és a szavazás megismétlésének az elrendelését is kérte, a Ve. 218. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alapján, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálati kérelmében a kifogása folytán hozott másodfokú határozat jogszerűségét vitatta, a szavazás napján történtek miatt állított jogsértések megállapítását kérte, így a kifogást elbíráló határozathoz kapcsolódó, a Ve. 228. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidő állt a Kúria rendelkezésre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálására.
  4. A Kúria rámutat arra, hogy a kúriai gyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve. rendelkezései folytán a bírósági felülvizsgálatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét, így a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt (Kfv.IV.37.316/2014/2., Kvk.IV.37.657/2019/3.).
  5. A Kúria a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység értelmezése körében helytállónak értékelte a kérelmező azon hivatkozását, miszerint a TVB a kampánytevékenység objektív fogalma tekintetében téves jogalkalmazással hozta meg határozatát. A Ve. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A TVB a 9/2026. határozat meghozatala során úgy értelmezte, hogy az érintett nem használt fel kampányeszközt, továbbá nem folytatott olyan tevékenységet, amely a választói akarat befolyásolását vagy annak megkísérlését célozta volna. A kérelmező helytállóan mutatott rá, hogy a jogsértés vizsgálatát a TVB az aktív agitáció szubjektív célzatához kötötte, ez pedig nem felel meg a kampánytevékenység Ve. 141. §-ában foglalt rendelkezésnek.
  6. A Kúria utal a Kvk.IV.39.185/2024/6. számú határozatra, amelyben már vizsgálta, hogy értékelhető-e a képviselőjelölt szándéka a kampány-tilalom körében. Ennek során az általánosság szintjén azt is hangsúlyozta, hogy „a Ve. 143. § (1) bekezdése szerinti kampány-tilalom körében nem értékelhető a képviselőjelölt szándéka, mert e jogszabályi rendelkezés kimentési ok meghatározása nélkül tiltja a szavazás napján a kampánytevékenységet. Azt tehát, hogy egy képviselőjelölt a kampánytevékenységet milyen szándékkal folytatja, e jogszabályi rendelkezés nem értékeli, kizárólag az eredményt, tehát magát a kampányolási tevékenységet. Vagyis a Ve. szabályozási rendszerében minden olyan tevékenység kampánytevékenységnek tekintendő, függetlenül a tevékenységet kifejtő szándékától, amely a választói akaratot befolyásolja, vagy annak befolyásolását eredményezheti.” {Kvk.IV.39.185/2024/6. [69] bekezdés}.
  7. A tiltott kampánytevékenység értékelése tehát objektív alapú, nem kötődik a jelölt szándékához, nem kíván meg célzatos magatartást. A kérelmező által hivatkozott, a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés fennállását a TVB téves jogértelmezés mentén kötötte szubjektív szemponthoz, így helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy nem áll fenn 143. § (1) bekezdés b) pontjának érintett általi megsértése. E jogsértés megállapításához vagy annak hiányához nem elegendő azon tények, körülmények értékelése, amelyet a TVB a 9/2026. határozatában rögzített, azaz annak megállapítása, hogy kampányeszköz használata fel sem merült, továbbá önmagában az érintettnek a szavazáshoz szükségesnél valamivel hosszabb ideig történő puszta jelenléte a tilalmazott területen, mindenféle aktív, agitatív tevékenység, cselekvés nélkül nem eredményezi a tiltott kampánytevékenységet. A Kúria hangsúlyozza, hogy kampányeszköz használata hiányában is az eset összes körülményét vizsgálva kell értékelni, hogy a képviselőjelöltnek a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen való jelenléte minősíthető-e kampánytevékenységnek. E körben figyelembe veendő, hogy a Ve. 141. §-a nem tartalmaz kimerítő felsorolást arra nézve, mi minősül kampánytevékenységnek. Lényegében bármely, a választói akarat befolyásolására alkalmas magatartás e körbe esik.
  8. A kérelmező a Ve. 141. § sérelmére hivatkozott, ennek kapcsán a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az érintett által megvalósított jogsértés megállapítását kérte, így a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem keretei között ennek fennállását vizsgálhatta. A  Kúria az eset összes körülményét megvizsgálva megállapította, hogy a TVB az érintett tiltott helyen, legalább 20 percet elérő tartózkodását elfogadta, azonban csak a puszta jelenlétét értékelte, annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy az érintett képviselőjelöltként van jelen - mások mellett - a polgármester társaságában a kampánytilalommal érintett területen, amely megjelenési mód a kérelmező által hivatkozott demonstratív jelenlétként, „élő plakát”-ként eredményezheti a választói akarat befolyásolását. A Ve. tiltja a szavazóhelyiséget is magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres körzeten belül a plakát kihelyezését, akkor ugyanennek a tilalomnak kell érvényesülnie a képviselőjelölt polgármester társaságában történő demonstratív (a szavazati jog gyakorlásához szükséges időt meghaladó és épp a bejáratnál megvalósuló) jelenléte esetében is, hiszen mindkét eset a képviselőjelölt népszerűsítését célozza. A Kúria már rámutatott arra, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti relatív kampánytilalom következtében a jelölteknek körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy magatartásukkal - ideértve jelenlétüket is - a tilalmazott területen és más módon a választók döntésének befolyásolására módot ne adjanak {Kvk.IV.39.198/2024/4. [30]}. Ennélfogva az érintett a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tiltott kampánytevékenység jogsértést megvalósította. 
  9. A Kúria a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést annak ellenére is fennállónak értékeli, hogy az érintett írásbeli nyilatkozatában állítja, miszerint nem valósított meg kampánytevékenységet. Az érintett által e körben hivatkozott kúriai határozatok összeségében azt tükrözik, hogy mindig az adott ügy egyedi körülményei alapján kell értékelni, hogy a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalmazott területen való jelenlét megvalósít-e tiltott kampánytevékenységet. Jelen ügyben ilyen egyedi körülmény a polgármester társaságában való jelenlét, amely alkalmassá teszi az érintett kampánytilalmi területen való huzamosabb jelenlétét a választói akarat befolyásolhatóságára, ekként megalapozza a tiltott kampánytevékenység megállapítását. 
  10. A Kúria nagyobb részt nem adott helyt a bizonyítékok iratellenes és okszerűtlen mérlegelésére, a Ve. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabad bizonyítás elvének megsértésére alapított hivatkozásnak. A kérelmező ugyanakkor helyesen mutatott rá arra, hogy a tanúvallomások azonos szerkezete nem erodálja a vallomások tartalmát {Kvk.I.39.181/2024/6.}. A tanúvallomások érdemi vizsgálata tehát valóban nem volt mellőzhető. A Kúria megállapította, hogy a TVB a 9/2026. határozatának indokolásában a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Ve. 43. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően, egyenként és összességében értékelte, a tanúvallomások, a fényképek és a videófelvételek vonatkozásában külön-külön és összességében is megállapításokat tett. A Kp. 6. §-ában, 2. §-ának (4) bekezdésében és a Pp. 110. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése sem állapítható meg. A kérelmező ezen hivatkozásában figyelmen kívül hagyta, hogy a TVB a 9/2026. határozat meghozatala során elvégezte a tanúvallomások egyenként és egymással illetve további bizonyítékokkal összességében való értékelését is, amely értékeléssel a fentiek miatt, részben nem értett egyet. 
  11. Az F2-F7 számú tanúnyilatkozatok tekintetében a TVB valóban tett formai/szerkezeti megállapításokat (szó szerinti azonosság, kettő nem is balmazújvárosi, hanem hajdúdorogi lakostól származik, a nyilatkozatok mindegyike szó szerint azonos módon azt állítja, hogy a jelölt és a társaságában tartózkodó személyek a szavazóhelyiségbe érkező választópolgárokhoz fordultak, velük verbális vagy non-verbális interakciót kezdeményeztek, mely tevékenységet szervezett formában, csoportosan végezték). Emellett azonban a TVB elvégezte azok tartalmi értékelését is, ennek során helytállóan rögzítette, hogy e tanúnyilatkozatok konkrétumot nem tartalmaznak az állítólagos interakció módjára, körülményeire és tartalmára vonatkozóan. A TVB rögzítette ugyan, hogy a nyilatkozatokban említett „politikai nyomásgyakorlás” és a „választópolgárok nem tudtak befolyásolástól mentesen belépni a szavazóhelyiség épületébe” állítások feltételezésnek, véleménynek tekinthetőek, amely álláspontja kialakításánál figyelemmel volt arra is, hogy igen életszerűtlen az, hogy több (jelen esetben konkrétan hat) tanú szóról szóra ugyanolyan tartalmú vallomást tegyen. Ezt a tényt kiemelten értékelte. Ez az értékelt szempont azonban nem eredményezte a tartalmi értékelés hiányát, emellett a TVB más bizonyítékok, így a fényképek és a videófelvételek alapján is arra a következtetésre jutott, hogy a választópolgárokkal való verbális interakció nem bizonyított, non-verbális interakcióként pedig egyetlen üdvözlésnek tűnő mozdulat volt azonosítható. A TVB tehát - a kérelmező állításával ellentétben - a bizonyítékok tartalmi értékelésével hozta meg határozatát, amelyben a jogsértések fennállásának hiányát túlnyomó részben helyesen állapította meg, így a Kúria a TVB 9/2026. határozatát kizárólag a Ve. 143. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés érintett általi megvalósítása körében változtatta meg. 
  12. A kérelmező nem kellő megalapozottsággal állította, hogy a tanúnyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy az érintett nem csupán 20 percet tartózkodott a helyszínen. A Kúria hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló tanúnyilatkozatok nem ugyanazon időtartamokat fedik le, van olyan tanúnyilatkozat, amelyik nem is időtartamot csak egy időpontot jelöl, így a tanúnyilatkozatok nem támasztják kétséget kizáróan alá az érintettnek a Ve. 143. §-a által tilalmazott helyszínen való tartózkodása állított időtartamát. A tartózkodási időt a fényképek és a videófelvételek sem bizonyítják. Ami kétséget kizáróan megállapítható, az az, hogy az érintett az általa, mint választópolgár által a szavazás leadásához szükséges időtartamnál indokolatlanul hosszabb időtartamban tartózkodott a TVB által a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vizsgált helyszínen. Erre a szükségesnél hosszabb időtartamra a TVB a 9/2026 határozat indokolásában utalt is, amikor rögzítette, hogy „[…] tényként kezelhető a jelölt huzamosabb jelenléte a Ve. 143. §-a által tiltott területen. Hiszen általa sem vitatottan legalább 20 percet tartózkodott az iskola közterületre nyíló kapujánál, valamint a szavazáshoz feltétlenül szükséges mértéknél tovább tartózkodott az aulában, amíg a párjának megmutatta iskolai gyerekkori fényképét.”. A TVB a 9/2026 határozat indokolásában nem pusztán a „fényképnézegetést” vette figyelembe, hanem azt is értékelte, hogy a kérelmező által becsatolt fényképek és videofelvételek alátámasztják-e akár a Ve. 143. §-a által tiltott területen tartózkodás időtartamát, akár a kérelmező által hivatkozott interakciót, megfélemlítést vagy politikai nyomásgyakorlást. 
  13. A kérelmező jogorvoslati jogát gyakorolta, fellebbezését a TVB érdemben elbírálta, arról kellően indokolt határozatban döntött, amelynek meghozatala során a tisztességes eljárás követelménye érvényesült, a kérelmező által hivatkozott, az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése és XXVIII. cikkének (7) bekezdése szerinti jogsértést a TVB nem követett el.
  14. A kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogsértés megállapítását kérte, de annak indokát nem fejtette ki, ezáltal nem volt megállapítható, hogy milyen érvek mentén vonja kétségbe a TVB 9/2026 határozatának azon indokolását, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása szerinti alapelv sérelmét a joggyakorlat „[…] azzal hozza összefüggésbe, miszerint a választás tisztaságának alapelvét az sérti meg, aki úgy gyakorolja jogát, teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti és ezáltal politikai ellenfelei választási esélyeit csökkenti.” A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a TVB helyesen jutott arra a következtetésre, hogy ilyen helyzetet nem tapasztalt, ezért az említett alapelv megsértésének nincsen helye, s a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében sem támasztotta alá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti alapelv megsértése miként állna fenn.
  15. A Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét sem értékelte megállapíthatónak, mivel a kérelmező azon hivatkozását, hogy az érinett magatartása a közterületen való tartózkodás általános jogának visszaélésszerű, a kampánytilalom kijátszására irányuló alkalmazása lenne, a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá.
  16. A kérelmező által a választás eredményére való érdemi kihatás körében kifejtett érvelés, így a rendelkezésre álló bizonyítékok tételes, időrendi analízise - hivatkozása ellenére - nem vezet egzakt matematikai bizonyossághoz, mivel a matematikai összegzés jelen ügyben nem eredményezne okszerű megállapítást. Nem bizonyított a Ve. 143. §-a szerinti tiltott területen való tartózkodás pontos időtartama, továbbá az sem, hogy a tiltott tartózkodás időtartama alatt megvalósult volna a szavazópolgárokkal verbális kommunikáció, az egy darab üdvözlésként azonosítható non-verbális kommunikáció pedig nem eredményezhet a kérelmező által elvárt megállapítást, abból ugyanis nem vonható le az a következtetés, hogy az érintett összesen mintegy 60-120 választópolgárral lépett volna kontaktusba. A TVB a 9/2026. határozatában kellő indokát adta annak, hogy a bizonyítékok értékelése alapján a verbális kommunikációt a kérelmező nem bizonyította, non-verbális kommunikációt pedig egy alkalommal értékelt megvalósultnak. A Kúria ezáltal megállapította, hogy a bizonyított állítások nem eredményezhetnek a választás végeredményére érdemi kihatást. 
  17. A fentiek alapján a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogsértés érintett terhére való megállapítása nem tette indokolttá a Ve. 218. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti bírság kiszabását. Tény, hogy a jelen határozattal megállapított jogsértés a szavazóhelyiség közelében, a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tiltott területen, azaz a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen valósult meg, azonban a jogsértéssel érintett szavazópolgárok köre a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elenyésző. 
  18. Mindezekre tekintettel a Kúria a TVB 9/2026. határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelemmel vitatott részében részben - kizárólag az érintett vonatkozásában a Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogsértés megállapítása tekintetében - a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatta, ezt meghaladóan a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alapján helybenhagyta.  

 A döntés elvi tartalma

  1. A Ve. 143. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogsértés akkor is megállapítható, ha a képviselőjelölt a tiltott kampánytevékenységhez kampányeszközt nem alkalmaz, de a tiltott területen való tartózkodása az eset összes körülményét - így a jelenlévők körét is - vizsgálva alkalmas a választói akarat befolyásolására.

Záró rész

  1. A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Ve. 229. §-ának (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. 
  2. A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme eredményre vezetett, ezért a Ve. 228. §-ának (2) bekezdése és a Kp. 35. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §-ának (6) bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-ának (5) bekezdése szerinti 10.000 forint összegű nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. 
  3. A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. 

Budapest, 2026. február 24. 

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke 
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró 
dr. Figula Ildikó s.k. bíró  
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró  
dr. Tóth Kincső s.k. bíró