Kgyk.VI.39.014/2026/7. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.014/2026/7.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

A felperes: felperes
                 (cím1)

A felperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd
                                  (cím2)

Az alperes: Budapest Rendőrkapitánya
                 (cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész

A Kúria az alperes 2026. február 5. napján kelt 01000-160/265-4/2026. rendb. számú határozatát - az ítélet alperessel való közlésének időpontjával - hatályon kívül helyezi.

A perben felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

A kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes képviselője 2026. január 14. napján a gyülekezési hatóságnak bejelentette, hogy 2026. február 14. napján 13.00 óra 30 perctől 17.00 óráig Budapesten, az V. kerület id. Antall József rkp. (Cipők a Duna parton emlékmű) – id. Antall József rkp. – Jászai Mari tér – Margit híd – Margit krt. – Ostrom utca – Bécsi kapu tér – Ostrom utca – Széll Kálmán tér útvonalon felvonulást kíván szervezni körülbelül 200 fő részvételével, 10 fő rendező biztosítása mellett. A gyülekezés célja: „Mondjunk nemet a gyűlöletre! Soha többé fasizmus!”. A gyülekezési hatóság 2026. január 15. napján kelt 01000-160/104-5/2026. rendb. számú, jogorvoslati kérelem hiányában véglegessé vált határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyen és időpontjában való megtartását megtiltotta.
  2. A felperes képviselője 2026. február 3. napján 11.00 órakor személyesen bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2026. február 14. napján 13.00 óra 30 perctől 17.00 óráig Budapesten, az V. kerület id. Antall József rkp. (cipők a Duna parton emlékmű) – id. Antall József rkp. – Jászai Mari tér – Margit híd – Margit krt. – Ostrom utca – Bécsi kapu tér – Ostrom utca –Széll Kálmán tér útvonalon felvonulást kíván szervezni körülbelül 200 fő részvételével, 10 fő rendező biztosítása mellett. A gyülekezés célja: „Mondjunk nemet a gyűlöletre! Soha többé fasizmust!”. 
  3. A bejelentés követően az alperes 2026. február 3. napján egyeztetést tartott a bejelentővel, aki elmondta, ő lesz a gyűlés vezetője, és kérdésre úgy nyilatkozott, hogy: „ez a gyűlés ugyanaz a gyűlés”, amelyet korábban, 2026. január 14. napján ugyanazon tartalommal és időpontra a felperes másik képviselője bejelentett, illetve amelynek bejelentésben megjelölt helyen és időpontban való megtartását a gyülekezési hatóság a 01000-160/104-5/2026. rendb. számú határozatával megtiltotta.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2026. február 5. napján kelt 01000-160/265-4/2026. rendb. számú határozatával a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13. § (1) bekezdése alapján a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta.
  2. Indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes képviseletében eljáró másik bejelentő korábban: 2026. január 14. napján ugyanazon időpontra jelentett be felvonulást, melynek szervező szerve, útvonala, időtartama, valamint célja teljesen megegyezik a keresettel érintett gyűlés elemeivel, és a 01000-160/104-5/2026. rendb. számú határozatával – amellyel szemben a szervező jogorvoslatot nem terjesztett elő – a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyen és időpontban való megtartását megtiltotta.
  3. Értékelte a bejelentő részéről a személyes egyeztetésen előadottakat, az előzményi gyűlések adatait, megkeresése alapján a Külügyminisztérium által küldött válasziratot, társszerv minősített okiratban foglalt bizonyítékait, a terrorizmus elleni nemzeti listáról, valamint az azon szereplőkkel szemben alkalmazandó korlátozó intézkedésekről és ezek hatályáról szóló 456/2025. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.) foglaltakat, a Kúria joggyakorlatát. 
  4. Mindezek alapján a közrend közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélyeztetését állapította meg, mert megalapozottan feltehető, hogy ellentétes érzelmű személyek támadó jelleggel léphetnek fel a gyűlésen résztvevőkkel szemben, valamint a szabadon csatlakozás okán azon részt venni szándékozó személyek összefüggésbe hozhatók a Korm. r. által terrorista csoportnak nyilvánított szervezetekhez kapcsolódó tevékenységgel. 

A kereset és a védirat

  1. A felperes keresetében a 01000-160/265-4/2026. rendb. számú határozat hatályon kívül helyezését és tevékenysége jogsértő következményeinek elhárítására az alperes kötelezését kérte.
  2. Jogi álláspontja szerint a gyülekezési hatóság által figyelembe vett ténybeli állítások nem alapozzák meg a közrendi tiltó ok feltehető bekövetkezését. A bizonyítékok egy része nem is a közrend veszélyeztetésére vonatkoznak, más részük a veszélyeztetést csak igen csekély mértékben valószínűsítik. Az alperes figyelmen kívül hagyott olyan releváns körülményeket, amelyek bizonyítják a közrendi tiltó ok alacsony valószínűségét.
  3. Kifogásolta, hogy alperes a gyűlésen várhatóan részt vevő személyek viselkedésére, cselekményeire a terrorizmus elleni nemzeti lista, a kormányzati információk és az előzményi gyűlések tapasztalatai alapján vont le következtetéseket.
  4. Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartásával a kereset elutasítását indítványozta. 
  5. A felperes a védiratban foglaltakra benyújtott észrevételében fenntartotta a keresetében kifejtett jogi álláspontját. 
  6. A Kúria eljáró tanácsa a minősített adatot tartalmazó okiratot megtekintette. 

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A Kúria a keresettel támadott határozat jogszerűségét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Kp.) a bíróság feladatáról rendelkező 2. § (4) bekezdése, a döntési jogkörét szabályozó 85. § (1)-(3) bekezdései, valamint - a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (1), (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1), (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  2. A Gytv. 11. § (1) bekezdése értelmében a közterületi gyűlés bejelentésének elintézésére a közigazgatási eljárások általános szabályait a Gytv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy a K.IV.40.000/2021/5. számú határozata [15] bekezdésében már kimondta: a bejelentés nem minősíthető kérelemnek, az alperes előtt a bejelentés vizsgálata és az esetleges egyeztetés a Gytv. 11. § (1) bekezdése ellenére nem kérelemre induló hatósági eljárás {hasonlóan: K.IV.40.001/2021/6.; Indokolás [13] bekezdés}. A Kúria a Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú ítélete [19], [20] bekezdéseiben a bejelentés elintézésének felfüggesztésével összefüggésben részletesen elemezte a Gytv. bejelentés elintézésére vonatkozó szabályainak és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek összefüggéseit. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés, a Gytv. 1. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, az Ákr. 7. § és 35. § együttes értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy a gyűlés bejelentése nem tekinthető a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait tartalmazó Ákr. 35. §-ában meghatározott – eljárást megindító – kérelemnek és a bejelentés folytán nem indul hatósági eljárás, a bejelentés elbírálása pedig nem az Ákr. 7. §-a szerinti hatósági ügy. Rámutatott továbbá, hogy a bejelentést követő együttműködés ebben az esetben az Ákr. 98-102. §-aiban szabályozott hatósági ellenőrzéshez hasonlítható. Mindezek rögzítése azért szükséges, mert ezekből következően a gyűlés bejelentésének elintézése egy sui generis eljárás, amely nem hatósági ügy, és ugyan hasonlítható a hatósági ellenőrzéshez, de nem az, mert sajátossága, hogy a gyülekezési hatóság a bejelentést intézi el.
  4. A továbbiakban a Kúria – ahogyan a gyülekezési hatóság – vizsgálta a konkrét bejelentést, amely az eljárást megindító kérelemhez annyiban hasonló bejelentői akaratnyilatkozat, hogy az alapján a gyülekezési hatóság megkezdheti a tényállás tisztázását, és e körben megtarthatja a bejelentést követő egyeztetést.
  5. A felperes 2026. január 14. napján bejelentette a 2026. február 14. napján 13.30 órától 17.00 óráig megtartani tervezett gyűlést, amelynek a bejelentésében megjelölt helyszínén és időpontjában történő megtartását a 2026. január 15. napján kelt, 01000160/104-5/2026. rendb. számú határozatával az alperes megtiltotta. A felperes a perbeli bejelentését követő egyeztetés során, az arról felvett jegyzőkönyv 3. oldalán rögzített nyilatkozata szerint, az alperes azon kérdésére, hogy: „ez a gyűlés különbözik-e a már elbírált gyűléstől” azt felelte: „a fentiekre reagálva elmondom, hogy ez a gyűlés ugyanaz a gyűlés”. A Kúria a felperes nyilatkozata, a megelőző eljárás iratanyaga, valamint az alperes közhírré tett – s mint ilyen, köztudomású – 01000160/104-5/2026. rendb. számú határozata alapján megállapította, hogy a két bejelentés szerinti gyűlés szervező szervezete, időpontja, helyszíne, illetve útvonala, valamint napirendje és célja megegyezik, azok ugyanarra a gyűlésre vonatkoznak. 
  6. A Kúria – joggyakorlata szerint - érdemben bírálta el azokat a kereseteket, amelyeket a bejelentést az Ákr. 46. §-a alapján visszautasító gyülekezési hatósági végzésekkel szemben terjesztettek elő (K.III.39.533/2020/2., K.III.39.536/2020/2., K.III.39.535/2020/2. és K.IV.39.999/2021/5.).
  7. Az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság visszautasítja a kérelmet, ha az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott. A Gytv. a gyülekezési hatóság által már véglegessé vált határozatával elintézett azonos tartalmú, ugyanazon – a perbeli esetben megtiltott – gyűlés megtartására vonatkozó bejelentés elintézésére nem rendelkezik különös eljárási szabályról, e tényállásra a gyülekezési hatóságnak ezért az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontját is megfelelően alkalmaznia kell. Meg kell tehát győződnie arról, hogy a Gytv. 10. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a szervezőre, a gyűlésre vonatkozóan a bejelentésben megjelölt tartalommal, jellemzőkkel a szervező már elintézett bejelentést terjesztett-e elő. Az alperes rögzítette határozatában a felperes arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy „ez a gyűlés ugyanaz a gyűlés”, illetve azt is, hogy a perbeli bejelentés és a korábban elintézett bejelentés ugyanarra a gyűlésre vonatkozik, de e tényt nem értékelte, és nem alkalmazta az ebből kényszerítőleg fakadó jogkövetkezményt, a bejelentést nem utasította vissza.
  8. A Kúria vizsgálta továbbá, hogy a Gytv. tartalmazza azt a rendelkezést is a 10. § (2) bekezdésében, amely értelmében: „Egy gyűlést akkor is csak egyszer kell bejelenteni, ha azt többen szervezik.”. A szavak magyar nyelvben elfogadott jelentése szerint az „akkor is” fordulatból az következik, hogy a gyűlést csak egyszer kell bejelenteni. Ez pedig – figyelemmel a 10. § (1) bekezdésében foglalt „köteles bejelenteni” előírásra – azt is jelenti, hogy ugyanazon gyűlést egy alkalommal lehet és kell a szervezőnek bejelenteni. A rendelkezések biztosítják, hogy a gyülekezési hatóság egy gyűléssel összefüggésben érdemben egyetlen bejelentést intézzen el. 
  9. Ez a szabály a gyülekezési jog valamennyi (szervezés, vezetés és részvétel) részjogosultsága szempontjából garanciális jelentőségű, csak így biztosítható annak kizártsága, hogy ugyanannak a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyen és időben való megtartását a gyülekezési hatóság egyik határozatával megtiltsa, másikkal korlátozza, és közben egy bejelentést tudomásul vegyen. Ilyenkor ugyanis nem volna megállapítható, hogy a gyűlés jogszerűen megtartható-e, vagy annak szervezése és az azon való részvétel valamilyen szankcióval fenyegetett-e. Az alperes azonban a Gytv. 10. § (2) bekezdését nem alkalmazta, ennek hiányában pedig a kötelező jogkövetkezményéről sem rendelkezett, a bejelentést nem utasította vissza.
  10. A Kúria megállapította, hogy azonos ténybeli és jogi szabályozáson alapuló, hatóság által érdemben elintézett, vagy bíróság által már érdemben elbírált azonos bejelentések ismételt elintézésére a Gytv. 10. § (2) bekezdés, 11. § (1) bekezdés és az Ákr. 46. § (1) bekezdés értelmében a gyülekezési hatóságnak nincs jogszabályi alapja, az ilyen bejelentést vissza kell utasítania.
  11. Abban az esetben, ha a gyülekezési hatóságnak a bejelentést törvényi előírás alapján vissza kell utasítania, a visszautasítás oka egyúttal a bejelentés érdemi elintézésének az akadályát is képezi. A gyülekezési hatóság ilyenkor nem vizsgálhatja a Gytv. 13-14. §-aiban foglaltakat, és sem a korábbi, véglegessé vált határozatával azonos, sem pedig attól eltérő határozatot nem hozhat. Ellenkező esetben ugyanis – amellett, hogy ez a gyűlés megtarthatósága tekintetében bizonytalan helyzetet eredményezne – a végleges határozattal már elintézett bejelentést követő, azonos gyűlésre vonatkozó bejelentés tárgyában hozott határozattal szembeni, a korábbi végleges (akár jogerős ítélettel felülbírált) határozatot is szükségképpen érintő, törvényben meg nem engedett jogorvoslati eljárásoknak adna teret.
  12. A Kp. 85. § (3) bekezdése alapján a Kúria a tények és az azokra vonatkozó jogszabályok alapján hivatalból vette figyelembe, hogy az alperes határozatát a Gytv.-nek az ügyben nem alkalmazható 13. § (1) bekezdésére alapította, és törvényi kötelezettsége ellenére nem utasította vissza a bejelentést, amely súlyos eljárási jogszabálysértés közigazgatási perben nem orvosolható.
  13. Mindezek folytán a Kúria a Kp. 89. § (1) bekezdése és a Gytv. 15. § (4) bekezdése alapján az alperes 01000-160/265-4/2026. rendb. számú határozatát hatályon kívül helyezte. A gyülekezési hatóságnak a Gytv. 13. § (1) bekezdésére jogsértően alapítva meghozott határozata esetében a Gytv. 15. § (4) bekezdése a bíróság számára más jogkövetkezmény levonását nem teszi lehetővé, így az alperesnek – a határozata hatályon kívül helyezése folytán – a bejelentéssel összefüggő további teendője nincs.
  14. A közigazgatási per tárgya kizárólag az alperes 01000-160/265-4/2026. rendb. számú határozata, mint közigazgatási cselekmény volt. E döntés hatályon kívül helyezése nem érinti az alperesnek az ugyanazon gyűlés korábbi felperesi bejelentése nyomán, 2026. január 15. napján meghozott, 01000-160/104-5/2026. rendb. számú, jogorvoslati kérelem hiányában véglegessé vált határozatát, amely a gyűlésnek a 2026. február 14. napján 13.30 órától 17.00 óráig a Budapest V. ker. id. Antall József rkp. (Cipők a Duna parton emlékmű) – id. Antall József rkp. – Jászai Mari tér – Margit híd – Margit krt. Ostrom utca – Bécsi kapu tér – Ostrom utca – Széll Kálmán tér útvonalon való megtartását megtiltotta. Ebből következően a felperes által 2026. február 14. napján 13.30 órától 2026. február 14. napján 17.00 óráig a Budapest V. ker. id. Antall József rkp. (Cipők a Duna parton emlékmű) – id. Antall József rkp. – Jászai Mari tér – Margit híd – Margit krt. Ostrom utca – Bécsi kapu tér – Ostrom utca – Széll Kálmán tér útvonalon megtartani szándékozott gyűlés továbbra is megtiltott gyűlésnek minősül.

A döntés elvi tartalma

  1. I. A gyűlést csak egyszer kell bejelenteni. A gyűléssel összefüggő bejelentés csak egyszer intézhető el érdemben. Ha a gyűlés bejelentését a gyülekezési hatóság már elintézte, az ugyanarra a gyűlésre vonatkozó további bejelentést vissza kell utasítani.

II. A bejelentés akkor vonatkozik ugyanarra a gyűlésre, ha a szervező maga így nyilatkozik, vagy a gyűlés szervezője, helyszíne (útvonala), kezdésének és befejezésének időpontja és célja azonos.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban bírálta el.
  2. A Kúria hivatalból értékelendő okból helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, ezért a Pp. 83. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel akként rendelkezett, hogy egyik fél sem köteles a perben felmerült perköltség megtérítésére, saját költségüket a felek maguk viselik.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kereseti illeték – az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség miatt – az állam terhén marad. 
  4. A Kúria ítélete elleni perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése együttesen zárják ki.

Budapest, 2026. február 12.

Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró