Kvk.III.37.098/2006/2. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.M.R. saját ügyében eljáró ügyvéd kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. február 16. napján meghozott határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránt kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
K. Cs. S-i lakos a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. §-ának /1/ bekezdése alapján kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) választási szórólapok tárgyában 2006. február 13-án közzétett közleménye kapcsán a Ve. megsértése miatt. Álláspontja szerint közlemény kiadása a választási bizottságok részére kizárólag két esetben, a választás második fordulójáról történő tájékoztatás (Ve. 87. § /1/ bekezdés) és az országos népszavazás eredményének közzétételekor (Ve. 129. §) megengedett. Az OVB közleménye az előbb megjelölt egyik esetkörbe sem tartozik, ezért kiadására az OVB-nek nem volt hatásköre.
Az OVB számú határozatával a kifogást elutasította. Határozata indokolásában rögzített álláspontja szerint a Ve. 21. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatosan a Ve. különös részében az egyes választási eljárásokra vonatkozóan számos hatáskört állapít meg az OVB részére. Ezeken a hatáskörökön túlmenően a joghatás kiváltására nem alkalmas cselekmények tekintetében az OVB lehetőségei szélesek. A testület minden olyan, joghatást ki nem váltó - ezért jogsérelmet sem okozó - cselekményt megvalósíthat, mellyel a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatok teljesítését szolgálja és összhangban van a választási eljárás alapelveivel (Ve. 3. §).
Dr.M. R. kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint alapvetően téves az OVB határozatának a Ve. 21. §-ára történő hivatkozása. Ez a szabály valóban a választási szervek általános feladatairól rendelkezik, de ezeket a feladatokat éppen a kifogásban hivatkozott hatásköri szabályok bontják ki. A Ve. 9-13. §-ához fűzött indokolásból megállapítható az a jogalkotói szándék, hogy a hatásköri szabályok konkretizálásával kívánta egyértelműbbé, áttekinthetőbbé tenni a szabályozást, éppen annak érdekében, hogy e tekintetben ne merülhessenek fel értelmezési problémák. A Ve. 90/A. § /4/ bekezdése tételesen határozza meg az OVB hatásköreit, amely felsorolásból megállapítható, hogy az OVB két típusú döntési jogosítvánnyal rendelkezik; egyrészt egyedi aktusokat hozhat a Ve. 29/B. §-a szerinti határozati formában, másrészt jogosult ún. általános természetű, iránymutató aktust is alkotni, mely utóbbi jogkörében adhat ki a Ve. 90/A. § /4/ bekezdésének a/ pontjában meghatározott állásfoglalást.
A Ve. összesen két esetben teszi lehetővé a választási szervek számára közlemény kiadását (a 87. § /1/ bekezdésében és a 129. §-ban), ezeken kívül más döntések közlemény formájában történő közzétételére a Ve. nem hatalmazza fel egyik választási szervet, így az OVB-t sem. Az OVB kifogásolt közleménye egyik fenti esetkörbe sem tartozik, döntései formához kötöttek, vagy határozatban vagy állásfoglalásban jogosult dönteni. Sem a jogalkotó, sem a jogalkalmazó szervek a számukra jogszabályban meghatározott aktusaik esetében, azok jogszabályokban meghatározott formájától önkényesen nem térhetnek el, ez vonatkozik az OVB-re is.
A fentiek túl, a közleménnyel, mint sajátos döntési formával kapcsolatban alkotmányossági aggályok is felvethetők, hiszen azzal szemben az Alkotmányban biztosított jogorvoslati jog sem érvényesíthető. Az előadottak alapján a kérelmező a Ve. 87. § /7/ bekezdésének b/ pontja alapján kérte az OVB határozatának megváltoztatását.
Az OVB a felülvizsgálati kérelemre tett nyilatkozatában annak elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a választási bizottságok, így az OVB a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatkörükben joghatás kiváltására nem irányuló cselekményeket is megvalósíthatnak. Az OVB tizenöt éves gyakorlata, hogy a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelvek érvényre juttatására közleményt bocsát ki, amelyre a Ve. szabályai lehetőséget biztosítanak.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ve. 21. §-ának /1/ bekezdése értelmében a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Feladataik megvalósítása érdekében a választási bizottságok a Ve. 29/B. §-a alapján határozatot hoznak, a Ve. 87. § /1/ bekezdés alapján közleményben, illetve hirdetmény útján tájékoztatják a választópolgárokat a választás második fordulójáról. Ezen túlmenően a Ve. a választási bizottságok eljárására egyéb formakényszert nem határoz meg.
Az OVB speciális hatásköreit az országgyűlési képviselői választásokon a Ve. 90/A. §-ának /4/ bekezdése állapítja meg. A Ve. 90/A. § /4/ bekezdés a/ pontja feljogosítja az OVB-t állásfoglalás kiadására a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A Ve-nek nincs olyan rendelkezése, amely megtiltaná, hogy az OVB a határozaton és az állásfoglaláson kívül bármely eszközt, közlési módot, igénybe vegyen, melyet alkalmasnak tart a választópolgárok tájékoztatására, a választással kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik megismertetésére, a választási alapelvek hatékony érvényesítésének biztosítására.
Helyesen hivatkozott véleményében is arra az OVB, hogy a kérelemben kifogásolt közlemény sem egyedi döntést, sem jogi állásfoglalást nem tartalmaz, nem jogi aktus, jogokat, kötelezettségeket nem állapít meg, így joghatás kiváltására nem alkalmas. A választási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos figyelemfelhívás céljából kiadott közlemény nem sérti a Ve. egyetlen rendelkezését sem, sőt az OVB feladatai ellátásának célszerű és kívánatos eszköze.
Tévesen hivatkozott kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 87. § /1/ bekezdésére, illetve 129. §-ára álláspontjának alátámasztásául. A megjelölt rendelkezések egyrészt nem az OVB eljárására vonatkoznak, illetve a 129. § nem az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos, másrészt nem kizárólagosan írják elő közlemény kibocsátását. Az OVB ezért a közleményt is felhasználhatja, mint közzétételi formát a választópolgárok tájékoztatása érdekében.
Megalapozatlan a kérelmezőnek a közleménnyel kapcsolatban felvetett alkotmányossági aggálya is. Az Alkotmány 57. §-ának /5/ bekezdése bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen biztosítja a jogorvoslat jogát. A felülvizsgálat tárgyát képező közlemény az előzőekben kifejtett indokokra tekintettel nem tartozik az Alkotmányban felsorolt jogi aktusok körébe.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy kérelmező kérelmét kiegészítő beadványában, ugyancsak megalapozatlanul hivatkozott az OVB véleményének elkésettségére. A Ve. 83. § /6/ bekezdése ugyanis a választási bizottság eljárására tartalmaz határidőt, melynek értelmében az ügy iratait kell a kérelemmel együtt a beérkezése napján a bírósághoz felterjeszteni. A választási bizottság nyilatkozhat a felterjesztés során a felülvizsgálat iránti kérelemről, azonban a bíróság a véleményt mindaddig figyelembe veheti, amíg döntését meg nem hozta. Ezt a szabályt támasztja alá a Ve. 84. §-ának /5/ bekezdése is.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /7/ bekezdés, a/ pontja alapján az OVB határozatát helybenhagyta.
A további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. február 22.