Kgyk.VI.39.098/2025/7. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.098/2025/7.

A tanács tagjai:

Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke
Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró
Ságiné Dr. Márkus Anett bíró

A felperes: Név1 (cím1)

A felperes képviselője: Dr. Konkoly Dániel ügyvéd (cím2)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész

A Kúria a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000 (azaz százezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (azaz harmincezer) forint kereseti illetéket. A fizetendő illeték ezen ítélet jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes 2025. október 13. napján 8.00 óra 28 perckor ügyfélkapun keresztül a gyülekezési hatóságnak (a továbbiakban: alperes) bejelentette, hogy 2025. október 29. napján 7.00 órától 2025. október 30. napján 00.10 óráig, Budapesten, az V. kerület Városháza utca 9-11. és a pesti alsó rakpart között vonulásos gyűlést kíván tartani, várhatóan 2.000 fő részvételével, 20 fő rendező biztosítása mellett. A gyülekezés célja: „Taxis demonstráció: létszám szabályozás, a fővárosi taxirendelet módosítás és tarifa emelés”.
  2. A bejelentés alapján az alperes 2025. október 14. napján 08 óra 50 perctől egyeztetést tartott, melyen a gyűlés szervezőjeként a felperes és Név2 (a továbbiakban együtt: szervezők) vettek részt. A felperes elmondta, hogy Név2 (a továbbiakban: a gyűlés vezetője) lesz a tervezett gyűlés vezetője.
  3. Az alperes tájékoztatta a szervezőket, hogy a rendezvény védett delegáció szabad mozgását, közlekedését nem akadályozhatja, ennek felmerülése a rendezvény helyszínének átmeneti módosítását eredményezheti. A gyűlés vezetője vállalta védett vezető érkezése esetén a rendőrséggel való együttműködést.
  4. A gyűlés tervezett helyszínével és útvonalával összefüggésben az alperes arról tájékoztatta a szervezőket, hogy 2025. október 12. napján a Név3 szervezésében, 2025. október 29. napján 08.01 órától 22.00 óráig, Budapest V. kerület Városház utca teljes hosszán, az V. kerület Kossuth Lajos utca egy forgalmi sávjában a Városház utca, és az Astoria közötti szakaszon (eltérően 2025. október 31-én 18.00 óráig), és a Budapest XIV. kerület Hősök tere helyszínre, kb. 200 taxi gépjármű részvételével gyűlés megtartását jelentették be a gyülekezési hatóságnál, melynek célja: „Az elfogadott Fővárosi Taxi rendelet módosításának kezdeményezése”. A versengő rendezvények tartalmi elemeit megvizsgálva az alperes megállapította, hogy a tervezett útvonalon a gyűlések egyidejűleg megtarthatók. Ugyanakkor az azonos helyszínen és hasonló céllal tervezett gyűlések tekintetében a szervezői, illetve rendezői jogok és kötelezettségek, valamint a felelősség elhatárolása érdekében azt javasolta, hogy a gyűlés egy másik, a bejelentésben megjelölt területtől eltérő helyszínen kerüljön megtartásra.
  5. A gyűlés vezetője – a versengő rendezvényre figyelemmel – tudomásul vette, hogy Budapesten, az V. kerület Városháza utcán nem tudnak gyűlést tartani, így annak helyszínét a Széchenyi Lánchíd vonalától (északi és déli parkolók) a Jane Haining rakparton két sávon, halszálkában az Erzsébet híd vonaláig, majd a „9”-es dokkot követően, déli irányba az „5” dokk vonaláig (Havas utca) jelölte meg, amit fényképfelvételeken szemléltetett.
  6. Az alperes kérdésére a gyűlés vezetője előadta, hogy a bejelentésben megjelölt 2.000 fő résztvevő 2.000 gépjárművet jelent, azonban egyszerre, egyidőben kb. 650 db taxi fér el az általuk megjelölt két parkoló területén 2.000 gépjárművet összességében, a rendezvény teljes időtartamára vonatkozóan jelöltek meg, és elképzelésük szerint egyszerre, egyidőben 650 gépkocsi tud leparkolni a bejelentett területen, azon nem kívánnak túlterjeszkedni, ha mégis több gépkocsi érkezne, akkor azokat megkérik majd, hogy később a szabad helyek függvényében csatlakozzanak.
  7. A rendezvényt mindvégig békésen a jogszabályi keretek között statikus formábankívánják megtartani, hangosítást nem használnak, színpadot nem telepítenek, kizárólag kézi hangosbeszélő segítségével tájékoztatják és koordinálják a résztvevőket. Beszédek, felszólalások nem lesznek, a gépjárművek folyamatos parkolásán túl a gépjárművezetők kiscsoportos beszélgetése várható. A rendezvényhez egyénileg bárki csatlakozhat. A rendezvényről tájékoztatják a médiát, a tudomásulvételt követően meghirdetik azt a Facebookon, illetve különböző közösségi felületeken.
  8. Az alperes tájékoztatására reagálva a gyűlés vezetője előadta, hogy csak a KRESZ előírásainak megfelelő személy és gépjármű vesz részt a rendezvényen, a KRESZ szabályait betartják. A gyűlés rendjét – a résztvevők létszámával és a tervezett rendezői feladatokkal arányosan – tervezetten összesen 40 fő sárga láthatósági mellénnyel megkülönböztetett rendezővel biztosítják, egyszerre, egyidőben várhatóan 20 fő rendezőre lesz szükségük. A gyűlés vezetője tudomásul vette az alperes tájékoztatását a bejelentett, az alperes által tudomásul vett rendezvénytől eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekkel, a gyűlés lezárásával, a kártérítési felelősséggel kapcsolatban. Az egyeztetésről felvett jegyzőkönyvet az alperes 2025. október 14-én 10 óra 55 perckor lezárta.
  9. Az alperes 2025. október 14. napján 16 óra 25 perckor telefonon tájékoztatta a felperest arról, hogy a bejelentés tudomásulvételével kapcsolatban a közlekedés rendjének sérelmével járó, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13. § (3) bekezdés c) pontja szerinti megtiltási ok merült fel, ezért a gyűlés tudomásvétele érdekében alternatív helyszínre tett javaslatot, a felperest ismételt személyes egyeztetésre idézte. A felperes az ún. alternatív helyszín elfogadásáról nem nyilatkozott, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben a kérdésben egyeztet szervezőtársaival, majd telefonon arról tájékoztatta az alperest, hogy nem kíván részt venni az ismételt személyes egyeztetésen, mert a lakóhelye messze van a gyülekezési hatóság hivatalos helyiségétől, szervezőtársaival egyeztetve arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem változtatnak a gyűlés személyes egyeztetésen véglegesített paraméterein és a felkínált alternatív helyszínt nem fogadják el.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2025. október 15. napján kelt 01000-160/2144/4/2025. rendb. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyűlést kizárólag a budapesti alsó rakpartnak a határozat elválaszthatatlan részét képező 1. számú és 2. számú mellékleteiben szereplő térképszelvényen megjelölt területen jogosult megtartani.
  2. Indokolása szerint a gyűlés alkalmas lehet mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására, veszélyezteti a közrendet, a közlekedés rendjének sérelmével jár. A Kúria Kgyk.VII.39.034/2025/5. számú ítéletének [21]-[22] bekezdéseiben foglaltak betartása érdekében - a határozata indokolásában be kell mutatnia, hogy a korlátozást mely tények és körülmények indokolják - a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK) Közlekedésrendészeti Főosztályától kért információt a gyűlés közlekedésre gyakorolt hatásáról. Figyelemmel volt továbbá a Kúria Kgyk.IV.39.041/2025/6. számú ítéletének [36] bekezdésére, ennek megfelelően értékelte, hogy a gyűlés milyen hatást gyakorolhat a közrend részét képező közlekedés rendjére, mely konkrét jogokat és szabadságokat érinti, korlátozás nélkül milyen mértékben sértené ezeket a jogokat és szabadságokat.
  3. Az alperes a bejelentés, a felperessel folytatott egyeztetések, valamint a közlekedésrendészeti véleményre figyelemmel végezte el a szükségességi-arányossági tesztet, annak megállapítására, hogy a gyűlést meg kell-e tiltania, avagy a Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján megtiltásnál enyhébb korlátozásokkal a gyűlés megtartásának feltételei meghatározhatók-e úgy, hogy egyszerre biztosítsa a békés gyülekezéshez való jog érvényre juttatását, valamint mások jogainak és szabadságának védelmét.
  4. A közlekedésrendészeti vélemény alapján megállapította, a rakpart lezárása a legforgalmasabb időszakokban több, mint 20.000, a bejelentett gyűlés teljes időszaka alatt, több, mint 70.000 ember közlekedését nehezítené el. A gyűlésre tartó és onnan eltávozó hozzávetőleg 2.000 taxi adott helyre eljutása és onnan távozása a közösségi közlekedésben, a felszíni gépjármű forgalomban megjelenő közlekedési nehezítő tényezőt tovább rontaná.
  5. Ha a bejelentésben megjelölt 2.000 gépjármű és vezetői a gyűlés helyszínén és időszakában tartózkodnának, a korlátozás be nem tartása esetén közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben sérülne a közlekedés rendje, az ehhez fűződő közérdek, így a közrend. Rámutatott arra, hogy a gyűlésen részt venni nem kívánó más személyeknek a demonstráció bejelentés szerinti megtartása esetén nem csupán a mozgásszabadsága sérülne, hanem a magán- és családi élet sérthetetlenségéhez való joga is, továbbá a kapcsolattartáshoz, a pihenéshez, illetve adott esetben a zavartalan munkavégzéshez való joga azáltal, hogy a gyűléssel együtt járó forgalmi korlátozások következtében családjuk, otthonuk, munkavégzési helyük megközelítése térben és időben kiszámíthatatlanná válna.
  6. Kifejtette továbbá, hogy a gyűlés a határozatában foglaltak betartásával történő megtartása nem veszélyezteti a gyűlés céljaként meghatározott, az érintett társadalmi csoport által képviselni kívánt probléma demonstratív megjelenítését.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés a) pontja, 89. § (1) bekezdés a) pontja, 90. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján az alperes határozatának megváltoztatását és a gyűlés megtartásának az eredeti kérelmében foglaltak szerinti engedélyezését kérte.
  2. Állította, hogy a határozat megalapozatlan, mert annak indokolása szubjektív véleményen alapul, a közlekedés rendjének megzavarása tekintetében rögzített számszaki adatokat nem támasztotta alá semmilyen hivatalos mérési adattal, bizonyítékkal, a szakvéleményt nem csatolta határozatához. Megalapozatlan az a megállapítás, hogy a gyűlés aránytalan sérelmet okozna a fővárosban lakók, az átutazni kívánók szabad mozgásában, a lakó-, tartózkodási hely szabad megválasztása alapjogban, sérti a közlekedés rendjét, a közérdeket, mivel a közigazgatási eljárásban kijelentették, hogy a bejelentett útvonalon nem fognak túlterjeszkedni, további résztvevők esetén pedig megkérnék a résztvevőket, hogy csak akkor csatlakozzanak, ha felszabadult hely. A gyűlésnek a bejelentésben foglalt feltételekkel való megtartása nem okozna jelentős közlekedésrendészeti nehézséget figyelemmel a bejelentett hely közelében lévő hidak elhelyezkedésére, a budai alsórakpartra, a kiskörútra. Kifejezetten nem cél a forgalom lassítása vagy akadályozása, de az a gyűléssel rendszerint együtt járhat, amit a közlekedők is tűrni kötelesek. Hasonló helyzetet eredményez az évente megrendezett futóverseny, kerékpár felvonulás, a 2025. márciusa óta heti rendszerességű tüntetés-sorozat, nyári időszakban a pesti alsórakpart több hetes lezárása, amelyeket az alperes tudomásul vesz annak ellenére, hogy komoly közlekedési fennakadást okoz.
  3. A határozat sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdését, IX. cikkét, továbbá a Gytv. 13. §-t is. A gyülekezési jogot csak olyan döntés alapján lehet korlátozni, mely jogszerű és valós tényeken alapul. A támadott határozat megalapozatlan, mérésekkel nem alátámasztott, az alperes nem részletezte, hogy a nemzetközi delegáció mely szakaszt fogja érinteni, és mettől meddig terjedő időszakban lesznek lezárások.
  4. Hivatkozott a Kúria Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú ítéletére, mely rámutatott arra, hogy a veszély, illetve a sérelem bekövetkezésének megalapozott valószínűsítése csak tényeken alapuló következtetések útján történhet, mely követelménynek az alperesi határozat nem felel meg. A Kúria Kgyk.IV.39.046/2024/5. számú döntésével kapcsolatban utalt arra, hogy az a határozat, amely adós marad a korlátozásra vonatkozó döntés indokaival és a bejelentett helyszíntől eltérő helyszínt ír elő, a bírósági felülvizsgálatra alkalmatlan.
  5. Kifejtette, az Alkotmánybíróság 30/2015 (X. 15.) AB határozat [25] bekezdésében foglaltak szerint a gyülekezési jog a tágabb értelemben vett véleménynyilvánítási szabadság része, amely a közügyekre vonatkozó békés jellegű közös véleménykifejezést biztosítja. A gyülekezési jog gyakorlása szükségképpen felveti és elkerülhetetlenné teszi a gyülekezési joggal nem élő személyek alkotmányos jogainak sérelmét, amely összeütközés miatt elengedhetetlen az egymással konkuráló alapjogok összemérése. E követelményt fogalmazta meg az Alkotmánybíróság a 14/2016. (VII. 18.) AB határozatában is, mely szerint az alapjogi összeütközés kikerülhetetlenségének elismerése még nem jár szükségképpen a gyülekezési jog korlátozásával, de mindenképpen szükségessé teszi az egymással összeütköző, az egy időben, egy helyen konkuráló jogok összemérését és a döntést arról, hogy melyik alapvető jog korlátozása milyen feltételekkel indokolt az egyik vagy a másik alapjog javára.
  6. Bizonyítási indítványában kérte a BRFK közlekedésrendészeti vélemény, az alapul szolgáló számítások, mérlegelési alternatívák, ez utóbbi hiányában az alperes nyilatkozatának becsatolását.
  7. Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte.
  8. Kifejtette, hogy a gyűlés eredeti paraméterei szerinti megtartása a Lánchíd gépjármű forgalom előli meglévő lezárásán túli további lezárások nehézségeket okoznak, továbbá a reggeli csúcsforgalmat, a város túlterheltségét köztudomású tényként kezelte. A határozatban hivatkozott több, mint 10.000 közlekedőre vonatkozó megállapítás a gyűlés közvetlen helyszínére, a több, mint 70.000 közlekedőre vonatkozó megállapítás a gyűlés helyszínén túlra,  Budapest pesti oldalára vonatkozott, ahogy ez – állítása szerint – a határozatból is kitűnik.
  9. Az elvégzett szükségességi-arányossági teszt során az életszerűségre, a gyakorlati végrehajtásra kellett fókuszálni. A bejelentésnek megfelelő gyűlés megtartása, a helyszínre érkező gépjárművek parkoltatása is rendkívüli logisztikai feladat elé állítaná a szervezőket, egy esetleges gépjárműcsere további, az arányosság mértékét meghaladó fennakadásokat okozna, feltételezve, hogy a szervezők 650 gépjármű felett csak akkor engedik a gyűléshez történő szabad csatlakozást, ha egy hely felszadul. Lemodellezhetetlen ezen vállalás tényleges logisztikai megvalósítása. A felperes nem vette figyelembe a gyűlésre megérkezés, illetve az onnan eltávozás szükségszerű logisztikai igényeit, nem adott magyarázatot arra sem, hogy miért volna előnyösebb a gyűlés eredeti paraméterek szerinti megtartása.
  10. Hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jogi határozatok felülvizsgálata során a felperesnek nincs lehetősége bizonyítási indítványok előterjesztésére. A határozat minden olyan adatot, érvelést tartalmaz, amelyet a gyűlés tudomásulvételét illetően alkalmazott, vagy relevánsnak tartott, melyek cáfolják azt a felperesi állítást, hogy szubjektív döntést hozott.
  11. Utalt a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú ítélet [60] bekezdésére, mely szerint az azonos helyszínen tartott gyűlések esetében a hatóság a korlátozás arányosságának mérlegelése körében figyelembe veheti a korábbi rendezvények tapasztalatait, valamint a Kgyk. IV.39.041/2025/6. számú ítélet [48] bekezdésére, amelynek értelmében a gyülekezési hatóságnak a rendelkezésre álló és tényekkel is alátámasztható információkból kell levonnia a valószínűséget megalapozó következtetését.
  12. A felperes a védiratra tett észrevételében változatlanul fenntartotta álláspontját, mely szerint az alperes állításait konkrét adatokkal nem támasztotta alá, a gyűlés eredeti kérelem szerinti megtartása aránytalan sérelmet a közlekedők számára nem okoz.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset nem alapos.
  2. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúria a Kp. 2. § (4) bekezdése, 85. § (1)-(2) bekezdései szerint a kereseti kérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta.
  3. A Kúriának nem a gyűlés megtartását megtiltó Gytv. 13. § (1) bekezdése alapján hozott határozat, hanem a megtiltásnál enyhébb, a Gytv. 13. § (5) bekezdése szerinti, a gyűlés helyszínét meghatározó korlátozó határozat jogszerűségéről kellett állást foglalnia.
  4. A Gytv. 13. § (5) bekezdése szerint, ha a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását nem tiltja meg, de a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit.
  5. A Kúria a Kgyk.IV.39.450/2022/5. számú határozat [31] bekezdésében rámutatott arra, hogy a mások jogának és szabadságának sérelmére hivatkozás során vizsgálni kell a jogsértés súlyát, a korlátozás szükségességét (fennáll-e a legitim cél, a korlátozás-e a legenyhébb eszköz), és annak arányosságát is. A Kgyk.IV.39.041/2025/6. számú ítéletben vizsgálta a megtiltásnál enyhébb korlátozások és a gyűlés megtiltásának viszonyát, a [32] bekezdésben kifejtette, hogy a Gytv. az alapvető jogok legkisebb mértékű korlátozása érdekében egy többlépcsős korlátozási rendszert állított fel. A gyülekezési hatóságnak azt kell először megvizsgálnia, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti-e, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár-e. Ha erre a gyülekezési hatóság szerint a válasz igenlő, azt kell megvizsgálnia, hogy a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme biztosítható-e azzal, hogy a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a megtiltásnál enyhébb korlátozás rendeltetése az, hogy – éppen a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásának biztosítása érdekében – a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás aránytalanságát vagy szükségtelenségét a lehetőséghez képest kiküszöbölje. Ebből következik a Gytv. 15. §-ának a gyülekezési hatóság határozataival kapcsolatos bírósági döntési korlátokat meghatározó rendelkezése: megtiltó döntés esetén kasszációs jogköre van, a megtiltásnál enyhébb korlátozások esetén pedig a megsemmisítés mellett helye van a gyülekezési hatóság határozata megváltoztatásának. E rendelkezés is arra kell, hogy ösztönözze a gyülekezési hatóságot, hogy valóban csak a végső esetben – ha a megtiltásnál enyhébb korlátozások nem vezetnének eredményre – nyúljon a gyűlés megtiltásának eszközéhez.
  6. A Kúria Kgyk.IV.39.049/2025/9. számú döntése [48] bekezdése szerint a gyülekezési jog gyakorlásának célja az Alaptörvény IX. cikke által külön is védett szabad véleménynyilvánítás, ezért az akár annak különös formájaként is leírható, nem lehet elsődleges vagy túlnyomó célja a közlekedés rendjének sérelme, illetve egy adott területen való közlekedés ellehetetlenítése, az ugyanis a Kúria gyakorlata szerint kívül esne a gyülekezési szabadság által védett körön. Ebből kiindulva a Kgyk.VII.39.073/2023/3. számú határozat [19] bekezdés 2. pontjában megállapította, a gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak – akár alapjogainak – szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek. A gyülekezéshez való jog gyakorlása sem irányulhat azonban közvetlenül arra, hogy mások jogát korlátozza.
  7. Az alperes határozata a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztályától kért véleményen, konkrét adatokon alapul, számot adott arról, hogy milyen adatokra, és miért azokra alapította döntését. A Kúria töretlen joggyakorlata szerint (Kgyk.IV.39.041/2025/6., Kgyk.VII.39.046/2025/5., Kgyk.IV.39.048/2025/8., Kgyk.IV.39.048/2025/8.) ahhoz, hogy a gyűlés közösségi közlekedésre, vagy a felszíni gépjárműforgalomra gyakorolt közvetlen hatására vonatkozó határozati megállapítások tekintetében megalapozott kétséget ébresszen, nem elégséges pusztán állításokat tenni, hanem konkrét tényekkel kell cáfolni az alperes határozatában rögzített tényeket, vagy az abból levont következtetés megalapozottságát.
  8. A felperes keresetében pusztán vitatta az alperes határozatának a közúti és közösségi közlekedésre vonatkozó megállapításait, hiányolta az alapul szolgáló adatokat, számításokat, azonban olyan tényt nem adott elő, amely a határozati megállapítások megalapozottságát kétségbe vonta volna. Ha a felperes a gyűlés közösségi közlekedésre, vagy a felszíni gépjárműforgalomra gyakorolt közvetlen hatására vonatkozó határozati megállapításokat vitatja, akkor nem elegendő a forgalmi adatok helyességét megkérdőjelezni, hanem konkrét tényeket, bizonyítékokat kell előadni a határozatban rögzített tények, az azokból levont következtetések megalapozottságának cáfolatára.
  9. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy az életszerűségre, a gyakorlati végrehajtásra kellett fókuszálni, a felperes nem vette figyelembe a gyűlésre megérkezés, illetve onnan eltávozás, a 650 főben maximált férőhellyel kapcsolatos szükségszerű logisztikai igényeket.
  10. Az alperes határozatában megjelölte, hogy a felperes által bejelentett rendezvény kinek, mely jogát és szabadságát sérti, és e körben értékelte a gyűlésen nagyszámban megjelenő gépjárműveket, a gyűlés tervezett időtartamát, valamint a tervezett helyszíneket (közterület sajátosságai, cél- és átmenő forgalom érintettsége, az elkerülő utak és hidak leterheltsége, a forgalom-átvevő képessége). Figyelemmel volt a Gytv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján arra is, hogy a döntését az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján kellett meghoznia. Értékelte, hogy a felperes az ismételt egyeztetéstől, a más lehetséges helyszínekre vonatkozó javaslatoktól elzárkózott.
  11. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a gyülekezés szervezőjének az egyeztetési eljárás során tanúsított magatartása a hatóság számára információt nyújthat a gyülekezési jog gyakorlása során várható események előzetes megítélése és felmérése szempontjából is. Az egyeztetési eljárás lefolytatása elősegíti egy kompromisszumos megoldás megtalálását a gyülekezők és a hatóság között, lehetővé téve ezzel a gyülekezéshez való alapjog és a tiltó/korlátozó ok által védett jogállami követelmény közötti megfelelő egyensúly megteremtését. A Gytv. 8. §-a szabályozza az együttműködési kötelezettséget, deklarálva egyrészt, hogy a gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik, illetve, hogy a gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja.
  12. A K.IV.40.428/2021/5. számú határozat [24] bekezdésében rámutatott a Kúria arra, hogy a személyes egyeztetés lehetőségének elmaradásával a felperes a gyűlés bejelentésnek megfelelő megtartásával kapcsolatban felmerülő egyes akadályok esetleges elhárításának esélyét (pl. alternatív útvonal) a maga számára is csökkentette. A jelen ügyben sincs ez másképp, a felperes azzal, hogy a felmerülő megtiltási okkal összefüggésben elzárkózott az ismételt egyeztetéstől, akadályozta az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában. A Gytv. 11. § (4) bekezdése szerint, ha a szervező, illetve képviselője az egyeztetésen nem jelent meg, továbbá, ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a gyülekezési hatóság a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében határozatot hoz. A Gytv. nem határozza meg sem az egyeztetés időtartamát, sem azt, hogy arra hány alkalommal kerülhet sor. Ennek korlátja azonban mindenképp van: egyrészt az egyeztetés a tényállástisztázás eszköze (ezért vonatkoznak rá a tárgyalás szabályai), másrészt az nem akadályozhatja, hogy a gyülekezési hatóság a bejelentést követő 48 órán belül meghozza határozatát, harmadrészt pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1) bekezdésére figyelemmel érvényesülnie kell a rendeltetésszerű hatáskörgyakorlás követelményének. Miután a felperes elzárkózott az újabb – nem vitatottan felmerült új körülmény alapján szükségessé vált – egyeztetéstől és az alternatív helyszíntől, a Gytv. 11. § (4) bekezdése alapján az alperesnek törvényi kötelezettsége volt, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozzon.
  13. A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. A rendezvény helyszínének kiválasztása önmagában kommunikációs értékkel bírhat, emellett a rendezvény célja szorosan kapcsolódhat – akár az ott korábban történtek, vagy szimbolikus jelentősége miatt – kiválasztott helyszínhez is. A helyszín és az időpont (időtartam) választásának joga sem nem feltétlen, sem nem korlátlan, az az Alaptörvény I. cikkében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó feltételek szerint korlátozható (Kgyk.IV.39.450/2022/5.).
  14. A szervezők az egyeztetésen módosították a gyűlés helyszínét (útvonalát) akként, hogy felvonulás helyett 2025. október 29-én 07.00 órától október 30-án 00.10 óráig, Budapest, V. kerület Széchenyi Lánchíd vonalától (északi, és déli parkolók), a Jane Haining rakparton, két sávon, halszálkában az Erzsébet híd vonaláig, majd déli irányba tovább terjeszkedve az „5”-ös dokk vonaláig (Havas u.) statikus formában kívánják megtartani. Ez azt is jelenti, amennyiben a bejelentést az alperes tudomásul vette volna, a tervezett gyűlés a pesti alsó rakpart egy szakaszának 17 óra 10 perc időtartamú teljes lezárásával járt volna. Az alperes határozatában az egyeztetésen megjelölthöz képest mindössze annyiban módosította a helyszínt, hogy a gyűléshez kizárólag a parkolókat lehet igénybe venni, azt azonban a várhatóan megjelenő gépjárművek számára figyelemmel a felperes által megjelölt parkolókhoz képest a rakpart nagyobb hosszában biztosította. A perbeli esetben – szemben a felperes által hivatkozott Kgyk.IV.39.046/2024/5. számú határozattal – az alperes nem más helyszínt írt elő, hanem a helyszín gyűlésre igénybe vehető részét határozta meg, e körben eleget tett indokolási kötelezettségének. A felperes állította ugyan, hogy az alperes korlátozó határozata jogelvonó, azonban azzal összefüggésben nem tett semmilyen előadást arra vonatkozóan, miért tartja sérelmesnek, hogy a gyűlést a pesti alsó rakpart csaknem teljes hosszában, de nem mindkét forgalmi sáv 17 órát meghaladó lezárásával tarthatja meg.
  15. A felperes kifogásolta, hogy az alperes határozatát megalapozó forgalomtechnikai adatokat nem ismerhette meg a megelőző eljárás során, a BRFK véleményét nem kapta meg. Ez a hivatkozása annak ismeretében, hogy elzárkózott azon egyeztetésen részvételtől, amelyre az alperes a közlekedés rendjének aránytalan sérelme miatti megtiltási ok felmerülése miatt idézte, súlytalan. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Gytv. 11. § (1) bekezdése értelmében a bejelentés elintézésére a közigazgatási eljárások általános szabályait a Gytv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyik ilyen eltérés, hogy a gyülekezési hatóságnak a megtiltásnál enyhébb korlátokról vagy a megtiltásról a bejelentést követő 48 órán belül határozatot kell hoznia, amelyet egyeztetésnek is meg kell előznie. Ebben az eljárásban a szervezők és a gyülekezési hatóság közötti együttműködés jelentősége felértékelődik. Mivel az alperes az idézésekor megjelölte, hogy az újabb egyeztetésre a gyűlés közlekedésre gyakorolt hatása miatt van szükség, a felperesnek az egyeztetésen módja lett volna a gyűlés közlekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatos, a perbeli határozatot megalapozó adatokat megismerni, és akár a megelőző eljárásban már vitatni. Ezen kívül nem jelölt meg olyan jogszabályi rendelkezést, amely alapján az alperesnek bármilyen okirati bizonyítékot a határozathoz kellene csatolnia. Ezért a bizonyítási indítványa nem foghatott helyt.
  16. A felperes arra is hivatkozott, hogy a gyűlés az igénybe vehető más útvonalak miatt nem eredményezné a közlekedés ellehetetlenülését, a közlekedés aránytalan korlátozását. Ezzel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvénnyel (rGytv.) szemben a Gytv. 13. §-a a gyülekezés korlátozásához nem kívánja meg a közlekedés ellehetetlenülését, vagyis, hogy a közlekedés ne legyen más útvonalon biztosítható. Rámutat továbbá a Kúria arra, hogy a futóverseny és a rakpart gépjárműforgalom előli nyári lezárása nem gyűlés, így az azokkal kapcsolatos eljárás nem tartozik az alperes, mint gyülekezési hatóság hatáskörébe. A felperes által hivatkozott heti rendszerességű gyűlések pedig más helyszínen és nem a reggeli, illetve a délutáni-esti csúcsforgalmi időszakot egyaránt érintő, 17 órát meghaladó időtartamú rendezvények. A felperes csak állította, de nem támasztotta alá, hogy az alperes a felperes által hivatkozott gyűléseket akként vette tudomásul, hogy azok a közút lezárásával járnának. Erre figyelemmel ez a felperesi előadás sem volt értékelhető.
  17. A Gytv. 2. §-a szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. E rendelkezés értelmében a gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. Arra a felperesi előadásra figyelemmel, miszerint a kb. 650 gépjármű után érkezőket megkérik, „hogy később csatlakozzanak, amikor szabadul fel hely” rámutat a Kúria arra, hogy az ilyen formában megtartott rendezvény nem felel meg a gyűlés fogalmának még akkor sem, ha a szervezők a megelőző eljárásban úgy nyilatkoztak, hogy rendezvényükhöz bárki csatlakozhat.
  18. Az alperes a szervezők egyeztetésen módosított bejelentését vizsgálta, a felperes keresetében azonban azt kérte, hogy a Kúria az „eredeti kérelmében” foglaltak szerint „engedélyezze” a gyűlés megtartását. Erre azonban közigazgatási perben nincs jogszabályi lehetőség. Egyrészt az alperes a felperesnek nem az eredeti, hanem az annak helyébe lépő módosított bejelentéséről hozott határozatot, a Kúria ennek jogszerűségéről dönt a kereset alapján. Amennyiben a felperes mégis az eredeti bejelentését kívánja fenntartani, akkor azt az alperesnél kell előterjesztenie, hiszen annak elbírálása a gyülekezési hatóság és nem a Kúria hatáskörébe tartozik. Másrészt a Kúria rámutat arra, hogy a gyülekezés az Alaptörvény által védett, mindenkit megillető alapjog, ezért annak gyakorlása nem kötött sem kérelemhez, sem engedélyhez. Amint azt a Kúria a Kgyk.IV.39.046/2024/5. számú ítélet [34] bekezdésében kifejtette, a Gytv. 1. §-a és 16. §-a is rögzíti a gyülekezés engedélymentességét, ami azt jelenti, hogy a bejelentés alapján a gyülekezési hatóságnak nem engedélyezési joga van, hanem tudomásul veszi a gyűlés megtartását, ha azt nem tiltja meg. A gyűlés megtartásához a szervezőknek nem kell más, további rendőrségi engedélyt beszerezniük. A Gytv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely alapján a gyülekezési hatóság határozatot hozhatna arról, hogy a bejelentő a gyűlést megtarthatja, ez ugyanis a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint éppen a gyűlés engedélyezését jelentené. Ebből és a bíróság döntési korlátait is meghatározó Gytv. 15. §-ból, következik, hogy a határozat megváltoztatására nem kerülhet sor oly módon, hogy az a gyűlés engedélyezése legyen.
  19. A felperes sérelmezte továbbá, az alperes nem részletezte határozatában, hogy a nemzetközi delegáció a gyűlés helyszínének mely szakaszát fogja érinteni. A határozat részét képező, az egyeztetésről felvett jegyzőkönyv jogszabályi hivatkozással tartalmazza, hogy az alperes a védett vezetők és delegációk mozgásával kapcsolatban, annak lehetőségéről adott egy általános tájékoztatást, mely arra vonatkozott, hogy ennek felmerülése a gyűlés átmeneti módosítását eredményezheti. A gyűlés egyeztetésen jelen lévő vezetője a tájékoztatást, figyelmeztetést tudomásul vette, vállalta az esetleges módosítások tekintetében a rendőrséggel együttműködést. Ezzel kapcsolatos konkrét esemény hiányában az alperesnek nem volt további intézkedési kötelezettsége, így a felperes ezen hivatkozása is alaptalan.
  20. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes határozata a keresetben megjelölt körben nem jogszabálysértő, ezért a felperes alaptalan keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Ha a felperes a gyűlés közösségi közlekedésre, vagy a felszíni gépjárműforgalomra gyakorolt közvetlen hatására vonatkozó határozati megállapításokat vitatja, akkor nem elegendő a forgalmi adatok helyességét megkérdőjelezni, hanem konkrét tényeket, bizonyítékokat kell előadni a határozatban rögzített tények, az azokból levont következtetések megalapozottságának cáfolatára.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése, 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján az egyszerűsített per szabályai szerint, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A pernyertes alperes perköltségét a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. § (3) bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az alperes által felszámított összeggel egyezően határozta meg, melynek viselésére a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, 30.000 forint összegű kereseti illeték viselésére a Pp. 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a felperes köteles, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-0170044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a megfizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként kell feltüntetni.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki.

Budapest, 2025. október 21.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró
Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró
Ságiné Dr. Márkus Anett sk. bíró